Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-16 / Vasárnap Reggel, 37. szám
A „SZERENCSI” NEGRÓT SEM ITTHON, HANEM CSEHORSZÁGBAN GYÁRTJÁK Régi márkák, jogvitákkal Bár a piacgazdaság és a vele együtt járó szabad verseny bő tíz év alatt alaposan átrendezte a hazai boltok polcait, a régi márkák még mindig nagy üzletet jelentenek. Jó példa erre a közelmúlt Győr kontra Danone botránya, amelyben még ma sem dőlt el, jogosan használta-e a multinacionális cég a város nevét egy külföldön gyártott terméke csomagolásán. Ám a többi közkedvelt csemege sincs sokkal jobb helyzetben. A Túró Rudit vagy a torok kéményseprőjének tartott Negrót ma több cég is gyártja, ráadásul utóbbiból az „Eredetidként jelölt, „Szerencsi” emblémával ellátott Negro szintén külföldről kerül hazánkba. A Traubisoda nevének használati jogáért jelenleg komoly vita dúl: a népszerű üdítőital ugyanis két konkurenstől is a piacra kerül. A harmincéves terméket a Traubi Hungária Rt. marketingigazgatója szerint azonban csak saját cége gyárthatná kizárólagosan.- Az egykori Badacsonyi Állami Gazdaságtól vettük meg az 1971-től kezdve Traubit gyártó üzemet, s a zöld palackos üdítőt az eredeti, hétpecsétes titokként kezelt recept szerint készítjük - állítja Balabanian Izabella. - Hasonló néven hozza forgalomba termékét a debreceni Ráthonyi Kft. is, ám az az ital leginkább csak nevében hasonlít a Trau- bihoz. Sőt, a vetélytárs egy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség elvégezte vizsgálat szerint nem is szőlőmustból, hanem almából készíti saját termékét - jelentette ki a marketingigazgató. A vita ott kezdődött, hogy a Ráthonyi Kft. még a kilencvenes évek végén megvásárolta a gazdaság debreceni telephelyét, s miután a Traubival nem sikerült megegyezni, elkezdte maga is gyártani a ’70-es, ’80-as években le nem védett védjegyű italt. A Traubi Hungária szerint a konkurencia kevésbé minőségi terméke évek óta rontja saját italuk hírnevét, így nem kizárt, hogy évi több száz milliós, netán egymilliárdos kárt is okoz. Bár remélik, a vita egy éven belül lezárul. A régi, jól bevezetett márkák olyan értéket képviselnek, amelyekért megéri küzdeni - állítja Vándor Ágnes szakíró, a magyar reklám elmúlt 25 évét elsőként feldolgozó A gyufacímkétől az online hirdetésig tanulmánykötet szerkesztője. A vásárlók által favorizált név, illetve grafika ugyanis hatalmas értéket képvisel.- Egy új márkanév kitalálása, felépítése és népszerűsítése óriási összegbe kerül - jelentette ki Vándor Ágnes. - Éppen ezért előfordul, hogy sok befektető csak a márkanév miatt vesz meg egy egész gyárat. De említhetném a ma is legendás üdítőitalt, a Bambit, amelynek nemsokára újra kapható lesz az utódja. Ahogy én tudom, magának a terméknek már vajmi kevés köze van az eredetihez, ám mivel a név egy generációt, egy korszakot is jelképez, nagy sikerre számíthat. két világcég is gyártja Magyarországon, de ez esetben - mint kiderült - szó sincs jogvitáról.- A történet még 1980-ra nyúlik vissza, amikor az Édesipari Vállalaton belül mind a szerencsi, mind a győri gyár megkapta a gyártás jogát - meséli Szántó Péter, a Noguchi and Peters kommunikációs igazgatója, a Danone partnercégének vezetője. - Csakhogy a privatizáció után a győri gyár a Danone-hoz, a szerencsi pedig a Nestléhez került. Az új tulajdonosok ekkor megegyeztek, hogy mindketten gyárthatják a terméket. Kisebb fellépésre csak egy harmadik szereplő ellen kényszerültek, amely jogfolytonosság nélkül próbált Negrito néven forgalomba hozni hasonló terméket - végül is sikertelenül. Szántó Péter a külföldön készült, győri emblémás Pilóta termékkel kapcsolatban elmondta: az eljárás oka az, hogy a gyártósorok nagyon drágák, és nem gazdaságos minden országban külön-kü- lön gépeket üzemeltetni. így fordulhat elő, az említett lógó rákerülhetett a külföldön készült keksz zacskójára. Ennek ellenére a termék az eredeti, szigorú recept szerint készült. Bár a Negro hamisítatlan magyar termék, némi furcsaságot mégis tapasztalni a Nestlé termékével szemben is. A csomagon ugyanis „Eredeti” felirat és „Szerencsi” márkanév díszeleg, de a termék Csehországban készül. Megpróbáltunk információt szerezni a „csehül járt” szerencsi Negróval kapcsolatban is, de a gyár nem válaszolt. M. L. Természetesen megpróbáltuk elérni a Ráthonyi Kft.-t is, de többszöri próbálkozás után sem sikerült beszélnünk a cég vezetőjével. Nagy a választék Túró Rudiban is, mondhatni ahány gyártó, annyiféle. Az „igazi”- ként hirdetett Pöttyös Nutricia Kft. illetékese, amikor meghallotta, miről lenne szó, kijelentette: nem nyilatkozik. A Danone már közlékenyebb volt: az általuk készített Rudiról elárulták: a hagyományokhoz annyiban kötődnek, hogy a termék gyártására elsőként, 1982-ben alapított üzemben, Marcaliban folytatják a gyártást. Emellett Kiss Beáta, a Danone termék- felelőse azt is elmondta, a gyártók vita nélkül állíthatják elő a hasonló túrós desszerteket. Ehhez csak eleget kell tenni a meghatározott gyártási mechanizmusnak és a felhasznált anyagok megfelelő minőségi követelményeinek. A vásárlók furcsának találhatják azt is, hogy a Negrót hírmix Országimázst erősítő kémfilm A magyar származású Andrew G. Vájná szerint óriásit lendíthet Magyarország idegen- forgalmán a jelenleg hazánkban Eddy Murphy főszereplésével forgatott I Spy című szuperprodukció reklámhatása. Az összes külső helyszínt adó Budapest ezúttal nem „statiszta”, hanem eredeti helyszínként szerepel a filmben. A produkció jövő karácsonykor kerül az amerikai mozikba, s ezután néhány héttel már hozzánk is eljuthat. Skála-ügy: nem görög tovább Sikertelenül próbálta megszerezni a Skála Coop Rt. többségi tulajdonát a görög Athinia Kft. A cég néhány kisrészvényesen keresztül a közgyűlés összehívását kezdeményezte, ám kiderült: a német Tangelmann továbbra is azt a megállapodást tekinti érvényesnek, melynek értelmében többségi részvény- pakettjét a magyar Callum Rt.-nek adja el. Később épül tovább az MO-s A december 31-i határidőnél később indulhat az MO-s körgyűrű M3-ast és M5-öst ösz- szekötő új, 25 kilométeres szakaszának építése. A csúszás oka, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-nek tízezer telektulajdonossal kell tárgyalnia, a nyomvonal sávjában rengeteg a régészeti lelet, illetve a vezeték, s a KRESZ módosítása nyomán növelt sebességhatár miatt változtatni kell a műszaki előírásokon. Terjeszkedik a Spar Az elkövetkező másfél évben 16 új szupermarketet kíván nyitni a Spar Magyarország Kft. A vállalat csak az elmúlt évben négy Interspart épített és adott át, legutóbb az idén nyáron Szolnokon nyitotta meg kapuit egy 4700 négyzetméteres eladóterű Inter- spar. Az idén még négy hasonló létesítmény nyitását tervezik. Smart-üzem Nyergesújfalun? Kedvező döntés esetén Nyergesújfalun épülhet fel a Smart miniautómotor-gyára. Az elképzelések között szereplő másik lehetséges helyszín a keletnémet Kölfeda. A 224 milliós költséggel tervezett, 500 dolgozót foglalkoztató üzem németországi létesítésére Brüsszel egyelőre még nem adta áldását, s ez növeli a magyar település esélyeit. Túl a mélyponton Vége az aranyidőknek? Szeptember 11-éig úgy tűnt, hogy az arany mint befektetési lehetőség sokat veszített jelentőségéből. Ám most az amerikai tragédia - ha valószínűleg mégoly rövid időre is - sokakat eme megállapítás felülvizsgálatára kényszerít. A New York-i katasztrófát követő negyvennyolc órában valameny- nyi nyitva tartó tőzsdén zuhantak az árak. A pánikreakció ilyen helyzetben a tőzsdék természetéhez tartozik, ezért nem is okozott meglepetést. A mostani szituáció annyiban mégis eltért a korábban bekövetkezett háborús helyzetektől, hogy ezúttal a globális világ első számú pénzügyi központjában történt példátlan erejű rombolás, ami a befektetők számára iránytűként szolgáló New York-i tőzsdék működését több napra lehetetlenné tette. A rendkívüli helyzetben dönteniük kellett a Budapesti Értéktőzsde vezetőinek is, hogy szerdán folytatódjék-e a kereskedelem. Hasonló dilemma elé kerültek az európai piacok irányítói is. A szerdai tőzsdenyitás időpontja előtt a BÉT vezetői - konzultálva a londoni és a frankfurti tőzsdék szakembereivel, valamint a tőzsdetanács tagjaival - a kereskedés folytatása mellett döntöttek. A szerdai zárásig a BUX 8,5 százalékot veszített a WTC romba döntése előtti 6300 pont körüli értékéből. Az árutőzsdéken felszaladt az arany és a kőolaj jegyzése, az értékpapírpiacokon zuhantak az árak, főképp a biztosítók és légitársaságok kurzusa tartott meredeken lefelé. Rövidesen megjelentek az első elemzések is: a világgazdaság a szerencsétlenség bekövetkezte előtt is folyamatos lassulási szakaszban volt, amelyet egyes szakértők szerint az USA-t ért több tíz milliárd dolláros károk recesszióba fordíthatnak. Megjelentek azonban olyan vélemények is, amelyek szerint az újjáépítés során a gazdaságba áramló hatalmas pluszforrások a növekedést gerjeszthetik, mint ahogy arra már volt példa. A tőkepiaci spekulánsok számára az is fontos lehet, hogy a legnagyobb sokkot elszenvedett amerikai befektetők hogyan reagálnak tőzsdéik megnyitása után. A mérsékelt likviditású pesti börze forgalma érezhetően megnőtt: szerdán nyolcmilli- árd forint feletti értékben kereskedtek a brókerek, s csütörtökön is megközelítette a részvényforgalom a hatmilliárdot. Az arany az elmúlt évtizedekben fontos szerepet töltött be a hazai piacon, hiszen alternatív befektetési lehetőségek hiányában szinte az egyetlen olyan befektetés volt, amiben a magánszemélyek a pénzüket tarthatták. Magyar Ágnes, az Orex Rt. - mint az egyik meghatározó piaci szereplő a hazai aranyértékesítési piacon - kereskedelmi vezetője elmondta, hogy az elmúlt években teljesen átalakultak a fogyasztói szokások. Ma már nem befektetési céllal vásárolnak aranyat, ezüstöt, más nemesfémeket, illetve ezekből készült tárgyakat, hanem a külföldi trendeknek megfelelően esztétikai, illetve státuscélokból. Az arany mint befektetési lehetőség az elmúlt évtizedben sokat veszített jelentőségéből, hiszen a tőke- és az ingatlanpiac jobb hozammal kecsegtetett. Az ékszerszakma is átrendeződött a rendszerváltás után: az öt nagy forgalmazó cég 100 boltja helyett jelenleg sokkal több vállalkozás összesen 1600 bolttal van jelen a piacon. Ha a jelenlegi aranykeresletet a terror- támadás utáni bizonytalan gazdasági helyzettel összefüggően átmenetinek tekintjük, elmondható, hogy Európa-szerte a recesszió uralja az aranykereskedelmet, hiszen a kínálat mesz- sze meghaladja a keresletet. A vevő sincs könnyű helyzetben, hiszen minden boltban más-más a kínálat, ami nehézzé teszi az árak összehasonlítását. A fémjelzett arany és ezüst ékszerek forgalmi adatai sok mindenről árulkodnak. A szürke- és a feketegazdaság eladási adatait csak találgatni lehet, de egyes becslések alapján a hivatalos forgalom akár 50 százalékát is elérhetik. Az elmúlt évtized második felében átlagosan évi 12 százalékkal növekedett az arany forgalma, miközben az ezüsté 34 százalékkal. Ugrásszerű növekedés az arany esetében 1996-1999 között jelentkezett, és évenként 20-30 százalék közötti növekedés figyelhető meg. Tavaly viszont visszaesés következett be. Az arany 65 százalékos forgalmi adójának 35 százalékra történő mérséklése a vételi oldalt nagyban erősítette, de az ezüst 30 százalékos forgalmi adójának eltörlése az kereslet robbanásszerű növekedését váltotta ki 1997- ben. Ennek következtében a nem legális eladók tevékenysége megszűnt az ezüstpiacon, de az arany esetében még mindig jelentős a feketegazdaság aránya. K. Á. 1995 1996 1997 1998 Forrás: 1999 NEHIT, 2QOO Átlagos növekmény Aranyértékesítés (kg) Növekmény az előző évhez képest(%) Ezüstértékesítés (kg) Növekmény az előző évhez képest (%) 2661 2224 2741 3,0 2472 11,1 3189 16,3 3992 61,5 3846 20,6 5233 31,1 4961 29,0 7763 48,3 4710 ■5,0 9139 17,712,734,0 IPAROK 2001. szeptember 16. A GAZDASÁG -k 5 NEGYED ÓRA ALATT A BNV-RE! /j Mfe'V Utazzon a MÁV különvonataival, melyek szeptember 17-től 23-ig, 9 és 19 óra I k között indulnak Budapest-Kelenföldről és a Nyugati pályaudvarról, ■ WkJSM közvetlenül a Budapesti Vásárközponthoz. uQl Budapesti Nemzetközi Vásár _ „ .... ... „ . . . . . rí-7 Bővebb felvilágosítást az állomásokon kaphatnak. /JU / nap az otthon birodalmában hungexpo Íísiíém
