Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-11 / 212. szám
6. OLDAL A L M A N A C H - 10 7 2001. Szeptember 11., Kedd j| H Ü A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Csonka József. Az alpolgármester: Bodó Jenő. A képviselő-testület tagjai: Bodó Kornél, Horváth Sándor, Szabó László és Nagy Ida Margit. A körjegyző: Tóbiás Emőné. A tagiskola vezetője Szegvári Józsefné, a körzeti iskola igazgatója Zsigárdi Péter. A körzeti orvos: dr. Szarka Ágnes. A falugazda: Földi Zoltán. ■ Kisgyalán Nevét 1250-ben említi először oklevél, a községet akkor a Szák nemzetség birtokolta. Az 1332-os pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. A török időkben elpusztult, és csak az 1710-es években épült úljá. A XVIII. századtól a Gyulai Gaál. a Kazy, a Niczky, a ugonnai. majd a Festetics családnak volt itt ki- sebb-nagyobb birtoka. 1962-ig önálló igazgatású falu, 1974-ig közös tanács székhelye volt. 1990-töl Gölle társközsége, közös a körjegyzőségük. Kisgyalán lakossága a múlt század hatvanas éveitől máig csaknem a felére, 270-re csökkent. A lakosság mintegy egyötöde - elsősorban a szakmunkások - más településeken dolgozik. A község házainak 95 százalékában van a vezetékes ivóvíz, és minden másodikban kábeltelevízió. A község ovális temploma 1786-ban épült. Azt beszélik a faluban... ..., hogy a gyerekeknek még az ősszel új vizesblokkot építenek az iskolában, és így sokkal komfortosabbá válnak a körülményeik. ..., hogy a fűtési szezon elejére már a gázt is bevezetik az iskolába, s átállnak a távfűtésre. ..., hogy több lakost is megkárosított egy vállalkozó. Sokan járnak a környező erdőkbe, hogy összeszedjék a lehullt, száraz ágakat; legtöbbjük azonban nem tudja feldarabolni és hazaszállítani, erre valakit felfogadnak. így történt az idén is; kifizették a szokásos előleget, és várták a fát. Volt, aki előre megbeszélte a vállalkozóval, hogy a hazaszállított fát feldarabolja, s ezért is fizetett előleget. A szállítót azonban hiába várták, és a fa is eltűnt az erdőből. A pórul járt emberek többsége rokkantnyugdíjas. _______■ KI SGYALAN KORFAJA AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi KÓNYA ORSOLYA ÉS HORVÁTH ZSOLT FOTÓ: GYÖRCYFALVI ZITA A fejlődés útját keresi Kisgyalán Nehéz a kisgyaláni emberen segíteni, mert nem hagyja - mondta Csonka József polgármester. Mindig is mezőgazdaságból élt a lakosság, s megszokta, hogy maga oldja meg a gondokat. Sokat segítene azonban, ha megépülne a bekötőút Zimány felé. Szűkös pénzből is igyekszik fejleszteni az önkormányzat. Bár I KISGYALAN PÉNZÉ Működési kiadás A Kisgyalán messze van a várostól, a nagy távolság nem okoz gondot.- Nagyon jó a közlekedés. Óránként vannak buszjáratok Baté és Gölle felé is, így ha el akanmk jutni valahová, megoldható - mondta Csonka József. Kaposvár sincs túl messze, sokan dolgoznak ott. Igaz, nem könnyű a falusiaknak munkát találni. Vannak cégek, ahol ha meghallják, hogy vidéki a jelentkező, nem veszik fel, mert nem akarnak buszbérletet fizetni.- Milyen gondokkal küszködik az önkonnányzat?- A település legnagyobb problémája az, hogy a családok évszázadokig a mezőgazdaságból, elsősorban az állattartásból éltek. Ez mára megváltozott, hiszen az állatokat nem tudják tisztes haszonnal eladni. Ezért sokan arra kényszerülnek, hogy a városba menjenek, munkát vállaljanak. Az alsó tagozatos iskolában most húsz gyermek tanul; sokba kerül, de fenntartjuk, mert a gyerekek szeretnek idejárni. S a tanítónő munkáját dicséri, hogy még a szomszéd falvakból is járnak ide tanulók. A felső tagozatot már Göllében végzik. Göllei az orvosunk és a jegyzőnk is, mindkettő három falut lát el.- Öregszik a kis falvak lakossága. Igaz ez önöknél is?- Ez a másik nagy gondunk. Itt is sok nyugdíjas él. Hogy az időseknek is könnyebb legyen, meg kellett oldanunk az ebédszállítást. Ez a szolgáltatás - összefogva a szomszéd falvakkal - jól bevált, és nagyon népszerű is. Szociális gondokkal alig találkozunk. A házakban általában több generáció él együtt, és sokat segítenek egymásnak.- Mekkora gondot okoz a munkanélküliség?- Jól működik az önfenntartó gazdálkodás, így évek óta nem fordult elő, hogy valaki segélyt kért volna az önkormányzattól. Dolgos nép az itteni. Nem is fogadnák el, ha segélyt adnánk nekik, mert ez azt jelentené, hogy tehetetlenek s nem tudnak magukról gondoskodni. Tudjuk, hogy vannak olyanok, akiknek kell a segítség, ezért karácsonykor ajándékképpen bizonyos összeget szétosztunk.- Mi hiányzik leginkább Kisgyalánnak?- Fejlesztésekre a faluban úgy jut pénz, mint ahogy egy családban is. Évekig kuporgattunk, hogy a járdák burkolatát felújíthattuk, a temető kerítését is ugyanígy tudtuk kicserélni. Pályázunk is, amire lehet. így sikerült bevezettetni a gázt a faluba. Sokat segítene azonban a helyzetünkön az is, ha megépülne Zimány felé a bekötőút. Már évek óta beszélik, hogy kapunk rá lehetőséget, de az a probléma, hogy ebből a beruházásból nemcsak Somogy megyének kell kivennie a részét. Somogy a Csonka József polgármester költségek negyedét állná, Tolna pedig a felét. Nagyon kellene nekünk ez az út, mert könnyebben jutnánk el Kaposvárra. S talán még a fiatalok is maradnának, és csak dolgozni járnának el máshová. __________■ Né gy osztály egy tanteremben Egy lelkes tanítónő és tizenkilenc ragyogó szemű kisgyerek egy tanteremben. Ez a kisgyaláni iskola.- Ebben a kicsi, de jól fölszerelt intézményben minden megvan, ami a sikeres oktatáshoz kell; ezt legjobban bizonyítják a tanulók sikerei - mesélte boldogan Szegvári Józsefné tanítónő. Életük ebben a teremben zajlik, s rossz időben ott tartják a test- nevelési órákat is.- A negyedikesek idegen nyelvi és a számítástechnikai oktatásra már Göllébe járnak, ezekre az órákra iskolabusz viszi őket. Többségük ötödiktől ugyancsak Göllében, más részük Igáiban vagy Kaposváron tanul; később is figyelemmel kísérem a haladásukat. Kisgyalán szegény falu, A kisgyaláni iskolában még rajzolni is van idő de a gyerekek nagyon törekvőek. Szép eredményeket érnek el a tanulmányi és a sport- an iskolai keretek között. Támogatóink segítségével versenyeken. A szülőkkel is jó a kapcsolatunk, minden évben eljutnak osztálykirándulásra, jártunk Rendszeresen készülünk műsorokkal a falu rendez- már Pesten és a Duna-kanyarbat is. vényeire és az ünnepekre. Fölléptek az asszonykó- Ami hiányzik a kisiskolából: egy telefon. Az őszi fej- russal is, csak az évnyitót és évzárót tartjuk szigorú- lesztés során talán ezt is hamarosan beszerelik.___■ Ke dves szavak az orvostól A sok gonddal s kórral küszkö- dőknek a gyógyszereken kívül nagy szükségük van megértésre is. A rendelőben két idős ember vár a sorára, hogy elmondhassa panaszát dr. Szarka Ágnes orvosnak, aki négy éve gyógyítja a kisgyaláni betegeket.- Szeretem a munkámat, mert így személyesebb kapcsolatot építhetek ki a betegeimmel, mint amilyenre korábban a kórházi munkám során lehetőségem nyílt. Tíz évig voltam kardiológus Mosdóson, mielőtt háziorvos lettem volna. Először Pakson dolgoztam, majd három év múltán üresedés folytán megkaptam ezt a körzetet, így közelebb költözhettem a családomhoz. Három falu 1700 lakosát látom el, a kétharmada idős ember. Szakorvosból képeztem át magam, gyermekgyógyászatot tanultam, és mélyebb ismereteket kellett szereznem más területeken is. Sok szegény ember él a körzetemben; gyakran kell olcsóbb gyógyszert felírnom, hogy ki tudják váltani. A személyesebb kapcsolat hangsúlyt ad munkám szociális oldalának is. Hetente rendelek Kisgyalánban, de készen kell állnom a nap bármely szakában, ha hívás érkezik. A kötelező rendelési idő négy-öt óra, de telente több a beteg, s napi hat-hét órát igénybe vesz. A kisgyalániakkal és a gölleiekkel mindent meg tudok beszélni, és szívesen látnak a falvak rendezvé- nyein is. ____________________■ Te mplomkerülő fiatalok A 75 éves Bóna László látja el a kántori teendőket Kisgyalánban.- Különleges templom a mienk. Azt hinné az ember, hogy kör alakú, de valójában ovális. Ilyenre sehol másutt nem akadtam, pedig elég sokat láttam már. Az 1780-as évek végén építtette Homonnay bárónő; eredetileg fazsindelyes volt, csak később raktak rá cserepet. Aztán 1992-ben rézlemezekkel borították be. Szerencsénk volt, hogy a világháborúban sem érte nagyobb kár. Ha lehet hinni a szóbeszédnek, még a törökök előtt lent a völgyben volt a falu, de ősszel mindig elmo- csarasodott a terület, ezért az embereknek föl kellett húzódni a dombra. Nem véletlen, hogy ide építették a templomot, később pedig a falu házait is. Érdekes az is, hogy az oltárképet többször is átfestették. A kilencvenes évek elején aztán megtisztították, és most az eredeti festmény látható. Különlegesek a stáció képei is, ezeket fából faragták. A freskó csak az 1950-es évek végén készült, de az alakja miatt az sem szokványos.- Büszkék vagyunk a templomunkra, nem mindennapi épület. Vasárnaponként csak húsz-harmin- can járnak misére, pedig legalább kétszer annyi elférne itt. Régen zsúfolva volt a templom, de az öregek helyett nem jönnek a fiatalok. Ma már nem telik meg ez a kis épület sem, legföljebb egy-egy esküvőn vagy temetéskor. Nagy kár, mert szükség van a lelki felüdülésre, A kisgyalániak ősei mindig „földesztergályosok” voltak, a gazdálkodás töltötte be minden napjukat, s ünnepeken szívesen jártak a templomba. _________ ____■ Fé lszáz ember foglalkoztatója Egyetlen nagyobb foglalkoztató van ebből származó jövedelem egyne- a főként nyugdíjas tulajdonosokat. Kisgyalánban, a Petőfi Szolgáltató gyedét visszaforgatjuk. 300 tehenet Megműveljük a háztáji földjüket, és Szövetkezet. Itt 54 ember keresi és a szaporulatát tartjuk a büssüi te- elvégezzük a kisebb-nagyobb fu- meg a kenyerét - tudtuk meg Tóth lepünkön. A tejet a Tolnatej munka- vart is. Ebben a lakosság csak ránk Jánostól, a szövetkezet elnökétől, társai szállítják el, a húst pedig ma- számíthat, hiszen csak nekünk Ezerhatvan hektáron gazdálkod- gántermelőknek adjuk el. vannak megfelelő eszközeink. Sok nak. - Három falu lakosaitól bérel- Kisgyalánban a földterület felén mi embernek mi jelentjük a kapcsola- jük a földet; főként búzát, kukori- gazdálkodunk - mondta az elnök -, tót a külvilággal, s ez elég nagy fele- cát, árpát és repcét termesztünk. Az s ezért cserébe igyekszünk segíteni lősséget ró ránk. ______________■ A leendő szívgyógyász Deres Péterre büszkék a kisgyalániak. Nem véletlenül: ő az első olyan diplomás, aki ragaszkodik a szülőfalujához.- Szeretem ezt a vidéket - mondta -, biztosan itt maradok. Szeptember végén kapom meg a diplomámat a Pécsi Egyetem Orvostudományi Karán. Ha nem segített volna a falu önkormányzata, nem biztos, hogy sikerült volna. Ezt az évet Bursa Hungarica ösztöndíjjal tanultam végig. 'A kollégiumba bekerültem ugyan, de igen drága az egyetem; sok anatómiai atlaszt és szakkönyvet kellett megvennem, s még a dupla segítséggel is voltak napi gondjaim. Segédápolóként dolgoztam Pécsen, hogy ne kelljen annyi pénzt kérnem hazulról. Szeptembertől folytatom a tanulást; egy szívgyógyszer fejlesztésében fogok közreműködni, emellett három évig a PhD-képzés- ben veszek részt. Dolgozom és tanulok, s ha tudok, hazajárok. Az egyetemen is oktatok. Még nem tudom, hogy fog ez a sok dolog beleférni az életembe, de a munkától sosem riadtam vissza. Elmondta: szeretett a kisgyaláni iskolába járni.- Sosem zavart, hogy összevont osztályban tanulok. Annak is volt hangulata - tette hozzá. - S nemcsak a tudást verték belénk, hanem figyeltek is a tanulókra. Ezt sok városi gyerek nem mondhatja el magáról. Itt, Gyalánban kaptam meg a tudásom alapjait. _______■ Gő zgéppel csépelt a majorban Nagy Pál a legidősebb ember. Nemcsak Kisgyalánban, de a környéken sincs nála öregebb. Nemsokára betölti a 95. évét, de jó kedvvel viseli az élet nehézségeit.- Öreges a hangom, de azért még sokszor nótázom. Nemrég itt volt a kis ükunokám: jót énekeltem neki, meg játszottam is vele. Sosem voltam rosszkedvű. Ha leülök, akár a buszmegállóban is énekelgetek, csak úgy magamnak. Van, akinek nem tetszik, de akik ismernek, tudják, hogy üyen vagyok. A háború idején szerencsés volt Nagy Pál.- Nem vittek el katonának, mert szükség volt a szaktudásomra. Gazdasági cselédként mindenféle kovácsmunkát elvégeztem, kezeltem a gőzgépet is, bár szakmám nem volt. Be akartak sorozni, de a gróf úr kiváltott. Húsz fiatal férfit vittek a frontra a faluból, és heten nem jöttek vissza. Akkor jött a baj, mikor vége lett a háborúnak; a majorok felbomlottak, és később már nem volt any- nyi munka. Aztán a téeszben dolgoztam, míg nem nyugdíjaztak. Később már csak otthon vesződtem az állatokkal; még 92 éves koromban is elláttam a csirkéimet. Most már a nyugdíjasklubba sem igen járok. A kocsmába azért el-el- megyek egy pohár bort meginni, meg néha üdítőt hozok a boltból az ükunokámnak. Már csak elüldögélek, de ha jó az idő, szívesen sétálok az utcán. ■ Egymástól tanulják a nótát Vidám énekszó zeng minden héten a kisgyaláni kultúrházban. Ott tartja próbáit a tizenhárom tagú asszonykórus.- Megalakulása óta a kórus a közösség egyik mozgatórugója - újságolta Szegvári Józsefné kórusvezető. - Tavaly jöttünk össze először, amikor a millenniumi zászló átadására kellett fölkészülni. Az első szóra jöttek az asszonyok, és azóta rendszeresen ösz- szejárunk. Minden csütörtökön próbálunk a kultúrházban, s ha tehetjük, megünnepeljük egymás névnapját is. Legtöbbször itt, helyben léptünk föl, nagyobb rendezvényeken együtt adtunk műsort az iskolásokkal. Dalainkkal megörvendeztettük már a büssüi nyugdíjasklub tagjait, és nyáron fölléptünk az igali fürdőben is. Elsősorban népdalokat énekelünk: régen munka közben, bálokon daloltak ilyeneket. A nótákat egymástól tanuljuk, a műsorainkat pedig én állítom össze. Magunk készítette ruhákban lépünk föl, s utazásainkat támogatja az önkormányzat. Tervezzük azt is, hogy elmegyünk Székesfehérvárra, a nyugdíjasok ki mit tud?-jára. A későbbiekben pedig, ha sikerül, előadunk egy zenés darabot is. Jó lenne az is, ha vegyes karrá tudnánk alakulni; szeretnénk jó hangú férfiakkal ki- egésziteni a kórusunkat. ______■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A PETŐFI SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET ÉS A KISGYALÁNI ÖNKORMÁNYZAT
