Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-20 / 220. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 20., Csütörtök __Gondos gazdák Polgár mester: Nyitrai István Alpolgármester: Dudák Boldizsár Képviselők: Dudás György, Fürstein József, Harag János, Jung János, Marosi Zoltán, Scherer Gyula Körjegyző: Horváth László Háziorvos: Dr. Oancea György Védőnő: Szulimán Zoltánná Falugazdász: Mészáros Ferenc Ingyentelekre építhetnek a fiatalok Erdők szegélyezte völgykatlanban fekszik Bőszénfa. Természeti adottságaiból fakadnak előnyei és hátrányai. Nyitrai István polgármester azon munkálkodik, hogy a vízelvezetés gondját megoldva, a várostól való távolságot áthidalva a fiataloknak is vonzóvá tegye a falut. A szép környezet csak első látásra jelez paradicsomi állapotokat. A dombokról lezúduló víz időről időre rengeteg kárt okoz; régiek és eliszapolódtak az árkok, s ilyen körülmények között a szennyvízelvezetés megoldása is igen nagy feladat. Nyitrai István polgár- mester azonban nem ismer megalkuvást: mindig vég- hezviszi elképzeléseit.- A vízrendezésre évente másfél millió forintot költünk, s ez tarthatatían állapot. Az árokrendszer kitisztításával olyan körülményeket teremtünk az itt élőknek, hogy a gumicsizmás sártaposás még rémálmaikban se jöjjön elő. Tisztában vagyunk vele, hogy a magas belvíz nehezíti a szennyvíz- elvezetés gondjának a megoldását is, mert egy elavult konstrukcióval épített ülepítő gondokat okoz. Ennek elNyitrai István polgármester lenére vagy talán éppen ezért került kívánságaink közül az első helyre a szennyvízhálózat kiépítése.- A belvíz ellen küzdve milyen beruházásokat végeztek el az utóbbi évtizedben?- Az ivóvíz bevezetésének munkafolyamatába már hivatalba lépésem napján bekapcsolódtam, s befejeztük a tanács által elkezdett munkát. Felújítottuk az utakat is; ezeknek csaknem a hetven százalékán igen rossz volt az úttest, s kiépítettük a járdákat is. A középületek közül rendbe tettük az orvosi rendelőt, a polgármesteri hivatalt, a kultúrházat, valamint a ravatalozót. A gázberuházás is célegyenesbe érkezett, bár a lakosság szegény, sokaknak olyan alacsony a fizetése, hogy nincs tartalékuk, s ez nehezíti a gáz bevezetését. A hivatalhoz házasság- kötő termet építettünk, mert örvendetes módon egyre több fiatal házasodik.- Meg tudja-e tartani a falu a munkaképes fiatalokat1- Fontos, hogy nemcsak a szociálisan rászoruló fiatalokat támogatja az önkormányzat, hanem a tanulásukat is igyekszik hatékonyan segíteni. S akkor is támogatjuk őket, ha kikerülnek az iskolapadból: a telkeket ingyen adjuk a bőszénfai fiataloknak. Mindössze annyi a kikötésünk, hogy öt éven belül építkezzenek, és tíz évig nem adhatják el az ingatlant. Mindez természetesen még nem elég a képzett munkások megtartásához; szükség volna munkahelyekre is. Az a véleményem, hogy az a tizenhat kilométer - ennyi a távolság Kaposvárig - nem olyan sok, így többen is a városban találhatnak boldogulást, és ideális, vonzó otthont kínál nekik a bőszénfai csendes környezet. ■ Bőszénfa Feltehetőleg azoknak a falvaknak egyike volt. melyeket Szent István adományozott a szentmártoni apátságnak. Albeus esztergomi kanonok 1237-40-es összeírásában szerepelt először a neve Bozais alakban. Később a Dersffy és az Imrefly család birtoka volt, a török kiűzése után pedig Festetics-urada- lom. Az 1770-es években Festetics Lajos svábokat telepített a községbe, a német ajkúak aránya a XX. század első évtizedére a falu lakosságának a 60 százaléka. Téglagyár és gőzmalom is volt a községben. 1949 és 1956 között. valamint 1962-ben egy kisebb té- esz dolgozott itt. A lalu lakossága a hatvanas-hetvenes években kezdett csökkenni. A rendszerváltás után építették ki a község Ivóvizhálözatát, leaszfaltozták az utakat, s akkor újították föl a művelődési házat és az orvosi rendelőt is. Böszénfán a mezőgazdaságnak. az erdőgazdálkodásnak és az idegenforgalomnak van jövője. Két lafeldolgozó is működik, és itt van a Pannon Agrártudományi Egyetem gím- szarvastenyésztö telepe is. Megfesti az erdő színeit Izek csalogatják a vendéget Horvát, svéd, német és erdélyi csapatok is képviseltették magukat a bőszénfai főzőversenyen. Nyitrai István polgármester elmondta: a nagy sikerű rendezvény újabb jele volt annak, hogy a zselici kisközösség településeinek érdemes összefogni a falusi turizmus fejlesztése végett. Az ilyen alkalmakkor ugyanis az ide látogató külföldiek és a megye távolabbi településein élők is kedvet kapnak, hogy visszatérjenek a kisközségbe, s ott eltöltsenek néhány gondtalan napot. A falu első embere a kerékpáros turizmusban lát még nagy lehetőséget, ehhez azonban nagy szükség volna arra, hogy kiválóak legyenek a zselici kerékpárutak. Nyitrai István úgy látja: növekszik az érdeklődés, és már megvan a fogadókészség. Szükség van azonban jelentős szemlélet- váltásra is, hogy a Surján menti falvakban élőkkel együtt a bőszénfai házakban is méltó színvonalon lássák vendégül a zselici túrázókat. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Az oldal összeállítását támogatta a Mese Szálló, Kanyar János vállalkozó és a bőszénfai önkormányzat Talán sosem vesz ecsetet a kezébe Papp Lajos, ha a bátyja egykor teljesíti a kérését, s ad neki a képeiből. CsaJdrogy az idősebb testvér inkább festéket adott, s így a fiatalember maga volt kénytelen festeni. Nem bánta meg; magával ragadta a képzőművészet sokszínű kifejezési lehetősége, s azóta képei, plasztikái és szobrai számos kiállításra eljutottak. Legutóbb a bőszénfai magtár épületében rendezett, a „Zselic színei” című tárlaton mutatta be műveit. Papp Lajos elmondta: raktárosként, majd gépkezelőként nem jutott ideje az alkotásra, de mióta - tizenkét éve - elszánta magát, hogy Bőszénfára költözzön, nyomon követi az erdők és mezők színváltozásait. Nyáron többnyire a vízpartot választja vagy kőből s fából készít szobrokat, télen pedig a fűtött előszobában berendezett „műteremben” idézi föl a táj szépségét. Munkáinak egy részét szétosztogatja a rokonoknak, ismerősöknek, kopjafái azonban Gálosfa, Bánya, Bőszénfa közterein láthatók. Papp Lajos idén töltötte be hetvenedik életévét. Bevallotta: kedvencei a realista alkotások, mert örül, ha mások is ráismernek arra, amit ábrázolni akart. 1995 óta vezeti a vendégkönyvet, s többtucatnyian dicsérték alkotásait. Elárulta, hogy bár jólesik a biztatás, de mindennek csak a felét hiszi el, hiszen fontosnak tartja az önbírálatot. Most két tájképen dolgozik; egyiken zselici erdőt fest, Papp Lajos leginkább tájképeket szeret festeni a másikon a dombok között megbúvó tókát. Gyermekkora óta úgy érzi, a természetben van igazán elemében. Nem véletlen, hogy az ezerarcú szeptembert és a fák októberi színeit kedveli. ■ Bőszénfai meseparadicsom Szorgoskodó törpék, rettenthetetlen lovagok és hírhedt kalózok békésen megférnek egymás mellett. A gyermekek kedvelt meséinek szereplői a bőszénfai Mese Szálló szobáit lakják: beköltöztek a vendégek mellé.- Minden szoba más titkokat rejt, és az itt megszállók a történet részeseivé válhatnak - mesélte büszkén Szabó Géza, a szálló fenntartója. - Rengeteg munkát belefektettünk, mire elnyerte mostani formáját ez az ezerhétszázas években emelt épület. Valaha itt volt a plébánia, majd hosszú évekig üresen állt. A Mese Szálló ötlete egy budapesti családtól származik. Kiránduláson figyeltek föl a felújítás alatt álló épületre, amely 1994 szeptemberében nyílt meg.- Két éve fogadunk gyermekcsoportokat. A Mese Szálló ugyanis elsősorban gyermekes családok ki- kapcsolódását szolgálja. Hasonlít az osztrák Kinder-hotellánc intézményeihez, de itt családiasabb a légkör. Az alkalmazottaink helybeliek, s arra törekszünk, hogy a vT dék ételei is helyet kapjanak a kínálatunkban. Látogatóink minden kezdeményezésére figyelünk. Szerveztünk már hajókirándulást a Dráván, igyekeztünk megismertetni vendégeinkkel a Zselic szépségeit, ellátogatnak a kisvasúihoz és a közeli vadasparkba. Nagy öröm, hogy lassan a világ minden részéből jönnek ide, volt már a vendégünk angol és kanadai család is. A bérlő bízik benne, hogy a turizmus föllendülésével később bővíteni kell a szállót, s az új apartmanok kialakításával is megőrzi a Me- se Szálló családias hangulatát. ■ Garázsból cukrászdát építettek Amikor Kanyar János még gépészként dolgozott, és felesége könyvelői munkakörben, nem gondolták volna, hogy egy évtized múlva jól menő cukrászda tulajdonosai lesznek. Pedig a bőszénfai Kanyar cukrászda és fagyizó ma a környék egyik legdivatosabb találkahelye, ahol a vendég kellemes környezetben ízlelheti meg a száz'féle finomságot. Kanyar Jánosék munkahelyük megszűnése után határozták el, hogy garázsukat gyökeresen átalakítják, s benne egy cég diszkonthálózatához kapcsolódva itaílerakatot létesítenek. Nem elégedtek meg eny- nyivel: idővel használt gépeket vásároltak, s fagylaltot készítettek. Annyira beindult az üzlet, hogy egy idő után a fiukat is bevonták a vállalkozásba, mozgó fagyiárusként járta a környéket. Mára hét embert tart el a vállalkozás, és újabb üzletet is nyitott Toponáron. A környék húsznál több településén szállítják házhoz a fagylaltot, a süteményt, s egyre többen keresik föl a hangulatos cukrászdát is. A családfő elmondta: semmiféle titok nincs a háttérben, mindössze annyi, hogy a rengeteg munkával megtermelt hasznot rendszeresen visszaforgatták az üzletbe, s megvalósították ötleteiket. Most arra törekszenek, hogy elsőként megszerezzék a szigorúbb Nagy hangsúlyt fektet a minőségre a Kanyar cukrászda minősítést. Ehhez külső szaktanácsadó cég segítségét is igénybe veszik, így januártól új időszámítás kezdődhet a Kanyar fagyizó történetében. ■ Népszerű a falubusz Óvodába siető csöppségek reggel, és megfáradt arcocskák délután, ez Nyaka Árpád élete, akinek mindene a vezetés és a gyerekek.- Minden utam külön élmény; nekem is meg a gyerekeknek is - mondta mosolyogva a nyugdíjas buszvezető, készülve a délutáni indulásra. - Türelmetlenek már, mert pár perc késésben vagyok, s olyankor mindig nagyon izgatottak. Hangosan kiabálnak, ám amint meglátják a kisbuszt, rögtön megnyugszanak. Hazafelé aztán kezdődik a mese. Néha valami aprósággal is megajándékozom őket, így gyorsan röppennek a kilométerek. A húszszemélyes kisbuszt az önkormányzat négy éve nyerte pályázaton, s azóta a falu egyik bevételi forrása. Gyakran adják bérbe, így Nyaka Árpád sem unatkozik. Egyébként is van sok feladata; reg- g e 1 e n t e Simonfára és Gálosfára viszi az óvodásokat, s délután hazahozza őket. A szentbalázsi iskola tanulóit úszásoktatásra szállítja Mosdósra, máskor pedig a kirándulókkal járja az ország távoli tájait. S ha úgy hozza a szükség, a buszt is megszereli, mert mint régi autós, ismeri a jármű minden csínját-bínját.- Az életem és a hobbim, hogy autót vezethetek - mondta. - Egyáltalán nem érzem fárasztónak. ■ Fűrésztelepek a faluvégen Kilenc éve alakult az a bőszénfai vállalkozás, amely azóta is a település legnagyobb foglalkoztatója. A környékbeli erdők kincsét használja fel a fűrészüzem, amiben jelenleg hatvanötén dolgoznak. Marász Kálmán és Hrabovszki András, a két tulajdonos jól döntött 1991-ben, amikor megalakította az azóta is minden évben nyereséget termelő céget. A fűrészáru és bútorléc gyártása mellett nagy gondot fordítanak arra, hogy bővítsék értékesítési vonalaikat, így az ország számos pontján vannak üzletfeleik. Marász Kálmán elmondta: a Linden Kft néven közismert faipari vállalkozás termékei az országhatáron túl is egyre keresettebbek, elsősorban Svédországba és Olaszországba szállítanak. Tavaly állították üzembe korszerű vezérgépüket, ezzel egy 27 éves technológiát váltottak föl. Mindehhez a területfejlesztési alaptól pályázaton nyertek 15 millió forintot, s azt kiegészítve végezték el a hatvanmillió forintos beruházást. Mivel nőtt a termelékenység, úgy döntöttek: két szárítót is vásárolnak. így lehetővé válik a szárított faanyagok eladása is. Dudás György, aki egykoron a fűrészüzem telepvezetői eként dolgozott, először 1992-ben alapított faipari céget a településen. Az egykori kényszervállalkozó barátjával fogott munkába, ám idővel egyedül maradt. Úgy gondolta, hogy maga alapozza meg a jövőjét. Eredeti munkahelyétől másfél kilométerre talált rá az ideális területre, s ott kölcsönök nélkül, saját erőből teremtette meg a Gyöngy-fa betéti társaság alapjait. Dudás György a helybéliekből álló csapatával függönykarnis- alapanyagot, lambériát, hajópadlót, kerítéselemeket és szerszám- nyeleket kezdett gyártani. Egyre inkább átalakult a vállalkozás, ma már faházak előre gyártott elemeit illesztik össze. Pécsen, Pellérden, Kaposváron és Balatonfenyvesen is építettek már az amerikai technológia alapján tervezett házakból. Jelenleg hat helybélinek ad munkát a telep, akiknek fele szakképzett faipari dolgozó. Dudás György terve az, hogy még több bőszénfai fiatalnak biztosíthassa a megélhetését, s ennek érdekében minél hamarabb szeretné átadni az új üzemcsarnokot. Rabul ejtette a Zselic Nagy Jánosnak egy pillanat elég volt, hogy beleszeressen a zselici rengetegbe. Mindehhez persze a szarvasoknak is volt némi közük, hiszen kaposvári agrártanulmányai idején kezdődött az a szarvastenyésztési program, amelyben később oroszlánrészt vállalt. A seregélyesi fiatalember az egyetem után a Pannon Lovasakadémia gálosfai, később a bőszénfai szarvasfarmján vállalt munkát. Feleségével úgy döntött: a Zselicbe költöznek, s itt nevelik föl három gyermeküket. A családfő büszke rá, hogy a szolgálati lakásból kikerülve szép és kényelmes otthont tudott teremteni nekik a dombok között. Nem okozott gondot a beilleszkedés sem a zárt közösséget alkotó faluba. S hogy elfogadtassa a sokak által bírált, ártéri szarvastenyésztő programot, az most igazi kihívást jelent neki. _________________■ A L M A N A C H - 0 3 4
