Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-03 / Vasárnap Reggel, 5. szám

2002. FEBRUÁR 3. GAZDASAG Génkezelt félelmek Nagy feltűnést keltett a napokban az a kísérlet, amelyben egy sertés génállományát spenótgénekkel manipulálták. A kutatók szerint az ilyen sertéshús sokkal egészsé­gesebb, az emberek többsége még­is tart a génkezelt alapanyagoktól. Hazánkban kötelező feltüntetni az élelmiszereken a genetikai be­avatkozás tényét. Apró szépség­hiba, hogy ezt nem ellenőrzi senki. H A génmódosított növények ter­mesztése hazánkban nem engedé­lyezett, tudtuk meg dr. Vajda Boldi­zsártól, az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet labor­vezetőjétől. A szakember szerint a csomagoláson jelezni kell, ha a ter­mék legalább egy százalékban tartal­maz módosított alapanyagot. Bár élettani hatásukra nincs egyértelmű bizonyíték, az emberek némi ellen­érzést táplálnak a technológia ellen.- Bármely növény termesztéséhez - legyen az génmódosított vagy sem - az Országos Mezőgazdasági Minősí­tő Intézet négylépcsős vizsgálata szükséges - jelentette ki dr. Biacs Péter, a Magyar Élelmezésipari Tudo­mányos Egyesület (MÉTE) elnöke. - Két éve folynak kísérletek génmani­pulált növényekkel. Vagyis meglehet, hogy 2004-re itthon is lehet termesz­teni ilyen növényeket, ha nem mutat­ható ki negatív mellékhatás. A MÉTE elnöke úgy véli, mivel 90 százalékban hazai élelmiszert fo­gyaszt a lakosság, nem kell tartani a módosított élelmiszerektől. Ám ha mégis fennáll a gyanú, hogy az élel­miszer, vagy egyik-másik összetevője módosított, akkor vizsgálatot kell vé­gezni. A pontos eredményhez azon­ban akár több száz tesztet kell elvé­gezni, amely idő- és költségigényes, 50-200 ezer forintba kerülhet. Ilyenre eddig nem került még sor. Előfordul­hat hát, hogy génkezelt élelmiszer jelzés nélkül érkezik az országba.- A génmódosítás okát gyakran nem ismerik az emberek - állítja az elnök. - Ennek 75 százaléka kizáró­lag azért történik, hogy a növény ma­ga is képes legyen olyan természetes anyagok előállítására, amelyek védel­met nyújtanak a kártevők ellen. A módosítás nem azért történik, hogy új fajokat hozzunk létre, az élelmi­szer minőségének, vagy a termés­átlagnak a javítása a cél. Komoly ellenérzései vannak vi­szont a környezetvédőknek a gén- technológiával szemben. Püspök Ju­dit, a Tiszta Élelmiszerért Mozgalom aktivistája a génmódosított élel­- Honnan vehetik, hogy a génkezelt zöldségeknek mellékhatása van? miszerek mögött átfogó üzletet lát. - Amerikában 1993-ban multinacio­nális cégek rukkoltak elő génmani­pulált élelmiszerekkel - idézte fel a kezdeteket. - Az egyik cég például olyan szóját állított elő, amely nem fogékony a totalherbicid nevű méreg­re. Ez a szer minden növényt kiirt a szántóföldön, még a talaj baktériu­mait is, csak az immunis szóját nem. És ez a cég az, amely „véletlenül” ép­pen az említett vegyszert is gyártja. Nagyobb probléma ennél, hogy a módosított élelmiszerek allergiát okozhatnak. S nem csak az aggályos, hogy paradicsomot egerek, vagy nö­vényeket bacilusok génjeivel vegyíte­nek - állítja. - Ember génjét ültették például sertésekbe. Abba a húsba, amit megennénk! Ráadásul ezek az állatok abnormálisán nagyra nőnek, ízületeik nem bírják a súlyt, szenved­nek, és ki tudja, ettől milyen stressz­fehérjék termelődnek a húsukban. Azt egyelőre még nem tudni, hogy az élelmiszerek génmanipulá­ciójának hosszú távon van-e valami­lyen hatása. A tudósok a világ élel­mezési problémájának megoldását várják a technológiától, kérdés azon­ban, hogy milyen áron. M. L. ATALANTA TÁVOKTATÁSI KÖZPONT SZERETNE ÚJ SZAKMÁT TANULNI, DE KEVÉS A SZABADIDEJE? VÁLASSZA A TÁVOKTATÁST! • Mérlegképes könyvelő • Pénzügyi ügyintéző * PR-szakreferens • Marketingmenedzser • Irodavezető • Személyügyi gazdálkodó Kérje részletes tájékoz­tatónkat az alábbi címen vagy telefonszámokon: ATK 1083 Budapest, Jázmin u. IO. Tel.: 459-OS 15. 210-1568. A fiatalok várják az EU-t Csábító Skócia H A GfK Piackutató Intézet 14 csatla­kozásra váró országban végzett fel­mérése szerint a térségben nő az EU- csatlakozás pozitív megítélése, Ma­gyarországon a 15-29 éves fiatalok, a legalább érettségizettek, illetve a fő­városi lakosok a legoptimistábbak. A több mutatóból számolt EU-bizalmi index Magyarországon az október vé­gi felmérésben 122 százalék lett, ez a har­madik legma­gasabb érték volt a Romá­niában mért 142 és a bulgá­riai 134 száza­lék mögött - je­lentette ki Ko­zák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. A jelenlegi ada­tok arról árul­kodnak, hogy az előző, tavaszi adatfelvételhez ké­pest 4 százalékponttal csökkent a bi­zonytalanok, 3 százalékponttal az el­lenzők aránya, a csatlakozást támoga­tók száma pedig 7 százalékponttal növekedett. Ez azt mutatja, hogy a korábban bizonytalanok a pozitív ál­láspont felé mozdultak el. A vála­szokból megállapítható volt, hogy furcsamód az országot azok tartják a leg­fel k é s z ü 1 - tebbnek, akik ellenzik a csat­lakozást. A vá­rakozások leg­erősebb ösz­tönzője a sze­mélyes érin­tettség, vagyis sokan azért op­timisták, mert személyes lehe­tőségeik bővü­lését várják. ■ A hazai fizetés duplájáért csábít­ják a magyar könyvelőket Skóciába. A TMP Melville Craig vezetőkiválasztó cég jelenleg több közép-európai or­szágban is toborozza azokat a szak­embereket, akik a könyvelésen kívül a hitelügyintézésben és a számlázás­ban is jártasak. A jelöltek kiválasztá­sakor nagy előny az angolszász jog­rendszer, illetve az ottani számviteli eljárások ismerete. Piaci szakértők ugyanakkor kiemelik: nem valószínű, hogy a könyvelők tömegesen élné­nek a lehetőséggel, mivel többségük­nek biztos egzisztenciája van itthon, s ezt még a magasabb javadalmazás sem ellensúlyozza. Arról már nem is szólva, hogy Nagy-Britanniában lé­nyegesen nagyobbak a megélhetési kiadások, mint itthon. A jelenség mégis azért érdekes, mert az „agyel­szívás” a pénzügyi szektorban eddig nem volt jelentős. Mostanáig főleg az informatikusokat, és az orvosokat csábították, nemrég például Norvé­gia 300 orvosi állást hirdetett meg. BEFEKTETÉS Óvatosságra intő pangás Az év elején a befektetők általá­ban át szokták gondolni lehető­ségeiket. Nos, idén több tényező is kockázatossá teszi a részvény- és ingatlanpiacot. Ezért az év el­ső felében érdemesebb a bizton­ságra törekedni. ■ Mostanában az átlagosnál sokkal kockázatosabb akár a részvény- piacon, akár az ingatlanpiacon pénzt forgatni. Tavaly szeptember 11. óta megnövekedett a politikai bizonyta­lanság, és továbbra sem lehet tudni, hogy hosszú távú recesszió vagy újabb élénkülés várható. Magyar- országon emellett a választások is el- bizonytalanító hatásúak lehetnek. Ha már a biztonságosabb' befekte­tések közül választ valaki, bankbe­tétek helyett érdemesebb az óvato­sabb politikájú, nyílt végű befekte­tési alapok között körülnézni. Ezek ugyanis sokkal rugalmasabbak a bankbetéteknél, hiszen folyamato­san vásárolhatók és visszaváltha­tók, így bármikor növelhető vagy csökkenthető az alapba fektetett pénz. Emellett az alapok hozama is magasabb a bankbetétekénél. A nyílt végű befektetési alapokat vá­lasztók többféle variáció közül vá­logatnak. Aki csak néhány hónapra akarja elhelyezni a pénzét, annak a legkiszámíthatóbb hozamú pénz­piaci alapok mellett érdemes dön­teni. Azok a befektetők, akik egy évig vagy hosszabb ideig tudják nélkülözni pénzüket, a hazai ál­lampapírokba vagy kötvényekbe fektető alapok közül válasszanak, mert ezek hozamát a várható árfo­lyamnyereség is növeli. Az egy ka­tegóriába tartozó befektetési alapok közül azok a kedvezőbbek, ame­lyek nagyobb tőkét kezelnek, rég­óta működnek, és az átlagnál tartó- sabb, jobb eredményt produkál­nak. Sok befektető számára az is szempont lehet, hogy mekkora az értékesítési hálózat, azaz milyen könnyen lehet növelni vagy csök­kenteni a befektetés mértékét. Ugyan több, külföldi kötvényekbe vagy részvényekbe fektethető nyílt végű alap is működik, a befektetési tanácsadók általában nem javasolják ezeket stratégiai befektetésként. A fo­rint várható erősödése miatt ugyanis az euróbán vagy dollárban számon tartott alapok hozamát ellensúlyoz­hatja az árfolyamveszteség. A jelenlegi pangó tőkepiaci helyzetben a viszonylag alacsony hozamokat érdemes megfejelni az adókedvezményekkel. Évi 250 ezer forint életbiztosításba fektetett pénzből 50 ezer forintot, 300 ezer forint nyugdíjpénztárba helyezett pénzből 100 ezer forintot lehet visszaigényelni. Akik 2013 előtt mennek nyugdíjba, 333 ezer, nyug­díjpénztárba helyezett forintból 130 ezer forintot igényelhetnek vissza. Akik egymillió forinttal nö­velik részvényeik értékét, azok 200 ezer forint adóhitelt kapnak. Adó- kedvezmény jár még az ingatlan- célú takarékoskodáshoz és az in­gatlanhitelek visszavásárlásához. Emellett a lakástakarékossági szer­ződést kötők évi 120 ezer forint be­fizetése esetén évi 36 ezer forint tá­mogatást kapnak. BUX-a hírek Magyar lovak menni Amerika i I H Díjugratásra szánt lovakat importál az USA-ba a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. Az üzlet nagy­ságáról a cég vezetése nem közölt részleteket. Az üzlettől a lótenyésztés nyereségessé válá­sát remélik. Ugyancsak lovakkal kapcsolatos hír, hogy a környezetvédelmi tárca támogatá­sával megvásárolta a mátai ménest a Hortobá­gyi Nemzeti Park egy magáncégtől. Az ország egyik legnagyobb múltú lóállományáért az ál­lam 420 millió forintot adott. I Romániában terjeszkedik a Mól | ■ A Mól 5-10 éven belül 10 százalék körüli része­sedést akar elérni a romániai kiskereskedelmi üzemanyag-piacon, a jelenlegi 2-3 százalékkal szemben - jelentette ki Sivó Imre, a Lakossági Szolgáltatások Divíziójának vezetője. A társa­ságnak jelenleg 42 kútja van Romániában, amit 100-120-ra szeretnének növelni. A piaci máso­dik hely megszerzéséért a Shellel kell verse­nyeznie a Mólnak. A Mól romániai befekteté­seinek értéke 80 millió dollár körüli, amivel a tizedik legnagyobb külföldi befektető. | Surányi: várjunk az euróval j ■ Surányi György volt jegy­| bankelnök szerint az európai uniós tagság elnyerése után meg kell fontolni, hogy | Magyarország mikor adja fel monetáris önállóságát, mikor lép be az Európai Monetáris | és Gazdasági Unióba'(EMU), mert ez tudatos növekedési áldozatvállalással is jár. A CIB Bank igazgatóságának elnöke úgy véli, csak akkor érdemes bevezetni az eurót, ha a reáljövedelmek megközelítik az EMU tagorszá­gok kereseteit. Ebben az esetben lenne több előnye, mint hátránya az önálló monetáris poli­tika feladásának. Eltűnhet a Plusssz pezsgőtabletta i ' | ■ Sajtóértesülések szerint a francia tulajdonban lé­vő Chinoin felvásárolná a Pharmavit Kft.-t, és megszüntetné a Plusssz pezsgőtabletták gyártá­sát. A Pharmavit Rt.-t 1988-ban alapította Somody Imre, s vitte sikerre - főleg a pezsgő- tablettáknak köszönhetően. Később a vállalatot megvásárolta a Bristol-Myers-Squibb. Ezután a cég gyengélkedni kezdett, Somody pedig megvált ( tőle, mert nem értett egyet kft.-vé alakításával. Az már a sors fintora, hogy Somody önálló vállal­kozása megkezdése előtt épp a Pharmavitra aján­latot tevő Chinoinnál dolgozott. Mitsubishi-gyár Várpalotán? | ■ Alumíniumfeldolgozót építene a várpalotai ipari parkban a Mitsubishi. Az egyelőre meg nem erősített hírek szerint a japán vállalatóriás beruházása több milliárd forintos költséggel létesülne. A jövőbeni üzem az Európában működő japán autógyárak beszállítója lenne - ezek közé | tartozna például a Suzuki is, amely hazánkban Esztergomban van jelen. A Mitsubishi az új gyártó- I. sorral ezer embernek adna munkát. Ha az önkor­mányzatnak és a vállalatnak sikerül megállapodni, a beruházás még az idén elkezdődhet. TŐZSDE Kárpótlási spekulációk ■ Kárpótlást szeretnének a kárpótlási jegyek tulajdo­nosai, ennek érdekében egyesületbe tömörültek az év i elején. A hír - immár sokadszor - a spekulánsok figyel­mét is ráirányította a tőzsdén forgó papírokra. Az 1991 óta létező kárpótlási jegyek ugyan nem tesznek eleget az értékpapírokkal szemben támasztott követelményeknek, de a jogalkotók a rendszerváltás idején törvényben ruházták rá ezt a státust. Becslések i szerint körülbelül nyolc-tízmilliárd forint címletérték­ben van még kárpótlási jegy a piacon. Az egyesület azt sérelmezi, hogy bár a kormány befejezettnek nyilvání- j tóttá a privatizációt, nem tűzött ki határidőt a kárpótlá­si jegyek beváltására az állam számára. A kárpótlási jegyekért az elmúlt tizenkét hónapban a legkevesebbet - 310 forintot - tavaly júniusban adtak. Akkor a mostanihoz hasonló spekuláció eredménye­ként rövid idő alatt ötszáz forint közelébe kúszott a tőzsdei árfolyama, majd visszaesett négyszáz forintra. Januárban újra mozgolódás támadt, ami után érkezett j a bizalomerősítő hír az egyesület megalakulásáról. A jegytulajdonosok tárgyalásokat kezdeményeztek I a pénzügyminiszterrel, de vannak, akik ezzel sem elé­gednének meg. A követelések időzítése nem véletlen. A közelgő vá­lasztások előtt a jegytulajdonosok arra számítanak, hogy a Fidesz-vezette kormány a kampány során na­gyobb késztetést érez a probléma kezelésére. A „meccs” azonban kétesélyes, hiszen a fiatal demokra­ták annak idején - egyedüli parlamenti pártként - elle­nezték a kárpótlásnak ezt a formáját. Kiváló a terep a spekulánsok számára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents