Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-08 / 33. szám
6. OLDAL ALMA MÁT E R 2002. Február 8., Péntek : IHH Versenyképesek a hallgatók a munkaerőpiacon Amikor több mint harminc évvel ezelőtt sek a munkaerőpiacon. Ezt mi sem bizonyítja Pécsett létrehozták a budapesti Marx Ká- jobban, mint hogy egy felmérés szerint a diplo- roly Közgazdaságtudományi Egyetem pé- ma kézhezvétele után négy hónapon belül eddig esi kihelyezett tagozatát, még senki sem mindenki el tudott helyezkedni. Például a multigondolt arra, hogy néhány évtized eltelté- nacionális cégeknél referencia az általunk kiállível Dél-Dunántúlon ilyen mélyen meggyö- tott diploma, de megtalálhatók a volt hallgatóink keresedik ez a tudományág. Ez időszak közül sokan a bankszakmában vagy a neves ta- alatt ugyanis Pécsi Tudományegyetem nácsadó cégeknél. közgazdaságtudományi kara - nyugodtan - Azért is jók vagyunk, mert képzési rendsze- kijelenthetjük - az ország egyik legerő- rünk még jelenleg is nagy súlyt helyez az oktatás idegen nyelveket. Az angol és a német a gazdasági életben szinte elengedhetetlen, de oktatjuk ezenkívül az Európai Unióban használatos nyelvek szinte mindegyikét, többek között franciát olaszt, spanyolt, de aki akar, oroszt is tanulhat. A kar további erőssége a két doktori iskola, amely sebb egyetemi fakultásává nőtte ki magát. Mert van versenytársunk bőven - jelenti ki dr. Farkas Ferenc, a kar dékánja. - Az emberek nem is igen érzékelik, hogy müyen küzdelem folyik az egyetemek és főiskolák között a hallgatókért és az erőforrásokért. Ebben a harcban elég jól állunk, a felmérések szerint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel együtt benne vagyunk az első három között. Mindez talán a kar iránt érdeklődők szemében túlzott mértékű öndicséretnek tűnik, ám vannak bizonyító erejű mérőszámaink is, amelyek mindezt alátámasztják. A dékán azt is elmondja: a legfőbb értékmérőjük, hogy az itt végzett hallgatók versenyképeA kar egyetemi szintű alapképzésének államilag finanszírozott nappali tagozatára 2000-ben 1131-en jelentkeztek felvételre. Közülük első helyen 489-en jelölték meg a PTE Közgazdaságtudományi Kart. Akik a 108 ponthatárt elérték (244) felvételt nyertek az államilag finanszírozott oktatásra. A költségtérítéses képzésre 160-an jelentkeztek, elsőnek jelölve meg a kart 14,103 pontszámmal felvetek 16 hallgatót. Az angol nyelvű főiskolai szintű költségtérítéses képzésre 50-en jelentkeztek, a 90-es ponthatárt elérteket (14) felvették. E képzésre pótfelvételi hirdettek meg, jelentkezett 22, felvettek 19-et. Az államilag finanszírozott kiegészítő nappali képzésre 73-an jelentkeztek, első helyen 23-an jelölték meg a pécsi kart, a 114-es ponthatárt elérteket (24) felvették. A költségtérítéses angol nyelvű kiegészítő képzésre 34-en jelentkeztek, első helyen jelölt volt 29, ebből 91 -es ponthatárral felvettek 28 hallgatót. A pótfelvételire jelentkeztek 3-an, közülük csak egyet utasítottak el. minőségi színvonalának megtartására, nem engedtünk a „többletoktatás” csábításának, nem szállítottuk le a mércét, megőriztük az ismeretátadás személyes jellegét. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy megtartottuk a kiscsoportos képzési formát, aminek következtében a hallgató- tanár viszony nem vált gépiessé, az itt dolgozó oktatók többbsége személyes kapcsolatban áll a hallgatóival, végig tudja követni egyetemi pályafutásukat. Az intézmény megítélésben az is meghatározó, milyen az oktatóbázis. Nos, a nálunk oktatók közül nagyon sokan itt végeztek, kötődnek tehát a pécsi egyetemhez. Jelenleg 15 főállású egyetemi tanárunk és 30 minősített docensünk van. Talán ennek következményeként említeném, jórészt saját fejlesztésű tananyag-bázison oktatunk, a tankönyvek és az esettanulmányok jó része az egyetem falain belül születtek. Hogy ezen túl még mi különbözteti meg a kart a többitől? - teszi fel a kérdést önmagának is dr. Farkas Ferenc. - Például az is, hogy nálunk erős a nyelvi képzés. - Két nyelvből kell gazdasági nyelvvizsgát tenni, a hallgatók 12 féléven keresztül tanulhatnak Dr. Farkas Ferenc, a kar dékánja végzés után a tudományos pályára indítja a legjobb hallgatókat. A dékán megemlíti még a külföldi lehetőségeket is, amelynek bőséges kínálata szintén megkülönbözteti a pécsi közgazdaságtudományi kart a többitől. Szinte nincs is olyan hallgató, aki a tanulmányi idő alatt ne venne részt valamilyen külföldi programban. Az egyetemen külföldi diákok oktatása is folyik - természetesen önköltséges alapon. Az angol nyelven folyó képzésre szinte a világ minden tájáról jelentkeznek hallgatók, ez az érdeklődés is azt jelzi, az innen kikerülők diplomája a magas szintű tudás referenciájaként is szerepelhet.- Aztán azért is jó lesz a most érettségizettek közül a közgazdaságtudomány iránt érdeklődőknek idejönni, mert tanulmányi idejük nagyobbik részét már megújult infrastrukturális körülmények között folytathatják. Az alapok elsajátításhoz szükséges eszközök, valamint a gyakorlati oktatáshoz a technikai háttér is adott. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy az intéz- mény kiváló akkreditációs minősítést kapott. ■ A KAR TÖRTÉNELME 1970-ben indult a közgazdászképzés Pécsett. Ekkor hozta létre a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatát, amely 1975 óta mint a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara működik. Már a megalakuláskor az volt a cél, hogy a közgazdászképzés regionális centruma jöjjön létre Baranya fővárosában, teremtődjenek meg ennek oktatói és intézményi feltételei. Az alapítók munkája sikeres volt: az egyetem életében rövidnek számító három évtized alatt a kar a közgazdászképzés elismert bázisává fejlődött. Mind az oktatásban, mind pedig a tudományos kutatásban kezdettől fogva különleges súlyt helyezett a mikroközgazdász- és üzletember-képzésre. A 80-as évektől a regionális jelleg fokozatosan megszűnt, és a kar a közgazdászképzés második országos centrumává fejlődött. Nemzetközi trendek követése Az 1970-es években a pécsi intézmény szerepe egyértelmű volt a hazai képzési piacon. A második egyetemi szintű képzési hely, amely a közgazdász alapképzést folytatott elsősorban nappali tagozaton. A tevékenységi portfolió bővítésében akkoriban csupán a felnőttképzési formák (esti, levelező tagozat) indítására volt lehetőség. A helyzet javítása valójában a kilencvenes évek elején-közepén, a képzési piacon folyó verseny éleződésével vált aktuálissá. Hasonlóan a magyar gazdasági képzés egészéhez, a rendszerváltást megelőző időszak Pécsett is elbizonytalanodást hozott. A fő kérdés az volt, hogy a megújulóban lévő tudás hogyan fog hasznosulni a gyakorlatban, a végzett hallgatók munkájában. Milyen oktatási és kutatási stratégiát kell kialakítania a karnak, hogy képes legyen reagálni a társadalmi és gazdasági élet markáns változásaira? Ez időszak is hozott jelentős eredményeket. Komoly előrelépés történt a tananyagok összeállításában és megjelentek a kutatómunka első eredményei a fokozatszervezésben és a tudományszervezésben. Eközben a kar sikeresen integrálódott az egyre nagyobb méretűvé váló Janus Pannonius Tudományegyetem szervezetébe. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás után a pécsi kar az egyre erősödő versenyben képes volt megerősíteni pozícióját a hazai közgazdasági és üzleti felsőoktatásban (példa erre az elsők közötti sikeres akkreditáció). Az alapképzés színvonalának megőrzése mellett új, nemzetközi validációjú programok, mint az MBA-képzés, az angol nyelvű BSc- és MSc-képzés, doktori programok (iskolák) bizonyítják az oktatás megújítására való képességet. Az új tantervek a nemzetközi követelményeknek megfelelően készültek, az angol tanítási nyelvű programok londoni érvényesítése sikeresen megtörtént. A kilencvenes évtizedben hat- van tananyag jelent meg. ■ A gazdaság kihívása A pécsi intézmény megalapításakor kiemelt szerepet szántak a mikrogazdasági (vállalati) képzésnek, amiről azonban hamar kiderül, hogy nem létezhet erős (tehát részben makrogazdasági) háttér nélkül. Az így létrejött összetett oktatás során többször került előtérbe az ágazati (ipar, kereskedelem, mezőgazdaság) vagy funkcionális (tervező-elemző, áruforgalom-marketing) jelleg szerepének megítélése. A hetvenes, nyolcvanas évek szakmai vitáit - amelyeket gyakorta a mindenkori főhatóság irányelvei generáltak - az egységes gazdálkodási szak létrejötte zárta le. A kar tanterve az 1990-95 közötti években mind a nappali, mind a levelező tagozaton kétszintű képzést kínált. Az első három (levelező tagozaton 3 és fél) év után főiskolai diplomát, az 5. (6.) év után egyetemi diplomát kaptak a hallgatók. Ettől a megoldástól a bevezetői azt várták, hogy a hallgatók választhatnak a munkába állás és a további tanulmányok között, mód nyílik a szelekciókra, és a külföldi résztanulmányok végzése is egyszerűbbé válik. Az egyébként jó elképzelést a felsőoktatás jelenleg is érvényes, képzési szinteket megkülönböztető finanszírozási rendszere nem engedi érvényesülni az egyetemi karokon. A gazdaság világa a világgazdaság nagyot fog változni az elkövetkező tíz évben. Kívánja-e ez a várható változás a gazdasági felsőfokú képzés radikális átalakítását? Csupán két, meghatározó tendenciát említve: a globalizáció és a vir- tualizáció milyen kihívásokat fogalmaz meg egy olyan oktatási intézménnyel szemben, mint a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara? Milyen válaszok fogalmazhatók meg az informatikai társadalom kihívásaira? Természetesen ezek a választok ma még nem, vagy csak részben ismertek. Egy azonban bizonyos, az oktatás szerepe a tudásbázisú társadalmakban felértékelődik. Széles választási lehetőség A képzés rugalmas, széles választá- -döntéstudományok, pedig az ugyancsak Londonban si lehetőséget kínál. A jelenleg érvé- - regionális gazdaságtan, vaüdált angol nyelvű képzés, Master nyes kreditelvű tanterv szerint a kar - európai üzleti tanulmányok. in Science in International Business az egylépcsős, 5 éves egyetemi kép- Másodszak formájában közgaz- megnevezéssel, zést kínálja a leendő hallgatóknak, dasági szakfordító képzés angol A felvételi vizsga tárgyai: egyete- akik a tanulmányok végeztével „ok- vagy német nyelven is folyik a ka- mi szintű alapképzésben matemati- leveles közgazdász gazdálkodási ron. ka és történelem vagy közgazdaságszakon” (MSc) diplomát kapnak. A A szakképzés képzés első három évében elsősor- nyitva áll a más bán az elméleti alapozó (közgazda- gazdasági felsőok- ságtani, módszertani és üzleti) tár- tatási intézmény- gyakkal ismerkednek meg. A tanul- ben közgazdász mányoke részének átfogó számon- diplomát szerzett kérése szigorlatok formájában tör- hallgatók számára ténik. is, mind a nappali A szakképzés egyrészt maga- tagozaton, mind sabb szinten folytatja az üzleti élet- pedig az önköltsé- ben fontos témakörök tanulmá- ges, munka mel- nyozását, másrészt egy-egy szű- letti képzés formá- kebb területen nyújt mélyebb, spe- jában. cializáltabb ismeretanyagot az aláb- 1996-tól angol bi szakterületeken: nyelvű önköltséges alapképzés in- tan. Mindkét tárgyból írásbeli és- marketing, dúlt a hazai és külföldi jelentkezők- szóbeli is van. (Mentesül a szóbeli- management és Consulting, nek. A képzési követelményeket vizsga alól az a jelentkező, akinek az- monetáris intézmények és sza- eredményesen teljesítők a érettségi átlaga 4,51 vagy ennél mabályozás, Middlesex University-től is diplomát gasabb.) Az angol nyelvű főiskolai-vállalatfinanszírozás, (BA in Business Administration) programon matematika írásbeli és- informatika, kapnak. A kar legújabb programja angol szóbeli vizsgát kell tenni. ■ Óra a nagy előadóban fotók, müller andrea PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Cím: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Telefon: magyar képzés: 72/211- 433/31-65,31-66, angol nyelvű képzés: 72/214-064 Fax: 72/501-589, 72/501-553. Web: www.ktk.pte.hu MBA A kar az 1992/93-as tanévben kezdte meg a Middlesex Univer- sity Business School-lal együttműködve az MBA (Master of Business Administration) képzést. A rendszer újdonsága az, hogy a kurzusok átjárhatóvá váltak, és a hallgatók alapképzésüknek, képességeiknek és egyéni elképzeléseiknek megfelelően választhatnak a szakok között. ■ Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Partnereink a tanárok Láng Zsolt, harmadéves közgazdászhallgatót decemberben választották meg hallgatói önkormányzat elnökévé. Nagy valószínűséggel azért esett rá a választás, mert már volt gyakorlata az ön- kormányzati ügyek intézésében, s az is sokat nyomott a választási megítélésben, hogy társai in- tegratív egyéniségként ismerték meg, az elnöki pozícióhoz pedig jobbára elengedhetetlen ez a tulajdonság.- Nem akarom felnagyítani az önkormányzat fontosságát - kezdi tevékenységük bemutatását -, de úgy érzem, hogy az egyetem működésében elengedhetetlen szerepet tölt be. Mondhatnám azt, hogy a hidat jelentjük a hallgatók és a tanárok között, közvetítő szerepet töltünk be. Az is a feladataink közé tartozik, hogy pezsdítsük az egyetemi életet, szervezzük és bonyolítsuk a szabadidős programokat, valamint gyarapítsuk a szakmai tudást. Az önkormányzat elnöke állítja, csaknem súrlódásmentes a kar vezetésével a kapcsolatuk. Partnerek mindenben - erősíti meg -, valójában nem is tud olyan esetet mondani, amikor a kar vezetése nem kérte ki az önkormányzat véleményét a hallgatókat érintő kérdésben.- A legfontosabb azonban az érdekvédelem. Az itt tanuló néhány száz diáknak a tanulási időszak alatt számtalan gondja lehet, s bár a karon a kiscsoportos rendszerből eredően rendkívül közvetlen a kapcsolat a hallgató és a tanár között, azért a gondjairól mégiscsak közvetlenebbül tud beszélni diáktársával, mint az oktatóval. Aztán ott vannak a generális kérdések, amely minden diákot érint - a kar vezetősége mindig kikéri a hallgatói önkormányzat véleményét. Láng Zsolt az önkormányzatnak a hallgatói képviseletre nem követel egyedüli jogot, ezt nem is tehetné, a karon is több, jelentős számú diákot tömörítő, legitim szerveződés működik. Velük szoros együttműködésre törekszik, hiszen a legfőbb cél, az itt tanulók életének jobbítására, szakmai tudásának gyarapítására törekszenek. így folyamatos az együttműködésük az Ifjú Közgazdászok Alapítványával, a Magyar Közgazda- sági Társasággal, valamint a külügyi kapcsolatok (külföldi ösztöndíjak, szakmai tréningek) megszervezésében a nemzetközi diákszervezet, az AIESEC magyar tagozatával. A tudást évente meg kell újítani- Az egyetem kiváló alapot szolgáltatott arra, hogy szakmai-pénzügyi tudásomat továbbfejlesszem - kezdi a beszélgetést dr. Szabó László, a Raiffeisen Bank Rt. Déli Régió igazgatója, a közgazdaságtudományi kar tiszteletbeli docense. - A gazdasági változásokat híven követő pénzügyi folyamtok olyan gyorsan változnak, hogy az ilyen szektorban tevékenykedőknek szinte naponta meg kell újítani tudását. Az igazgató egyébként megerősíti, hogy a pécsi egyetem a pénzügyi világban való eligazodáshoz a legjobb alapokat nyújtja, tehát ha valaki erre a pályára készül, a diploma kézhezvételekor meglévő tudására bizton építhet. A gyakorlatot viszont alaposan meg kell ismerni, ezt nem hagyhatja ki senki. Élettapasztalata is ezt támasztja alá, hiszen az egyetemről kikerülvén, egyéves USA-beli cserediákként piac- gazdasági szakmai tapasztalatokat szerezve sem kerülhette ki a banki előmenetel lépcsőfokait. Volt a Magyar Hitel Bankban elemző közgazdász, később az Inter-Európa Bankban a fiókvezetői posztig jutott el. A kilencvenes évek közepén vezér- igazgatói hívásra jött át a Raiffeisen Bankba, ő alapította a baranyai fiók- intézményt.- Ebben a szakmában minél több gyakorlati ismeretre van szükség. Igaz, az egyetemi kurzusok alatt a hallgatók részt vesznek gyakorlati oktatáson is, ez a pénzügyi szakon például kötelező penzum, ám az igazi gyakorlati tudást és az ebből meggyökeresedő tapasztalatot már a banki mindennapi üzletmenetben tanulhatja csak meg az elméletből jól felkészült hallgató. A pénzügyi szférában nagy a verseny, csak a gazdasági-politikai folyamatokat naponta követők kerülhetnek előnybe. Hogy ezt elérjék, az igazgató nagyon fontosnak tarja, hogy a pénzügyi tudás mellett fejlesszék személyiségüket és képességeiket. Életformájává kell hogy váljon a továbbképzés, s a pénzügyi szférában például az értékesítési képesség fejlesztése. A pénzintézetek ugyanis a gazdaság egyik legjobban szabályozott intézményei, az itt tevékenykedőknek határozott tárgyi tudással és komoly értékesítési képességgel kell rendelkezniük. Az igazgató végezetül megjegyzi, a most egyetemre kerülő hallgatók már nagy valószínűséggel az Európai Unió tagországának polgáraként vállalnak munkát, éppen ezért az egyetemen valamennyi tantárgyat már az ottani szabályozásnak megfelelően kell oktatni. Tapasztalata szerint ez már így is történik a PTE közgazdászképzésében. ■
