Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-15 / 216. szám
2001. Szeptember 15., Szombat 7. OLDAL Somogybabod göröngyös Off Roadja Babod az ellentmondások települése. Fogy a falu lélekszáma, költség- vetésének csaknem egyharmada elmegy szociális kiadásokra. Mégis összkomfortos a község, és Európa- szerte híres az Off Road fesztiválja.-Tíz éve 687 lakosa volt Babodnak, ma 549 van. Mi az oka?- A munkanélküliség a legnagyobb gond - mondta Hartung György polgármester. - 1993-ban felszámolták a téeszt, 1996-ban a műanyag-feldolgozó üzemet, ezek több mint 300 embernek, környékbelieknek is munkát adtak. Ma az Agrofema 30, az I és S Bt hét-nyolc embert alkalmaz. A harmadik foglalkoztató az önkormányzat. A faluban csaknem 40 százalékos a munkanélküliség. Nyáron idénymunkát keresnek az emberek a Balatonnál, akkor lemegy 28-30 százalékra. Szeptember végén, október elején azonban újra jönnek a támogatásért, mert a két hónapos szezonmunka nem elég ahhoz, hogy bekerüljenek a munkaügyi nyilvántartásba.- A föld. nem hoz elég jövedelmet?- A földeket annak idején visz- szaigényelték, de nem kaptak hozzá munkaeszközt. A termés csak a család létfenntartására elég, eladni belőle nem tudnak. 1993-ban mindenki ragaszkodott a földjéhez, azóta az ötven százalékuk eladta.- Elköltöznek a faluból a fiatalok?- Megpróbálnak maradni, küzdenek a megélhetésért. Ingáznak a kaposvári és balatoni munkahelyekre. Azt látom: nem akarnak családot alapítani, mert nincs mire. Évente 2-3 gyermek születik Babodon. 1999-ben megszűnt a tagiskola is.- Milyen kitörési pontokat találhat az önkormányzat?- Ösztönözzük a műanyagüzem értékesítését. Négy éve tart a per a tulajdonjog megállapítására; amíg nincs Ítélet, a felszámoló nem tudja eladni, pedig van érdeklődő. Legalább 4-5 vásárló készen állna a beindítására, s 60-80 embernek adhatna munkahelyet.- Az önkormányzat a költségvetésének csaknem egyharmadát támogatásokra költi Honnan futja a jelentős infrastruktúrafejlesztésre?- Minden utca aszfaltos 1990 óta, s vízzel, villannyal, kábeltévével, telefonnal el van látva a település. Az idén átadtuk a gázvezetéket is. Ezek valóban nagy eredmények, s nagy erőket mozgósítunk. Ha kidobnak az ajtón, visszamegyek az ablakon, csak így lehet pályázati pénzhez jutni. Büszkék vagyunk rá: tíz év alatt megnegyvenszereztük a vagyonúnkat. Tíz telket adtunk el, és 40- et alakítottunk ki építési teleknek.- Az Off Road európai hírnevet szerzett Babodnak. Segít ez az ön- kormányzatnak és a családoknak?- Egy-egy milliót kapunk Túrral közösen. Ez a másfél-két hét a mi szezonunk. A pünkösdi Off Road a déli balatoni szezonnyitója. Sok családnak jelentősen hozzájárul a költségvetéséhez. Az idén 40 ezer ember volt itt. Húsz család részt vesz a falusi turizmusban. A külföldiek szívesen vesznek ingatlant, 22 családnak, zömmel németeknek van itt üdülője. Az építményadóval ők is részt vesznek a közterhek viselésében. Hartung György polgármester- Merre tart Babod?- A csatornázás a következő lépés, és a munkahelyteremtés, hogy itt boldoguljanak a fiatalok. __■ Is kolából idősek háza Évek óta üresen áll az óvoda mö- mányzat most a Széchenyi-terv- gött az iskola kétszintes torzója, hez pályázik egy 44 személyes, A községnek esélye sincs rá, apartmanos idősek házának a lé- hogy befejezze, s az 1990-es tesítésére. Ezt az állam az össz- évektől a gyerekek száma is roha- költség 80 százalékával támogat- mosan csökkent. Szóba került, ja. A falu 80 millió forintot szeret- hogy idetelepítenék a Balaton-ré- ne elnyerni úgy, hogy a saját költ- gió informatikai központját, de ség az épület 20-30 millió forin- ahhoz is sok pénz kell. Az önkor- tos értéke lenne._____________■ Otthonteremtő németek Nicolet és Sven Ebberget már az első napon elbűvölte a szomszédok szívélyessége Négy éve Nicole és Sven Ebberg könnyen tanulhattak egymástól, úgy döntött, hogy vagy jön az Élvezik, hogy itt sokáig jó az idő, egész család, vagy senki sem. és a kemping is jól megy. Az em- Akkor vették meg a kempinget berek pedig segítőkészek, az osztrák tulajdonostól. Nicole Nicole Ebberg kertésznek ta- azt mondja, amikor ideértek, a nult, Sven levelezőn végzi a né- szomszédok olyan szívélyesen met középiskolát, még három fogadták őket, ahogy otthon so- éve van hátra. Ahogy Nicole sem tapasztalta. Dortmundból mondta: ma már Németország- költöztek Babodra. Azóta tökéle- bán lenne nehéz, mert ők már itt tesen megtanultak magyarul. vannak otthon, s itt tervezik a jö- Sven szerint nem volt nehéz, vőjüket, amely ennek a két vi- mert olyan fiatalokkal találko- dám fiatalnak még sok meglepe- zott, akik tudtak németül, tehát tést tartogathat. _____________■ Za jukról ismerik az autókat ízlett az ebéd az óvodásoknak; jó étvággyal birkóztak a kicsinyek a krumplipüréhez adott rántott hússal Aki a 67-es úton átrobog Babodon, legalább az óvoda színes játékokkal telepített udvarán megakad a szeme. A gyerekek föl sem néznek: hangjukról ismerik a járműveket. Mindig szerettem volna bemenni az óvodába, mert családias, kedves helynek látszott. S nem csalódtam. A 11 kisgyerek éppen a krumplipürével és a rántott hússal birkózott, amikor megleptük őket. A paradicsomleves nyomait láttuk az arcukon, a káposztasalátából pedig többen repe- táztak. Bállá Istvánná óvónő szeretettel nézte őket, és segített, ha valaki nem boldogult a villával. Elmondta: októbertől egy kicsivel többen lesznek, visszajön a kolléganője is, és két gyermekét hozza az óvodába. Az itt lakó külföldiek is szeretik a gyerekeket. Az egyik család közvetítésével megkapták egy német óvoda bútorait, így lecserélhették a fémvázas kisszékeket. Ha nem is új a bútor, kényelmes. S már azt is megszokták, hogy rendszeresen hoznak játékokat a gyerekeknek. ■ Szalagkorlátprizmát gyárt az M7-re Harsányi Ferenc az I&S Forgalom- technikai Bt üzletvezetője pontosan tudja, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Szinte minden megyében keresik a termékeit, csak a somogyi főutakon nem dolgozik. Vállalkozása útburkolati jeleket fest, kresz- és reklámtáblákat készít. Sok helyen megtaláljuk tetszetős utcanévtábláit is. Tíz éve fejlesztették ki műhelyében a szalagkorlát- prizmákat és az extra gyémántfóliás változatot. Az M7-es felújításához is itt készítik ezeket a forgalomtechnikai termékeket. A társaság évi 60-65 millió forintos forgalma ezzel az idén jelentősen megugorhat. Harsányi Ferenc büszke a munkatársaira, akik szinte a kezdetektől kitartanak a cégnél. Állítja: nála dolgozik az ország legjobb festő gépésze is, akit Lóth Bélának hívnak. ■ Tányéron a Tardi-csoda Éppen tíz éve kezdte családi vál- tés- vagy lalkozását Csekk Győző, ahogy ő pulykahúsból mondta: a kazánkocsmában, füstölt sza- Élőször italkimérést nyitott, lonnával, vö- majd berendezték házuk egyik röshagymá- szobáját cukrászdának. Erre val, kukoricá- nem mutatkozott akkora igény, val és zöld- tehát még egy szobát átadtak az borsóval üzletnek, így lett a Tardi-büfé családi recept . most a falu egyetlen melegkony- szerint - ké- hás étterme. Olyan ez, ahogy egy szült ételt. A vállalkozás növekedése a nagy- község időse- könyvben meg van írva. Igazá- inek is innen szállítják az ebédet, ból élelmiszerboltot nyitottak s ez a szomszédos benzinkút volna a feleségével, miután munkahelyi étkezdéje is. A csa- mindketten otthagyták a tsz-t, Iád nem csak elkészíti az étele- nem sok jövőt jósolva a közös két, hanem a hozzávalót is meg- gazdaságnak. A büfé viszont jó termeli gazdaságában. A büfé kezekbe kerül: lányaik a szak- nemcsak nekik hoz szerencsét, mában képzik magukat, s a szü- mert itt lottóznak a falubeliek. S netben segítenek szüleiknek. bizony, jó kézzel töltik ki a szel- A törzsvendégek között meg- vényeket, mert volt már 2,5 miitaláljuk az itt lakó külföldieket; liós 4-es, de félmilliós és két je- szeretik a Tardi-csodát, ezt a ser- lentősebb nyeremény is. ■ Az oldal összeállítását támogatta a DRV Részvénytársaság, az I & S Bt és a somogybabodi önkormányzat Jól jön a keresetkiegészítés Három éve működik a Lux-Tex kft babodi telepe, ahol kizárólag megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. Keddi Lászlóné, a műhely vezetője elmondta: most írisz-cipőkhöz varrnak felsőrészeket. Korábban talpat ragasztottak. Láttuk, kézzel varrott, kényelmes velúrcipőket készítenek. Jelenleg tizenhármán dolgoznak itt, de voltak már huszonhármán is. Zömmel babo- diakat foglalkoztat a cég, de jönnek Túrból, Gamásról és Vadépusztáról is. Összetartó, egymást tisztelő társaság dolgozik. A héten Mária-napot tartottak, mert a jeles ünnepeket sosem hagyják ki, és tortával ünnepeltek. - Nagyon jó ez a keresetkiegészítés - mondták -, mert a 14 750 forintos járadékból nem lehet megélni. A 31 ezer 600 forint sem sok, de több reményt ad, hogy egyensúlyba hozhatja a családi kasz- szát. ■ Kézzel varrják a kényelmes velúr felsőrészt a cipőkhöz a somogybabodi asszonyok A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Hartung György. Az alpolgármester: Szálai Attila. A képviselő-testület tagjai: Csekk Győző, Lóth Béla, Hoffer Györgyné és Harsányi Ferenc. A körjegyző: Nagy Gábor, m Somogybabod A mai település helyén két falu állt: Tardpuszta és Babod-pusz- ta. Tard- pusztát egy 1083-1095-ből származó irat a szentmártoni apátság részbirtokaként említi. Babod neve először az 1332-1337-es pápai tizedjegy- zékekben szerepel. A XI-XIII. században a fontosabb szőlőművelö helyek között említik a tardi határt is. Tárd 50 kisdénárt fizető egyházas hely volt. templommal. Babodpuszta a következő századokban a Zankó, majd a Lengyel családé, később a Rihmer család a földesura. Tárd a Fancs családé, a székesfehérvári préposté és a Szántai családé. 1536-ban a lövöldi pálos kolostor és Sulyok Balázs birtoka. 1660- ban már a szigetvári vár tartozéka. A XVIII. században a Lengyel, majd az Inkey család a tulajdonosa. A késő középkorig jelentős településként szereplő Tárd az idők során összeépült Baboddal. Dia egyutcás település, lakosságának a mezőgazdaság s az erdő- gazdálkodás egyik fő megélhetési forrása. A vadászsport, a természetbarát turizmus és a terepautózás rajongói Európa-szerte ismerik Somogybabodot. Csodatevő víz Szentkúton Az egykori búcsújáró helyet Kaner Imre fedezte föl, aki 1932 óta Babodon él. Még gyer- | mekkorában hallotta apjától, anyjától, hogy a Szentkút 1917-ig búcsújáró hely volt. Nagyboldogasszony napján zarándokoltak j ide a hívek, papjuk vezetésével, j Két kisebb tó is volt ott, a forrás I közelében. 1912-ben azonban egy nagy eső után átszakadt a gát, elfolyt a víz. A birtokosok egyre kevesebbet törődtek a területtel, és a búcsúhely feledésbe merült, bár | az 1970-es évek végéig még kijár- [ tak oda a falubeliek.- Megmosdatták a gyerekeket, hogy világosodjanak - mondta Kauer Imre nevetve. Az 1990-es években, mikor napirendre került a föld visszaadása, körülnézett a | határban. S ismerős helyekre bukkant. Az ő javaslatára kezdeményezte az önkormányzat a forrás vizének szabályozását. Ehhez Phare-támogatást is nyertek, és egy hete adták át a gátat, az árok- j rendszert. Most környezetvédel- | mi pályázatot nyújtanak be parkerdő létesítésére. Á babodiak bíznak benne, hogy újra kedvelt kirándulóhely lesz a Szentkút és környéke.__________________■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ A L M A N A C H - 18 2
