Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-30 / 25. szám

2002. Január 30., Szerda 0 4 1 7. OLDAL ALMANACH Falugondnok pecabottal Öt éve fáradozik falugondnok a lakosság életkörülményeinek ja­vításán és a község szépítésén. A feladatait tavaly nyárig Pilter Ti­bor látta el, azóta Bekfi Tibor a fa­lugondnok.- Elveszí­tettem az ál­lásom, s csaknem egy évig munka- nélküli vol­tam. Dol­gom azért akadt, köz- hasznú munkásként alkalmazott az önkor­mányzat. Mikor a falu- gondnoki ál­lás megüre­sedett, hár­man pályáz­tunk, s a lakosság nekem szava­zott bizalmat. Ez jólesett, hiszen csak tíz éve élek a településen. Bekfi Tibor csombárdi kötődé­sét ma már senki nem vitatja; a faluban talált élete párjára, s való­di lokálpatrióta lett. Mindenki jól ismeri. - Reggel az óvodásokat viszem Hetesre, délben kihor­dom az ebédet az időseknek. Ha­talmas a park, s azt is gondozni kell, megszervezem a hasznú munkások tennivalóit. A munká­ban én is ugyanúgy részt veszek, mint a többiek. Most éppen a polgármesteri hivatal belső felújí­tásán dolgozunk. A falugondnoknak jó a kap­csolata a hetente kétszer rendelő orvossal. Az ő feladata a gyógy­szerek beszerzése, s felülvizsgá­latra szállítja a betegeket a me­gyeszékhelyre.- Ez a munka állandó készen­létet igényel, de szívesen vég­zem. Szeretek autót vezetni, s a mindennapi kapcsolattartás is ro­konszenves. Otthon is van teen­dőm, mivel bikákat tartok; ez sok munkával jár, és nagy figyelmet kíván. Ha időm engedi, hét végén kimegyek a hetesi tóra pecázni a 13 éves fiammal. Nemrég fog­tunk egy ötkilós süllőt, s az iga- zán szép teljesítmény. ________■ Be kfi Tibor 1952-ben született az ukrajnai Garlovkában. Gépipari szakközépiskolát vég­zett, maid esztergályos­ként dolgozott, legutóbb a Kaposgépnél. Október óta falugondnok. Az összefogás temploma Generációk álma vált valóra, mi­kor végre felépült a templom. A községnek ugyanis sosem volt Modernség és hagyomány egy épületben imaháza. Azelőtt a tanácsháza egyik kisebb termében tartották a misét. A rendszerváltás után az új képviselő-testület úgy határozott: templomot építenek. Domokos Béla tervei alapján kezdtek a munkákhoz, a beruházást a csombárdi polgárok is támogat­ták. így az 1993. márciusi alapkő- letétel után gyorsan elkészülhe­tett a korszerű épület. Balázs Béla megyés püspök októberben szen­telte föl a templomot, amely kü­lönleges faszerkezetével, koronás csillárjával és madár alakú kórus­részével egészen egyedi. A temp­lomot a Magyarok Nagyasszonyá­ról nevezték el, s ehhez illően az­óta is írisz virágzik az udvarán. A templomba vasárnaponként elsősorban az idősek jártak misé­re. S mert sokévi hiányt kéll pó­tolni, ebben a tanévben megkezd­ték a rendszeres hittanoktatást. A heti foglalkozásokon nemcsak a kisiskolások, hanem az óvodások is megismerkednek a vallás alap­jaival, s valószínű, hogy később gyakrabban látogatják a megye egyik legújabb templomát. ■ Lendületben a nyugdíjasok A környéken már mindenütt volt nyugdíjas-egyesület, csak Csom- bárdon hiányzott, amikor 1997 jú­niusában huszonnégy alapító tag­gal megalakult a csombárdi nyug­díjasok klubja. Száznál több nyug­díjas él a faluban, ezért pezsgő az élet az idősek klujában. A település egyetlen civil szervezete sok emlé­kezetes percet szerez az ifjaknak és az időseknek. Ezzel végre meg­teremtették a lehetőségét a gyakori találkozásokra és a közös ünnepi programokra. Beléptek a Kistérségi Nyugdíjasklubok Szövetségébe is, így havonta találkoznak más klu­bok tagjaival. Emellett ott vannak a falu minden rendezvényén, kive­szik a részüket a falunap szervezé­séből és a lebonyolításából. Nem­csak a látványos feladatokat érzik magukénak, hanem az áldozat- készséggel járó háttérmunkát is. Rendszeresen szépítik a falu tereit, és segítenek ágyhoz kötött társaik­nak is. Alakítottak egy kilenc tag­ból álló kórust is, amellyel a nyug­díjas-találkozókon rendszeresen fellépnek. Legsikeresebb rendez­vényeik a névnapok, ezeket ne­gyedévente tartják vacsorával és ajándékozással. ______________■ ÖR EG KÚRIA A FALUKÖZPONTBAN. Jó kilátás nyílik a dombok ölelte völgyre a falu legszebb, mű­emlék jellegű épületétől, a Pongrácz-kúriától. A török kiűzése után a félszáz lakosú település 1726-tól a Csák, majd a Pongrácz család birtoka lett, akkor építtette a tulajdonos a tágas udvarházát. Egykori nagy helyiségeiben ma tanácskozótermek vannak, a tetőtérben vendégszobák találhatók, s természetesen van az épületben kápolna is. A parkban tenisz- és labdarúgópályát alakítottak ki._______________________■ Állandó mozgásban az erős falu Ha futballpálya környékére téved a gyanútlan szemlélődő, igencsak kikerekedik a szeme. Ott ugyanis meglett nők és férfiak görgetnek trak­torgumikat, bicikliket dobálnak, és az sem rit­ka, hogy valaki lóbál egy petrencerudat. Mind­ezzel nagy tervei vannak az erős falunak. Egy hirdetésre figyelt föl annak idején Szabó Lászlóné, ebben a falvak közti játékos sportvetél­kedőre kerestek vállalkozó kedvű jelentkezőket. A gyeden levő kismamák is többször szóba hoz­ták a játszótéri randevúkon egy klub ötletét, de akkor még gondolni sem merték volna, hogy új­ra összejön a település apraja-nagyja.- Gyerekkorunkban volt utoljára olyan össze­tartó csapat, mint ezen a versenysorozaton - mondta. - Először fogalmam sem volt arról, mi­lyen meglepetéseket tartogat a viadal, de kellemes meglepetést hozott. Fiatalok, középkorúak, férfi­ak és nők, sőt házaspárok is küzdöttek a csapat­ban, hogy tovább öregbítsük Csombárd hírnevét. A lelkes csapattag elárulta: nemcsak az állóké­pessége javult az utóbbi két évben, hanem szá­mos felejthetetlen élménnyel is gazdagodott. A tréningek után ugyanis nem széled szét a csapat, hanem folytatják a néha cukkolástól sem men­tes, jókedvű diskurzust.- Azért az igazi élmény az, ha egy izzasztó verseny után felszabadult mulatság következik - árulta el Becsei Péter, a csapat egyik nagy erőssé­ge. - Már régebben is jellemző volt erre a korosz­tályra az erőnlét és a vidámság, s most még szo­rosabbra fűztük a barátság szálait. S jó a kapcso­Kicsik között élvonalban latunk a hetesiekkel is, ezt bizo­nyítják a közös edzések. Nin­csen gyilkos vetélkedés, hiszen más kategóriában indul a két te­lepülés. Virtuskodásra azért van pél­da, hiszen traktorkerék gördíté­sében csak kevesen versenge­nek a csombárdi fiatalemberrel. Becsei Péter szerint a példa raga­dós, hiszen a fiatalok közül so­kakat megérintett már a népi já­tékokra alapozott versengés hangulata. Ezt bizonyítja, hogy zsúfolásig teli busszal utaznak egy-egy viadalra. A szurkolók hadában természetesen ott van Présel József polgármester is.- Mindig vannak fintorgók, de alapjában véve büszke a falu népe a csapatunkra. Haszna van ebből a településnek is. Nem va­gyunk Bugac, de az országos döntőn sokan megismerték Csombárd nevét. Úgy vélem, a mikrotérségben még egy országos elődöntő megrendezése sem lenne megoldhatat­lan feladat. Kiváló házigazdája lehetne például Hetes, és a közös körjegyzőség folytán mi is tá­mogatnánk a viadalt. Az itteni táj természetes szépségének hírét az ország minden részébe el- vinnék a versenyzők. A polgármester szerint Csombárd földrajzi helyzete is előnyös. Nincs túl messze a Balaton, gyönyörű a Zselic, és a megyeszék­hely közelsége is könnyebbé teszi a megélhetést. A település első embere egyszer már átélte azt az érzést, amikor egy kaposvári nem tudja, hol is van Csombárd. Jól jönne az erős fal­vak versenye, hogy ez többé ne for­duljon elő. S a tavalyi második hely után természetesen a cél sem lehet más, mint a dobogó legfelső foka. ■ Csombárd is bejutott tavaly az erős falvak versengésének országos döntőjébe, amit a nyírségi Napkorban rendeztek meg. A települések lélekszáma alapján három csoportba osztott mezőnyben harmincegy csapat mérte össze erejét a nagy erőt és ügyességet igénylő népi játékokban. A leg­kisebb falvak viaskodásában Csombárd lett a második. _________Ismert csombárpiaktól kérdeztük: miben rejlik a település ereje?__________ Fi atalos egységben a jövő záloga Sütő Józsefné bolti eladó: - Egységben az erő: szerintem na­gyon is igaz ez a szólás. Úgy ve­szem észre, hogy nagyon jól össze- kovácsolódott az a kis csapat, ame­lyik itt, a települé­sen az utóbbi idő­ben rendszeresen összejár. Ennek a csapatnak a magja az erős falvak versenyén in­duló csombárdi együttes, aminek a szerveződése önmagában is új színt hozott a község életébe. Iga­zán jól összefogja a középkorúa- kat, és egyre több köztük a fiatal. Ez reménykeltő, de a város közel­sége éppúgy jelenthet előnyt is, mint hátrányt. Az biztos, hogy szemmel láthatóan fejlődik a falu, és ennek örülnek az emberek. Györfi László kocsmáros: - Na­gyon kicsi ez a község, de szerin­tem igen szép és rendezett. Csom- bárdon nagyon összetartó embe­rek laknak. Ezt a közösségi érzést tovább erősítik a sportversenyek, a különböző kul- túrházi rendezvények; ezeknek meghatározó mozgatórugói a fia­talok, és a szüleiket is ösztönzik a jó színvonalú közösségi életre. Azért is fontos ez, mert a 16-17 évesek szülei irányítják a telepü­lést. Az baj, hogy nagyon sok a nyugdíjas is, de a gyerekek tőlük is megtanulhatják a település iránti szeretetet. így talán nem költöznek el, hanem Csombárd gyarapodásáért dolgoznak. Sótonyi Mónika könyvtáros, ifiklubvezető: - A falu ereje és jö­vőjének reménye a gyerekekben van. Elsősorban rájuk kell figyel­ni, s mindenkép­pen törődést igé­nyelnek. Azért is mondhatom ezt, mert az idén a hitoktatás megszervezésére is le­hetőséget kaptunk a plébánostól. Hetente egy alkalommal találko­zunk az óvodásokkal és általános iskolásokkal a művelődési ház­ban, s ezeken a foglalkozásokon megalapozhatja a településhez való kötődésüket is. Itt nemcsak száraz tényeken alapuló oktatás lesz, hanem elsősorban játékos tanulás, rendezvényekre is készü­lünk, és kirándulunk. Nagy József nyugdíjas szállítás­vezető: - Ha fiatalabbak volnánk, biztosan sokkal jobban éreznénk magunkat. Van­nak gondjai az idősebbeknek, de azért nem költöz­nék el innen sem­mi pénzért. Mos­tanában nagyon sok változás történt ebben a köz­ségben, és ez mindenkit örömmel tölt el. Az erőnk abban mu­tatkozik meg, hogy megműveljük a földet és a nehéz viszonyok kö­zött is sokan tartanak állatot.' Szorgalmas, dolgos emberek lak­ják a falut, és ha kell, összefognak a közös ügy érdekében. Ehhez annyit teszek hozzá, hogy a vá­lasztási bizottság elnökeként el­lenőrzőm a szavazás tisztaságát. Nagy Lajosné nyugdíjas: - Ma' egészen más az élet, mint a mi if­júságunk idején. Amikor fiatal vol­tam, se villany nem volt, se kö­ves üt. Ezért is tudjuk mi, nyug­díjasok igazán ér­tékelni a falu fej­lődését az utóbbi időkben. Bár csak a misére járok el, azért én is észreveszem a vál­tozásokat. Igazán örülök annak is, hogy rendszeresen megrende­zi a település vezetése az öregek napját. Ott nagyon jól elbeszélge­tünk a régmúltról és a máról is. A fiatalokról pedig az a vélemé­nyem: jól látják, hogy mi a tenni­való, és biztos, hogy előbb-utóbb mindegyik boldogul is. Remélhe- tőleg a szülőfalujában. ________■ CS OMBÁRD HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7432 Csombárd, Kossuth ut­ca 45/C. Tel/fax: 82/715- 606. Ügyfélfogadás: hétfőtől csü­törtökig 8-16 óráig, pénte­ken 8-tól 13 óráig. A LAKOSSÁG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 320 14 éven aluliak: 59 15-60 évesek: 158 60 évesnél idősebb: 103 KEVÉS PÉNZ, SOK FELADAT Az önkormányzat költségve­tése 14 millió forint körüli összeggel számol. A gázköz- művagyonból lekötött pénz mintegy 4,5 millió forint, ez a tartalék, de az önkormányzat igy is csaknem hétmillió fo­rint hitel fölvételére kénysze­rül. Elsősorban a hetesi kör­jegyzőséggel közös fenntar­tású intézmények, az iskola, az óvoda és a hivatal működ­tetése terheli a költségve­tést: évente körülbelül 8,5 millió forintot fizet be. Már megkezdték a polgármesteri hivatal felújítását, s a kultúrte­rem rendbetétele is újabb ki­adás. Tervezik a temető be­kerítését, a ravatalozó bővíté­sét, valamint egy játszótér építését is fajátékokkal. Ál­landó feladat a járdák és utak felújítása is. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb munkaadó a termelőszövetkezet, itt nyolc-tiz csombárdi lakos dolgozik. Négy-ötnek egy osztrák-magyar vegyes me­zőgazdasági vállalkozás ad munkát, valamint a Mól gáz­telepe. Négy alkalmazottat foglalkoztat főállásban az ön- kormányzat. Néhányan a sertéstelepen találtak mun­kát. Kovácsoltvas terméke­ket gyártó üzem is van a községben, itt Szűcs Sándor mester vezetésével nyolc munkás dolgozik. KÉT BOLT, KÉT KOCSMA Két bolt van a faluban nagyjá­ból azonos választékkal. A csombárdiak itt szerzik be az alapvető élelmiszereket, első­sorban a pékárut és a tejter­méket. Meglepő, hogy bár sokan tartanak baromfit, idő­szakonként sok tojást vesz­nek, sőt gyümölcsöt is. A két kocsmában megvan a törzs- közönsége; elsősorban az ol­csóbb sört issza, illetve a vö­rös vagy a fehér kisfröccsöt. A röviditalok közül a vegyes pálinka és a konyak vezet. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNG RÓBERT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents