Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám

2002. Február 16., Szombat HÉTVÉGE 11. OLDAL Könyvespolc A költők és a pokol Az utóbbi hónapok egyik legna- ra menéseiket kísért megpróbálta­gyobb könyvsikere volt dr. Czeizel Endre, a kiváló genetikus könyve: Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? A mű címe József Attila „Medvetánc” című kötete mottójának variációja. Ez a mottó az eltelt évtizedek alatt szinte szál­lóigévé vált: „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni...” A poklot a kötet alcíme is megvilágít­ja: „Magyar költőgéniuszok testi és lelki betegségei.” Czeizel nem kevesebbre vállalkozott, mint talán a legnagyobb 21 magyar köl­tő életútjának a bemutatására testi és lelki betegségeik tükrében. A „talán” hangsúlyozása nem véletlen, hiszen ahányan vagyunk, annyiféleképp rangsoroljuk nagy költőinket. A 21 név - a szerző szo­ros vonzódásán túl - a Magyar élet­rajzi lexikon, az Új magyar irodal­mi lexikon és az ELTE BTK hallga­tóinak az értékelése alapján állt össze. (Az is megérne egy elem­zést, hogy a bölcsészhallgatók ér­tékelésében hány nagy magyar költő került méltatlanul háttérbe.) így lehetünk tanúi Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmar­ty Mihály, Arany János, Petőfi Sán­dor, Madách Imre, Ady Endre, Ba­bits Mihály, Juhász Gyula, Koszto­lányi Dezső, Kassák Lajos, Füst Mi­lán, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Jó­zsef Attila, Radnóti Mklós, Weöres Sándor, Pilinszky János és Nagy László „pokolra szállásának.” Micsoda gazdag névspra ez a magyar költőzseniknek! És meny­nyire igaz Czeizel Endre megálla­pítása: „A magyar költőgéniuszok életének megismerése... döbbene­tes erővel igazolta szörnyű sorsu­kat, „pokolra menéseiket”... Mind­ezek a társadalmi értetlenség és önártásuk eredőjeképpen a vártnál sokkal korábbi halálukhoz vezeti, tek.” Igen. A társadalom soha nem képes tolerálni a zsenik viselke­dését, az elvárttól gyökeresen élté-, rő életvitelüket... Az elődöktől öröklött gének csak részben felelő­sek a várható életkorért. Az ön­pusztítást, az igazi kihívást a társa­dalmi és családi tragédiák jelentik. Önkéntelenül felmerül az olva­sóban a kérdés: mi inspirálhatta Czeizel Endrét erre a hatalmas munkára? Minden fent említett költő családtörténetének, alkatá­nak, életmódjának, testi és lelki betegségeinek, majd a halálának bemutatására? Maga a szerző adja meg rá a választ: „Sohasem írtam verseket, és bizonyára e képesség hiánya is közrejátszhatott a poéta géniuszok iránti csodálatomban... A magyar költészet itt bemutatott nagy alakjainak jelenleg már idea­lizált szobraikkal tiszteleg a nem­zet. Életükben inkább megkeserí­tették küldetésük teljesítését... Leg­szebb költeményeik ezért a pokol­tásaik termékei...” Persze, úgy is föl lehet tenni a kérdést: megszü­lethettek volna-e ezek a csodálatos alkotások pokolra menés nélkül?! Egy rövid recenzióban termé­szetesen nincs lehetőség vala­mennyi fent említett költőzseni be­mutatására. Válasszunk ki hármat a XX. század irodalmi életét meg­határozó óriások közül. József At­tilát, Ady Endrét és Babits Mihályt. József Attila. Régóta tudjuk, hogy életműve világirodalmi rang­gal mérhető. Tragikusan kevés, mindössze 32 évnyi élete megpró­báltatások sorozata. Skizofréniája az 1930-as évektől vált egyre szembeötlőbbé, de már 1923-ban, 18 évesen leírta ezeket a sorokat: „S nem is nagyon kell már akarni, akaródik ez nélküled, agyadban bár égő hodályba zárt riadt barom­ként bőg a rémület...” József Atti­lát élete végén sokan egyenesen őrültnek tartották. Czeizel Endre megcáfolja ezeket az állításokat, József Attila utolsó versei költé­szetének