Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-10 / 133. szám

6. OLDAL

A L M A N A C H

1 7 6

2002. Június 10., Hétfő 1' HH

HIVATAL MINDENNAP

A polgármesteri hivatal cime: 8652 Siójut, Kossuth utca 14. Tel.: 84/355-033 Nyitva tartás hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óráig. Ügyfélfogadás: mindennap délelőtt, szerdán délután is.

A KÖZSÉG KORFÁJA

Az állandó lakosok száma: 559 Hatévesnél fiatalabb: 29

7-14 éves: 68

15-18 éves: 26

19-60 éves: 327

60 évesnél idősebb: 109

ÉPÍTIK A SZENNYVÍZCSATORNÁT

Az önkormányzat az idén 41 millió 147 ezer forintból gazdálkodik. A közös fenntartású balatonszabadi intézmények: az óvoda, az iskola és a körjegyzőség működéséhez 6 millió 212 ezer forinttal járul hozzá. Fizeti minden juti diáknak az iskolatejet, a tankönyveik árát, s megveszi a buszbérletüket is. Segélyekre 3 millió 200 ezer forint jut. A legjelentősebb beruházás a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, ez 1 milliárd 628 millió 16 ezer forintba kerül Balatonszabadiban és Siójuton. Az összeg 20 százaléka, 325,6 millió forint terheli a siójutiakat. Ehhez eddig a 265 magánszemély ingatlantulajdonos 93 százaléka csatlakozott.

KUTAK TISZTA VIZE

Négy ásott kútról is tud Róka Gyula, ami közterületen van, lefedve. Egy a Millenniumi park szélén, másik a játszótér után a Szőlőhegyi üt mellett, egy az alsó temetőben s egy a Petőfi utcában a Tihanyi család portája előtt. Ezeknek a vize iható volt, mert messze estek az ólaktól. Állatok itatására, tisztálkodásra jó volt az udvari kutak vize is. A négy kutat az 1900-as évek elején ásták, mélységük 8-10 méter, siómarosi szürke kővel rakták ki az oldalát, s két méter mély bennük a víz. A fáluszépítő egyesület tagjai elhatározták: kettőt rendbe tesznek.

ÁTJÁRÓ ENYINGRE

Közel van Siójuthoz Enying, Bala- tonszabadin át egy rövid, három kilométeres földúton elérhető. Ott nagy szerelöüzem van, s külföldi megrendelésre gépkocsikba készítenek elektromos eszközöket. A betanított munkásokat különjáratok hozzák-viszik. Siójuton 11 munka- nélküli van, s mindegyik munkához jutna, ha az utat leaszfaltoznák.

SIÓFOKON VÁSÁROLNAK

Két élelmiszerüzlet és három italbolt van Siójuton. Az itteni boltokban többnyire csak a napi cikkeket veszi meg a lakosság.

A legtöbb helybeli ugyanis Siófokon dolgozik, és sok mindent megvásárolnak a városban.

AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA:

CZENF ATTILA ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN

BÜSZKÉK A SIÓJUTIAK A MŰVELŐDÉSI HÁZRA. Három évig építették a siójuti művelődési házat, s 25 millió forintba került; az önkormányzat idei költségvetését még 7 millió 594 ezer forint terheli. A falunak már régóta nagy szüksége volt az új intézményre. A munkát hamarosan befejezik, s még a nyáron átadják a művelődési házat. Nemrég már esküvőt is tartottak benne a résztvevők megelégedésére. Teg- nap Babodi Jánosné és unokája, az iskolába készülő Buzsáki Vivien gyönyörködött az épületben. ■

Megváltoztatják a falu arcát

Három éve az induláskor még csak 47-en, ma már 170-en tevékenykednek a faluszépítő egyesületben. Az önkormányzat is elismeri a fontosságát, és a falu költségvetéséhez képest szép összeggel: 250 ezer forinttal támogatja tevékenységüket.- Három év alatt kell elkészülni a kápolna jellegű ravatalozónak, jövőre adják át - mondta Horváth László, az egyesület vezetője. - Pályázaton nyertünk rá hárommillió forintot, ebből évenként megkapunk egymilliót. Az építkezés költsége négymillió forint, a fennmaradó összeget társadalmi munkából fedezzük. Az alapot már elkészítettük, a tégla vásárlása után hamarosan megkezdjük a 30 négyzetméter alapterületű épület falazását. A katolikus egyház például haranggal támogatott minket. Az imaház, illetve a ravatalozó az egyesület egyik nagyobb vállalása, de több kisebb feladatot is megoldunk a faluban - tette hozzá. - Idén is rendeztünk például virágosztást, és ennek köszönhetően 3500 tő egynyári virág került a siójuti portákra. Emellett meghirdettük - immár harmadszor - a virágosítási versenyt. Egyebek között kerámiavázákat, tányérokat, okleveleket és „virágos porta” táblákat adományozunk a legjobbaknak.

A nyár legnagyobb siójuti rendezvényét is az egyesület kezdeményezte és szervezi. Az önkormányzattal közösen július közepén nemzetközi bográcsfesztivált tart a vasútállomás melletti lovarda udvarán. Pörkölttel, gulyás és halászlé készítésével versenyezhetnek a jelentkezők. 80-100 csapatot várnak, s két-háromezer ember szórakozik majd. Siófok legjobb vendéglátósai értékelik az ételeket. Nyolctíz zenekar, népi iparművészek, kézművesek és kulturális rendezvények teremtenek jó hangulatot.- Három éve elkezdődött valami, s erre büszkék lehetünk - mondta Horváth László. S azóta a lelkes siójutiak szinte megváltoztatták a falut. - Nem véletlen, hogy egyre nő az egyesület tagsága, ma már a falu minden harmadik lakója tagjaink közé tartozik.

Három év alatt egyebek közt parkokat alakítottak ki, térképeket s hirdetőtáblákat szereltek föl, ezenkívül fejlesztették a szőlőhegyi utakat, fákat és virágokat ültettek. Mindez az összefogásnak köszönhető, s ez az, ami megváltoztatja egy falu arculatát. ■

Országos hírű az autóbontó

Már tizenegy éve működik a település legnagyobb vállalkozása, az autóbontó, amely egyben a legtöbb dolgozót foglalkoztatja Siójuton. Az országos ismertségre is szert tevő üzletben a Nyugat- Európában gyártott személyautók és haszongépjárművek alkatrészeit árulják. A személyautók közül az 1987 után gyártottakhoz, a haszongépjárművek közül már akár a tavalyi típusokhoz is lehet itt alkatrészt vásárolni. Mindezt a környezetvédelmi szabályok maximális betartásával kínálják.- Németországból és Olaszországból érkezik hozzánk az alkatrész-utánpótlás havi rendszerességgel - mondta Viszló Ferenc, a bontó vezetője. - Egy ezerkétszáz négyzetméternyi raktárfelület áll a rendelkezésünkre, innen aztán tudunk választékot nyújtani bőségesen. Tíz vevőnkből legalább hét rögtön megkapja tőlünk azt, amit keresett, ez pedig szerintem nagyon jó arány. Éppen ezért az ország távolabbi sarkaiból is jönnek hozzánk.

A kedvező árak és a választék mellett azért is szívesen keresik föl az siójuti autóbontót, mert itt garanciát is kapnak a vásárolt alkatrészekre,

ez ugyanis más bontóknál nem általános gyakorlat. Sőt, helyben megoldják a beszerelést is, ha az ügyfél kéri, hogy ezzel se kelljen bajlódnia. ▲

Autóbontó Firma; Kelet Kkt 8652 Siójut, Kossuth L. u. 16.

(a templom mellett) ' Tel/fax: 84/355-834. Tel: 84/355-017

Esélyt ad a Sió-csatorna

Siójut környezete gyönyörű: egyik oldalról a szőlőhegy, a másikról a Sió-csatorna határolja. A szőlőhegy már évek óta vonz más vidékekről is érdeklődőket; közülük többen pincét vásároltak s itt ragadtak. Az igazi nagy esélyt azonban majd a Sió-csatorna partjának a hasznosítása adja.

Két országos kerékpáros-nyomvonal gócpontjába került Siófok: az egyik a Balatont kerüli meg, a másik a Sió-csatorna partján a Dunáig vezet. Elkészültek már azok a tervek, melyek szerint a kerékpárút a Sió-parton leér egészen Ádánd végéig, s bekapcsolhatja a vérkeringésbe Balatonszabadit és Siójutot is. Mindez arra is jó, hogy a Sió-part kevésbé legyen szemetes, és igazi kirándulóhellyé váljon. Borús napokon a turisták elkerekezhetnek Siójutig, s ott idegenforgalmi szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

Tizenhat Sió-völgyi önkormányzat igyekszik majd bővíteni a turisztikai kínálatát a csatorna fejlesztése során. Korábban Dávid Ibolya miniszter, tamási országgyűlési képviselő is üdvözölte ezt a tervet.- Az első, ami összekötheti a Sió menti településeket, a kerékpárút lehet - mondta a települések vezetőinek tanácskozását megszervező Juhász János, az Advocatus alapítvány elnöke. Egy évszázaddal ezelőtt a jófajta szekszárdi bor vízi úton jutott el a Balaton-parti piacra. Bár a Sió-csatoma az idők során ki- építettebb lett, de csökkent a jelentősége. Már az 1940-es években fölmerült a zsilipek építésének gondolata, s az, hogy aszályos nyarakon a Dunából pótolják a Balaton hiányzó vizét. Dr. Kopár István közgazdász, a balatoni hajózás korábbi vezetője karolta fel újra az ügyet, s erkölcsi tekintélyével is a megvalósítása mellé állt. Szerinte négy zsilipet kellene építeni a Sión, Somogy megyében Siójutnál az elsőt. A csatorna egész évben hajózhatóvá tétele, a kis öblök és lagúnák kialakítása vonzó lenne a jacht- és kalandturizmusra is. A beruházás felmérhetetlen fejlődéssel járna az érintett településeken: munkahelyeket teremtene, és jelentős adóbevételt is hozna. ■

Gond az alacsony vízállás

A terv nagyszabású, megvalósítása egy korábbi számítás szerint legalább 15 milliárd forintba kerülne. Ehhez szükség volna több minisztérium összefogására is. Jelenleg a legnagyobb gond az, hogy a Sió-csatornában sok szennyvíz hagyja el a régiót, s ez összegyűlne a zsilipeknél. A csatorna vize egyébként tegnap is nagyon kicsi volt; két éve nem engedtek le rajta vizet a Balaton alacsony vízállása miatt.

Tavirózsa a horgásztóban

Már tizenegy kilós amurt is fogtak az idén a siójuti horgásztóban, de a legnagyobb zsákmánynak egy tizenkét kilós csuka bizonyult - még évekkel ezelőtt. Érdemes tehát kilátogatni a többhektámyi területen elterülő horgásztóhoz, amelynek tulajdonosa a helyi ön- kormányzat, a vízkezelője pedig a Kiss János vezette horgászegyesület, amelynek hetven tagja van.

Az egyesület már 1982 óta tevékenyke dik Siójuton. Tagjai évente átlagosan négy-ötszázezer forint értékben telepítenek halakat a tóba, amiben ponty, keszeg, csuka, amur, illetve kárász és leginkább vállalkozó kedvűek pe- harcsa is fogható. A közeli falvak- dig a víz fölmelegedésével egy ból, városokból érkező horgászok időben kezükbe kaszát fogva még és a kirándulók kényelmét szolgál- a vízbe is bemennek, hogy learas- ják a faház, a padok, s vannak ki- sák a mederben a sok bosszúságot jelölt főzőhelyek is. okozó, a horgászatot gátló hínárt.

A horgászvíz környékét rend- Érdekessége ennek a kis tónak, szeresen takarítják az egyesület hogy a víz felszínén az idén már tagjai, és stégeket is építettek. A megjelent a tavirózsa is. ■

Siójuti olvasóinkat kérdeztük; hogyan élnek a faluban, és milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani?

Csak az összefogás adja a közösség erejét

Berta Pálné Schaffer Piroska

vállalkozó: - Siójuton jó az összhang; ha társadalmi munkára van szükség, a legtöbben tevékenyek. Jó a rendezvények látogatottsága, és a fiatalokra is számíthatunk. Szeretném, ha ez így lenne ezután is. Lassan elkészül a művelődési ház, környékének a szépítéséhez is sok segítséget ígért a faluszépítő egyesület. Nálunk, a Tünde presszóban kevesebb lesz majd a rendezvény; eddig más megfelelő hely híján nálunk tartották a borversenyt, a gyerekszínházi előadást, a Télapó-ünnepet és a faluszépítők közgyűlését is. De a jövőben sem vonulunk ki a közéletből, lesz nálunk például művészeti kiállítás is.

Nemesné Szatmári Kornélia

tanítónő: - Tizenöt éve élünk Siójuton. Szép a környéke, nagy a családi házunk, s jól elférünk. Nagyon tetszik az itteni nyugalom, a csend. A falu ügyes-bajos dolgaival mi nem sokat foglalkozunk. Valószínűleg hamarosan elköltözünk a szomszéd településre, Ádándra, mert ott tanítok, s oda jár óvodába a két gyermekünk. Siójuton hiányzik az infrastruktúra, például a kábeltelevízió és az internet is. Az utóbbi megkönnyítené az életünket; a férjem például emiatt csak modemen tud karikatúrákat fővárosban szerkesztett újságokhoz eljuttatni, s az drágább, lassúbb és megbízhatatlanabb megoldás.

Kapitány Zoltán rendőr alezredes: - 1986 előtt a Balaton-parton laktam, ehhez képest most csendes, nyugodt a környezetem. A település évről évre szebb.

Idegenként költöztem ide, a feleségemen kívül senkit nem ismertem, de a siójutiak befogadtak. A faluban van élet, de inkább csak a felnőtteknek van több lehetőségük a szabadidő hasznos és kellemes eltöltésére. A fiataloknak viszont itt, helyben több módot kellene teremteni a szórakozásra. Hamarosan átadják a művelődési házat, és jó volna, ha olyan szakember kerülne oda, aki össze tudja fogni a fiatalokat és jó rendezvén veket szervez. Ennek érdekében föl kellene mérni az igényeket.

Boa József nyugdíjas: - Három éve költöztem ide egész közelről, Siófokról. Ezt találtam a környék települései közül a legjobbnak letelepedésre. Nem is csalódtam; hamar sikerült beilleszkednem a helyi közösségi életbe, amit legjobban az összefogás jellemez. A tavalyi és az idei bográcsfesztivál egyik rendezőjeként tapasztaltam, hogy a falu érdekében együtt itt tevékenykedik a gyerek és a felnőtt is. Ez a település folyamatosan fejlődik, és ha megépül a csatornahálózat, akkor Siójut már teljes infrastruktúrával rendelkezik. A közeljövőben pedig, ha jól tudom, mintegy száz új ház is épülhet a faluban; ez is jól mutatja a fejlődést.

Kiss Csaba értékesítési képviselő: - Kétéves korom óta itt élek; lett volna lehetőségem, hogy városba költözzem, mégsem hagytam el a falut.

Remélem, majd a két gyermekem is így dönt. Foglalkozásom folytán járom az országot, de büszke vagyok Siójutra. Az infrastruktúrának ugyan még fejlődnie kell, de a közlekedés jó. Negyvenpercenként jár a busz, két-három óránként a vonat. Még jobb lesz, ha elkészül a kerékpárút is, hiszen Siófok például csak kilenc kilométerre van. A társadalmi munkának köszönhetően abban magam is részt veszek, folyamatosan szépül a község; most már olyan, mint egy tisz- ta, rendes európai település. ■