Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Augusztus 7., kedd i JHHB RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 6.) Borsodchem 4 950 Ft Egis 11085 Ft fii Matáv 757 Ft ű Mól 4 340 Ft Ű OTP 15200 Ft ű Richter 15950 Ft ű TVK 3 075 Ft ű Zalakerámia 1925 Ft ____fi_ 35 milliós APEH-látogatás^ 112 revizor a fonyódi piacon BUX: 6618,21-1,46% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 31-Vili. 6-IG 6800 _........ B716.17; J ___L 67 00 6612,71 6618.21; „„„„ 1592,81. jjr . ; 6600_ .Aagy i____; ** t 65 00 ; | ; TI 6400 __________i---------a--------i---------(---------L po nt * 5 ca "5 -se ■o -2 2 St >° "S Sj '5? •§ se co o cl. x: Száztizenkét APEH-revizor szállta meg há­rom napra a Balaton-partot. Közel ezer jegy­zőkönyvet állítottak ki, amelynek nyomán harmincötmillió forintnyi bírság kiszabására számíthatnak a renitensek, túlnyomórészt számla- és nyugtaadás elmulasztása miatt. Balaton-part A Balaton körül 65 települést érintett a Tavirózsa fedőnevet viselő, tegnap délig tartó országos ak­ció. Az adóhatóság revizorai elsősorban most is a számla- és nyugtaadási kötelezettség betartását ellenőrizték, s néhány nagyobb piacot vontak el­lenőrzésük alá. A fonyódit például egyszerre szállta meg mind a száztizenkét revizor. Hajdú Miklósné FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A vevő felelőssége Olaszországban úgy szól a törvény: nem­csak a számlaadást elmulasztó eladót le­het megbüntetni, hanem azt a vásárlót is, akiről be lehet bizonyítani, hogy az adott árucikket bizonylat nélkül vásárolta. Az ellenőrzés számokban 2001. évi balatoni akció: mulasztás az el­lenőrzések 55 százalékában 2000. évi balatoni akció: mulasztás az el- t lenőrzések 51 százalékában 2001. évi országos átlag (l-VII. hó): mulasz­tás az ellenőrzések 46 százalékában- Az ellen­őrzések öt­venöt száza­léka tárt fel valamifajta mulasztást; ez lényege­sen maga­sabb az első hét havi or­szágos átlag­nál - értékelt tegnap Siófo­kon Hajdú Miklósné, a Somogy me­gyei APEH operatív főosztályának vezetője. - Harmincötmillió forint bírság kiszabására szá­míthatnak a renitensek, ez átlagosan 65 ezer forintos büntetést jelent. Tizenegy üzletet azért kellett bezáratnunk, mert egy éven belül másod­szor is „lebuktak” azzal, hogy nem adtak bi­zonylatot. Hajdú Miklósné szerint az idei akció tapaszta­lata: javult a helyzet a vendéglátásban, viszont jóval több a renitens a bolti kereskedelemben. Azt is megtudtuk: öt esetben kellett rendőri segít­séget kérniük a revizoroknak, mert az ellen­őrzöttek nem voltak hajlandók igazolni magu­kat. Egy alkalommal a revizort ki kellett menekí­teni a feldühödött vállalkozók közül. Másutt, egy macskakiállításon rendőri segítséggel azonosí­tották, melyik cicushoz melyik gazdi tartozik, utóbbiak ugyanis az APEH-razzia hírére szana­szét szaladtak. fónai Hírek Lakásépítés az első félévben M3. A kormány a tervezettnél hamarabb, 2002 májusában sze­retné átadni az M3-as autópálya új szakaszát. A pálya építői úgy vélekednek, hogy bizonyos munkák elvégzését ugyan fel le­het gyorsítani, ám például a pol­gári Tisza-híd biztosan nem ké­szülhet el a tervezettnél előbb. Nehezíti a helyzetet, hogy a szükséges földmunkáknak csu­pán á kétharmada készült él, és a nyomvonal mentén lévő 57 híd közül egy sem áll még. TÁVKÖZLÉS. A hazai távköz­lési piac második legnagyobb szereplője, a Vivendi Telecom Hungary áll a legközelebb ah­hoz, hogy felvásárolja a Pariiéi Rt. többségi részesedését - érte­sült laptársunk. EU-GDP. A brüsszeli bizottság által közzétett adatok szerint az idei év első negyedében az eurózóna, illetve a 15 tagú Euró­pai Unió GDP-je az egy negyed­évvel korábbi szintet 0,5 száza­lékkal haladta meg, míg éves összehasonlításban 2,5 száza­lékkal nőtt. 2000 negyedik ne­gyedében még 0,6 százalékos, illetve 2,9 százalékos emelke­dést regisztráltak. TŐZSDEKRACH. Kedden tőzs­dekrach fog pusztítani a Wall Streeten - mondta a német die Welt című lapnak adott nyilat­kozatában Albert Edwards, a Dresdner Kleinwort Wasserstein befektetési bank vezető stratégája. Edwards sze­rint augusztus 7-én jó eséllyel akár 20 százalékos árfolyam- zuhanásra lehet számítani. A szokványostól igencsak eltérő előrejelzését Edwards arra ala­pozza, hogy jövő kedden teszik közzé a második negyedévi amerikai termelékenységi ada­tokat, amelyek első ízben ké­szültek az új számítási mód­szerek szerint. FÚZIÓ. Mára 124 milliárd fo­rint eredménytartalékot halmo­zott fel a GE Hungary Rt. - de­rült ki a cég adataiból annak kapcsán, hogy a társaság várha­tóan összeolvad a meglehető­sen rossz pénzügyi állapotban lévő, de hozzá képest eltörpülő GE Medicor Rt.-vel, valamint a szintén a röntgenüzletághoz tartozó Radiológia Kft.-vei. Ez év első felében 8200 befejezett lakásra adták ki a használat­bavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, ez 43 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának mennyiségét. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentéséből ki­tűnik, hogy 21 ezer új lakás építé­se kezdődhetett meg az első félév­ben, ami 18 százalékkal több, mint az előző év hasonló idősza­kában volt. Tavaly az év első felé­ben 18 ezer új lakás építésére szó­ló engedélyt adtak ki a hatóságok. A lakásépítési kedv másfél éve tartó növekedése a városokban to­vább folytatódott. A fővárosban 43 százalékkal, a megyei jogú vá­rosokban 34 százalékkal több új lakásra kértek engedélyt ez év el­ső hat hónapjában, mint tavaly az első félévben. A községekben nem nőtt az új engedélyek száma. Országosan nem változott az épített lakások alapterülete, átla­gosan 102 négyzetméter volt. Bu­dapesten és a megyei jogú váro­sokban 4-5 négyzetméterrel ki­sebb lakások épültek, a többi vá­rosban és a községekben ugyan­ennyivel nőtt az átlagos alapterü­let. A lakások kivitelezésében is lassan, de tovább csökkent a la­kosság szerepe. A házilagos kivi­telezésben készült lakások ará­nya 44 százalék, az építőipari fő- tevékenységet folytató vállalkozá­sok pedig a lakások 42 százalékát építették. A nagyvárosok maga­sabb lakásépítési növekedési üte­mével összefüggésben a statiszti­múlt év első felével, amikor az en­gedélyezett lakások 53, illetve 28 százalékát engedélyezték egy, il­letve három- és többlakásos lakó­épületbe. Idén az első hat hónapban 18 százalékkal több üdülő építését kai adatok azt mutatják, hogy az új lakások egyre nagyobb hánya­dát tervezik felépíteni többlaká­sos lakóházban. Egylakásos csalá­di házba tervezik a most engedé­lyezett lakások 47 százalékát, há­rom- vagy többlakásos lakóépü­letbe 38 százalékát, szemben a fejezték be, mint az előző évben. A használatba vett üdülők száma 300 volt. Az újonnan engedélye­zett 505 üdülő 12 százalékkal, a benne létesítendő 672 üdülőegy­ség pedig 33 százalékkal volt több. Minőségi pálinkafőzés A szeszgyártás presztízsét javítani kell A jó gyümölcspálinka legalábbis egyenértékű a jó whiskyvel, bár a bel- és a külföldi fogyasztók egy része ma még nem így vé­lekedik. Ezért a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács mindent megtesz a magyar pálinka presztízsének javításáért. A magyar pálinka nevét és előállí­tási módját szeretnék védetté nyil­vánítani az Európai Unióban, ugyanúgy, ahogyan azt az olaszok a Grappával, a görögök az Uzó- val tették - hangsúlyozta Győry László, a terméktanács titkára. Az EU-ban eddig öt magyar pá­linkát láttak el védett földrajzi áru­jelzővel: a Kecskeméti Barack-, a Szatmári Szilva-, a Szabolcsi Al­ma-, a Békési Szilva- és az Egri Cseresznyepálinkát. A megméret­tetésre eddig 65 mintát küldtek az ország minden részéből a pálinka előállításával foglalkozó kis- és nagyvállalkozások. Jelenleg Magyarországon há­romféleképpen állítanak elő pálin­kát. Százszázalékos gyümölcsből, főzéssel, cukor hozzáadása nél­kül. Előállítanak pálinkát hideg­utas módon, finomszeszt keverve aromával. Végül készül vágott pá­linka, amely az előző két eljárás keverékéből előállított ital. Ma­gyarországon a gyártók évente 30 millió hektoliterfok mennyiségű szeszes italt állítanak elő, amely­ből 250 ezer hektoliterfok kerül külföldre. Évente 6 millió hektoli­terfokra tehető a pálinka mennyi­sége, amit a kis- és nagytermelők gyártanak. A hazai szeszfogyasztás 20 szá­zalékát teszi ki a pálinka. Az egy lakosra jutó évi szeszfogyasztás - abszolút alkoholra számítva ­3,1 liter. Ezzel Magyarország a vi­lágranglistán az ötödik helyen áll. Ez annak ellenére van így - mond­ta Győry László -, hogy az utóbbi időben évről évre egy-két száza­lékkal csökken a szeszesital­fogyasztás. A múlt évben a szövetség 14 tagvállalata 57 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. Az elmúlt időszakban az árbevétel évről évre 2-3 százalékkal növekedett. Az idén várhatóan 60 milliárd forint körül alakul. Augusztus végén a szeszipari szövetség Kecskeméten megren­dezi az országos pálinkaversenyt, amelynek célja, hogy a hazai mi­nőségi szeszgyártás termékei is is­mertté váljanak. Bővülhet a bérgarancia köre A hazai munkavállalók részé­re nagyobb védettséget bizto­síthat a rövid időn belül módosítandó, a bérgarancia­alapról szóló törvény. Az Európai Uniós rendelkezések alapján változó jogszabály hatályát kiterjesztik a köz­szférában dolgozókra és az egyéni vállalkozókra is. Magyarországon 1994 óta műkö­dik a bérgarancia-alap intézmé­nye. Jogi szabályozását a ’90-es évek gazdasági bizonytalansága, a tömeges csődhullámok tették szükségszerűvé, abban az idő­szakban ugyanis csak ilyen mó­don lehetett biztosítani, hogy a fi­zetésképtelenné váló vállalatok dolgozói megnyugtató módon hozzájussanak jogos bérükhöz. Az uniós csatlakozás előkészí­tésének elemeként most a hét év­vel ezelőtt született jogszabály módosítása van napirenden. Az Országos Munkaügyi Tanács há­romoldalú érdekegyeztető fóru­ma az elkövetkező hónapokban vitatja meg a kormányzat részé­ről javasolt módosító indítványo­kat. A munkavállalókat érintő lé­nyeges elem, hogy a változó jog­szabály a jövőben a közszférában dolgozókra is kiterjesztené a bér­garancia intézményét. Ebben az esetben a fizetésképtelenné váló munkáltató helyett a költségvetés biztosítja majd a bérek kifizeté­sét. Ugyancsak fontos változás le­het, ha a törvény tervezett rendel­kezéseinek értelmében bekerül­nek a bérgarancia körébe az egyéni vállalkozók, a társadalmi szervezetek, egyesületek és ala­pítványok is. A munkaadók ugyanakkor ne­hezményezik azt az elképzelést, amely azonnali hatállyal eltörölné a cégek esetében jelenleg még fennálló 12 hónapos működési határidőt, amivel a dolgozók azonnal bekerülnek a bérgarancia körébe. kaszás e. Meg kell tanulni pályázni Rajtol a vidékfejlesztési támogatás Az agrártárca meghirdette a vidékfejlesztési céltámoga­tást, amelyre a pályázatokat október 15-ig lehet benyújta­ni. A kétéves költségvetésben erre a célra összesen 10 mil­liárd forint áll rendelkezésre - jelentette be tegnap Kékkői Zoltán. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium politikai ál­lamtitkára elmondta: az idén 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztés támogatására, a falusi lakosság élet- és munkakö­rülményeinek javítására. Jövőre ez az összeg 5,5 milliárdra emel­kedik, s várhatóan elindul a SAPARD-program is, amelynek keretében az Unió is segíti a vidé­ken élők boldogulását. A pályázati rendszer célja, hogy javítson a mezőgazdaság­ból élő vidéki népesség esély- egyenlőségén. Lehetőséget bizto­sítson a vidéki területeken fellel­hető, helyi adottságokra alapo­zott alternatív vagy kiegészítő jö­vedelemszerzésre, valamint a he­lyi tevékenységet segítő és meg­alapozó infrastrukturális fejlesz­tések támogatására. A vidékfejlesztési céltámoga­tások közül öt területet emelt ki az államtitkár. Ezek szerint dotá­ció igényelhető ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programokra, tájjellegű termé­kek előállítására, a helyi jellegze- tességű mezőgazdasági tevé­kenységekre épülő élelmiszer­feldolgozás, -értékesítés fejlesz­tésére, hagyományos kézműipa­ri mesterségek újjáélesztésére. Kiemelten ösztönzik a falusi és agroturizmust. A támogatásra azok is pályáz­hatnak, akik már nem, vagy alig tudnak megélni a mezőgazdaság­ból, ezért változtatni szeretné­nek, például úgy, hogy piacképe­sebb árut állítanak elő. Szendrőné Font Erzsébet, a földművelésügyi tárca főosztály- vezetője fontosnak nevezte, hogy a vidéki lakosság megismerje az uniós pályázati rendszereket és megtanuljon pályázni. Ez azért is fontos, mivel hazánk csatlakozá­sa után a jelenleginél lényegesen nagyobb összegeket lehet majd igényelni. A most meghirdetett program is már az uniós elvek­nek megfelelően működik. A fő­osztályvezető elmondta: a vidék- fejlesztési céltámogatások elnye­résére sokkal nagyobb az esé­lyük azoknak, akik egymással összefogva kistérségi rendszer­ben gazdálkodnak: közösen tör­ténik a termelés, a feldolgozás és az értékesítés. Tavaly 1150 pályázat érkezett a minisztériumhoz, a benyújtott programok negyven százaléka nyert támogatást. A tárca az idén mintegy kétezer pályázóra szá­mít. A megpályázható támogatás maximális összege 25 millió fo­rintot lehet, az állami pénzek igénybevételéhez azonban 25 százalékos saját rész is szüksé­ges. A pályázatok benyújtásának határideje: október 15. A határ­idő után jelentkezők már csak a jövő évi pénzből kaphatnak. A tárca pályázati egységcsomagot készített, amelyet el lehet olvas­ni, le lehet tölteni a minisztérium honlapjáról ( www.fvm.hu ), illet­ve beszerezhető a Regionális Vidékfejlesztési Irodákban is.-UG­Elavult almaültetvények Támogatást kér a Terméktanács Az idén is várható piaci zava­rok leküzdéséhez közvetlen termelői támogatást kér az Alma Terméktanács a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztériumtól; kérel­mét már eljuttatta Vonza András miniszterhez. Jakab Ferenc, a szervezet elnöke az idei támogatás mértékét kilo­grammonként 9 forintban látja megfelelőnek. A támogatást az Alma Terméktanács javaslata alapján közvetlenül a termelők­nek kellene kifizetni, természete­sen a megfelelő bizonylatok, a felvásárlási jegy vagy számla be­mutatása után. A támogatás - a tanács állás- foglalása szerint - a 2001. au­gusztus 13. és 2002. május 31. között értékesített alma után jár­na. Jakab Ferenc elmondta: amíg az új, piacképes, kiváló minősé­gű almaültetvények teljes mér­tékben ki nem váltják az elavult fajtaszerkezetű kerteket, és nem épül ki hozzájuk a korszerű táro­lási és feldolgozói infrastruktúra, addig szükség van a régi ültetvé­nyeken termelt gyümölcs eladá­sának támogatására. Másképp a piacon ugyanis sem étkezési al­maként, sem iparilag feldolgozva nem lehet értékesíteni a terméket - hangsúlyozta az elnök. Magyarországon a becslések szerint idén 390 ezer tonna alma várható, ebből a legtöbb - 261000 tonna - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Jelentősebb további termőkörzetek közül Bács-Kis- kun megyében 21000, Borsod- Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében 18-18000, míg Zala megyében 12000 tonna alma­termésre számítanak. ■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 400,75 Cseh korona 7,28 Euró 247,15 Német márka 126,37 Osztrák schilling 17,96 Lengyel zloty 66,42 Svájci frank 163,94 Szlovák korona 5,76 USA-dollár ___________281,1 Eg ylakásos családi házból épül a legtöbb fotó: europress/archív

Next

/
Thumbnails
Contents