csúcsát is jelentik. Egy őrült elme eleve nem lehetett vol­na képes ilyen alkotásokra. Búcsú­zása ma is mellbevágó: „Talán el­tűnők hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam minde­nem, amiről számot kéne ad­nom...” Ady Endrének tíz évvel több ahatott meg, mint József Attilá­nak. Azt is tudjuk, hogy az egyik legönpusztítóbb életet élő költő­zsenik közé tartozott. Schöplin Aladár, a „Nyugat” kiváló iroda­lomtörténésze (akinek neve mára sajnos csaknem teljesen elfelejtő­dött) szerint mégis „csodálatos egység van emberi valója és költé­szete között.” Ember szeretett vol­na maradni az emfcertelenség- ben... Czeizel Endre nem kerüli „ meg a kényes témát. Részletesen ír a költő 1902-ben szerzett vérba­járól, mellyel Ady Endre a „halál rokonává” vált... És a jövőjét látno­ki módon megérző költő leírta ezeket a csodálatos sorokat: „Ahogy nőnek az árnyak, ahogy fogynak az esték, úgy fáj jobban és jobban az eljátszott öregség...” Babits Mihály „rejtőzködő sze­mélyiségét” is mesterien tárja föl Czeizel Endre. A szikár „poéta doctus” szinte aszkétaként élt, a cigarettát leszámítva... És mégis, ő sem kerülhette el a sorsát. Utolsó éveiben a gégerák szinte némaság­ra kényszerítette. (Micsoda megrá­zó dokumentumai ennek a „Beszélgetőfüzetek”!) És a hal­dokló, sokszor nagyon nehéz ter­mészetű költő így búcsúzik felesé­gétől, a hitvesi szeretet csodálatos soraival: „Csak te borulsz rám, asszonyi jóság, mint letört karóra a rózsák, rémült szemem csókkal eltakarni... Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni... ” dr. sípos csaba A világ Philadelphiából nézve Dányi Krisztián saját bevallása szerint hipo- chonder. Ezt fokozta még egy kis paranoia is, amelyet önmagának okozott azzal, hogy na­gyon nehezen értette meg „kis Maugli” a tár­sulaton belüli viszonyokat. Az azóta eltelt években azonban megtanulta: nem mindig a határozott fellépés a nyerő.- Már a fősikola alatt a Vígszínházba került. Miért nem maradt Pesten?- Nem volt tudatos, hogy eljöttem, de nemrég kiderült, jól döntöttem. Tartottunk egy ötéves találkozót a főiskolai csoporttársaimmal, és láthat­tam, mi történt azokkal, akik a Vígszínházban vagy más pesti csapatban maradtak. Egyikük csak karikás szemekkel ült a sarokban, és meredt maga elé. Ma ő az egyik legjobban foglalkoztatott fiatal szinkronszínész. Többen vannak, akik öt év után is csak pár mondatos szerepeket kappak. És ez kiábrándító.- Önnek pedig már az elején nagyobb szerep jutott.- A Kokainfutár konferansza után a Sweeney Toddban kaptam egy szerepet, s azóta is elég sok munkám van. Többnyire fiatal hősszerelmesek, pedig én nem vagyok az az alkat. Még nem tartok ott, hogy kialakult karakterem legyen, de ez szer­intem nem baj. Kaposváron a lehető legjobb helyen vagyok a tanuláshoz. Ebben a színházban, annak ellenére, hogy a csapat kicserélődött, még mindig sokat lehet ellesni a játékostársaktól. A vezetést meg csak csodálni tudom, hogy több ge­neráción át tudják örökíteni a nagy elődök ha­gyatékát, tartós színvonalon.- Február 22-én mutatják be a My fair lady című musicalt, amelyben szintén rajongó hősszerelmest . játszik. Nem unja ezt a szerepkört?