Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-27 / Vasárnap Reggel, 4. szám

2002. JANUÁR 27. GAZDASÁG Kábel a Kis szójátékkal kábeli zűrzavar uralkodhat most azok fejében, akiknek otthonában kábeltelevízió van. Mint ahogy arról már múlt héten is írtunk, a legnagyobb szolgáltató UPC az inflációt meghaladó mértékben, át­lagosan 16 százalékkal emelte tarifáit, ami miatt az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület a Gazdasági Ver­senyhivatalhoz fordult. Ám hogy a kép még bonyolul­tabb legyen: ugyanazon szolgáltató nagyjából ugyan­azokért a programokért is kérhet területenként eltérő árat, s az sem világos mindenki előtt, hogy ha fizetik a készülék üzembentartási díjat, miért kell a közszolgá­lati adók vételéért is díjat leróniuk. S Az, hogy több kábelte­levíziós szolgáltató az éves pénzromlás mértékét meg­haladóan emelte árait, első­sorban a még mindig rop­pant alacsony árszint szám­lájára írható - állítja Rajkai László, a Magyar Kábelteleví­ziós és Hírközlési Szövetség elnöke. Ez a drágulási ütem addig nem is változik, amíg az Európai Unió átlagárait el nem érjük. A kábeltelevíziózás árai Magyarországon „történel­mileg” indultak igen ala­csony értékről. A ’90-es évek végén sok helyen az önkormányzat dotálta - oly­kor teljes mértékben - a kez­detleges kábelhálózat mű­ködtetését, s az emberek megszokták, hogy ingyen, vagy csak fillérekért lehet fogni néhány külföldi csa­tornát. Amikor azonban Videoton: katonai rádiók? K A Videoton Holding Rt. a NATO egyik legmodernebb ka­tonai rádiócsaládjának, az MRR-nek (MultiRole Rádió) magyarországi gyártásáról tárgyal a norvég Kongsberg céggel. Az együttműködés rövid távú célja a norvég hadse­reg számára készülő rádiók gyártása, de a közös munka már 2003-ban kiterjedhet a Magyar Honvédség számára gyártott berendezésekre is, ha a Kongsberg nyeri a harcá­szati rádiók beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárást. Az együttműködés időtartama elérheti a 10 évet is. A hozzá kapcsolódó éves árbevétel több tízmillió euró, a gyártás által igényeit foglalkoztatott létszám meghalad­hatja a száz főt. A projekt stratégiai jelentőséggel bír, hisz a globális recesszió miatt egyre szűkülő elektronikai ipar egy olyan ágát erősíti a Videotonnál, amely nincs kitéve a negatív hatásoknak. A Videoton az elmúlt tíz évben meg­őrizte hadielektronikai profilját, a norvég társaság többsé­gi tulajdonosa jelenleg a norvég állam. rengetegben 1992-től a soros rendszert felváltotta a csillagpontos, a korszerűsítés finanszírozása miatt szükség volt befekte­tőkre, azaz a későbbi szol­gáltatókra - akiknek szeme előtt természetesen a nyere­séges gazdálkodás lebeg. Az „alulról” startoló díjak per­sze nem tették lehetővé az egyszeri, drasztikus tarifa- emelést, a rentábilis műkö­dés feltételei csak fokozato­san teremthetők meg. Ám eközben a világ nem állt meg, a fölfelé kúszó anyag­árakat, a technológiai fejlő­désből származó többlet- költségeket, valamint a már kiépített rendszer amortizá­ciós kiadásait még a már említett egyre borsosabb jogdíjak is megfejelik, így az „árfelzárkóztatás” közben ezeket is érvényesíteni kell. Mindez együttesen adja ki a még mindig infláció fölötti drágulás átlagos mértékét - sorolta Rajkai László. Az, hogy egy szolgáltató nagyjából azonos program- csomagért az ország két vá­rosában eltérő árat is kérhet, a hálózatok különböző kiépí­tettségével, műszaki színvo­nalának fejlettségével és az előfizetők alacsonyabb vagy magasabb számával magya­rázható - jelentette ki Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkom­munikációs Szövetség veze­tője. Ahol ugyanis régebbi a technológia, ott többet kell áldozni a fejlesztésre, míg a több előfizetőt kiszolgáló há­lózat egy háztartásra jutó faj­lagos költségei alacsonyab­bak, mint kisebb ügyfélkör esetén. Az ebből adódó díj- különbségek olykor a 20-30 százalékot is elérhetik. Néhány ember persze még mindig próbálkozik a jo­gosulatlan jellopással. Pró­bálkozni vele azonban nem érdemes, mivel a szolgálta­tók korszerű jelerősséget és kábelhosszt mérő eszközei hamar lebuktatják a csaló­kat. S bár az efféle machiná­ciókat már a Btk. is komo­lyan bünteti, a gyakorlat mégis az, hogy a rendőrségre egyik fél sem szívesen megy, inkább megegyeznek a pénz- büntetésben - így a szolgálta­tó jó híre, illetve a jellopó pri­usza is tiszta marad. A UPC Magyarország Kft. áll a versenyhivatali vizsgálat elébe - mondta el Hagymásy András, a cég kommunikáci­ós igazgatója. Szerinte a cég - amely az ország több mint harminc településén 54 háló­zattal van jelen - nem sértett törvényt, amikor átlagosan 16 százalékkal emelte díjait.- A Gazdasági Versenyhi­vatal minden évben meg­vizsgálja az árképzési politi­kánkat, s eddig még soha­sem tett észrevételt - mond­ta. Arra a kérdésre, hogy a készülék üzembentartási dí­jat lerovóknak miért kell a kábelcsomag árában is meg­fizetni a közszolgálati adó­kat, azt felelte: az üzemben tartási díj a közszolgálati adók finanszírozását szol­gálja, míg ők a kábeldíjat an­nak a hálózatnak a fenntar­tásáért kérik, amelyen a jel az ügyfél készülékéig eljut. Ez utóbbi persze nem köte­lező: ha valaki nem szeretné igénybe venni, vehet egy szobaantennát. D. T. Hamisított kártyával csalnak a legtöbbet I! A tavalyi év első fél­évében a legtöbb bankkártyacsalást - az összes eset 64 százalé­kát - hamisított plasz­tiklapokkal okozták, mintegy 76 millió fo­rint értékben - derül ki az MNB felméréséből. Az összes kártyacsa­lásból eredő kár értéke 119 millió forint volt, ami 34 százalékkal nagyobb az előző évi ha­sonló időszak adatainál. A leggyakoribb ha­misítási módszer az úgynevezett „skim- ming”, amikor a kártyaleolvasó berendezés segítségével másolják le a kártya adatrögzítő mágnesszalagján található információkat. Lopott bankkártyákat 2001 első hat hónapjá­ban 1006 esetben hasz­náltak, az ebből eredő kár 23 millió forint volt. Elvesztett bankkártyával 272 alkalommal éltek vissza, összesen 7 millió forint értékben. Bizton­ságosabb lett viszont az elektronikus vásárlás: az e-mailben, interneten il­letve telefonon történő rendelések kapcsán okozott csalások mértéke 14 millió forintról 5 millió forintra csökkent. Ennek oka a bankok által hatékonyabban működtetett monitoring rendszer, illetve a sokkal biztonságosabb vir­tuális kártyák megjelenése. A KÁR MEGOSZLÁSA ____________ - 2001. 2000. Ha misított tórfylk 64% 60% Elveszett, ellopott kártyák 25% 23% telefon, internet 4% 16% Meg nem kapott kártyák 1% 0% | Egyéb vísaallések 6% 1% 100% 100% Forrás: MNB L_____________________________________________i KA RRIER Egy szicíliai főúr Óbudán Szicíliai vendéglősök ritkán nyitnak Budapesten éttermet, főleg nem a Rai, az olasz tévécsatorna egykori sztárszakácsa. Vincenzo Barranco az orra után jött, hiszen Cefaluban annyi magyar vendége volt, hogy el­jött. Először az országra volt kiváncsi, aztán megnyugodva ta­pasztalta, hogy sok pizzéria van, de olyan pizzákat vagy pastákat senki sem készít, mint ő. Nem is tétová­zott sokáig, egyik olasz barátjával belevágott és azóta csak bővíti a vendéglőt. Állítólag egyszer majd megtérül... ■ Cefalut sok magyar turista ismeri, hiszen rengetegen üdültek már ott. Vincenzo éttermében is sokan meg­fordultak, s a vendéglős tesvérének utazási irodája és autókölcsönzője van, tehát rendesen benne vannak az iparágban. Amúgy vendéglős famíliából származnak, sőt Enzo évekig volt a Rai sztárszakácsa. Nincs nála nagyobb tudója a szicíliai étkeknek, márpedig a halaktól a piz­zákig van egy-két különlegessége az ottani konyhának. Igaz, Cefaluban nemcsak erről ismerik, hanem mint megszállott vizisízőt, aki mellesleg a leggyorsabb motorcsónakvezető is. Éttermében a két fia is társ, viszont ő a frontember. így aztán nagyon hiányzónak azok a hónapok, ame­lyeket Budapesten tölt, de ha nincs itt, akkor meg az itteni dolgok nem mennek úgy. „Az itteni ízek eléggé mások, inkább fűszeresen készíte­nek el mindent, míg nálunk az édes és a savanyú dominál. A szakácsok­nak persze nem ez okoz gondot, ha­nem a gyorsaság. Mi ugyanis min­dent rögtön készítünk és előre szin­te semmit. A frissesség az egyik tit­ka a szicílai konyhának. Szerencsé­re van egy olasz cég, ami friss halat, kagylót szállít...” Enzo nem panaszkodik, pedig a hírek szerint már többször cserélt szakácsot, mert nagyon kényes a jó csapatra, hogy az embereinek ugyanolyan mentalitásuk legyen, mint a főnöknek. Ő ezt csak úgy mondja, hogy „minden receptet, minden fogást meg lehet tanulni, de a legfontosabb, hogy szíve legyen a szakácsnak”. És ilyenkor azt is hoz­záteszi, hogy ő még a régi iskolát jár­ta ki, amikor nem volt légkondi, mik­ro és fritőz. Az új generációt gyakran megzavarja a technika és a pénz. A jó szakácsok ugyanis a világ minden részén jól keresnek. Óbudára egyébként véletlenül ke­rült, utóbb tudta meg, hogy ez a vi­dék a kisvendéglők hazáája. Koltai Lajos operatőrt már a ba­rátjának mondja. Amikor Cefaluban forgatták a Mario és a varázslót, amit Koltai fényképezett, mindig nála evett. És mióta Óbudán is van ven­déglője, ha Koltai itthon forgat, az egész stábot elhozza. S olasz turis­ták, diplomaták is gyakran betérnek. Nem engedhet hát az otthoni ízek­ből. A minap pedig megkérte az egyik magyar barátját, mellesleg a Magyar Konyha című lap igazgatója, hogy vigye már el Bajára, Mohácsra és Szegedre, hogy a legjobb halászlé­ket megismerhesse. Lehet, hogy egy­szer még magyar vendéglőt nyit Szicíliában? D. L. HÍREK Kőfejtőt nyit a Vegyépszer jgöskün termel ki dolomitot a Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. A két nagy útépítő cég szerint a hazai bányáknak nincs pénzük gépekre, viszont kell a jó kő az autópályákhoz, s kár volna átengedni ezt a piacot a multiknak. így a két cég magának fog szállítani, tehát sem az árban, sem a minőségben nem lehet majd nagy vita. A hajdani nagy dolo­mitszállító, Zarándok János az utóbbi időben már nem kapott bányanyitási engedélyt. Kiskunhalas a Levi’s városa ■ Skóciai gyárait is bezárta a Levi’s, miután tavaly már 11 üzemére tett lakatot az Amerikai Egye­sült Államokban. A jobb napokat is látott világ­cég a magyar, lengyel és török gyárait fejleszti, valószínűleg az olcsóbb munakerőre támaszkod­va. Kiskunhalason jelenleg 3 millió farmer ké­szül, s a legnagyobb széria az 501-esből jön le a futószalagról. Egyelőre nem lehet tudni, hogy bővítés miatt vesznek-e fel varrónőket. Húsz város verseng a Gripenért ■ Már tárgyalnak a 14 Gripen ellentételezéséért. Húsz város áll versenyben a 37 milliárd forintos befk- tetésért.Debrecenben a svédek expo és konferencia- központról, Szolnokon a reptér bővítéséről, míg a Duna Repülőgépgyárban közös hadiipari gyártásról tárgyalnak. A svéd cégek közül az ellentételezésben a Stora Enso, az Ericsson, Electrolux, a Volvo, a Saab és más Wallenberg cégek érdekeltek. irodaközpont a filmgyár helyén ■ Beépül a pasaréti filmgyár ingatlana. A Budán lé­vő 1900 négyzetméterres ingatlant a Gyetvay Fi­vérek Rt. szerezte meg, s várható volt, hogy az ér­tékes telken majd irodák és lakások épülnek. A 70 lakás és az 5 ezer négyzetméteres irodaköz­pont mellett egy filmszakmai múzeumot is be­rendeznek a volt főépületben, amit majd az iro­dák bérleti díjából fognak fenntartani. Jaksity György a CIB élén? ■ Március végén távozik a CIB éléről Zdeborsky György vezérigazgató, s bankkörökben máris találgatják, hogy ki kerül a helyére. Az olasz tulaj- donosok állítólag még nem döntöttek az utódlás­ról, de többen biztosra veszik, hogy a Concorde | Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, a magyar tőzsde egyik legismertebb figurája, Jaksity György veheti át Zedborsky helyét. Műegyetemi Állásbörze , * 1A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Épüle­tében 2002. április 3-4-én 11. alkalommal ren­dezik mega Műegyetemi Állásbörzét. A rendez­vény segít a végzősök és a cégek egymásra talá­lásában, s a hallgatókkal megismerteti a mun­I kaerőpiac igényeit, a megfelelő állás megta­lálásának praktikáit. Idén a szervezők 140 cég részvételére számítanak, akik 3000 állásajánlat­tal várják nemcsak az egyetemi és főiskolai hall­gatókat, de a friss diplomásokat is. Rijekában építkezik a Ganz iSSzójatárolót épít a Ganz Port Rijeka Kft. ma- gyar-horvát vegyesvállalat. A 28 millió dolláros be­ruházásról szóló szerződést horvátországi lá- togátásán Orbán Viktor is ellátja kézjegyével. Ám egyelőre arról szó nincs, hogy a vegyesvállalat épí­tené át a rijekai kikötőt. És a magyar-horvát üzleti kapcsolatok sem fejlődnek olyan mértékben, ahogy korábban gondolták a két ország vezetői. Igaz hogy többszáz magyar cég fektetett be Horvátországba, de a Molt és a Zalakerámiát kivéve ezek nem túl tő­keerős vállalkozások. Mennyit fizet az állam? HA ferihegyi terminálokat üzemeltető kanadai cé­get hajlandó a magyar állam kártéríteni, de a jö­vő héten kezdődő tárgyalások hosszúnak ígér­keznek. A Budapest Airport Rt. képviselője jelez­te a kanadaiaknak, hogy a három év után felmon­dott szerződés alapján csak 10-15 millió dolláros k ' térítésre hajlandók. Danczkay Béla, a kanadai C egyik vezetője szerint ez méltánytalanul ke­gy majd több ügyvéddel érkeznek a hét kö- .) kezdődő tárgyalásokra. Nyereséges a biotermelés H Jelenleg 80 ezer hektáron folyik Magyarországon biotermelés, ám ez csak a földterület 1 százaléka. Az Európai Unióban ez az arány 3 százalék, míg Auszt­riában 10 százalék. Öt éven belül 400 ezer hektárra szeretnék növelni a magyar bioföld nagyságát. A biotermékek java külföldön talál gazdára, s az agrár­tárca hektáronként 20-40 ezer forinttal támogatja a biotermelést. A szőlő és gyümölcstermelésnél a leg­nagyobb, a 40 ezer forintos támogatás, itt egyébként három év az átállás ideje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents