Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-03 / Vasárnap Reggel, 5. szám
RIPORT Állati ragaszkodás dig valamiféle gondoskodó lénynek tekinti, de soha nem veti alá magát neki. A kutya más: ő az emberben a társat, a falkatársat látja, s szociálisabb is a macskánál, azaz részt akar venni a dolgokban, igényli, hogy foglalkozzanak vele, többnyire gond nélkül beilleszkedik a családba is. Azok az emberek, akik állatot tartanak, a megfigyelések szerint kiegyensúlyo- zottabban, harmonikusab- ban élnek. A betegek is gyorsabban gyógyulnak, jobb kedélynek lesznek, ha állatok veszik körül őket, az időseknél pedig egyenesen az élettartamot növelheti meg a tudat, hogy egy négylábú kedvenc sündörög a közelükben. Nyugaton ezeket a tapasztalatokat használják fel, amikor „terápiás kutyákat” alkalmaznak: az önzetlen ku- tyatar- t ó k vál- lalAz ember társas lény, s ez nem csupán abban nyilvánul meg, hogy keresi a többi ember közelségét. A harmonikus környezetben élők is szívesen tartanak állatot, aki pedig magányos, annak életmentő egy-egy házi kedvenc állandó jelenléte. Kosztolányi Dénes együtt nézi a tévét kígyójával, Rékasiéknál gyereknevelők az állatok, Kánya Katáéknál a kutya is vegetáriánus, míg Fábry Sándor a műsorában is fellépteti Bubit. ■ Sokat elárul valakinek a jelleméről az, hogy milyen állatot tart otthon. Csányi Vilmos etológus szerint az elmélyülő, megfigyelő típusú állatbarátok inkább terrénumot vagy akváriumot állítanak lakásukba. Ők nem alakítanak ki közvetlen érzelmi kapcsolatot az állatokkal, inkább csak szeretik megfigyelni a természet „működését”, a beavatkozás minimális igényével. A macska nemrég lett háziasítva, ezért is tartják róla azt, hogy öntörvényűbb az ebnél. Gazdájával anya-kö- lyök kapcsolatban van, azaz a nála nagyobbat minják, hogy gyermekotthonokba, idősekhez viszik az ebeket, ahol játszani lehet velük, és meg lehet simogatni őket. Amerikában ez már mozgalommá vált. Nálunk az emberek és állatok viszonya eléggé ellentmondásos. Évente több tízezer kutyát hagynak sorsára az utak mentén. Dániában, ahol a társadalmi felelősségtudat sokkal tetten érhetőbb, néhány éve óriási felhá- borodást váltott ki, amikor a sajtó megírta, hogy egyet olyan, mint len kidobott kutyát találtak. Sokan az állatot nem társnak tekintik, hanem a múló divat tárgyának. Kosztolányi Dénes politikus kígyót dédelget. Az egyméteres, Regina nevű király- piton kiválasztásába kilenc évvel ezelőtt pedagógiai okok is közrejátszottak: a család leánya ugyanis igazságtalannak tartotta, hogy vannak állatok, amelyektől szinte minden ember viszo- lyog. Kosztolányiéknál a kígyó mellett ma már több „nemszeretem” állat is van: két szárazföldi, és k é t vízi teknős, egy egér, valamint - afféle kakukktojásként - egy rövid szőrű szimámi cica. Regina a gazdája szerint nagyon „energiatakarékos”, havonta mindössze egy patkányt eszik - ezzel kapcsolatban Kosztolányi Dénes minden alapot nélkülöző, alantas vádnak tartja azt az állítást, hogy politikai ellenfelei nevét festené a táplálékul szolgáló állatok szőrére, mint mondta, ezt a mor- bid pletykát épp az ellenlábasai találeey kutya. ták kL Regina egyébként nagyon nyugodt, szelíd kígyó, néha rátekeredik gazdája karjára, és együtt nézik a televíziót. Kánya Katának régebben több állata volt: leguán, aranyhörcsög, egér, tengeri- malac - ma azonban mindössze Mimi nevű kutyája társaságával kell beérnie. A napokban úgy tűnt, a kör bővül egy vörös szőrű cicával, ám bonyodalmak adódtak.- Már régóta szerettünk volna egy üyen kismacskát, s tegnap végre egymásra bukkantunk - mesélte a színésznő. - Az egész olyan volt, mint egy álom. A cica szobatiszta volt, a kutya imádta, egyszóval minden rendben ment. Ám négy óra elteltével a lányom tüsszögni kezdett, kiütések jelentek meg a bőrén, kiderült, hogy allergiás a macskaszőrre. így aztán néhány óra boldogság után el kellett ajándékoznunk a cicust. Kánya Katáéknál ezenkívül csak egy álEgy zebrapinttyel vagy kanárival nem lehet igazán szoros érzelmi viszonyt kialakítani, de egy értelmesebb papagáj majdnem Kata: sok kisállatom volt, most csak Mimi van lat volt, „akitől” saját elhatározásból váltak meg. Egy ki- adós,nyári vihar után ugyanis felfedeztek az ablakukban egy nimfapapagájt. Nem volt nehéz észrevenni, ugyanis teli torokból azt üvöltötte, hogy „Gyurrrika vagyok”. A baj csak az volt, hogy erről később sem szokott le, így mennie kellett egy tolerán- sabb ismerőshöz... Mimi egyébként ír szetter, hétéves, és Kata szerint vegetáriánus. Szerinte az eb a húst csak ímmel-ámmal eszi, viszont a karalábéért ölni tudna... A színésznő nagy álma egyébként egy kertes ház, ahol bármilyen állatot tarthatna. Mint mondta, leginkább egy birkára vágyik. Az ország egyik leghíresebb állata természetesen Fábry Sándoré. Nemrég a nézők tették szóvá, hogy a show-mester a műsorai végén miért nem számítja a vendégek közé Bubit. A középuszkár - ez a fajta hivatalos neve - nyolc éve került Fábryhoz egy állatorvos ismerősétől. A humorista akkor még a fővárosban lakott, s olyan házi kedvencre volt szüksége, amely szobában is tartható.- Bubi családtag, de szerintem ez minden kutyásnál így normális - mondta Fábry. - Sok mindent megért. Fia azt mondom, gyere apuval autókázni, azonnal felcsillan a szeme, ha pedig csak annyit mondok, hogy itthon maradsz, máris lelom- bozódik és bánatosan néz. A humoristának az uszkáron kívül van még három kutyája, de kétségkívül Bubi a szíve csücske. Állítja: az, aki ebet tart, az embereket is jobban szereti. S ezen csak az lepődik meg, akinek még soha nem volt kutyája. 2002. FEBRUÁR 3. H Rékasi Károlyéknál szintén sok állattal találkozhat a vendég: két vörös fülű teknősük az Ödön és a Dönci nevet viseli, nyáron a kertben, télen pedig a lépcsőházban tanyázó nyúl a büszke Rómeó névre hallgat, ezenkívül van még egy spánieljük, és egy rotweilerük, valamint a színész meghatározása szerint négy gengszter macskájuk. Az állatok ellátása főleg a család Gigi lányára hárul, ami Rékasi szerint roppant jótékonyan hat egy tizenéves jellemének fejlődésére. Arra a fölvetésre, hogy sokan azért nem tartanak állatot, mert óvni szeretnék gyermekük lelkét a kedvenc évek múltán bekövetkező óhatatlan elvesztésétől, a színész csak annyit mondott: ez az élet része, mindentől úgysem lehet megóvni a gyerekeket. Viszont felelősségérzetet lehet tanulni - jó példa erre a madarak esete. Gigi nagyon szeretett volna egy madáretetőt, ám édesapja elmagyarázta neki: ha ezt elkészíti, egyúttal azt is felvállalja, hogy mindennap ad enni a cinkéknek, mivel azok egy idő után már nem keresnek máshol táplálékot, hanem odaszoknak az etetőre. A lány azóta is lelkes gyá- molítója a madaraknak, sőt, a megismerésben még a technikát is bevetette. Az apró szárnyasok ugyanis csak akkor jöttek enni, ha ő nem volt ott, ezért az egyik etetés előtt odatette a videokamerát az etető elé, s így ismerkedett meg a „vendégkörével". D. T. Magunkat kicsúfoljuk, ha kell? Magyarországon belpolitikai botrányt okozna, ha egy magyar zenekar görbe tükröt tartana elénk, ahogy a német Die Prinzen tette. Deutschland című dalukban kicikizik a germán életfelfogást, mentalitást. A zenészek az egykori NDK állampolgárai voltak az egyesítés előtt. Márpedig onnan egészen másként látszott és látszik Németország és az egész világ, mint a boldog, gazdag NSZK-ból. És Magyarországról? ■ Nagy Feró a rockszövegeivel őrületbe kergette 1990 előtt a hivatalos cenzorokat, s a szabad új világban sem mindenkinek tetszik a stílusa. A zenész lapunknak azt mondta, sajtószabadság van, mindenki azt mond és ír, amit akar, ha nem lépi túl a törvényes kereteket. A ro- cker szerint egyébként itthon valószínűleg azért nem születne ilyen dalszöveg, mert mi, magyarok kevésbé vagyunk büszkék, nagyképűek, mint a németek, ezért kicikizni való sincs bennünk annyi. A franciák, meg főleg a szeptemberi terrortámadás óta az amerikaiak pedig a németeknél is nemzetieske- dőbbek. S bár rossz a vicc, s nem is kell komolyan venni - fogalmaz -, egy Bin Laden nekünk is jót tenne, legalábbis abból a szempontból, hogy összerázná az embereket a szélsőjobbtól a szélsőbalig. Réz András úgy véli, a művészetnek az az egyik feladata, hogy kontrollálja az életszemléletünket, gátat szabjon a fennhéjázásunk- nak, önzésünknek. A rockzenének ,is van ilyen funkciója, elég, ha a beatkorszak Amerikájára gondolunk. A Die Prinzen dalszövege is alkalmas lehet arra, hogy ráébressze a világ dolgai iránt érzéketlen, önmagukba töttyedt kispolgárokat, hogy vannak más fontos dolgok is, nemcsak azok, amiket ők annak tartanak. Az esztéta szerint a zenekar nem értékeket tagad, hanem vélt értéHorn Gábor: a szélsőjobb patáliát csapna, ha egy zenekar humorizálna a magyaros mentalitásról kékről - szexturizmus, luxusautó, a törökök lesajnálá- sa - rántja le a leplet. Magyarországon azért nem lenne akkora felzúdulás, mint Németországban, ha ilyen szövegű dal születne - vélekedik Réz András -, mert a magyar kultúrában hagyománya van a szatírának: Berzsenyi Dánieltől kezdve Ady Endrén keresztül, egészen Hobóig, aki egyik dalában a futballba habarodott nemzet önképét festi fel. Florn Gábor a ’80-as években egyetemistaként számos olyan koncerten volt, ahol kevésbé ismert zenekarok ironikus, szatirikus módon formáltak - olykor lesújtó - véleményt a magyar néplé- lek negatívumairól. Ezeknek nem volt túlzottan nagy hatásuk, hiszen csak kevesen hallgatták őket, másrészt a fiatal, főként értelmiségi közönség nem érezte magát megbántva. S azóta is születtek olyan dalok, amelyek kíméletlenül görbe tükröt állítottak elénk. De nekünk, magyaroknak - fogalmaz az SZDSZ parlamenti képviselője - jó a humorérzékünk, bírjuk a kritikát, hajlamosak vagyunk az öniróniára, és nagyobb a tűrőképességünk; a németek viszont híresen nem ilyenek, így nem meglepő, hogy az ott élők másként reagáltak. Ezért nálunk nem lenne botrány abból, ha egy együttes a szókimondó szövegével kifigurázná az itteni mentalitást. A hazai szélső■ A keletnémet Die Prinzen együttes szakértők szerint az egyik legjobb hangú és legrosszabb frizurás germán banda. Legújabb CD-jük Németország című dala viszont megosztja a rajongóikat.. Két fő gondja van a zenebarátoknak az igényesen hangszerelt Deutschland-dallal. Egyrészt az USA-t ért terrortámadás idején került piacra, másrészt a szokásosnál is provokatívabb hangnemben cikizi az NSZK büszke polgárait. Politikai vetüle- te is van a Die Prinzen-szerzeménynek, hiszen a szám félreérthetetlenül harmonizál Johan- nes Rau köztársasági elnök azon tavalyi véleményével, miszerint mindenki csak az egyéni teljesítményére lehet büszke, a németségére nem. A CD-ből egyébként már több százezer darab fogyott el az elmúlt 4-5 hónapban. „...mi vagyunk a legbarátságosabb nép e földtekén, csak egy apróság bánt, hogy Schumacher nem Mercivel versenyez. Ez mind Németország, ezek mind mi vagyunk, Ilyen nincs másutt, csak itt, csak itt. Itt élünk, s halunk: sokan felvágnak Németországra és élvezik egyesek, hogy seggfejek lehetnek. Néhányan szívesen panaszkodnak a törökökre és Thaiföldre utaznak k...ni. Szeretjük autóinkat, jobban, mint a nőket, mert a német kocsikban bízhatunk. Az isten csak egyszer csókolta meg a földet, Éppen azon a helyen, ahol most Németország van. Mindenben mi vagyunk a legjobbak, természetesen az ágyban is...” Részlet a Deutschland című dalból Nagy Feró: mi bírjuk a kritikát, nem vagyunk olyan önteltek, nagyképűek, mint a németek jobboldali politika és sajtó valószínűleg akkor is patáliát csapna, ha valamely zenekar csak ártatlan poénokkal rukkolna elő, ízléses módon humorizálna a magyaros mentalitásról. Bár az FKGP nem tartozik a szélsőjobboldali pártok közé, főtitkára mégis botrányosnak tartaná, ha hasonló szövegű dallal lépne elő egy magyar zenekar. Gyimóthy Géza azt mondta, ő és párttársai konzervatív, keresztény-keresztyén eszméket vallanak, amelybe nem fér bele sem az obszce- nitás, sem az, hogy kifigurázzák a magyar mentalitást. Bár a kisgazdák is megengeditek maguknak olykor-olykor egy viccet, de azt semmiképp nem tűrnék, hogy az itt élőkön bárki is poénkodjon. „Én nagyon magyar vagyok, büszke a nemzeti sajátosságainkra” - fogalmazott. S elmondta még: Jézus meghalt értünk a kereszten, s az erényeinkkel, hibáinkkal együtt szeretett minket, ezért hálával tartozunk neki. S az a párt, amely az Isten, haza, család jelszavát vallja, határozotton tiltakozik és elítél minden vallás-, haza- és család- ellenes megnyilvánulást. (almási