- Szívesen játszanék negyvenes drabális férfi­akat, csak az az érzésem, hogy nevetséges lennék és persze a fizikai adottságaim sem olyanok. Töltött káposzta újra melegítve „Újgazdagok és sznobok korát él- közönséget, túl nagy kockázatot az, aki fogta magát az évad közé­jük. Az emberek valahol a zsibpi- nem jelent, dallamait meg min- pén, ment, s már játssza is a Revi- ac táján kezdik évi nyolcvan font- denki fütyülheti a tavaszi utcá- zor főszerepét Pécsen. Igaz, egy tál, és a villanegyedben végzik évi kon. A sztori igazi sikert jelent, operettet kellene megrendeznie százezerrel. A zsibpiacot persze pláne, hogy a szerzők, Shaw bele- Kaposváron, de sebaj... (Zárójel- legszívesebben letagadnák. De mi- egyezésével megváltoztatták a vé- ben megjegyzem, hogy új játszó- helyt kinyitják a szájukat, elárul- get: Eliza nem fog éhen halni a kö- helyének honlapján nem tudják, ják maguk" zéposztálybeli Freddy Eynsford hogyan kell írni a színész nevét.) Ez az az idézet, amitől George Hill oldalán, hanem megkapja a Ebben a helyzetben két lehető- Bernard Shaw Pygmalion című szelídített Higgins professzort, ség van: vagy előveszik a naftalin- darabja ma - és mindenkor - akinek csodálatos felemelkedését ból a tíz éve jól bevált fordulato- olyan időszerű. És ez az az idézet, köszönheti. kát, vagy egészen új szemlélettel amelyet Lerner és Loewe urak ki- Ha valaki előveszi az idei mű- rendezik újra. Reméljük, ez utób- hagytak a My fair ladyből, ame- sortervet, láthatja: ott se híre, se bi megoldás nyer, s erre Babarczy lyet ennek a műnek a felhasználá- hamva nincs a My fair ladynek. László neve a garancia, aki tíz év- sával írtak. Ma, tíz év után a ka- Annak, hogy február végétől még- vei ezelőtt is megrendezte az elő- posvári színházban újra műsorra is játsszák, a hírek szerint egyet; adást, s most is kihúzhatja az in­tűzik a musicalt, amely behozza a len oka van: Bezerédi Zoltán. Ő tézményt a slamasztikából. k. o. Szerencsére a rendezők is így gondolják. Hálás vagyok vi­szont a Philadelphia, nincs más út főszerepéért. Isteni szerencse, hogy rajtam ragadt a szerep. Ebben a darabban azért nem csak elborult tekin­tettel kell nézni. Annak ellenére, hogy a rendező vizs­gadarabjában én voltam a fő­szereplő, mégsem én kaptam eredetileg azt a figurát. Nekem két hetem volt megtanulni a szerepet,. amikor kiderült, hogy mégiscsak én leszek Gar. Szeretem, hogy a végén úgy megyek el a darabból, mint aki fog kezdeni valamit az életével. Az lenne jó, ha ez így lenne az igazi életemben is.- Rendszeresen vezet rádiós műsort. Hogyan egyezteti a két tevékenységet?- Nehezen. így a mániáimra, a horgászatra és a főzésre is alig marad időm. Azt tűztem ki fela­datként, hogy egy kereskedel­mi rádió műsorába meg­próbálom belelopni a kultúrát, a tudományt azzal, hogy érdekes emberekkel beszélgetek. Az elején persze nem volt könnyű, és ha a kollégáimat kérdezné, tudnának mesélni. Például volt olyan, hogy egy karórát dugtak be a stúdió ajtaján, ugyanis megfeledkeztem az időről egy jobb beszélgetés alatt. Biztosan az agyukra megyek, de nem szabad zavarba esni. Még akkor sem, ha az embernek bari­ton hanggal kell tenorszólókat énekelni. Most ezért expanderezem a hangszálaimat, hogy ne legyen gondom a My fair lady Freddyjével. ________kónya DÁ NYI KRISZTIÁN 197S. január 16-án született Kazincbarci­kán. 1997-ben végezte a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolát, majd ezután elvégezte a JPTE művelődést me­nedzser szakát. Főis­kolásként a Dzsungel könyve című musical főszerepét játszotta a Vígszínházban. Febru­árban az Erdő, a Mici­mackó. a Philadelphia, nincs más út és a My fair lady című dara­bokban látható. Lányokat szöktettek Lakócsán Lányokat szöktettek Lakócsán. Bár ez igazából nem volt szöktetés, hi­szen az eladósorban levők várták, s készültek is rá. Csakúgy, mint a fánk, fél évszázada még ez is hoz­zátartozott a farsanghoz. Lakócsán s a többi horvát ajkú településen a fél falu kíváncsian fi­gyelte a bontakozó szerelmet. Far­sang idején az is kiderült: kik men­nek férjhez hamarosan. Akkor ad­ta ugyanis a lány tudtára érzéseit, házassági szándékát a legény.- A fiú sötétedéskor két barátjá­val együtt ment a lányos házhoz - mondta Romolicz Andrásáé. - A lány már batyut kötött; benne ru­ha, hálóing volt. Együtt mentek a bálba, majd éjféltájt elszöktették a biklába, rukávéba öltözött válasz­tottat. „Édesanyám, meghoztam a menyecskét! Befogadja-e?” - kér­dezte a legény. A leendő anyós vá­lasza többnyire az volt: „Igen, fi­am”. S még a télen, de legkésőbb tavasszal egybekelt az ifjú pár. A nagy hidegben is fűtötte őket a sze­relem. Bár előfordult, hogy a szülő nem vette figyelembe gyermeke kí­vánságát és hazaküldte a lányt. A fiatal azonban sokszor így sem hajlott az anyai szóra, és kitartott a szerelme mellett. gamos Tiszta lélekkel az egészséges szívért Még a folyosón is álltak érdeklő­dők dr. Papp Lajos egyetemi tanár, a Dél-dunántúli Szívcentrum igaz­gatója Tiszta szívvel című előadá­sán a kaposvári TIT-székházban. A szívsebész türelemmel válaszolt a személyes kérdésekre is, majd egy titkos cigarettára gyújtva ült le először az est folyamán.- A megyenap díszvendége volt, ahol átvehette a Somogy Polgáraiért díjat. Ritka, hogy nem somogyi ember ilyen elismerésben részesül. Milyen szálak kötik ide?- Orvos vagyok és az életem döntő részét a betegek gyógyítása tölti ki. A Somogy megyei szívbetegek révén ezernyi szállal kötődöm ehhez a me­gyéhez. A ma esti előadáson részt vettek közül is legalább húsz beteget műtöttem. Azért persze van egy más­fajta kötődés is, mert én baranyai va­gyok és Kaposváron voltam sorkato­na. Nem ez volt életem meghatározó élménye, sokkal inkább a környezet megismerése. Az ősi magyar kultúra feltárt leletei vonzanak, hiszen a nyelvi kultúrán kívül a vas és a kerá­mia is hordozzák a régi korok üzene­tét. Nem véletlen, hogy őseink ezen a gyönyörű, völgyek és folyók szabdal­ta erdős területen jól érezték magu­kat. Nagy izgalommal várom a továb­bi régészeti feltárásokat, mert még sok titkot rejt a somogyi föld.- Huszonöt éve szívsebész. Számon tartja, hogy ezen idő alatt hány em­ber életét mentette meg?- Nem, de minden általam műtött páciensre emlékszem, és szép szám­mal voltak köztük somogyiak is. Még abban az időszakban is, amikor a fő­városban dolgoztam. Az egyik leg­fontosabb pillanat mégis Kaposváron történt, hiszen 1975-ben az első hely­ben elvégzett szívingerlő készülék beültetését itt végeztem el fiatal or­vosként. Fontos, hogy a pécsi egye­temről kikerült kollégákkal remekül megértjük egymást mind a mai na­pig. Mostanra sokan vannak vezető­beosztásban köztük, s nem véletle­nül. Különösen nagyra értékelem, hogy az intézet munkáját és a nehéz­ségek ellenére is magas színvonalon dplgozó orvosokat is elismerték ez­zel a díjjal a megye vezetői.- Nemzetközileg elismert sebész professzorként miért tartja fontos­nak, hogy a legkisebb település műve­lődési házában is előadást tartson?- Más az előadásban megélt él­mény és más a televíziós reklámszö­veg. Ha csak picit tudunk változtatni az emberek egészséghez való viszo­nyán, akkor máris kevesebben kerül­nek oda, hogy csak orvosként egy műtőszobában tudjak segíteni raj­tuk. Évek óta először tavaly fordult elő, hogy pozitív a szívműtöttek sta­tisztikája Magyarországon. Ha ebben csak elenyésző szerepe van ennek a felvilágosító tevékenységnek, már megérte. Amit én elmondok, azt minden orvos kollegám tudja. De nem biztos, hogy a hangsúlyokat ezekre a pontokra teszik.- Nemcsak a legújabb eljárásokról, hanem a lélek és test kölcsönhatásá­ról is beszél. Mennyire tudják meg­emészteni ezt az orvostársadalom ve­zetői?- Nem ütközőpont, de nem is álta­lános ez a szemlélet. A professzorok az orvosokat katedráról tanítják. De ahhoz, hogy megfelelő szemléletük legyen, az egészség megőrzésének fontosságáról is egyre több szót kelle­ne ejteni. Ebben az országban na­gyon sok jó orvos van, és egyre in­kább háttérbe szorul a szimplán ma­terialista gondolkodásmód. A testet és a lelket együtt kell gyógyítani, mert az orvos nem emberszerelő. TAKÁCS ZOLTÁN DR. PAPP LAJOS Aranyosgadányban született 1948. márci­us 21-én. A koszorúér- sebészet nemzetközi­leg elismert szaktekin­télye. Széchenyi-dljas szívsebész. Tanszékve­zető egyetemi tanár, akadémiai nagydoktor, a Dél-dunántúli Szív- gyógyászati Klinika igazgatója. „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Komplexum és komplexus A hasonló alakú idegen szavak­ról lesz szó. Általában kijelent­hetjük: az idegen szavak hasz­nálata önmagában is nehézsé­get okoz sok-sok embernek, hisz ha valaki nem ismeri pon­tosan e szavak jelentését; külö­nös, akár nevetséges helyzetbe is kerülhet. A témáról egy régi tanárom jut eszembe, aki - ha az óráján exkuzáltunk (mentsé­get kerestünk arra, hogy miért nem készültünk), viccesen a következő mondattal válaszolt:- Ne exhumáld magad! - amely mondatban a kiemelt szó azt je­lenti: kihantol, a sírból kiemel. Ő természetesen tudta a két szó jelentése közti különbséget, de mi lesz azokkal, akik nem ké­pesek megkülönböztetni az ilyen idegen szavakat? Két vá­lasztásuk marad: vagy nem használnak idegen szót, vagy megtanulják e szavak pontos jelentését. Néhány hasonló hangzású idegen szó - jelentésével együtt való - felsorolásával igyekszem segíteni a bajbajutóknak. Itt van mindjárt az ide illő szólás: „Ne keverd össze az allegóriát a fila- góriávaV." Az előbbi jelentése - leegyszerűsítve: költői kép vagy erkölcsi eszme, elvont fogalom érzékelhető képben való ábrá­zolása (Ilyen például Tompa Mi­hály: A madár, fiaihoz című köl­teménye!), az utóbbi vi­szont lugast, nyitott kerti házikót je­lent. Sokan keverik az adaptál és az adoptál sza­vakat is. Pe­dig egy iro­dalmi művet lehet filmre vagy színpadra adaptálni (átdolgozni, alkal­massá tenni),adoptálni (örökbe fogadni) viszont például csak gyermeket lehet. A datál és a do­tál jelentése közt is óriási a kü­lönbség: „Az iskola alapítását az 1806-os évre datálják (keltezik, onnan számítják).” - „Az iskolát dotálja (anyagilag támogatja) egykori diákja.” Aid nem ismeri, eltévesztheti a nótárius (jegyző) és a notórius (hírhedt, megrög­zött, javíthatatlan) szó haszná­latát is. Egy mondatba foglalva tapintható a különbség: „Egy notórius hazudozó nem lehet sokáig nótárius!” Az újabban használt idegen szavakat se cseréljük össze! „Sok cég naponta vált profilt." „Az új cég sem termel profitot. ” Az előbbi szó arculatot, az utób­bi értéktöbbletet jelent. Ugyan­akkor nem beszélhetünk kon­cepciós autópályáról és koncesz- sziós perről, mert az előbbi így koholt vádak alapján épült autó­pályát, az utóbbi viszont ha­szonbérletes pert jelentene. Az ökonomikus és az ökumenikus szó is hasonlít egymásra, de ha egymás helyén használjuk őket, furcsa dolgok derülnének ki. Nincs ugyanis ökonomikus (gazdaságos) istentisztelet és ökumenikus (összegyházi) pénzügyi terv; van viszont öko­nomikus pénzügyi terv és öku­menikus istentisztelet. A sorból még két szópár he­lyes használatára hívom fel a fi­gyelmet. Az egyik a szuverén (önálló) és szuterén (alagsor). A rájuk vonatkozó tréfás szólás: „Szuterén jogom és manzárd (padlásszoba) kötelességem...” A másik a - címben is emlegetett- komplexum és komplexus. Ve­lük kapcsolatban azt tanácso­lom: Ne legyen senkinek ki­sebbségi komplexusa bátran használni az azonos rendelteté­sű épületek összességére a komplexum szót! _____________ MIHALYFALVI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents