Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-12 / 263. szám
6. OLDAL ALMANACH 1 0 6 2001. November 12., Hétfő ____Gondos gazdák Polgár mester: Spanics Róbertné. Alpolgármester: Takács Jenőné. ' Képviselők: Bogdán Gyula, Horváth Tibor, Molnár Tibomé, Németh Sándor, Spanics Ferenc. Jegyző: Sípos Ferenc. Plébános: Balogh Zoltán. Háziorvos: dr. Radnai Endre. Falugazdász: Gelencsér József. m Kisberény A település neve először egy 1332- 37. évi pápai tized- jegyzékben fordul elő Bérén alakban. Ekkor már plébániája is volt itt a somogyi tőesperességnek. Két évszázad múltán, 1536-ban kei Kisberény került az adólajstromba. Az egyik Török Bálint birtoka volt, a másikon Perneszi Istvánná, Perneszi Egyed, Lengyel Boldizsár és a szentmiklósi pálosok osztoztak. A pannonhalmi apátság 1660. évi dézsmaváltságjegyzéke már Pető László jószágaként tünteti fel a környéket. Fél évszázaddal később a Jankovich család tulajdonába kerül, s az is maradt egészen a XX. század első harmadáig. Ekkor a településhez tartozott még Gyulapuszta és Lippapuszta. 1914-ben 67 házból állt és 377 római katolikus lakta. A második világháborút követően 4-5 holdas parasztgazdaságok jöttek létre, a termelőszövetkezet az 1950-es évek végén alakult meg. A rendszerváltást követően a falu visszanyerte önállóságát és 1990-ben megalakította saját önkormányzatát. A település három utcájában ma nyolcvan, többnyire régi ház áll. Az áramot csak a hatvanas évek végén, az első szilárd burkolatú utat 1987-ben. a vezeté- kesviz-szolgáltatást pedig 1991 és 1994 között építették ki. Klsberénynek ma 197 lakója van. Hóvirágszonyeg a domboldalon Kisberény egyik legnagyobb értéke a természet adta gazdagság. Lovastúrázók kedvelt erdei ösvényei húzódnak a falu mellett. A vadászok a biztos zsákmány miatt kedvelik a környező erdőséget és a túrázóknak is sok csodát tartogat a környék. A táj különlegessége, hogy kora tavasztól késő őszig egyfolytában lehet találni valami érdekeset a település patakja mentén. A Halsok patak a fonyódi nagyárokba ömlik és igen szeretik a horgászok. A helyiek szerint tavasszal a legszebb a domboldal. Hóolvadáskor ugyanis a napsütötte domboldalakat szinte szőnyegként borítja be a hóvirág. Május elején a gyöngyvirág következik, nyáron pedig a györgyike gazdagítja a flórát. A herényi növényritkaságok közé tartozik a borostyán és a Pogány-völgye védett növénye, a szúrós csodabogyó, amit az itteniek ruszkusznak neveznek. A piros bogyós, mutatós virágot már a rómaiak is díszltőnövény- nek használták. Hazánkban 1977 óta tilos gyűjteni. A Dunántúlon itt fordul elő a legnagyobb gyakorisággal. ______________■ AZ OLDALT ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: FÁBOS ERIKA A turisták paradicsoma lehet Kisberény Kisberény lélekszáma az elmúlt fél évszázad alatt a felére csökkent. Az itt élők azt tartják: tudatosan sorvasztották a települést, ami ellen nem volt sem lehetősége, sem ereje tenni a falunak. A környéken utolsónak hoztak például villanyt Kisberénybe és az itteniek 1987-ig földes utakon jártak. Aki tehette, el is menekült. Akik pedig mégis maradtak, nagyon szeretnék, ha megmenekülhetne a településük a pusztulástól. Az apró zsáktelepülést szinte körülöleli az erdő. Nem véletlen, hogy az idők kezdetétől vannak I KISBERÉNY PÉNZE az életnek nyomai a területen: Koppány egykori szálláshelye is idáig húzódott. A nyugalom és a természet szépsége sok ember számára vonzó.- Az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a falu - mondta Spanics Róbertné, Kisberény polgármestere. - Elkészült a vezetékes ivóvíz, a telefonhálózat, az utolsó poros utcát is sikerült lekövézni és az önkormányzat épületét, rendelőt, könyvtárat is rendbe hoztuk. A lakosság értékeli is a fejlődést. Lényegesen kevesebben költöztek el . azóta, mint korábban. Igaz, az itt élők elég nehéz körülmények között élnek. A falu legnagyobb kiadása sajnos az, amit szociális célokra fordít.- Sok üdülőtulajdonos is van a településen. Örülnek ennek?- A hazai betelepülőknek örülünk, mert nem néptelenedik el a falu, mert rendbe hozzák a házakat. A külföldiek közül azonban sokan csak befektetésnek tekintik itt a házvásárlást. Sok német tulajdonos háza ugyanúgy áll, mint amikor megvette. Fizetni semmit nem fizet utána. Az állam sem ad támogatást rájuk. Utolérni pedig egyszerűen lehetetlenség. A leveleink bontatlanul érkeznek vissza Németországból. Tehetetlenek vagyunk velük szemben. Az ilyen házvásárlóknak természetesen nem örülünk.- Akkor mi az, amiben bízhatnak, mi vár Kisberényre?- Rengeteg szépséget kaptunk a természettől. Azt hiszem, ez az Friss áruk és friss hírek A boltban majdnem minden kisberényi megfordul naponta legalább egyszer. Annak ellenére is, hogy sokan nem ott, hanem a szomszédos városokban vásárolnak, mert az olcsóbb. A híreket azonban mindenki innen veszi. Sokszor előfordul, hogy a polgármesteri fogadóóra is itt kezdődik és itt is ér véget. A problémájukkal ugyanis mindig először a boltba mennek az emberek. Kisberényben ez az egyetlen olyan intézmény, amelyik mindennap nyitva tart.- Ez itt az információs központ - mondta Horváthné Kukkma Tünde, a boltvezető. - Aki idegen és csak idetéved, itt érdeklődik, mit merre talál. Ha valamit hoznak a faluba, itt kérdezik meg hova vigyék és az idevalók is hozzám jönnek, ha valami baj van, hiszen én mindenkivel találkozom, át tudom adni az üzeneteket, tudom nagyjából ki merre van aznap. Persze eközben sokan a bevásárlást is elintézik. A fiatalok csak a napi cikkekért jönnek. A többit beszerzik a diszkontokból, nagyobb A boltban az információ fontosabb árucikk, mint a kenyér bevásárlóközpontokból. Az idősebbek közül azonban ezt nem tudja mindenki megtenni. Nekik azokat a dolgokat is meghozatom, amiből csak kevesebb fogyna. Egyébként meg mindent meg lehet kapni, ami kell egy háztartásban. Mindig mindenből friss van, ami fontos egy ekkora településen, ahol mindössze egy bolt működik. Italbolt régóta nincs már, nem mintha hiányozna, de talán emiatt van, hogy a legtöbbet mindig a sörből adok el. __________________■ Te vékenyek a herényi civilek Kisberényben alig kétszáz ember él. Mégis aktívak a civil szervezetek. Éppen a napokban alakult meg a legújabb. Kisberény legrégebbi civil szervezete a nyugdíjas-egyesület. Az idősek közül húszán tagjai a szervezetnek, négy kisberényi pedig pártolásképpen vesz részt a munkájában. A nyugdíjasok havonta legalább egyszer találkoznak egymással.- Panasznapnak nevezzük egymás között ezeket az estéket mondta Bogdán Gyula, a szervezet vezetője. - Mindenki eljön, aztán panaszkodunk. Persze nem sokáig, később már mindenkinek jobb lesz a kedve és kevesebb a panasza. Ezenkívül kirándulunk, legutóbb Szentendrén voltunk, de jártunk már Ópusztaszeren és a parlamentben is. Az is a nyugdíjasok között vetődött fel, hogy kellene egy olyan egyesület is amelyik a falu szépítésével foglalkozik. Az új szervezet vezetését is Bogdán Gyula vállalta. Az ötlet pedig igen jónak bizonyult. Sokan érdeklődnek az egyesület iránt. Tervekből is van már bőven. Ka- talin-napkor, amikor a hagyományos búcsút tartják a faluban, kopjafát avatnak, karácsonyi ünnepséget terveznek és azt is szeretnék elérni, hogy a falu megmaradt tárgyi emlékeit egy múzeumban összegyűjthessék. _________■ A falu utolsó tanítója Kiss Irma volt az utolsó tanítója Kisberénynek. 1978-ban jártak utoljára diákok az iskolakápolnába. Az épületben vasárnaponként misét tartottak, hét közben pedig gyerekek tanultak benne. Amikor Kiss Irma Kisberénybe került, már csak 27 diák járt a helyi iskolába. Alig tíz évig volt a település tanítója, majd a diákokkal együtt Lengyeltótiba került.- Én nagyon sajnáltam, hogy megszűnt az iskola helyben és nem magam miatt - mondta Kiss Irma. - Azok a gyerekek ugyanis, akik minden reggel elutaznak és máshol töltik a napot, sem nem lengyeltótiak, sem nem kis- berényiek. Nem tartoznak sehova. Amíg helyben volt az iskola, itt minden gyermekről tudtam, mikor van az utcán, mikor nem A falu iskolásai 1940-ben. Ahol nincs iskola, nincs megtartóerő készül a másnapra és mikor milyen problémája van. Az igaz, hogy egy ekkora faluban nem lehet ugyanazokat a körülményeket megteremteni az oktatáshoz, mint egy városban. Túl kevés már a gyerek helyben. Pedig volt idő, egyetlen tőkénk. Egyrészt bízunk abban, hogy a rohanó világban egyre többen szeretnék a munkahelyi stresszt és fáradalmakat egy nyugodt és csöndes helyen kipihenni. Másrészt a Pogány-völgye kistérségben egy teljes turisztikai program van, amit azt hiszem, mi is ki tudnánk használni. So- mogyváron, a történelmi romok, Somogyvámoson a Krisna-völgy, Lengyeltótiban szálláshelyek, Hácson, Gyugyon az érintetlen természet, horgásztavak. Itt Kisberényben a Csodaszarvasvölgye és a gyönyörű erdő. Ez egy olyan gazdag környék, ahol egy hetet is tartalmasán eltölthetné- nek a turisták. Éppen ezért tartjuk fontos feladatnak azt, hogy kiépítsük az utat Hácsig. Akkor ugyanis mindössze két kilométer lenne egymástól a két falu és akár biciklivel is be lehetne barangolni a térséget. Nagyon bízunk abban, Spanics Róbertné polgármester hogy nem csak mi látjuk szépnek ezt a falut és abban is, hogy ha dolgozunk azért, hogy egyre komfortosabb legyen itt is az élet, akkor nem kell félve gondolkod- nunk a holnapról. ________ ■ Azt b eszélik a faluban.. ..., hogy nagyon sok a kóbor kutya a településen. Az idősek közül többen alig mernek boltba menni, mert reggelente az élelmiszerüzlet körül ólálkodnak a gazdátlan ebek. ..., hogy a német tulajdonú házak közül csak kévésén látszik meg, hogy van gazdája. Akad közöttük olyan is, ami félig összedőlt. A legrosszabb a helyzet azokban, ahol gaztenger áll az udvarban és különféle rágcsálók fészkelték be magukat az elhagyott ingatlanba. Az önkormányzat hiába keresi a gazdájukat, a levelek felbontatlanul érkeznek vissza a hivatalba. ..., hogy a millenniumi parkból már másodszor lopták el a növényeket. A település társadalmi munkával építette meg a pihenőligetet és magánemberek adták össze az örökzöldeket hozzá. Megint elvitték az összes tuját és a fenyőket. .... hogy régóta falugondnokot szeretne Kisberény. A településen sok az idős ember és nem megfelelő a buszközlekedés. Csak kevés járat tér be a zsáktelepülésre, a főút melletti buszmegállóig pedig sokat kell gyalogolni. Éppen ezért rengeteg gondját meg tudná oldani a herényieknek egy önkormányzati autó. .... hogy nagy álma a kisberényieknek, hogy ők is megrendezhessék egyszer a Berények találkozóját. A Berény nevet viselő települések 1996-ban találkoztak először egymással. Azóta már hat különböző helyszínen érezték nagyon jól magukat együtt. Kisberény az egyik legkisebb közülük és nagy álma válna valóra az itt élőknek, ha sikerülne nekik is vendégül látni a többi települést.________ ■ Feri bácsi kincsei Élő Ferencről mindenki tudja, hogy szenvedélye a gyűjtögetés. Igazi kincseket is őriz a település múltjából.- Az elmúlt tíz évben kezdtem komolyan foglalkozni azzal, hogy összeszedjek mindent a településről, ami még lehetséges - mondta Élő Ferenc. - Rengeteg olyan könyvet sikerült megszereznem, amiben írnak valamit Kisberény történetéről. Ezenkívül vannak érdekes és értékes tárgyi emlékek is, a legtöbbet úgy csereberéltem, mindig arra, amim volt.- Mi az amire a legbüszkébb a gyűjteményből?- Itt az erdő szélén volt valamikor egy bencés apátság. A szomszédos Baráti-hegy azokról a barátokról kapta a legenda szerint a nevét. Ennek az apátságnak két faragott mészkőtégláját is őrzöm. A másik büszkeségem Kisberény első helységnévtáblája. Azt, egy nagyobb darab vasért cseréltem.- Mi lesz ezeknek a tárgyaknak a sorsa?- Én annak örülnék leginkább, ha sikerülne egy múzeumot kialakítani, ahol méltó helyen lehetnéÉlő Ferenc a falu első helységnév-táblájával nek. De pénz is kéne, a környékben ugyanis még mindig vannak értékek a házaknál. Ha ezeket nem vásároljuk fel még most, eltűnnek. A környéken már két-há- rom település teljesen eltűnt. így jár majd Kisberény is. Itt valamikor minden mesterember megélt. Volt kovács, ács, borbély és cipész is. Most már nincs egyik sem, aki innen el tud menni, az már nem jön vissza. Sajnálnám, ha nyom nélkül veszne el Kisberény is. Én ennyit tudok tenni ellene, a lelki- ismeretem diktálja ezt. ______ ■ It t kelt ki a keltető amikor majdnem hetven diák tanult itt délelőtt és délután felváltva. Sajnos azok az idők elmúltak már, most öt életerős család kellene ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a falunak egyáltalán van jövője^________ ■ A kisberényiek büszkék arra, hogy a településükön olyan neves személyiség is élt, mint Gergely Béla feltaláló. Az ismert kísérletező Szabadkán, 1897-ben született és tanítónak került Kisberénybe. A faluban kezdett szakszerűen foglalkozni a baromfitenyésztéssel és a méhészettel. Első találmányát 25 éves korában szabadalmaztatta. Legismertebb alkotása a Gergely-féle keltetőgép volt. Ez az első olyan hazai szerkezet volt, amiben veszteség nélkül lehetett baromfit keltetni. A találmány első darabját, amely világszerte elterjedt, Kisberényben szerelték ösz- sze és sokáig a falu egyik pajtájában őrizték. Gergely Béla Kolumbusnak nevezte el máig is- mertTalálmányát.____________■ Az oldal összeállításának elkészítését a kisberényi önkormányzat támogatta
