Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-08 / 33. szám
2002. Február 8., Péntek A L M A N A C H 1 6 7 7. OLDAL Ovisok a szomszédból is Az apró falvak gyerekei általában a közeli nagy települések intézményeibe járnak, Rinyaújlak esetében ez éppen ellenkezőleg alakult. Az újlaki egycsoportos óvoda elérte, hogy a szülők már a szomszédos Csokonyavisontáról is ide hozzák gyermekeiket. Az óvodát 1993 őszén hozták létre, s a következő évben már a kicsiknek mintegy a fele a szomszéd faluból járt ide. Mára ez az arány még jobban megváltozott: jelenleg 18 kicsi jár az újlaki óvodába, s közülük csupán négy a helybeli, a többi tizennégy a szomszédos nagy településről jön ide. A kis óvoda látogatása végett vállalják az ide utazást. A szülők a gyermekközpontúsága és családias hangulata miatt tartják rokonszenvesnek ezt a gyermekintézményt. Az óvónők azt mondják: gyakorlatilag attól függ a munkahelyük, hogy milyen színvonalon dolgoznak, ezért mindent megtesznek az óvoda jó hírének megtartásáért. Ha csökkenne a színvonal, elveszítenék a gyermekeket. S ezt nem engedhetik meg, hiszen egyébként is folyamatosan csökken a gyerekek száma. Néhány éve még 25-27 óvodás járt ide. ■ Vidrák szöktek a horgásztóba Kedveli a horgászatot a lakosság; a hagyományos horgásznap az egész falut megmozgatja. Huszonöt tagja van a három éve bejegyzett horgászegyesületnek. Az 1,8 hektáros, szép tavon egyebek között ponty, csuka, kárász fogható. Bár mostanában egyre kevesebb, mert vidrák telepedtek meg a tóban. Az emberek azt mondják: ha nem történik változás, az újlaki tóba költözött állatok csődbe juttatják a kis egyesületet. A vidrák néhány hónapja költöztek a rinyaújlaki vizekbe, ahová a horgászok évente tíz mázsa halat telepítenek. Egy vidra ennek a negyedét is elfogyasztja, Rinya- újlakon pedig a nemzeti park szakértője szerint legalább két-három vidra telepedett meg. Minden segítséget megad ugyan a Du- na-Dráva Nemzeti Park igazgatósága, hogy kényelmes helyükről kipiszkálják a védett állatokat, ez azonban hónapok óta nem sikerül. Kilőni nem szabad őket, az elfogásuk pedig igen nehéz. Egy csapdát már szétszedtek. Most erősebbet készítettek a természetvédelmi szakemberek. S a természetvédők ígérete szerint az egyesület kárát is rendezik. ■ Játékokba faragott álmok Kinőtt már a gyerekkorból Kónya Béla, mégis gyakran álmodik játékokról. S ezek az álmok rendre valósággá válnak. A falubeli gyerekek pedig örülnek, mivel nekik készíti a babaházat, mászókát.- A kertek alatt van az ovi; ez a közelség több mint jó szomszédság - mondta. - Bár családom nincs, mégis sok gyermekem van. Már messziről üdvözölnek az apróságok; szinte közöttük élek, olykor játszom is velük. A tölgy nem a meleget, hanem a munkát és egy kis nyugdíj-kiegészítést ad. A legnagyobb örömem pedig az, ha látom a gyereksereget Kónya Béla szívesen dolgozik a fával önfeledten játszani. Ilyenkor télen pihen a gyalu- közt is javítok. Nem vágytam el gép, a körfűrész. Kónya Béla kér- soha Újlakról, szeretem ezt a ges kezén azonban látszik, hogy csöndes kis falut. S bár egyedül a fát munkálja meg. - Afféle ezer- élek, nem vagyok magányos, mesternek tartanak; kosarat fo- mert a gyerekek szeretete pótolja nők, szerszámnyelet, munkaesz- ezt a hiányt. ________________■ JÁTSZÓTÉ R, SPORTPÁLYA A GÖDÖR HELYÉN. Rinyaújlak központjában néhány esztendeje még egy hatalmas gödör éktelenkedett; aztán az önkormányzat még az előző ciklusban elhatározta, hogy ezt megszüntetik. Nekiláttak, s feltöltötték a mélyedést; a helyén mutatós sportpályát és játszóteret alakítot- tak ki. A feltöltött térségen állították föl azt a székelykaput is, amit Kónya Béla fafaragó készített. ■ Villanegyed épül a turistáknak Elégedettek a fejlődéssel Rinyaújlakon; egyedül a munkahelyek hiánya okoz gondot. Ebben szeretne előbbre lépni az önkormányzat is. Lehetőséget elsősorban az idegenforgalom kínál. A polgárőrség jelenlétét hirdeti a tábla a falu határában. A Szép László vezette csoport már igazolta létjogosultságát: nyolc hónapja nem történt jelentős lopás. Korábban sok gondot okoztak a vándorárus besurranó tolvajok. Ma az árusoknak és tolvajoknak egyaránt tilos hely Rinyaújlak. A legtöbb lakos szerint falujukban nemcsak a közbiztonság megfelelő; szinte mindenben jól mennek a dolgok, egyedül a munkanélküliségre panaszkodnak. - Barcson, Csokonyavisontán dolgoznak az újlakiak - mondta Kiss Jánosáé. - A férjem és a fiam hatkor kel, s eljár. Közben van olyan vállalkozás, ahol csupa vidéki dolgozik, nem alkalmaz egyetlen újlakit sem. Pedig azt gondolná az ember, hogy a munkáltatónak is az a jó, ha nem kell útiköltséget fizetnie. Két helybeli is munkahelyteremtésen töri a fejét. Kovács Zoltán és Somogyi László közös vállalkozást szeretne indítani, amely akár tíz embernek is megélhetést ad. - Elektronikai üzem létrehozására gondoltunk, az a szakmámba vág. A kialakítása nem okozna gondot, de az első alapanyag-szállítmányt is nekünk kellene hiteleznünk, és az, sajnos, sok millió forintba kerül - mondta Kovács Zoltán. Munkahelyek dolgában az önkormányzat is igyekszik előbbre jutni. Az egyik lehetőség volna az idegenforgalom. A szomszédos Csokonyavisontán szállodát és üdülőfalut épít egy vállalkozó, s az újlakiak remélik, hogy náluk is elkezdődhet ez a folyamat. Szeretnének utat építeni a fürdőhöz, és üdülőfalut, vülanegyedet terveznek. Többek fantáziája is meglódult ennek kapcsán. - Szeretnénk látnivalóval szolgálni, ami vonzaná a fürdővendégeket - mondta Somogyi László. - Olyan rendezvényre gondoltunk, ami kizárólag Rinyaújlakhoz kötődne, mint Atádon a palacsintás király választása vagy Mesztegnyőn a rétessütő verseny. Idegenforgalmi színfolt lehet az a kiállítóterem is, aminek a kialakítását Marion Grassl, egy Németországból betelepült asszony tervezi. A galériában a saját alkotásai - különleges festett fakérgek - mellett a helybeli fafaragók, gobelinkészítők, festők munkái is helyet kapnának. Alkotókedvű embereknek bővében van Rinyaújlak. Azt mondják: itt még a polgármester is nagyon ügyes gobelinkészítő. A kiállítóterem kialakításában sokan segítenek az asszonynak. Az összetartás mindig is jellemző volt a rinyaújlakiakra. A remélt turizmus a Coopglas kft tulajdonosainak a fantáziájára is hatott. A fürdőhöz közeli területeikkel szívesen részt vállalnak az idegenforgalmi fejlesztésben. - Az első természetesen továbbra is a szakma marad - mondta Hamarics Miklósné ügyvezető. - Munkánkat az egész Dunántúlon elismerik, és igyekszünk megőrizni a jó hírünket. Legutóbb Kaposvárra, egy főutcai épülethez hívtak bennünket, mert az oda tervezett nagy felü- ——” letű, speciális szigetelt és hajlított üveget senki más nem tudta előállítani. A Széchenyi Terv segítségével 20 millió forintos beruházásba fognak az idén, s a technológiai fejlesztés mellett építenek egy 250 négyzetméteres csarnokot is. - Ha mindez megvalósul, újabb négy-öt embernek: újlakiaknak és csokonyavison- taiaknak is munkát adhatunk. Böndi Lajos csak 1998 óta falugondnok, de már több mint tíz éve végzi ezt a feladatot. Szállítja az iskolásokat, óvodásokat, ebédet és gyógyszert hord, s hetente egyszer átalakul fürdőjárattá. Azt mondta, nála mediterrán típusú a munkavégzés: délután 2 és 4 között van egy kis szabadideje, aztán estig újra kocsin van. Ha kell, szülői értekezletre viszi az anyukákat, szakkörre a gyerekeket. S jó volna, ha az idegenforgalmi fejlesztések folytán végre hasznát látná a falu a termálfürdő közelségének, hiszen eddig jóformán csak hátránya volt belőle. A német betelepülők után ugyanis nem jár fejkvóta. A helybeliek csak amiatt bosszankodnak, hogy azt a 15 hektáros területet, amit a csokonya- visontaiak hektáronként négymillió forintért értékesítettek, Rinyaújlak évekkel ezelőtt fillérekért adta oda a szomszéd falunak. ■ Megkérdeztük az újlakiakat: miben látják falujuk boldogulását? Közelebb szeretnének jutni a termálfürdőhöz Németh Józsefné ügyintéző: - A legnagyobb gond, hogy elöregszik a falu, és nem tud megélhetést adó munkahelyet kínálni a fiataloknak. Az önkormányzaton kívül egyedül a mi cégünk alkalmaz nagyobb számban helybelieket, a többieknek vidéken kell keresni a megélhetésüket. Többen próbálkoznak a falusi turizmussal. Ez is egy lehetőség, de az igazi az lenne, ha olyan munkáltatót sikerülne ide csábítani, amelyik nagyobb számban is tudna helybelieket foglalkoztatni. Ez elsősorban ipari cégektől remélhető. A mozgásteret, sajnos, behatárolja, hogy Rinyaújlak zsáktelepülés. Peti Sándor, a régi polgármester: - Hetvenkét éves vagyok, s elmondhatom, hogy én már sokat megértem, és büszkén mondhatom, hogy a rendszerváltást követően rengeteget fejlődött ez a falu. A leglátványosabb javulás az 1990-94 között következett be. Nem azért, mert mi vezettük, hanem mert akkor még több volt a lehetőség. Akkor épülhetett a faluház, az óvoda, a temetői út. Bevezettük a gázt, feltöltöttünk egy nagy területet a faluközpontban. A fejlődés ma is érezhető, egyedül a munkahelyteremtésben nem sikerül előrejutni. Ha ebben is tudnánk lépni, akkor igazán jól érezhetnék magukat az itt élők. Somogyi László vállalkozó: - Két éve költöztem ide Barcsról, mert itt kezdtünk vállalkozásba. Ma már el sem tudnám képzelni, hogy másutt éljek. Összetartó és barátságos embereknek ismertem meg a rinya- újlakiakat. A falu szépen fejlődik, jó itt élni, nagy gond azonban, hogy hiányoznak a munkahelyek. Jónak tartom az önkormányzat idegenforgalmi fejlesztési terveit, hiszen a termálfürdőhöz kapcsolódó beruházások jelenthetnek majd néhány újabb munkahelyet. Jó volna, ha valamilyen formában Rinyaújlak is részesedne abból az értékből, amit a közeli esokonya- visontai termálfürdő jelent. Monostori Tünde óvodavezető: - A legnagyobb gond az, hogy elöregedő falu a mienk; évek óta egyre kevesebb gyerek születik itt. Ezen a folyamaton csak úgy lehetne változtatni, ha a falu biztos megélhetést, vagyis munkahelyeket és tartalmas szórakozási lehetőségeket is kínálna a fiataloknak. Hosszabb távon ennek az óvodának a léte is attól függ, hogy mindezt sikerül-e majd az önkormányzatnak megvalósítania, hiszen ha nincs elég gyermek, akkor ránk sem lesz szükség. Én mindenesetre bizakodó vagyok: ismerve az itt élő embereket, szerintem egy kis szerencsével van remény a sikerre. Peti Csaba polgármester: - Rinyaújlak is szeretne bekapcsolódni a csokonya- visontai termálfürdő hasznosításába; a faluhatárban üdülőövezetnek a kialakítására adunk lehetőséget a vállalkozóknak, és nagyobb terület vár beépítésre a központban is. Azt tervezzük, hogy úttal kötjük össze a faluközpontot a termálfürdővel, s ennek következtében a töredékére, alig két küomé- terre csökken majd a távolság Rinyaújlak központja és a fürdő között. Emellett egy raklapgyártó üzemet is szeretnénk a faluban letelepíttetni; mindezekkel remélhetőleg sikerül elérnünk azt, hogy enyhüljön a munkanélküliség. ■ RINYAÚJLAK HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: Rinyaújlak, Kossuth utca 65-67. Tel.: 82/475-068 E-rnail: rinyaú jlak@somogy.hu A hivatal mindennap fogadja az ügyfeleket, hétfőtől csütörtökig 8-tól 16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA A lakosság lélekszáma: 330 18 évesnél fiatalabb: 62 19-60 éves: 189 60 évesnél idősebb: 79 CSATORNÁZÁSRA 11 MILLIÓ Negyvennégymillió forintból gazdálkodhat idén az önkormányzat. A legnagyobb összeget - több mint 11 millió forintot - a tervezet szerint a falu csatornázására fordítják. A költségvetésben elsősorban két fontos feladatot tartottak szem előtt: a biztonságos működést és az intézmények fejlesztését. A csatornázáson túl egymillió forintot szán egyéb fejlesztésre, egymilliót pedig tartalékol az önkormányzat. Az intézményekre 4,6 millió forintot terveztek, a polgármesteri hivatal fenntartása pedig várhatóan 12 millióba kerül. A falu- gondnoki szolgálatra 2,3 millió forintot kell költeni. Ez még csak tervezet, de még ebben a hónapban dönt a költségvetés elfogadásáról a képviselő-testület. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A községben az önkormányzat és a néhány éve megtelepedett Gazda Trans kft a legnagyobb foglalkoztató. Az előbbi az intézményeiben foglalkoztatottaknak, illetve közhasznú munkásként tizenöt helybelinek ad megélhetést, a Gazda Trans Kft-ben pedig húszán dolgoznak, s közülük öt a helybeli. A településen működik a Coopglas kft üvegüzeme is, ott azonban most egyetlen helybelit sem foglalkoztatnak, a környező településekről jár ide minden munkás. NÉVRE SZÓLÓ POHARAK Két élelmiszerüzlet van a faluban: az egyik a barcsi áfész, a másik helybeli vállalkozó tulajdona. A falunak van akkora vásárlóereje, hogy eltartsa mindkettőt. Jellemző, hogy nagy keletje vagy a nagyon olcsó, vagy a minőségi árunak van, a középáras terméket szinte alig veszik. A községben csak egy italbolt van, itt azonban a törzsvendégek névre szóló pohárból ihatnak. Több mint negyven pohárra gravírozták rá a gazdája becenevét. A helybelieknek rendelniük sem kell, elegendő egyet köhinteni; a köhögéssel jelzett torokproblémákat itt rögvest unicummal orvosolják. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN FOTÓIG BACHER DÓRA
