Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-15 / 216. szám

8. OLDAL 2001. Szeptember 15., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 14.) Borsodchem 3 300Ft A Egis 12100 Ft ű Matáv 628 Ft Ű Mól 3 730 Ft ú OTP 13950 Ft ú Richter 15 530 Ft ű TVK 2 385 Ft ű Zalakerámia 1135 Ft ű BUX: 5853,30-1,72% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX IX. 10-14-IG 6600 < ! . ! I 6500 6234,411 1 ! I 6400 5986,52. (5955,841 6300 > 5747'75‘ 6853,301 6200 . í * 1 í 1 * i pont • í>A:v mm# Hétfő Kedd Szerda Csíitörtc Péntek AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 411,48 Cseh korona 7,48 Euró 255,33 Német márka 130,55 Osztrák schilling 18,56 Lengyel zloty 66,05 Svájci frank 170,00 Szlovák korona 5,87 USA-dollár 279,63 HÍREK IPARI TERMELÉS. Az ipari tér melés a végleges, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazí­tott adatok szerint 1,4 százalék­kal nőtt júliusban júniushoz ké­pest, és 0,8 százalékkal csök­kent az egy évvel korábbihoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. CSÖKKENŐ NÖVEKEDÉS. Pedro Solbes, az Európai Bizott­ság gazdasági és monetáris ügyekért felelős főbiztosa az egyesült államokbeli terrorcse­lekmények után pesszimistáb­ban ítéli meg az Európai Unió idei növekedési esélyeit. Ezt az EU vezető politikusa az Európai Bizottság „Euro 2002” című kon­ferenciáján mondta Budapesten. COOP-ÜZLETEK. A Coop üzletek forgalmának gerincét adó élelmiszer-kereskedelem forgalomnövekedése az év első hat hónapjában meghaladta a 17 százalékot a múlt évihez viszo­nyítva - tájékoztatott Bartus Pál, az Általános Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke pénteken. HAGYMA. Az optimalizáltnál és a tavalyinál kisebb vetés- területen az átlagos éveknél nagyobb mennyiségű az idei termés vöröshagymából - hangzott el a pénteken kez­dődött XI. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál megnyitóján rendezett mezőgazdasági fórumon. DOHÁNYIPAR. A dohány termesztők reményei szerint a számukra nyújtott ez évi álla­mi támogatás meghaladja a ta­valyi, illetve tavaly előtti 200 millió forintos keretet, és így a belföldi szükségletek kielégí­tése mellett képesek lesznek ki­vitelre is termelni - nyilatkozta Papp Ferenc, a Dohány Termék- tanács elnöke. ADÓ. A PriceWaterhouse- Coopers adatai szerint a térség­ben Magyarországon a leg­magasabb a 40 százalékos adó­kulcs jövedelemhatára. Ebbe a kategóriába az 1 millió 50 ezer forintot meghaladó éves keresetek tartoznak, míg a kör­nyező országokban ennél jóval magasabb fizetések után szed­nek be hasonló mértékű adót. Bővül a közbeszerzési piac Az eljárások nem mentesek a vitáktól és a korrupciótól Az elmúlt két-három évben dinamikus növe­kedést mutat a közbeszerzési piac. Az ilyen módon elnyert megbízások a hazai vállalko­zások jelentős részének biztosítanak munkát, foglalkoztatási lehetőséget. A piac bővülésé­vel párhuzamosan ugyanakkor megnőtt a vi­tás esetek száma, néhány ügyben korrupció gyanúja is felmerült. A Közbeszerzési Tanács legfrissebb nyilvántartá­sa szerint Magyarországon az elmúlt években fo­lyamatosan bővült a közbeszerzések piaca. Há­rom esztendővel ezelőtt, 1998-ban mintegy 400 milliárd forintra rúgott a közbeszerzési eljárás keretében lefolytatott beruházások értéke, tavaly viszont már ugyanez az összeg meghaladta a 600 milliárd forintot is. A növekedés az inflációs mu­tatók figyelembe vételével is szembetűnő. A tanács tájékoztatása szerint évente körülbe­lül négyezer pályázó jelentkezik a közbeszerzé­si munkalehetőségekre. Számuk az utóbbi esz­tendőkben nem változott, ami egyrészt a piac stabilizációjára, másrészt pedig koncentráció­jára utal. A piac stabilizálódása, illetve az 1995-ben született közbeszerzési törvény tavalyelőtti mó­dosítása a szakemberek szerint nagy mértékben hozzájárult a közbeszerzési eljárások letisztulá­sához. Mindennek eredményeként az elmúlt év­ben 25-ről 12-13 százalékra csökkent a hirdet­mény nélküli eljárások száma, ami azt jelenti, hogy a hazai közbeszerzések jelentős része már nyílt ügymenettel történik. Az egyértelmű jogi szabályozás ellenére az el­múlt két évben megnövekedett viszont a vitás közbeszerzési ügyek száma az országban. Ta­valy például mintegy 700 vitatott ügy esetében 250 millió forintot meghaladó bírságot szabtak ki,’ 170 program esetében pedig részben, illetőleg teljes egészében megsemmisítették az első pá­lyáztatás végeredményét. Az utóbbi időszakban nem egy példa rámutatott, hogy ez a szektor sem mentes a korrupciótól, aminek visszaszorításá­ban komoly szerepet kaphat az eljárásokat kísé­rő egyre szélesebb körű nyilvánosság. A tapasz­talatok alapján ezért a Közbeszerzési Tanács aZ eljárásokra vonatkozó jogszabály olyan irányú módosítását tartja indokoltnak, ami lehetővé teszi a pályázati értékelési rendszer javítását, korrekcióját. A vizsgálatok tanúsága szerint az elmúlt esz­tendőkben a hazai kis- és középvállalkozók mint­egy 50 százalékos részesedést vívtak ki maguk­nak a magyar közbeszerzési piacból, ugyanakkor ez a mutató az idei első félévben már elérte a 60 százalékot. A valósághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a szektor szereplői gyakran csak alvál­lalkozói minőségben kapnak szerepet a nagy horderejű munkálatokban, az igazán komoly be­vételt hozó pályázati pénzek az úgynevezett „tűz­höz közeli” pályázók zsebében kötnek ki. A kül­földi székhelyű vállalkozások részesedése a ma­gyar közbeszerzési- piacban megközelítőleg 7 százalékos, ez az arány a tapasztalatok szerint megfelel az európai uniós normáknak. A közbeszerzési piac nagyságát, növekedési ütemét tekintve jelentős részt szakít ki magának a magyar gazdaság egészéből. Éppen ezért a szakemberek indokoltnak tartják, hogy az uniós A mecseki bányák rekultivációja is közbeszerzési eljárás keretében zajlik FOTÓ: ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ/MÜLLER ANDREA csatlakozásig érvényben maradjanak azok a kité­telek, amelyek a pályáztatás során védik a ma­gyar vállalkozások érdekeit, növelik érvényesü­lési lehetőségeiket. A helyi munkaerő alkalmazá­sának előírása a területi foglalkoztatási gondo­kon enyhíthet, a hazai vállalkozások esetében al­kalmazott 10 százalékos árkedvezmény pedig a magyar résztvevők versenyképességét növeli. A jelenlegi szabályzók biztosította előnyök az uni­ós csatlakozáskor biztosan elmaradnak, tehát ad­dig érdemes őket kihasználni a hazai vállalkozá­sok megerősítése, pozícióik javítása érdekében. KASZÁS E. REKORDTRÓFEA LÁBODON. Az idei szarvasvadász-idény valószínűleg eddigi legnagyobb somogyi bikája került tegnap hajnalban Somogytarnóca határában terítékre. Theodor Heisig német vendégvadász Petró István hivatásos vadász kíséretében lőtte meg a páros húszas agancsot viselő vadat. A szakembe­rek véleménye szerint ekkora szarvas Lábod területén még nem esett. Az aranyérmes trófeáért - amely­nek súlya megközelíti a 15 kilogrammot - 53 ezer márka körüli összeget fizet a szerencsés Nimród. Csak a fémzároltra jár támogatás A gabonapiaci viszonyok, az alacsony belföldi és külpiaci árak kedvét szegték a termelőknek. Erezhető ez a vetőmag­keresleten is: a gazdák megfontolják, miből mennyit vetnek. Martonvásár Az őszi kalászosok vetésére ké­szülő termelők a jó minőségű bú­za vetőmagjait keresik. A legke­resettebbek a nagy fehérjetartal­mú fajták, mint amilyen magas sikértartalmú és jó sütőipari érté­kű a Magdaléna, Csárdás, Palotás vagy Magvas - tájékoztatta la­punkat Bedő Zoltán, a Marton- vásári Fajtanemesítő és Kutató- intézet igazgatója. A szakember elmondta: idén a tavalyinál kisebb a vetőmag iránti fizetőképes kereslet, mivel nagyon alacsony a búza értéke­sítési ára. Ez az év tehát nem iga­zán kedvez a jó minőségű fém­zárolt vetőmag forgalmazásá­nak. Visszaesett a triticale és az őszi árpa iránti érdeklődés is. A vetőmagárak a múlt évihez ké­pest nem emelkedtek. Tavaly a búzánál már Sikerült elérni az ötvenszázalékos felújí­tási arányt (egy hektárra vetített fémzárolt vetőmaghasználat), az idén azonban kérdésessé vá­lik, hogy sikerül-e ezt a szintet megtartani. A visszaesés azzal jár majd, hogy jó minőségű ve­tőmag hiányában az indulás technológiai szempontból nem lesz kedvező. (Az Európai Unió­ban a vetőmag-felújítási arány 70-80 százalék körüli.) Várha­tóan szeptember végén lesz a Fajtaminősítő Tanács ülése, ahol újabb fajták elismerésére kerül sor, és ezek között várha- I tóan további nagy fehérjetartal­mú búzafajták kerülnek állami minősítésre. Az elkövetkező. években durumbúzából, triti- caléból, őszi árpából is tovább szélesedik a fajtaválaszték, kö­zölte Bedő Zoltán. Információink szerint a ter­melők az idén nem kapnak köz­vetlen támogatást vetőmag vá­sárlására. Viszont támogatást nyújt a földművelésügyi tárca minőségi vetőmagra abban az esetben, ha a gazdálkodó negy­ven százalékban fémzárolt vető­magot használ vetéskor. UG. Sok az eladatlan bor Szüret előtti azonnali beavatkozást sürgetnek _______Budapest___________ A szőlőtermesztés és a bor­termelés területén tapasztal­ható gondok megoldására alakult munkabizottság pén­teken írásban nyújtotta át anyagát Varga Mihály pénz­ügyminiszternek. Font Sándor, a bizottság vezető­je, az MDF frakcióvezető-helyet­tese elmondta: a vártnál jelentő­sen nagyobb szőlőtermés és a bennragadt borkészletek miatt a szüret előtti azonnali beavatko­zás számításaik szerint mintegy 2,7 milliárd forintnyi állami for­rást igényel. Az állami támoga­tásról és a rendeleti szabályozás­ról még ebben a hónapban dön­teni kell - jelentette ki. A helyzetet elemezve elmond­ta: 2,2 millió hektoliter „régi” bor van még betárolva, ez a mennyi­ség 30 százalékkal több a szoká­sos készletezésénél. Júniustól visszaszorult a borexport, mert a literenkénti 25 forintról 16 forint­ra csökkent az exporttámogatás. A vártnál nagyobb, 800 ezer ton­na lesz a szőlőtermés, amelyből - szemben a szokásos 4,4,3 millió hektoliternyi borral - 5,2-5,4 mil­lió hektoliter bor állítható elő. A javaslatokat ismertetve ki­emelte: állami támogatásban kel­lene részesíteni a sűrítmény­gyártást, amely a must édesítő­szerként való felhasználását teszi lehetővé. Fel kellene ajánlani a terméket lepárlásra, és növelni kellene a must-cefreexportot. Font Sándor szerint az 540 ezer hektoliterben megszabott köz- raktározási mértéket 730 ezer hektoliterre kellene felemelni. Kevesebb a munkanélküli A minimálbér miatt nem veszett el állás Budapest A Foglalkoztatási Hivatal ada­tai szerint augusztus végén 344 965 munkanélkülit tartot­tak nyilván, ami 4,9 százalék­kal, 17909-cel kevesebb az előző havinál, és 6,7 száza­lékkal, 24785-teI kevesebb, mint egy évvel korábban. Székely Judit, a Gazdasági Mi­nisztérium (GM) helyettes állam­titkára tegnap elmondta, hogy a munkaerőpiacon folytatódott a kedvező tendencia, amit az is mu­tat, hogy augusztus végére 350 000 alá csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ez 1991 óta a legalacsonyabb érték. A legfrissebb adatok szerint a regisztrált munkanélküliek kö­zött 20,5 százalékkal csökkent a tartósan állástalanok száma, au­gusztus végén 81328 fő volt. A helyettes államtitkár kedvező­nek értékelte azt is, hogy alacso­nyabb lett a diplomás munka- nélküliek száma. A munkanélküli-ellátásban ré­szesülők száma is csökkent. Jú­liusban 111 ezren részesültek munkanélküli-járadékban, ez kö­zel 9 százalékos csökkenést je­lent. Majdnem valamennyi me­gyében csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, legna­gyobb mértékben Komárom-Esz- tergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (13,5 százalék). A tárca felmérései szerint nem mutatható ki, hogy az idei mini­málbér-emelés miatt vált valaki munkanélkülivé. A helyettes ál­lamtitkár elmondta, hogy a GM hamarosan újabb pályázatot ír ki az idei minimálbér-emelés költsé­geinek kompenzálására. Erre a célra 1,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. (koósi Népszerűek a plázák Széles választék, kellemes környezet Magyarország néhány éven belül regionális bevásárlóköz­pont-nagyhatalom lesz - prog­nosztizálják a piackutatók. Ugyanis míg más országokban a bevásárlócentrumok húsz év alatt fejlődtek iparággá, ad­dig nálunk ehhez elegendő volt két-három esztendő. Az országban lévő 52 bevásárló­centrum és 40 hipermarket együt­tes alapterületét tekintve az em­ber túlkínálatot feltételezne, csak­hogy - a Magyar Bevásárlóköz­pontok Szövetsége szerint - a kí­nálat meglehetősen egyenlőtlenül oszlik el, s számos vonatkozás­ban nem igazodik a kereslethez. Míg a fővárosban 31, addig vidé­ken mindössze 21 bevásárlóköz­pont van, ráadásul a hipermarke­lakosra jutó 14 négyzetméternyi bevásárlóközpont kiemelkedik a közép-európai átlagból (Német­országban 9,7, Angliában és Ausztriában 21 négyzetméter). Ugyancsak gyorsan teret hódí­tottak a hipermarketek is. Évről évre rohamosan nő részesedésük a családokban vásárolt élelmisze­rekből és háztartási vegyi áruk­ból. Míg tavaly átlagosan 2760 fo­rintot költöttünk el ezekben az áruházakban, idén már 3330-at. Ez a növekedés azonban a szu­permarketek és az áruházláncok­hoz nem tartozó kisebb boltok ro­vására ment végbe. Az eladótér­túlkínálat a shoping centerek és hipermarketek egymás közötti versenyét is kiélezte. így törvény- szerű volt a nagy alapterületű üz­letek közül azoknak a leépülése, A HIPERMARKETEK VÁSÁRLÓINAK FŐ JELLEMZŐI Jellemző 2000.1. félév 2001.1. félév Az összes magyarországi háztartás hány százaléka vásárolt legalább egyszer hipermarketben 52 57 A háztartások vásárlásainak átlagos gyakorisága 15 17 Egy vásárlásra jutó költés átlaga forintban 2760 3330 A vásárlók a napi fogyasztási cikkre kiadott összes pénzük hány százalékát költik el hipermarketben 20 24 tek is Budapestre vagy annak kör­nyékére koncentrálódnak. Jelen­leg nyolc ilyen vásárlócentrum épül az országban, s további 19 megnyitása van tervbe véve. Kozák András, a Gfk. Piackuta­tó Intézet igazgatója szerint álta­lában 100-150 ezer lakos képes el­tartani egy-egy nagy eladóterű üz­letet. Ezt alapul véve Magyaror­szágon 65-100 ilyen létesítmény tud megélni. Hazánkban a száz amelyek figyelmen kívül hagyták a széles választékot, a jó megkö­zelíthetőséget, a megfelelő parko­lót, a komfortos belteret, állapítot­ta meg Kézdy György, a budapesti West Endet működtető TriGránit Rt. értékesítési igazgatója. Ugyanakkor továbbra is fonto­sak maradnak a lakóhelyhez kö­zeli kis boltok, de a korábbitól el­térő árukínálattal. ___________________________(ÚJVÁRI) G A Z D A S Á G I TÜKÖR

Next

/
Thumbnails
Contents