Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-16 / Vasárnap Reggel, 37. szám
4 ★ RIPORT ★ 2001. szeptember 16. Bevonulunk Afganisztánba? Egy hete még rémálmaiban sem jött elő senkinek hazánkban, hogy hadban álló ország állampolgáraként eszi a vacsoráját vagy nézi a tévéjét. Pedig ez a helyzet. Miután Magyarország a NATO tagja, hazánkat is érinti az atlanti szövetség állandó tanácsának döntése, miszerint amennyiben bebizonyosodik, hogy a keddi támadássorozat külföldről érte az Egyesült Államokat, azt a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye értelmében valamennyiük elleni támadásnak tekintik. Az USA- nak kell eldönteni, egyedül vagy a szövetségesekkel együtt akarják-e gyakorolni önvédelmi jogukat. Utána pedig a szövetségesek is határoznak, hogy legjobb belátásuk és erőforrásaik szerint miként nyújtanak segítséget a megtámadott félnek. Deák Péter katonai és biztonságpolitikai szakértő szerint - aki csupán elvi lehetőségként hajlandó az „afgán vonalról” beszélni - annak minimális az esélye, hogy az afgán kormány vagy hadsereg intézményes segítséget adott volna a terroristáknak. Azt elképzelhetőnek tartja, hogy szélsőséges fundamentalista csoportok az ázsiai ország területen menedéket kapnak, bújtatják őket a tálib hatalom tudtával, beleegyezésével. Márpedig ha így van, számolni kell egy afganisztáni célpontok elleni kiterjedt támadással. Az ázsiai országban a földrajzi, geopolitikai adottságai folytán azonban nagyon nehéz harcolni. Ezt megtapasztalták már korábban az angolok is, de a nyolcvanas években az akkor még példátlanul erős Vörös Hadsereg is kudarcot vallott. Afganisztán hegyvi- dékes terület, a hegygerincek borotvapengeként simulnak egymás mellé, s a gerillaharchoz szokott, a terepviszonyokat jól ismerő katonák jól el tudnak rejtőzni, a létszámfölényben lévő ellenséget is meglephetik. A szovjetek például megdöbbenve tapasztalták, hogy az afgán katonák sorban szedik le kézifegyvereikkel a harci helikoptereket. A földről várható támadások miatt ugyanis a járművek aljára tettek vastag páncélréteget, az afgánok viszont a magaslatokról a helikopterek védtelen oldalát és tetejét lőtték. A NATO is a cirkálórakétáiban, a légierejében és a kommandósaiban bízhat egy támadás esetén, nagyobb szárazföldi haderő bevetése nem valószínű. A katonai stratégáknak azt kell kidolgozniuk, hogy miként tudják a leghatékonyabb csapásokat mérni a gondosan megválogatott célpontokra. A hírszerzőkre tehát rendkívül fontos feladatok várnak. Az Egyesült Államok rendelkezik az ehhez szükséges hadi potenciállal, ám néhány nagyobb NATO-tag is minden bizonnyal részt vesz az ütközetekben.- Ám arra semmi szükség nincs, hogy például magyar repülőgépeket vessenek be - fogalmaz Deák Péter. A válaszcsapáshoz hazánk legfeljebb egészségügyi és had- tápszolgálatával, információival járulhat hozzá. Emellett logisztikai támogatást nyújthatunk, megengedhetjük, hogy átrepüljenek a légterünkön, és rendelkezésre bocsáthatjuk támaszpontjainkat. Éppen ezért bár nem lehetetlen, de elképzelhetetlen, hogy magyar katonák afganisztáni célpontokra lőjenek - fogalmaz a szakértő. „Drámai kudarc”, „Pocsék munka” és efféle cseppet sem hízelgő minősítéseket kénytelenek elviselni az amerikai titkosszolgálatok. A Moszad és a KGB is tévedett már, de ekkorát egyik sem hibázott. S hogy még nem hullottak fejek, az csak Bush elnök taktikázásának tulajdonítható, mert megmagyarázni nem nagyon lehet. Titkosszolgálatok: totális kudarc Az első sokk után mind több a kritika. Eagleburger volt amerikai külügyminiszter szerint a titkosszolgálatok drámai kudarcot vallottak. Bremer, a Reagan-kormány antiterrorista csoportjának irányítója még élesebben fogalmazott, szerinte pocsék munkát végzett a felderítés. Ám az, hogy megrogy- gyantak az amerikai akciófilmek által zseniális emberekből álló, legyőzhetetlennek bemutatott szervezetek, az már az elmúlt egy-két évben is kiderült - mondta el lapunknak Gorka Sebestyén. A terrorista-szakértő szerint a CIA állapotát jól jelzi az, .f-pÁ hogy egy alko- MMmm holista ember J lehetett az oro- || szók elleni hírje, aki 15 éven át kémkedett Moszkvának, s a tevékenységének „köszönhetően” állítólag száz amerikai ügynök vesztette az életét. Megtörtént például, hogy elhagyta a metróban a bizalmas dokumentumokkal megrakott táskáját, s még ekkor sem érte bántódás. Sőt akkor sem hullottak fejek a hírszerző szervezet élén, amikor lebukott. Gorka - aki dolgozott a washingtoni Terrorizmus- kutató Központban is - szerint, a legfőbb probléma az, hogy a hidegháború megnyerése után nem szervezték át a titkosügynökségeket. Amíg megvolt a Szovjetunió és a Varsói Szerződés, addig ismerték az ellenséget, a módszereit, be lehetett épülni a szervezeteikbe. Most pedig egy rejtőzködő, arctalan és kíméletlen ellenféllel állnak szemben, akiről alig tudnak valamit. A Washington Post szerint az FBI 300 millió dollárt, azaz csaknem 100 milliárd forintot költött tavaly terror- elhárításra. Ebből az irdatlan mennyiségű pénzből a Szövetségi Nyomozóirodát fel lehet szerelni a legmodernebb technikai eszközökkel, rengeteg embert lehet alkalmazni. A biztonságpolitikai elemző azonban állítja, ezek a berendezkedések egy „hagyományos” ellenféllel szemben jól bevethetők, de az iszlám terrroristák ellen nem hatékonyak. A késekkel felfegyverkezett gazemberek meg- rogyasztották a világ leghatalmasabb katonai erejével rendelkező országot.- Hiába vannak műholdak, ezekkel nem lehet az emberek fejébe belelátni, holott azt kellene megtudni, mit akarnak tenni a terroristák, másrészt a beérkezett információkat úgy kellene feldolgozni, hogy azokból következtetni lehessen a várható eseményekre, de ebből a szempontból is totális a kudarc - fogalmaz. A megoldás az lenne, ha az amerikai ügynökök beépülnének az iszlám fegyveres csoportokba. A CIA régóta panaszkodik, hogy nem talál arabul, perzsául beszélő embereket, akik alkalmasak lennének erre a munkára. Ez nem csoda, hiszen az ügynöknek éveket kellene velük eltölteni - primitív viszonyok között élni -, hogy befogadják. A szélsőséges iszlámok zárt közösséget alkotnak, rendkívül bizalmatlanok, egészen másképp gondolkodnak, mint az amerikaiak, s a vallásnak, életfilozófiának döntő szerepe van a mindennapjaikra. A szakértő úgy véli, a felkészületlenség mellett az is problémát okozott, hogy Amerikában a hírszerzők és a kémelhárítók rivalizálnak egymással, a CIA és az FBI gyakran keresztbe tett egymásnak. Például a Kennedy elleni merénylet idején vagy az iráni túszszabadító akció kudarcában egymást vádolták tehetetlenséggel. A hidegháború után a KGB és az amerikai szervezetek hivatalos szembenállása ugyan megszűnt, de a bizalmatlanság még mindig érezhető a két fél munkájában. Nagy kérdés, hogy a kissé talán túlságosan is öntudatos amerikaiak menynyire fogadják el az oroszok segítségét. Holott a csecse- nekkel, akiket szintén támogatnak Osszama bin Ladenék, vívott harcban számos információt szereztek és rengeteg tapasztalatra tettek szert. A Moszad és a CIA között deklaráltan jó a viszony. Ez sem mindig igaz. Az izraeli hírszerzők meggyengítették a CLA-t például a Vatikánban, illetve összetűzésbe kerültek az FBI-jal a TWA 800-as repülőjáratának szerencsétlensége kapcsán. Gorka Sebestyén úgy véli, a mostani tragédia háttérbe szorítja a köztük lévő esetleges nézeteltéréseket, sőt az arab titkosszolgálatok is bekapcsolódnak a munkába. S a legújabb fejlemények bizakodásra adhatnak okot. Beazonosították a több tucat merénylőt, néhányat letartóztattak, sokat tudnak a végrehajtás körülményeiről, az értelmi szerzőkről. Az amerikai katonai gondolkodást jól ismerő Gorka higgadtaknak, körültekintőknek ismeri a Pentagon vezetőit. De most - s az aggodalmát a hozzá küldött elektronikus levelek, a telefonbeszélgetései is alátámasztják - akkora a felháborodás Amerikában, olyan nagy az emberekben a vérbosszú, a kíméletlen visszacsapód igénye, hogy az esetleg irreális lépésekhez vezethet. A lathatatlan ember Oszama bin Laden a CIA bumerángja. Hajdan nekik dolgozott, amikor a szovjet csapatok Afganisztánt rohamozták, ám miután a Vörös Hadsereg csapatai elhagyták az afgán hegyeket, ellenük fordult S azóta több csapást mért az amerikaiakra. Hiába tűztek ki a fejére 5 millió dolláros vérdíjat, sosem jutottak a közelébe. Mindmáig ő az egyetlen terroristavezér, aki akár az afgán parasztokból is kommandókat tud felállítani, s nyugati egyetemeken végzett Iszlám fiatalokból szervez agytrösztöt. Oszama bin Laden hálát adott Allahnak, hogy végre valaki megbüntette a gonosz birodalmának tartott Egyesült Államokat. Laden már kedd előtt is a világ legveszélyesebb terroristájának számított, Amerika első számú közellensége volt - az FBI körözési listájának élén állt, és 5 millió dollár vérdíjat tűztek ki a fejére a merényletek óta azonban a világ leggyűlöltebb embere lett. Az bizonyos, hogy jemeni származású, de Szaúd-Arábiában született 1957-ben, egy dúsgazdag vállalkozó család sarjaként. Közgazda- sági tanulmányokat folytatott, ám a harcot érdekesebbnek találta, ezért 1979-ben Afganisztánba ment, hogy segítse iszlám hittestvéreit a szovjetekkel folytatott harcban. A CIA is részt vett a kiképzésében, de később megromlott az Egyesült Államokkal a viszonya, sőt új legfőbb célpontja éppen a világhatalom, illetve Izrael lett. Kiképzőtáborokat hozott létre, hatalmas vagyonából korszerű fegyvereket vásárolt zsoldos hadseregének. Miután a Vörös Hadsereg a vereség után távozott az ázsiai országból, Laden is hazatért, de kormányellenes tevékenysége miatt 1991-ben kiutasították. Ekkor az iszlám rezsim által kormányzott Szudánba ment, amelyet amerikai nyomásra öt év múlva el kellett hagynia. Ekkor tért vissza Afganisztánba. Az bizonyosnak látszik, hogy ő az értelmi szerzője a World Trade Center elleni első, 1993-ban végrehajtott támadásnak, valószínűleg ő tervelte ki a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni robbantást 1998-ban, illetve a jemeni partoknál az ÜSS Colé hadihajó elleni tavalyi merényletet. S állítólag tevékenyen segíti a csecsen lázadókat, akik Oroszország ellen vívják immár évek óta tartó háborújukat. Jelenleg ellentmondó hírek vannak arról, hogy hol tartózkodik. Állítólag Afganisztánban, és Szaúd- Arábiába vagy Jemenbe készül, ahol rengeteg híve van. Elfogása nem lesz egyszerű feladat, hiszen már többször megpróbálták. 1998-ban kiképzőtáborait az amerikaiak rakétákkal lőtték, de megmenekült. Tavaly decemberben az amerikaiak pontos adatokat kaptak arról, hol bujkál, de végül elvetették, hogy rajtaütnek. Ladent szerény, szégyenlős embernek írják le, de olyan fanatikusnak is, aki az iszlám ügyért folytatott harcban nem ismer kíméletet. Három felesége van, továbbá 52 testvére; egy Svájcban élő féltestvére, akivel 1980 óta nem tartja a kapcsolatot. Az afganisztáni háború után a CIA nem gondolta, hogy a gerillaharcban megedződött iszlám fanatikusok ilyen veszélyesek lehetnek a szaOszama bin Laden Magassága: 1,9-2 m Súlya: kb. 80 kg Testalkata: vékony Haja színe: barna Szeme színe: barna Bőre színe: olíva Különös ismertetőjele: bottal jár Anevel; az igazgató, a herceg, az emír, Abu Abdallah stb. bad világra. Laden rendkívül okos, rafinált ember, és mindezt a helyzeti előnyt jól kihasználta, ráadásul van elég pénze a háborúhoz. Európai és amerikai egyetemeken végzett, nyelveket beszélő iszlám fiatalokat vett maga mellé, akik mérnöki, elektronikai, vegyi ismeretekkel is rendelkeznek, így nem okoz számukra problémát egy merénylet megtervezése, kivitelezése. Laden összeállított egy terroristáknak szóló kézikönyvet is. Feltehetően egy külföldi különleges alakulat kézikönyvét szerezték meg. s azt fordították le úgy, hogy még az iskolázatlan emberek is megértsék. Ebből megtudhatják, hogyan kell a leghétköznapibb eszközökből robbanószerkezetet gyártani. Egyszerű nyelvezeten, ábrákkal mutatták be, miként lehet a gyufát, kávéfőzőt, cigarettásdobozt átalakítani, hogy azzal pusztítani lehessen. Egy másik fejezetből az is kiderül, miként kell pokolgépeket gyártani, amelyekkel már gépjárművek, épületek ellen is lehet támadásokat indítani.
