Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-19 / 65. szám

6. OLDAL ALMANACH 2 2 6 2002. Március 19., Kedd TORVAJ HIVATAL HAVONTA KÉTSZER A polgármesteri hivatal címe: 8660 Torvaj, Kossuth u. 23. Tel.: 84/525-207 Ügyfélfogadást a hónap minden második keddjén 14-15 óra kö­zött tart a tabi jegyző és a falu pol­gármestere. A panaszos ügyeket a falugondnok rendszeresen továbbítja a körjegyzőségre. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 335 Hatévesnél fiatalabb: 21 7-18 éves: 55 18-60 éves: 182 60 évesnél idősebb: 77 A falu legidősebb lakója özv. Vati Pálné, 86 éves. SZŰKÖS LEHETŐSÉGEK A 30,6 millió forintos költségve­tésében 4,3 millió a forráshiány, s ez szűkíti a lehetőségeket. A tabi óvodába, iskolába járó gye­rekek után több mint hétmillió forintot fizet az önkormányzat, s 2,4 millióval járul hozzá a kör­jegyzőség fenntartásához. Köz­séggazdálkodásra 3,5 millió jut, a szociális kiadásai várhatóan meghaladják a hétmillió forintot, s csak 500 ezer forint folyik be helyi adókból. A falugondnoki szolgálat 2,2 millióba kerül. A nagy feladat most a művelődési ház felújításának a befejezése, illetve a falugondnoki autó cse­réje s a hivatali épület javítása. Felújításra 2,6 millió forintot szán. Tervezi a közvilágítás korszerűsí­tését és a szennyvízcsatorna kivi­teli terveinek az elkészíttetését. A NAGYOBB MUNKAADÓK Hat torvaji lakost foglalkoztat ál­lattartó telepén a felszámolás alatt álló tabi mezőgazdasági rt; az önkormányzat három közhasz­nú munkást alkalmaz és a falu­gondnokot. Két mezőgazdasági őstermelő és öt vállalkozó van a faluban, és naponta mintegy negyvenen ingáznak munkába. CIVIL SZERVEZETEK Évtizedek óta tevékenykedik itt a Vöröskereszt-alapszervezet. 1998 őszén alakult meg a Ci­gány Érdekvédelmi Egyesület, ennek most 12 tagja van. SÖRÖZŐK KÉT ITALBOLTBAN Az áfész élelmiszerüzletében el­sősorban az idősek vásárolnak, s többnyire az olcsóbb cikkeket keresik, nagyobb forgalom nyug­díjfizetés után van. A hónap vé­gén többnyire már csak tejre és kenyérre futja. Italbolt kettő is van a faluban. A Nefelejcs büfébe reggel kávéra, vegyes pálinkára, napközben sörre és egy-egy fröccsre térnek be a vendégek. A fiatalok azonban a játékauto­mata miatt is fölkeresik, éppúgy, mint az áfész italboltját. Itt legin­kább a sör és a fehérbor fogy. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL Másfél évtizede lett Benedek Jó­zsef őstermelő a maga ura. Azóta bővítette gazdaságát; most 200 hektárnál nagyobb területen ter­meszt takarmánynövényt állatai­nak. Feleségével együtt végzi a sok munkát.- A terület hatvan százalékán lucernát, zabot, búzát és silóku­koricát termesztünk - mondta Be­nedek József. - Huszonhat fejős­tehén és negyven növendék üsző az állatállományunk. Külterjes tartásban vannak: a szabadban legelnek. Gondot okoz azonban az érté­kesítésük - panaszolta, és jelen­tős a vadkár. A termelőt legtöbb esetben kijátssza a kereskedő. Mostanra olyan helyzet alakult ki: kénytelen tovább művelni a földet és tartani az állatait, mert nagy kárt okozna a felszámolás.- Ez már nem gazdálkodás, ha­nem kínlódás a földdel meg az állatokkal - állította Benedek Jó­zsef. - Gazdálkodni csak az tud, akinek pénze van. Túléltünk két aszályos évet, de a jövő bizonyta­lan. Bevételünk csak a tej eladásá­ból van, a selejttehenek értékesí­téséből nem folyik be számottevő pénz. Hasznunk sincs a gazdál­kodásból: a bevételt azonnal visz- szaforgatjuk. Bankszámlára, biz: tosítási kötvényekre nem futja. Amikör a gazdálkodásba kezdett, mint mondta, hosz- szú távra ter­vezett. Először erdőt telepí­tett, és jelentős területet bé­relt, aztán el­kezdett gépe­síteni. Az álla­tok számának a növelésére azon­ban nincs lehetősége, ezt a föld termőképessége határozza meg. Bár új gépekkel hatékonyabb vol­na a munka, bizonytalan, hogy ki tudná-e termelni az árát. ■ Sok a gondnok teendője Február óta Andok József látja el a falugondnoki teendőket. Pályá­zat útján lett a település minde­nese. Vas- és fémszerkezet-laka­tos a szakmája, s korábban na­ponta ingázott Siófokra. A gond­nokság sem nyolcórás munka. Az idősek alkalmanként a gond­jaikat is megosztják vele. - A la­kosság többsége elfogadott, igényli a segítségemet - mondta. - Munkanapokon autóval Tabra viszem az óvodásokat, hétfőn, szerdán és pénteken pedig a be­tegeket az egészségházba, szak- rendelésre. Kiváltom a gyógysze­reket, az időseknek kiviszem, s közben intézem a hivatali ügye­ket, leveleket viszek-hozok a kör­jegyzőségtől. Ha szükség van rá, akkor bevásárolok a betegeknek, sőt még tápot is szállítok, mert azt nem kapni a faluban. Andok József megszokta a sokrétű munkát, esetenként hét­végeken is végzi. A fiatal falu­gondnok most egy nyolcéves, több mint 300 ezer kilométert fu­tott autóval dolgozik. Az önkor­mányzat azonban már pályázott egy újra a Szociális és Családügyi Minisztériumnál. A falugondnok reméli, hogy ősszel már az új au­tó segíti munkáját. Áprilisban vagy májusban pedig elvégez egy ötnapos tanfolyamot is. _______■ Me gszűnt a gázcseretelep Megszűnt a Totálgáz kis gáz­cseretelepe március 12-én. Ezt Var­ga Csaba, a cég kereskedelmi igaz­gatóságának területi képviselője közölte Vaiga Jánosné telepvezető­vel. S ezzel megszűnt a munkavi­szonya is. A pb-gázpalackok cseré­jét korábban az áfész biztosította, majd a Totálgáz vette át az ellátást.- Nagy gond, hogy megszűnt a telep - mondta a volt telepvezető. - Az utóbbi időben ugyan havonta csak 30-35 palackot cseréltem, mert a földgáz bevezetésével csök­kent a forgalmunk. Az öregek azonban még pb-gázpalackot használnak. A Totálgáz most már csak szállít, s ha az önkormányzat nem vállalja a telep üzemeltetését, sokan gáz nélkül maradnak. Ifj. Forró György polgármester azt mondta: hivatalos értesítést még nem kapott az önkormányzat a telep megszüntetéséről. Ha a be­jelentés igaz, akkor a képviselő- testület még ebben a hónapban dönt, hogy milyen forrást használ föl a fenntartásához.- Ha a testület úgy foglal állást, hogy nincs pénz a cseretelep mű­ködtetésére, sokan bajban lesznek a gázpalackcserével - tette hozzá. - Mindenképpen megoldást kell keresni erre a gondra. _______■ Há romszáz nóta klarinéttal Háromszáznál is több magyar nótát és táncdalt ismer a 80. évében járó Nagy István. Fejből fújja a szövegét, hiszen évtizede­kig zenélt: játszotta őket rendezvényeken, bálokon és lakodalmakban. Nemcsak örömet, de keserű­séget is okozott neki ez a tudo­mánya. A klarinétos Nagy Ist­vánnak ugyanis nemegyszer fejéhez vágták: „Vagy cigány leszel, vagy munkás”. ' - Nagyon fiatalon kezdtem; tizennyolc évesen Szentgálos- kéren már bandát alakítottunk - emlékezett. - Klarinétos let­tem, mert senki sem akart ját­szani ezen a hangszeren. A fú­vós és a vonós együttesben év­tizedekig a klarinét volt a sze­relmem. Jó helyem volt a katona­ságnál is, mert zenekarban játszot­tam. Nagy István 1947-ben került Torvajra. Az akkori együttesből Ko­vács Lajos és Beneczki István hívta a zenekarba. Hosszan tartó kap­csolat lett belőle. A torvaji együttes rendszeresen járt játszani a kör­nyékbeli falvakba, illetve a Balaton déli partjára. Nagy Istvánnak rit­kán volt szabad a hét vége. Húsz éve ment nyugdíjba. Azt követően még játszott a tabi nyugdíjasklub Nagy István kedves hangszerével, a klarinéttal fellépésein, legutóbb pedig a torva­ji hősi emlékmű avatásakor lépett a nyilvánosság elé. Ma már csak ott­hon veszi elő a hangszerét, mikor elfogja a vágy, hogy felidézze a messze tűnt éveket. Rendszeresen nem játszhat, mert megromlott az egészsége: rossz a „motor ”.- Sok kedves nótám van - mondta. - Legjobban az nőtt a szí­vemhez, ami úgy kezdődik: „Sze­retném, ha minden álom valósággá válna...” Az életben sok minden, sajnos, nem így alakult. ___ ■ Tor vaji olvasóinktól kérdeztük: milyen a község és milyennek képzelik el a jövőjét? Munkahelyek kellenének, jó út és összefogás Holenárné Tóthi Mónika gyesen levő anya: - Hét éve költöztem a községbe, de nem szoktam meg: nincsenek baráta­ink. Nagyon elha­nyagolt ez a falu, üres. Szeretném, ha az önkormány­zat megszervezné a szemétszállítást; javítani kell az utakat, s ahol még nincs, oda szilárd burkolat kelle­ne. Szükség van a szennyvízcsa­torna-hálózatra, illetve jobb közle­kedési feltételekre. Ami jó: van ve­zetékes földgáz és falugondnoki szolgálat. Bízom benne, hogy tíz év múlva sokkal jobb infrastruk­túrája lesz a községnek, s virágo­sak és gondozottak lesznek a köz­területek, s nagyobb figyelmet fordítanak majd a lakóházakra is. Törzsök Ferencné háztartásbe­li: - Huszonnyolc éve kerültem Tor­vajra Szabolcs- Szatmár megyé­ből; nagyon szép, rendezett község volt akkoriban. Az utcák is virá­gosak voltak. Má­ra nagyon elha­nyagolttá lett a te­lepülés. Megszűnt az alsó tagoza­tos iskola, és rosszak az utak. Sze­retném, ha ismét helyben tanul­hatnának a kicsik, lennének mun­kahelyek, megalakulna az ifjúsági meg a nyugdíjasklub. Hiányzik a kulturált szórakozóhely, s jó volna, ha minden lakos gondozná a maga portáját, az önkormány­zat pedig a közterületeket. Jó vol­na megállítani a falu elöregedését, s vonzóvá tennék a fiataloknak. Beneczky János nyugdíjas: - Hatvannyolc éve itt lakom, az őse­im is torvajiak voltak. Soha nem vágytam el innen. Bár volt fejlődés az utóbbi 10-15 évben, azért sok­kal előbbre is le­hetnénk. Több mint egy évtizede nincs itt közélet: szeretném, ha a fiataloknak és az öregeknek is len­ne klubhelyiségük. Örülnék, ha te­vékenykedne a sportegyesület, s összefogná a fiatalokat. A Lullát Balatonendréddel összekötő út megépítése megszüntetné a falu zsáktelepülés-jellegét. Jó volna, ha az önkormányzat segítené a fiata­lok helyben maradását. Remélem, hogy kiépül a szennyvízhálózat, és gondozottabb, szebb lesz a falu. Buzásiné Butyka Beáta munka- nélküli: - Tizenegy éve költöztünk ide, a dédnagy- apámhoz. Azóta házat vettünk, át­építettük, s az ősszel beköltö­zünk. Megszeret­tem ezt a csendes kis falut. Munka­hely azonban nincs, rossz a közlekedés is. Sze­retnék tíz év múlva a fejlett infrast­ruktúrájú Torvajon élni, ahol is­mét lesz kisiskola, lesz csatornahá­lózat és rendszeresen elszállítják a szemetet is. Örülnék, ha sokkal gondozottabb lenne, pezsgő köz­élettel és segítőkész lakókkal. Len­ne kulturális élet, rendezvények, ifjúsági klubban szórakozhatná­nak a fiatalok is. Bizonyára meg­nőne az érdeklődés a község iránt. Stiener Ferencné italboltveze­tő: - A legnagyobb gond, hogy nincs munka­hely, ezért a fiata­lok többsége el­költözik. Egyik lányunk is el­ment, lehet, hogy a másik sem ma­rad itt. Szeret­ném, ha szebb, rendezettebb lenne a falu. Össze­fogás kellene, és hogy igényeseb­bek legyünk a környezetünk iránt. Meg kellene teremteni a közösségi élet feltételeit, munkahelyeket lé­tesíteni, bekapcsolódni a falusi vendéglátásba. Jó lenne, ha meg­épülne a Torvajt Tabbal összekötő út, ez csak három-négy kilométer; s fejlesztenék az infrastruktúrát. El­kerülhetetlen a középületek felújí- tása, a közterület virágosítása. ■ ELESETTEK EMLÉKMŰVE A FALU KÖZPONTJÁBAN. Torvaj központjában áll az I. és a II. világhá­borúban elesettek emlékműve. Az 1930-as években állított világháborús emlékműre 43 torvaji és lullai hős nevét vésték föl. AII. vüágháborúban elesetteknek: 26 katonának a hozzátartozók adományaiból ál­líttatott emléket az önkormányzat, és közmunkásokkal gondoztatja a területet. ____________________■ Sz éthúzó lakosok pénztelenül tése, mert a 2005-től várható építési tilalom nagyon hátrá­nyosan érinti a falut. Gond az is, hogy a fiatalokat munkahely hi­ányában nem tudjuk megtarta­ni. Az építkezésük támogatásá­ra nincs se telkünk, se pénzünk. S közömbös a lakosság: nem ér­dekli a falu élete, jövője sem. Nagy a széthúzás a községben, megosztott a lakosság.- Van jövője Torvajnak? Mi­ben reménykedik?- Remélem, hogy nemcsak múltja és jelene, hanem jövője ,is van ennek a településnek. Igaz, ehhez szükség volna az itt élők összefogására, az infrastruktúra fejlesztésére is. Ez utóbbihoz álla­mi támogatás kell. A táj szépségéből adódóan a falusi turizmusba való bekapcsolódás teremthet­ne újabb munkahelyeket és kiutat. Már tíz külföl­di család vásárolt ingatlant a faluban. Szükség volna a fiatalok megtartására, a közéletbe való bevonásukra, illetve a lakosságnak is bátrabban kellene vállalkoznia. Szebbé és vonzóbbá téve a falut, biztosan szívesen jönnének ide hazai és külföldi vendégek is. ■ Közömbösek a torvajiak; pang a közélet, s az utóbbi tíz évben 13 százalékkal csökkent a lakossága. Nincs munkalehetőség, for­ráshiányos az önkormányzat, rossz a köz­lekedés, és elmaradott az infrastruktúra. Nagyon kilátástalan a falu jövője - mondta ifj. Forró György polgármester. Egy évtizede ötmillió forintból gazdálkodott az önkormányzat, most is csak 30,6 millió áll a ren­delkezésére. Két nagyberuházást tudtak csak te­tő alá hozni a rendszerváltozás óta: bevezették az egészséges ivóvizet és kiépítették a földgázve­zeték-hálózatot.- Az önkormányzat 1998 óta forráshiányos, így vajmi kevés pénz jut fejlesztésre - mondta ifj. Forró György. - Pedig a lakosság igényli a szilárd burkolatú utat a Szőlő-hegyre és a dolenkai területre is, mert ősztől tavaszig ne­héz az ott lakók közlekedése. Hiányzik a szennyvízcsatorna, és a szükségesnél kevesebb pénz jut a középületek felújítására.- Mindenütt sürgős a csatornázás.- Itt a szennyvízcsatorna ügye megállt a terve­zésnél. A kiírás feltételeinek, sajnos, nem felelt meg a község. Pedig fontos lenne a vezeték kiépí­Kínlódás hatvanhat marhával

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents