Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-03 / Vasárnap Reggel, 5. szám

RIPORT Állati ragaszkodás dig valamiféle gondoskodó lénynek tekinti, de soha nem veti alá magát neki. A kutya más: ő az emberben a társat, a falkatársat látja, s szociáli­sabb is a macskánál, azaz részt akar venni a dolgok­ban, igényli, hogy foglalkoz­zanak vele, többnyire gond nélkül beilleszkedik a csa­ládba is. Azok az emberek, akik állatot tartanak, a megfigye­lések szerint kiegyensúlyo- zottabban, harmonikusab- ban élnek. A betegek is gyor­sabban gyógyulnak, jobb ke­délynek lesznek, ha állatok veszik körül őket, az idősek­nél pedig egyenesen az élet­tartamot növelheti meg a tu­dat, hogy egy négylábú ked­venc sündörög a közelük­ben. Nyugaton ezeket a ta­pasztalatokat használják fel, amikor „terápiás kutyákat” alkalmaznak: az ön­zetlen ku- tyatar- t ó k vál- lal­Az ember társas lény, s ez nem csupán abban nyilvá­nul meg, hogy keresi a töb­bi ember közelségét. A har­monikus környezetben élők is szívesen tartanak állatot, aki pedig magányos, annak életmentő egy-egy házi ked­venc állandó jelenléte. Kosztolányi Dénes együtt nézi a tévét kígyójával, Rékasiéknál gyereknevelők az állatok, Kánya Katáéknál a kutya is vegetáriánus, míg Fábry Sándor a műsorá­ban is fellépteti Bubit. ■ Sokat elárul valakinek a jelleméről az, hogy milyen állatot tart otthon. Csányi Vilmos etológus szerint az elmélyülő, megfigyelő típu­sú állatbarátok inkább terré­numot vagy akváriumot állí­tanak lakásukba. Ők nem alakítanak ki közvetlen ér­zelmi kapcsolatot az állatok­kal, inkább csak szeretik megfigyelni a termé­szet „működését”, a beavatkozás mini­mális igényével. A macska nemrég lett háziasítva, ezért is tartják ró­la azt, hogy öntörvényűbb az ebnél. Gazdá­jával anya-kö- lyök kapcso­latban van, azaz a nála nagyobbat min­ják, hogy gyermekotthonok­ba, idősekhez viszik az ebe­ket, ahol játszani lehet ve­lük, és meg lehet simogatni őket. Amerikában ez már mozgalommá vált. Nálunk az emberek és állatok viszonya eléggé el­lentmondásos. Évente több tízezer kutyát hagynak sor­sára az utak mentén. Dániá­ban, ahol a társadalmi fele­lősségtudat sokkal tetten érhetőbb, néhány éve óriási felhá- borodást váltott ki, amikor a saj­tó megírta, hogy egyet olyan, mint len kidobott kutyát találtak. Sokan az ál­latot nem társnak tekintik, hanem a múló divat tárgyá­nak. Kosztolányi Dénes politi­kus kígyót dédelget. Az egy­méteres, Regina nevű király- piton kiválasztásába kilenc évvel ezelőtt pedagógiai okok is közrejátszottak: a család leánya ugyanis igaz­ságtalannak tartotta, hogy vannak állatok, amelyektől szinte minden ember viszo- lyog. Kosztolányiéknál a kí­gyó mellett ma már több „nem­szeretem” ál­lat is van: két szá­razföl­di, és k é t vízi teknős, egy egér, vala­mint - afféle kakukktojás­ként - egy rövid szőrű szimámi cica. Regina a gaz­dája szerint nagyon „ener­giatakarékos”, havonta mindössze egy patkányt eszik - ezzel kapcsolatban Kosztolányi Dénes minden alapot nélkülöző, alantas vádnak tartja azt az állítást, hogy politikai ellenfelei ne­vét festené a táplálékul szolgáló álla­tok szőrére, mint mond­ta, ezt a mor- bid pletykát épp az ellen­lábasai talál­eey kutya. ták kL Regi­na egyéb­ként nagyon nyugodt, szelíd kígyó, néha rátekeredik gaz­dája karjára, és együtt nézik a televíziót. Kánya Katának régebben több állata volt: leguán, aranyhörcsög, egér, tengeri- malac - ma azonban mind­össze Mimi nevű kutyája tár­saságával kell beérnie. A na­pokban úgy tűnt, a kör bővül egy vörös szőrű cicával, ám bonyodalmak adódtak.- Már régóta szerettünk volna egy üyen kismacskát, s tegnap végre egymásra buk­kantunk - mesélte a színész­nő. - Az egész olyan volt, mint egy álom. A cica szoba­tiszta volt, a kutya imádta, egyszóval minden rendben ment. Ám négy óra elteltével a lányom tüsszögni kezdett, kiütések jelentek meg a bő­rén, kiderült, hogy allergiás a macskaszőrre. így aztán néhány óra boldogság után el kellett ajándé­koznunk a cicust. Kánya Katáéknál ezenkívül csak egy ál­Egy zebrapinttyel vagy kanárival nem lehet igazán szoros érzelmi viszonyt kialakítani, de egy értelmesebb papagáj majdnem Kata: sok kisállatom volt, most csak Mimi van lat volt, „akitől” saját elhatá­rozásból váltak meg. Egy ki- adós,nyári vihar után ugyan­is felfedeztek az ablakukban egy nimfapapagájt. Nem volt nehéz észrevenni, ugyanis teli torokból azt üvöltötte, hogy „Gyurrrika vagyok”. A baj csak az volt, hogy erről később sem szokott le, így mennie kellett egy tolerán- sabb ismerőshöz... Mimi egyébként ír szetter, hétéves, és Kata sze­rint vegetáriánus. Szerinte az eb a húst csak ímmel-ámmal eszi, viszont a karalábéért öl­ni tudna... A színésznő nagy álma egyébként egy kertes ház, ahol bármilyen állatot tarthatna. Mint mondta, leg­inkább egy birkára vágyik. Az ország egyik leghíre­sebb állata természetesen Fábry Sándoré. Nemrég a nézők tették szóvá, hogy a show-mester a műsorai vé­gén miért nem számítja a vendégek közé Bubit. A kö­zépuszkár - ez a fajta hivata­los neve - nyolc éve került Fábryhoz egy állatorvos is­merősétől. A humorista ak­kor még a fővárosban lakott, s olyan házi kedvencre volt szüksége, amely szobában is tartható.- Bubi családtag, de sze­rintem ez minden kutyásnál így normális - mondta Fábry. - Sok mindent meg­ért. Fia azt mondom, gyere apuval autókázni, azonnal felcsillan a szeme, ha pedig csak annyit mondok, hogy itthon maradsz, máris lelom- bozódik és bánatosan néz. A humoristának az usz­káron kívül van még há­rom kutyája, de kétségkí­vül Bubi a szíve csücske. Állítja: az, aki ebet tart, az embereket is jobban szere­ti. S ezen csak az lepődik meg, akinek még soha nem volt kutyája. 2002. FEBRUÁR 3. H Rékasi Károlyéknál szintén sok állattal találkozhat a vendég: két vörös fülű teknősük az Ödön és a Dönci ne­vet viseli, nyáron a kertben, télen pedig a lépcsőház­ban tanyázó nyúl a büszke Rómeó névre hallgat, ezen­kívül van még egy spánieljük, és egy rotweilerük, vala­mint a színész meghatározása szerint négy gengszter macskájuk. Az állatok ellátása főleg a család Gigi lá­nyára hárul, ami Rékasi szerint roppant jótékonyan hat egy tizenéves jellemének fejlődésére. Arra a fölve­tésre, hogy sokan azért nem tartanak állatot, mert óv­ni szeretnék gyermekük lelkét a kedvenc évek múltán bekövetkező óhatatlan elvesztésétől, a színész csak annyit mondott: ez az élet része, mindentől úgysem le­het megóvni a gyerekeket. Viszont felelősségérzetet le­het tanulni - jó példa erre a madarak esete. Gigi na­gyon szeretett volna egy madáretetőt, ám édesapja el­magyarázta neki: ha ezt elkészíti, egyúttal azt is felvál­lalja, hogy mindennap ad enni a cinkéknek, mivel azok egy idő után már nem keresnek máshol táplálékot, ha­nem odaszoknak az etetőre. A lány azóta is lelkes gyá- molítója a madaraknak, sőt, a megismerésben még a technikát is bevetette. Az apró szárnyasok ugyanis csak akkor jöttek enni, ha ő nem volt ott, ezért az egyik etetés előtt odatette a videokamerát az etető elé, s így ismerkedett meg a „vendégkörével". D. T. Magunkat kicsúfoljuk, ha kell? Magyarországon belpolitikai botrányt okozna, ha egy ma­gyar zenekar görbe tükröt tartana elénk, ahogy a német Die Prinzen tette. Deutschland című dalukban kicikizik a germán életfel­fogást, mentalitást. A zené­szek az egykori NDK állam­polgárai voltak az egyesítés előtt. Márpedig onnan egé­szen másként látszott és látszik Németország és az egész világ, mint a bol­dog, gazdag NSZK-ból. És Magyarországról? ■ Nagy Feró a rockszöve­geivel őrületbe kergette 1990 előtt a hivatalos cenzorokat, s a szabad új világban sem mindenkinek tetszik a stílu­sa. A zenész lapunknak azt mondta, sajtószabadság van, mindenki azt mond és ír, amit akar, ha nem lépi túl a törvényes kereteket. A ro- cker szerint egyébként itt­hon valószínűleg azért nem születne ilyen dalszöveg, mert mi, magyarok kevésbé vagyunk büszkék, nagyké­pűek, mint a németek, ezért kicikizni való sincs bennünk annyi. A franciák, meg főleg a szeptemberi terrortámadás óta az amerikaiak pedig a németeknél is nemzetieske- dőbbek. S bár rossz a vicc, s nem is kell komolyan venni - fogalmaz -, egy Bin Laden nekünk is jót tenne, leg­alábbis abból a szempont­ból, hogy összerázná az em­bereket a szélsőjobbtól a szélsőbalig. Réz András úgy véli, a művészetnek az az egyik fel­adata, hogy kontrollálja az életszemléletünket, gátat szabjon a fennhéjázásunk- nak, önzésünknek. A rock­zenének ,is van ilyen funk­ciója, elég, ha a beatkorszak Amerikájára gondolunk. A Die Prinzen dalszövege is al­kalmas lehet arra, hogy ráéb­ressze a világ dolgai iránt érzéketlen, önmagukba töttyedt kispolgárokat, hogy vannak más fontos dolgok is, nemcsak azok, amiket ők annak tartanak. Az esztéta szerint a zenekar nem érté­keket tagad, hanem vélt érté­Horn Gábor: a szélsőjobb patáliát csapna, ha egy zenekar humorizálna a magyaros mentalitásról kékről - szexturizmus, lu­xusautó, a törökök lesajnálá- sa - rántja le a leplet. Ma­gyarországon azért nem len­ne akkora felzúdulás, mint Németországban, ha ilyen szövegű dal születne - véle­kedik Réz András -, mert a magyar kultúrában hagyo­mánya van a szatírának: Ber­zsenyi Dánieltől kezdve Ady Endrén keresztül, egészen Hobóig, aki egyik dalában a futballba habarodott nemzet önképét festi fel. Florn Gábor a ’80-as évek­ben egyetemistaként számos olyan koncerten volt, ahol kevésbé ismert zenekarok ironikus, szatirikus módon formáltak - olykor lesújtó - véleményt a magyar néplé- lek negatívumairól. Ezeknek nem volt túlzottan nagy ha­tásuk, hiszen csak kevesen hallgatták őket, másrészt a fiatal, főként értelmiségi kö­zönség nem érezte magát megbántva. S azóta is szület­tek olyan dalok, amelyek kí­méletlenül görbe tükröt állí­tottak elénk. De nekünk, ma­gyaroknak - fogalmaz az SZDSZ parlamenti képvise­lője - jó a humorérzékünk, bírjuk a kritikát, hajlamosak vagyunk az öniróniára, és nagyobb a tűrőképességünk; a németek viszont híresen nem ilyenek, így nem megle­pő, hogy az ott élők másként reagáltak. Ezért nálunk nem lenne botrány abból, ha egy együttes a szókimondó szö­vegével kifigurázná az itteni mentalitást. A hazai szélső­■ A keletnémet Die Prinzen együttes szakértők szerint az egyik legjobb hangú és legrosszabb frizurás germán ban­da. Legújabb CD-jük Németország című dala viszont meg­osztja a rajongóikat.. Két fő gondja van a zenebarátoknak az igényesen hangszerelt Deutschland-dallal. Egyrészt az USA-t ért ter­rortámadás idején került piacra, másrészt a szokásosnál is provokatívabb hangnemben ci­kizi az NSZK büszke polgárait. Politikai vetüle- te is van a Die Prinzen-szerzeménynek, hiszen a szám félreérthetetlenül harmonizál Johan- nes Rau köztársasági elnök azon tavalyi véle­ményével, miszerint mindenki csak az egyéni teljesítményére lehet büszke, a németségére nem. A CD-ből egyébként már több százezer darab fogyott el az elmúlt 4-5 hónapban. „...mi vagyunk a legbarátságosabb nép e földtekén, csak egy apróság bánt, hogy Schumacher nem Mercivel versenyez. Ez mind Németország, ezek mind mi vagyunk, Ilyen nincs másutt, csak itt, csak itt. Itt élünk, s halunk: sokan felvágnak Németországra és élvezik egyesek, hogy seggfejek lehetnek. Néhányan szívesen panaszkodnak a törökökre és Thaiföldre utaznak k...ni. Szeretjük autóinkat, jobban, mint a nőket, mert a német kocsikban bízhatunk. Az isten csak egyszer csókolta meg a földet, Éppen azon a helyen, ahol most Németország van. Mindenben mi vagyunk a legjobbak, természetesen az ágyban is...” Részlet a Deutschland című dalból Nagy Feró: mi bírjuk a kritikát, nem vagyunk olyan önteltek, nagyképűek, mint a németek jobboldali politika és sajtó valószínűleg akkor is patáliát csapna, ha valamely zenekar csak ártatlan poénokkal ruk­kolna elő, ízléses módon hu­morizálna a magyaros men­talitásról. Bár az FKGP nem tarto­zik a szélsőjobboldali pár­tok közé, főtitkára mégis botrányosnak tartaná, ha hasonló szövegű dallal lép­ne elő egy magyar zenekar. Gyimóthy Géza azt mondta, ő és párttársai konzervatív, keresztény-keresztyén esz­méket vallanak, amelybe nem fér bele sem az obszce- nitás, sem az, hogy kifigu­rázzák a magyar mentali­tást. Bár a kisgazdák is meg­engeditek maguknak oly­kor-olykor egy viccet, de azt semmiképp nem tűrnék, hogy az itt élőkön bárki is poénkodjon. „Én nagyon magyar vagyok, büszke a nemzeti sajátosságainkra” - fogalmazott. S elmondta még: Jézus meghalt értünk a kereszten, s az erényeink­kel, hibáinkkal együtt szere­tett minket, ezért hálával tartozunk neki. S az a párt, amely az Isten, haza, család jelszavát vallja, határozot­ton tiltakozik és elítél min­den vallás-, haza- és család- ellenes megnyilvánulást. (almási

Next

/
Thumbnails
Contents