Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. Április 16., Kedd A L M A N A C H 1 3 7 7. OLDAL Gyarapodik az Árvácska Negyvenkétmillió forintos be­ruházással új lakrészt építe­nek az Árvácska anya- és cse­csemőotthonban. Ehhez hat­millió forint állami támogatást nyert pályázaton a Dunántúli Református Egyházkerület. Tizenkét személyt helyezhetnek el a négy tetőtéri szobában, az alsó szinten pedig újabb kiszolgálóhe­lyiségeket is építenek. - Az anya- és csecsemőotthont az egyház- község lelkészlakásának átalakítá­sával hoztuk létre, s hét éve már a családok átmeneti otthona - mondta Nagy Csaba intézeti lel­kész. - Tízmillió forintot költöt­tünk a felújítására, berendezésére, míg megnyithattuk. Ehhez 1,5 milliós állami támogatást kapott az egyházkerület. Közben vásárolt egy telekrészt, s ez lehetővé tette, hogy bővíthessük az épületet. Szeptemberben várhatóan már át­adhatjuk. Az Árvácska anyaotthon létre­hozásával a válsághelyzetbe került anyákat és gyermekeiket segíti az egyház. Az intézetbe folyamatos és állandó a túljelentkezés. A nyi­tása óta eltelt hét évben 150 kisma­ma és 196 kisgyermek lakott itt.- Az otthon az induláskor 24 személyt fogadhatott az ideiglenes működési engedély alapján - mondta a lelkész. - Már a gyer­mekvédelemi törvény hatályba lé­pése előtt is szó volt az otthon át­alakításáról, a külön lakószobák kialakításáról. A bővítéssel ez megnyugtatóan megoldódik, s így lehetővé válik 30 személy korsze- rűbb befogadása. ____________■ Sz eretedre nevelő családok Júniusban lesz tíz éve, hogy a Re­ménység alapítványi gyermekfalu megkezdte a munkát a települé­sen. Az induláshoz az önkormány­zat jelképes összegért adta a telket.- Tíz családban 40 befogadott gyermeket lát el a nevelőszülői hálózatunk - mondta Kis Szilvesz­ter intézményvezető. - A gyerme­kek többsége óvodás és kisisko­lás, de négy már középiskolában tanul. A családok nagy figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség megteremtésére, a gyerekek vallá­sos és munkára nevelésére, s a szabadidő hasznos eltöltésére. A befogadott gyerekek addig nevel­kednek családban, míg nem lesz­nek nagykorúak. Munkát is kínál az alapítvány kis nyomdája; ez ké­szítette el a község egyik legjelen­tősebb kiadványát, Kiss Tamás Nágocs története című könyvét. Ácsaink, kőműveseink pedig hoz­zájárultak a faluház, az iskola és az orvosi rendelő építéséhez is. Szoros a kapcsolatunk az önkor­mányzattal; a nehéz években iro­dai eszközökkel is segítettük. Ötödik éve szervez zeneokta­tást az alapítvány a nevelőcsalá­doknak és a falu lakosainak. A fél­évzáró hangversenyre rendszere­sen meghívja a tabi és andocsi ze­neiskolásokat is. S az iskola kérésé­re az alapítvány kisbusza hozza-vi- szi Zicsről Nágocsra, illetve vissza a tanulókat. ■ • • Öreg kocsik avatott mestere Borsányi István autószerelő a határidők pontos betartását és a megbízható munka vég­zését tartja fő feladatának. Tudja, mit vállalt, s megbe­csüli a hűséges ügyfeleit. Az 50. évében járó szakember 22 éve lett önálló, s azóta a környék­beliek autóit javítja. Többnyire a régebbi, szocialista gyártmányú gépkocsik hibáit orvosolja, s felké­szíti őket műszaki vizsgára. - Azért lettem kisiparos, mert nem volt au­tójavító szakember Nágocson és a közeli falvakbah - emlékezett Borsányi István. - Kíváncsi voltam arra is: milyen az önállóság, ho­gyan tudok megélni. Bár voltak ne­héz évek, azért talpon kellett ma­radnom. A műhely fejlesztését is a többségében levő autókra alapoztam. Sok a visszatérő ügyfele. Tudják a környékbeliek: amit a mester el­vállal, pontosan és elfogadható áron megcsinálja.- Magam is érzem, hogy az em­bereknek egyre kevesebb a pén­zük a gépjármű fenntartására. So­kan csak az utolsó pillanatban hoz­Borsányi István egy öreg kocsi motorját javítja zák el, s akkor is csak a legszüksé­gesebb munkát végezteük el, noha később többet kell rá költeni. Sok az öreg autó a környéken, a motor­javítás és a futóműfelújítás. Falun a kistraktor, a kapálógép is nagyon fontos eszköz, s többen javíttatnak fűnyírót is. Az autó és az egyéb gépek javí­tása folyamatosan ad munkát, így megvan a megélhetése is. ■ ÚJ JÁTÉKOK AZ ÓVODA PARKJÁBAN. Nágocs központjában a természetvédelmi parkban áll az ál­talános iskola és a napközi otthonos óvoda. Önkormányzati pénzből és a szülői munkaközösség gyűjtöt­te támogatásból vettek ide félmillió forintért fajátékokat. A hintákat, mászókákat és a csúszdát hamar bir- tokba vették a gyermekek._______________________________________________ ■ Csődeljárások tetéződő gondja Az önkormányzat legnagyobb gondja a hat év óta szinte folyamatosan tartó csődeljárások sorozata. Ez a hosszadalmas eljárás elsősorban azért hátráltatja a munkát, mert éveken át min­den pályázati lehetőségből kizárta a települést. Reményeink szerint a mostani eljárás a napok­ban egyszer s mindenkorra befejeződik - hang­súlyozta dr. Pap Imre polgármester. - Ebben bíz­va pályáztunk egy mikrobusz beszerzésére, vala­mint az iskola tetőszerkezetének a javítására. Ezt a fejlesztést a támogatások elnyerésével remélhe­tőleg megvalósíthatjuk. A későbbiekben az utak, járdák felújítására, a faluház tetőszerkezetének a javítására is pályázni szeretnénk. Nagy gondunk a munkanélküliség, amely elsősorban a szakkép- zeüeneket sújtja. Ezen a gondon a közhasznú foglalkoztatás segítségével próbálunk segíteni, de a közelmúltban csökkent az erre szánt mun­kaügyi központi keret. Évek óta probléma, hogy az állam csak mintegy 50 százalékban támogatja az általános iskolai oktatást. Bár az óvodában szerencsére bőven van utánpótlás, az iskola gaz­daságosabb működéséhez legalább húsz száza­lékkal több diákra volna szükség. A falu polgármestere nem rej­tette véka alá: régi és nagy bána­ta az önkormányzatnak, hogy a szemük láttára tönkremegy a Zichy-kastély, a Kincstári Va­gyonigazgatóság ugyanis több­szöri sikertelen pályázat után sem tudta megtalálni az új gaz­dáját. Ha még egy kicsit várnak, akkor összedől... A falu anyagi gondjai a köz­életre is hatnak. Szeretnék, ha a régi duatlonversenyek és az ezeket övező hangu­lat visszatérne. Most szerveződik az ifjúsági egyesület. Talán ennek sikerül újra életet lehelni a közéletbe. Ebben segíthet a nyugdíjasklub és a faluszépítő egyesület is.- Ehhez a munkához az önkormányzat is megad minden segítséget - mondta a polgármes­ter. - A község jövője pedig elsősorban attól függ, hogy a hatalmon levő kormányzat valójá­ban vagy csak szavakkal próbálja a vidéket fej­leszteni. A legfontosabb feladat az infrastruktúra: az úthálózat, a gáz- és a szennyvízcsatorna-rend- szer fejlesztése.___________________________■ Segítik a gyengébb tanulókat Tizenhárom nyolcadikos fejezi be idén az általános iskolát, de csak kilenc kis elsős jön szep­temberben. Két éve még 89-en jártak iskolába, a mostani tanév­ben pedig 85-en. Csutorás Csaba igazgató elmondta azt is: az okta­tási intézménynek az utóbbi hat­hét évben igen szűkösen jutott pénz az önkormányzat anyagi gondjai miatt. Csőd idején az ön­rész is hiányzott, így a pályázatok többségéről is le kellett mondani­uk. A múlt tanévben azonban már sikerült elvégeztetni kisebb összegű felújításokat is.- Kijavíttattuk az iskola lapos tetőzetén a burkolat egy részét és az ereszcsatornát. Az ismét meg­kötött épületbiztosítás követelmé­nyeként ablakvédő rácsot is csi­náltattunk a tantermekre - mond­ta Csutorás Csaba. - Könyvekre, térképekre, technikai és sportfel­szerelésre több mint 600 ezer fo­rintot költöttünk. Diákjaink esély- egyenlőségének a megteremtése érdekében az érdeklődő és tehet­séges tanulók német, matematika, anyanyelvi, képzőművészeti és tánc szakkörbe járhatnak. Ezeket a tanulóknak több mint a fele láto­gatja. A lassan haladó diákok fel­zárkóztatását is segítjük, ebben nyolcán érde­keltek. A tanítási órákon kívül is gazdag ren­dezvénysoro­zat nyújt vál­tozatos tudás­anyagot a ta- n u1ó k na k. Megemlékez­nek a zenei vi­lágnapról, az aradi vértanúkról, március 15-ről, a költészet napjá­ról. Megtartják a madarak és fák napját, illetve a Szabó Lőrinc tér- ségi szavalóversenyt. _________■ ______ ___________Nágocsi olvasóinktól kérdeztük; hogyan élnek és milyennek látják a falu jövőjét? __________ Re mélik a fejlesztést, a lakosság összefogását Gilitsch Antal, a nyugdíjasklub elnöke: - A helyi gazdasági és po­litikai baklövések miatt tíz éve meg­torpant a falu fej­lődése. Azóta sze­rényen javul a helyzet, de a pén­zünk csak rész­ben fedezi a szük­séges felújításo­kat. Pályázni nem tudtunk az 1995-ös csődeljárás miatt. Akkor többször is szóba került az óvoda és az iskola bezárása. Sajnos, a fi­atalok sem találják meg itt a szá­mításaikat a faluban, s ez a hely­zet megosztotta a lakosságot. Szükség lenne teleházra, új mun­kahelyekre, a gáz bevezetésére. S nagyon fontos volna a lakosság összefogása; ez elősegíthetné a ci­vil szervezetek munkáját is. Fekete Hedvig munkanélküli: - Tizenhét éve itt élek, és szeretem Nágocsot, bár az utóbbi években nem fejlődött úgy, ahogyan más falvak. Nincs elég munka és szórakozóhely; nincs ifjúsági klub, és rosszak az utak. Nagy szükség volna munkahelyekre, és fejleszteni kel­lene a kiszolgálólétesítményeket. A lakosság is csinosíthatná a köz­séget, rendbe tehetné a közterüle­teket. Szükség van a tömegközle­kedés javítására, mert hét végén kritikán aluli, s a közvilágítás is felújításra szorul. Évek óta üre­sen, kihasználatlanul áll a község központjában a Zichy-kastély, s ezt is óvni kellene a pusztulástól. Ludaics István vállalkozó: - Na­gyon leromlott a Zichy-kastély ál­laga; ezt fel kelle­ne újítani és be­kapcsolni az ide­genforgalomba, így munkahelye­ket is teremtené­nek. A turizmus föllendítése vé­gett szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, to­vábbá az úthálózat felújítására is. Elkerülhetetlen, hogy tovább ha­logassuk a gáz- és a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítését. A falu csinosítása, szebbé tétele érdeké­ben pedig elsősorban az emberek szemléletén kellene változtatni. Jómagam azt tervezem, hogy a községben kiépítek egy meleg­konyhás egységet, illetve szeretnék bekapcsolódni a falu közélétébe is. Takács Andrásné gondozónő: - Amikor 1987-ben átutaztam Nágocson, úgy éreztem: ebben a faluban sem él­nék szívesen. 1992-ben mégis ide jöttem férjhez. Akkor már tetsze­tősebb volt. Meg­szűnt a sártenger, a zicsi és az andocsi összekötő út elkészültével pedig a falu zsákjelle­ge is. A lehetőségek azonban az utóbbi években ismét szűkültek; bezárt a varroda, nagy a munka- nélküliség, megszűntek a duatlon­versenyek, nincs focicsapat. Hogy mi lehet a jövő? Munkahelyek léte­sítése, utak felújítása, a gázhálózat és a szennyvízcsatorna kiépítése. A közélet élénkítéséhez pedig kell a lakosság együttműködése is. Boldizsár Imre, a faluszépítő egyesület vezetője: - Hét éve ala­kult az egyesület, hogy lehetősége­inkhez képest szé­pítsük a falut. A ko­rábban elhanyagolt közterületeket szé­pítettük, fákat ültet­tünk. Úgy gondol­tuk, az egyesület munkájával vonzóbb lesz a község, s javulnak a megromlott emberi kap­csolatok. A közösségi tevékenység hat az emberek lelki világára is. Az utóbbi években sokat fejlődött a köz­ség, fákat ültettünk több utcába. Eb­be a munkába a jóérzésű lakók is be­kapcsolódtak; számítunk rájuk a jö­vőben is. Felújítottuk a határban a kőkereszteket is, és igyekeztünk ápolni elődeink emlékét. A múlt a jövő számára is útmutatást ad. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8674 Nágocs, Hősök tere 7. Tel/fax: 84/372-734. Az ügyfeleket hétfő­től csütörtökig 8-16, pénteken 8-12 óráig fogadja a körjegyzőség kirendeltsége. Körjegyzői fogadó­óra: pénteken 8-12 között. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma:683 18 évesnél fiatalabb: 154 18-60 éves: . 382 60 évesnél idősebb: 147 A legidősebb lakos Szabó Lajos- né, 1906. május 3-án született. TÍZMILLIÓS FORRÁSHIÁNY Az önkormányzat az idén 86 millió forintból gazdálkodik, a forráshi­ány összege azonban meghaladja a tízmillió forintot. Ezt részben önhikis pályázat benyújtásával igyekszik csökkenteni, másrészt igen szigorú és takarékos gazdál­kodást folytat. A személyi és dolo­gi kiadás több mint 41,2 millió fo­rint, a működési és a felhalmozási célú kiadás összege pedig meg­haladja a 35,3 millió forintot. FELÚJÍTÁS, FEJLESZTÉS A képviselő-testület 14 millió fo­rintot hagyott jóvá felújításra, fej­lesztésre. Mikrobuszt venne, s ehhez 4 millió forintot szeretne nyerni pályázaton. Ezzel szállíthat­ná az iskolásokat, illetve az élel­met a zicsi iskola konyhájáról. Az iskola és a faluház tetőszerkeze­tét is fel kell újítani, s tervezi a Dózsa és a Kossuth utca járda­építését, a közvilágítás korszerű­sítését, a gázhálózat kiépítését is. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb foglalkoztató a me­zőgazdasági rt: 56 embernek ad munkát. Félszázan dolgoznak a Roy és Leni Kft-nél, amely a leg­több iparűzési adót fizeti. Az ön- kormányzat az óvodában, az isko­lában, a faluházban 19 személy­nek ad munkát, s néhány köz­hasznú munkást is foglalkoztat. A faluban 11 egyéni vállalkozás van. HÁROM CIVIL SZERVEZET Évtizedek óta tevékenykedik a Vö­röskereszt alapszervezete, most 25 taggal. A nyugdíjasklubnak 40 tagja van. A faluszépitő egyesü­letben húsz diák és hatvan felnőtt kapcsolódott be a munkába. NÉGY BOLT, KÉT PRESSZÓ Az alapvető cikkek beszerzésé­vel nincs gond, mivel négy, el­sősorban élelmiszert árusító ve­gyesbolt is van a településen. Három üzlet magántulajdonban van, egyet a tabi áfész üzemel­tet, sőt egy ruházati bolt is áru­sít. Két presszóban és egy ital­boltban olthatja szomját a la­kosság, meleg ételt kínáló ven­déglő vagy büfé azonban nincs. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents