Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-30 / 25. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 30., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 29.) Borsodchem 4 615 Ft ú Egis 11500 Ft 6 Matáv 1011 Ft ff Mól 5 305 Ft ú OTP 19 305 Ft 8 Richter 16 900 Ft 6 TVK 3 080 Ft 8 Zalakerámia 1715 Ft O BUX: 7906,18-0,51 % eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 396,99 Cseh korona 7,62 Euró 242,92 Japán jen (100) 211,84 Lengyel zloty 68,70 Svájci frank 164,94 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 282,07 __________HÍREK__________ DRÁ GULÓ LEVELEK. A Ma­gyar Posta Rt. által kizárólago­san végezhető postai szolgálta­tások díja idén éves szinten összességében legfeljebb 5,33 százalékkal nőhet - közölte a Miniszterelnöki Hivatal Infor­matikai Kormánybiztossága. Február elsejétől egy szabvány levél továbbításának díja helyi viszonylatban 33 forint lesz, a távolsági díja pedig 38 forint. A képeslapok továbbításáért mindkét esetben 30 forintot kell fizetni. MTi VISSZAESÉS. Az ipari terme­lés novemberben nem érte el az egy évvel korábbi szintet és az építőipar növekedési üteme is elmaradt attól, az ország külső egyensúlyi helyzete azonban tovább javult - áll a Központi Statisztikai Hivatal összefogla­lójában. A folyó fizetési mérleg tizenegy havi egyenlege csupán a harmada az egy évvel koráb­binak, míg az államháztartás hiánya nagyságrendileg meg­egyezik az előző évivel, mtt FOGY A TŐZSDE. A Második Deviza Factory Rt. rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a társa­ság részvényeinek tőzsdei kive­zetését. Az eddig kockázati tő­kealap jelleggel működő társa­ság fő tevékenysége a jövőben gabonafélék és egyéb növények termelése lesz. A kivezetés dá­tumáról később határoznak, mti BÚZASTOP. Románia cáfolta, hogy akadályozná a magyar bú­zaimportot az új licenckövetel- mények ürügyén. Ezzel szem­ben a magyar Külügyminiszté­rium elfogadhatatlannak tartja a román kormány döntését, mi­szerint január 17-től búza- és a lisztbevitelére engedélyezési eljárást vezetett be. Hazánk vé­leménye szerint a román lépés gyakorlatilag lehetetlenné teszi az exportot, mti AFGÁN DOLLÁR. Az afgán kormánynak valószínűleg a dollárt kell bevezetnie fizető- eszközként, amíg nem sikerül forgalomba hozni a nemzeti valuta, az afgani új változatát - közölte a Nemzetközi Valuta­alap. Hosszabb távon a kor­mány új valutát akar bevezetni, miután felállítják a jegybankot. A szakértő szerint két-három év múlva kerülhet sor az új afgani bevezetésére, mti ■ Jelölnének, ha tudnának Várhatóan áprilistól lépnek életbe az élelmi­szer-ipari árucikkekre vonatkozó új jelölési szabályok, amelyeket az Európai Unió követel meg. A piaci szereplők egyelőre kételkednek abban, teljesíthetők-e a kilátásba helyezett követelmények. Budapest A hús- és tejtermékekre, a tojásra és a legtöbb nö­vényi eredetű élelmiszer-ipari árucikkre is új jelö­lési eljárásokat léptet életbe az agrártárca - közöl­te Németh Antal országos főállatorvos a Világgaz­dasággal. A változtatásokat - amelyek több ezer, kereskedelmi forgalomba kerülő terméket és elő­állító céget érinthetnek - az unió követeli meg. A rendelet tervezete tárcaközi egyeztetés alatt áll, a jogszabály várhatóan március 31-én lép hatályba. A módosítások lényege, hogy a jobb azonosít­hatóság érdekében részletesebb származási ada­tokat kell tartalmaznia minden olyan árucikknek, amely a fogyasztókhoz kerül. Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok az adatok alapján könnyebben indíthatnak nyomozást az árueredet megállapítására. Németh szerint az EU számára éppen azt kell demonstrálni, hogy a ter­mékek származása rövid időn belül a mezőgazda- sági termelőkig visszavezethető. Egyes élelmi­szer-ipari cégek az új jelölési eljárást már ma is al­kalmazzák, de több helyen komolyabb fejleszté­sekre és szervezési munkákra lehet szükség. A piaci szereplők egyelőre kétkedéssel fogad­ják a kilátásba helyezett változtatásokat. Zádori László, a húságazati szervezeteket tömörítő Vágó­állat és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmond­ta: az eredet nyomon követése addig nem lehet sikeres, amíg a sertés- és a marhaszektorban nem működik hatékony állatazonosítási rendszer. A Világgazdaság beszámolt arról is, hogy a hatósá­goknak ma nincs megbízható információjuk csak­nem százezer szarvasmarha sorsáról a nyilván­tartás hiányosságai miatt. A sertések esetében még rosszabb a helyzet, mivel országos azonosí­tási rendszer egyáltalán nincs. A tojáspiacon 2002. január elsejétől kellett vol­na alkalmazni egy új jelölési módszert, mivel többszöri halasztás után végül hatályba léptek a magyar élelmiszerkönyv rendelkezései. Ágazati vélemények szerint a rendszer azért nem műkö­dik, mert az FVM nem tette meg a szükséges el­lenőrzési előkészületeket, illetve nem regisztrálta a tojástermelő telepeket és csomagolóüzemeket. Németh Antal szerint a hiányosságokat itt is a je­lölésről szóló új FVM-rendelet oldja majd meg. A Baromfi Terméktanács (BTT) mindenesetre úgy ítéli meg, hogy évente mintegy 1,5 milliárd darab tojást kellene valamilyen módon megjelöl­ni. Földi Péter, a BTT mezőgazdasági titkára sze­rint azonban ehhez előbb azt is tisztázni kellene, mi számít a tojásértékesítés szempontjából helyi piacnak. Itt ugyanis bizonyos feltételek mellett ez­után sem kellene a tojásokat jelölni, de a pontos fogalommeghatározást az FVM a terméktanács többszöri kérésére sem adta meg. ____________■ A lengyel börze már döntött Varsó-Budapest A varsói értéktőzsde február 8-án szándéklevelet készül aláírni az együttműködésről a párizsi, a brüsszeli és az amszterdami tőzs­dék egyesülésével 2000-ben létre­hozott Euronext nemzetközi tőzsdével. Ezt Piotr Szeliga, a GPW alelnöke közölte Varsóban, megerősítve a holland Hét Financieele Dagblad című lapban megjelent értesülést. Szeliga szerint a varsói tőzsde a szándéklevél aláírását követő egy éven belül kölcsönös tagság­ról szóló megállapodást készül kötni az Euronexttel, amely lehe­tővé tenné a GPW és az Euronext tagjainak a befektetéseket a part­nertőzsdén. A lengyel bróker- házak ügyfeleinek ez azt jelenti majd, hogy megbízásokat adhat­nak az Euronext tőzsdén is. A hazánkban elfogadott, éá Ja­nuár elsejével hatálybalépett új tőkepiaci törvény immár a hazai tőzsdéknek is lehetőséget nyújt a társasági formába történő átala­kulásra. Ahhoz ugyanis, hogy egy börze egyesülni tudjon bármely másikkal, részvénytársasággá kell alakulnia. Mind a Budapesti Ér­téktőzsde, mind a Budapesti Áru­tőzsde évekkel ezelőtt megkezdte felkészülését az átalakulásra, ám erre egészen mostanáig nem volt módjuk. A két piac közlése sze­rint nyárra részvénytársasági for­mában működnek majd. Az önál­ló túléléshez túlzottan kis forgal­mat bonyolító BÉT egyelőre nem határozott arról, hogy a jövőben melyik európai börzéhez csatla- kozik majd. _________________■ Az AB előtt a földcsomag Budapest A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ) az Alkot­mánybírósághoz (AB) fordult a termőföldről szóló törvény mó­dosításának, illetve a földalapról szóló törvény egyes rendelkezé­seinek utólagos alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezve. A MEDOSZ a diszkriminációt kifo­gásolja, amely alkotmányos in­dok nélkül különbséget tesz vál­lalkozási, tulajdoni és gazdálko­dási formák között. A munkavál­lalói szervezet megítélése szerint a jogszabályok jelentős számú mezőgazdasági munkahely fenn­maradását veszélyeztetik - to­vább súlyosbítva az ágazat foglal­koztatási válságát. A Centrum Párt szintén eljut­tatta beadványát az Alkotmány- bíróságnak - azt indítványozva, hogy földtörvényt módosító jog­szabályból törölje a föld elővásár­lására és előhaszonbérletére vo­natkozó sorrendet, illetve a hely­ben lakó fogalmának meghatáro­zását. A kifogásolt paragrafusok szerintük nem csak diszkrimina­tívak, hanem a jogbiztonság elvét is sértik. Mint rámutatnak, a me­zőgazdasági beruházások meg­térülési ideje rendszerint tíz év­nél hosszabb, ezért ilyen fejlesz­tésekbe földhasználó, gazdálko­dó bérlő felelősen csak akkor fog bele, ha elő-haszonbérleti jogával élhet s így a földet legalább olyan időtartamig használhatja, hogy beruházásai megtérülnek. A föld­törvény módosítása azonban vál­tozat ezen az elven - olyan sze­mélyeknek biztosítva elő-haszon­bérleti jogot, akiknél sem a föld- használat, sem pedig a korábbi mezőgazdasági tevékenység vagy gazdálkodásban való jártasság nem feltétel. A Centrum Párt szakértői kifej­tik: jelenleg a mezőgazdaságilag hasznosított földterületek közel 60 százalékát bérlők művelik, az elő-haszonbérleti rendszer miatt középtávon ellehetetlenülő szö­vetkezeti társas vállalkozások száma meghaladja a kettőezret, e vállalkozások 200 milliárd forint hitelállománnyal és 30 milliárd forint tagi és tulajdonosi kölcsön­nel rendelkeznek. A haszonbérle­ti rendszer megváltoztatása e vállalkozói körben - megítélésük szerint - viszonylag rövid időn belül számszerűsíthető anyagi veszteséget okoz. _______ DÓCZY LÁSZLÓ A beruházást fizeti az állam A Széchenyi-terv idei pályázatait az előző év tapasztalatai tükrében több fontos módosítással tették közzé. Budapest Az idei programban három jelen­tős újdonság szerepel, amellett, hogy az infrastruktúra építésére kiírt pályázatok támogatási kere­tét megemelték - mondta el Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkára. Tavaly arra helyezték a hang­súlyt, hogy a befektetők az egye­temekkel, főiskolákkal közösen építsenek parkokat. Ha az ipari vállalkozások mellé települnek la­boratóriumok, kísérleti üzemek, abból hasznos együttműködés alakulhat ki, amely akár jelentős kutatógárdát is visszatarthat, lete­lepíthet a városban. A cél érdekében, kivételesen magas összeggel támogatják a kezdeményezést, pályázni a költ­ségek teljes térítésére is lehet, en­nek felső határa 300 millió forint. Ez abban az esetben is igaz, ha az egyetem gazdasági társasággal együtt vállalkozik Egyetemi Ipari Park építésére. Feltételként csu­pán annyit szabtak, hogy az egye­temnek kell birtokolnia a tulajdon legalább 51 százalékát. Idén hangsúlyos feladat a vál­lalkozói házak építése is. A tervek szerint ilyen létesítményt az ön- kormányzatok, közhasznú társa­ságok, kamarák és ipari parkok hozhatnak létre. A cél az, hogy ezekbe kis- és középvállalkozáso­kat telepítsenek be. Ez esetben a költségek felére, legfeljebb 100 millió forintra lehet pályázni. Ha a kezdő vállalkozásoknak műkö­dési lehetőséget teremtő, úgyne­vezett inkubátorházat építenek, a támogatás akár a 125 millió forintot is elérheti. Az eddigiektől bizonyos mérté­kig eltérő feladatot töltenek be az Innovációs Központok, hiszen ide a csúcstechnológiát képviselő, például biotechnológiai, informa­tikai cégek kerülhetnek. Az inno­vációs központ épülhet az ipari parkon belül és a település más pontján is. A támogatás a beru­házás fele, maximum 300 millió forint lehet. Idén kiépül az ipari parkok kö­zötti összeköttetést biztosító on­line rendszer is. Ez amellett, hogy az ipari parkok között teremt kap­csolatot, olyan adatbankot is je­lent, amelyből valamennyi ipari parkról lekérhetőek az informá­ciók, így a meghatározott termé­ket keresők, a vállalkozók, a mun­ka után érdeklődők egyaránt in­formációhoz juthatnak. KOÓS TAMÁS Visszafognák Budapest A csatlakozási tárgyalások irányelveit ma hozza nyilvá­nosságra az Európai Bizott­ság. A kiszivárgott hírek sze­rint azonban az újaknak 2013-ig kell várni a jelenlegi tagokéval azonos mezőgaz­dasági támogatásra. A csatlakozási tárgyalások véghaj­tására vonatkozó irányelveket ma hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság. A Frankfurter Allge- meine Zeitung brüsszeli irodájá­hoz kiszivárgott hírek szerint azonban az új tagoknak 2013-ig kell várniuk arra, hogy a jelenlegi tagországok mezőgazdasági ter­melőivel azonos támogatást kap­janak Brüsszelből. A regionális támogatások terén az újak legko­rábban 2007-ben lesznek egyen­rangúak a régi tagokkal. A lap szerint különösen éles vita forrása lehet a bizottság agrárpolitikai ter­ve, ennek értelmében - a kiszivár­gott hírek szerint - az új tagok a támogatást csatlakozásuk első évében mind össze a jelenleg szokásos EU- szubvenció negyedét kapnák. Az Unió a művelt hektárok számához igazítaná a csatlakozás előtt álló országoknak szánt ag­rártámogatást. Ennek oka első­sorban az, hogy a jelöltek már most többletet termelnek például gabonafélékből, sertéshúsból és a csatlakozás után ez alaposan ösz- szekuszálhatja az EU piacát. A hektárok számához igazított tá­mogatás azonban elejét venné annak, hogy tovább növekedjen a termelés. Az érvek közt szerepel a már elfogadott Agenda 2000 program, ami 2006-ig szabályozza a 40 mil­liárd eurós mezőgazdasági költ­ségvetés alakulását. Valamennyi pénzt ugyan elkülönítettek a bőví­tésre, ám ezt még hat új tagra szá­molták, miközben a jelöltek szá­ma tízre nőtt. Az Agenda 2000 alapján 2004-re 2,7 milliárd, 2005- re 3,3 milliárd, 2006-ra 3,9 milli­árd eurót különítettek el. Optimistább a jegybank Budapest Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idén 5-5,5 százalékos inflációval számol. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában teg­nap úgy fogalmazott: a jelen­legi információk alapján 5,2 százalékra lehet számítani. A GKI Gazdaságkutató Rt. sze­rint viszont 6,5 százalékkal kell számolni. Járai szerint a havi inflációs rá­ták az év első felében erőteljes- ebben mérséklődnek, júliusra akár 5 százalék is kialakulhat. - Az év második felében a pénz­romlás mérséklődése lelassul - véli a jegybank elnöke. Járai Zsigmond elmondta: a szakértők egyetértenek abban, hogy az olajár az idei év első felében vár­hatóan 20 dollár alatt marad hor­dónként, a második félévben vi­szont az egyre jobban nekilen­dülő világgazdaság miatt 20 dol­lár fölé emelkedik. Az MNB úgy tervezi, hogy Ma­gyarország 2006-ban csatlakozik az Európai Monetáris és Gazda­sági Unióhoz (EMU), és 5 év múl­va a forintot felváltja az euró. A csatlakozás érdekében 2004- 2005-re az inflációt 2-3 százalék­ra kell mérsékelni. A jegybank 2002 végére 4,5 százalékban, 2003 decemberére pedig 3,5 szá­zalékban határozta meg az inflá­ciós célt. A jegybank szakértői szerint idén 4 százalék körül várható a GDP bővülése. A magyar gazda­ság 4,5-5,5 százalékos éves gaz­dasági növekedési lehetőséggel rendelkezik, de ezt a sávot felfelé és lefelé is korrigálhatják világ- gazdasági hatások - hangsúlyoz­ta Járai. A GKI prognózisa szerint idén az infláció 6,5, a GDP-növekedés 3,5 százalékos lesz az idén. Az ipari termelés növekedése tovább lassul a GKI szerint: a 2000-ben el­ért 18,6 százalékkal szemben 2002-ben csupán 3 százalékkal nő a termelés. A külkereskedelmi mérleg ez évi hiányát a kutatók 6 milliárd euróra teszik, 7 százalé­kos export- és 9 százalékos im­portnövekedés mellett. A kutató- intézet idén 5,9 százalékos mun- kanélküliségi rátával számol, ep Hitel a kicsiknek Budapest A HVB Bank Hungary Rt. 60 mil­lió euró összegű hitelkeret-megál­lapodást írt alá a Kreditanstalt für Wiederafbau (KfW) bankkal. A kedvezményes kamatozású hitel kis- és középvállalkozások beru­házásaira, önkormányzati infrast­rukturális projektek, környezetvé­delmi beruházások és lakásépítés finanszírozására használható fel. A hitelkereten keresztül a bank­nak lehetősége lesz a kis- és kö­zépvállalkozások hitelezését tá­mogató uniós pénzügyi alapból származó források igénybevételé­re is. Az alap segítségével az Unió a 250 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató, 40 millió eurónál kisebb éves árbevételű vagy 27 millió eurónál kisebb mérlegfő- összegű vállalkozások hitelezését, finanszírozását ösztönzi. ■ Százmillióról Mol-veszteség A Mól Rt. gázüzletágon elszenve­dett vesztesége tavaly kis mérték­ben meghaladta a 2000. évi 117 milliárd forintot - mondta Moso- nyi György, a társaság vezérigaz­gatója. A Mól továbbra sem vál­toztatott azon a múlt év novem­beri előrejelzésén, hogy az olaj­üzletágon realizált nyereség nem kompenzálta a gázüzletág nega­tív eredményét - mondta a vezér- igazgató. Mint emlékezetes, a Mól veszteségeit az okozta, hogy a kormány hatóságilag szabá­lyozta a gázárak lehetséges eme­lését. így a cég az általuk szüksé­gesnek tartott mérték helyett csu­pán egyszeri, éves hatszázalékos emelésre kapott felhatalmazást. A kormány beavatkozása a gáz­üzletágon elszenvedett vesztesé­gek mellett komoly érvágást je­lentett a Mól részvényeseinek is, hiszen a papír az elmúlt két év során rendldvül olcsón forgott, és hosszabb szünet után csak a közelmúltban tudta újra átlépni az ötezer forintot. A cég várakozásai szerint az idei évben a veszteség már nem lesz olyan nyomasztó mértékű, mint az elmúlt két évben, ennek ellenére a gázüzletág értékesíté­se továbbra is a stratégiai célok között szerepel - közölte a vezér- igazgató. Az új gázárképzés, amely a kormány jóváhagyására vár, már biztonságosabb környezetet te­remt, azonban továbbra is szabá­lyozott körülmények között. A Mól Rt. pedig minél nagyobb mértékben szeretne megszaba­dulni a szabályozott piac alapján működő gázüzletágtól, mert to­vábbra is nagyobb lehetőséget lát az olaj- és vegyiparban. Her­nádi azt is hangsúlyozta, hogy a gázüzletág eladásánál az érték maximalizálása a lényeg, nem a minél hamarabbi bevétel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents