Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-11 / 187. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A Z D A S Á G I 2001. Augusztus 11., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 10.) Borsodchem 4 920 Ft o Égis 10 800 Ft q Matáv 705 Ft 8 Mól 4 325 Ft 8 OTP 14 800 Ft 0 Richter 16 400 Ft q TVK 3185 Ft ű Zalakerámia 1875 Ft B BUX: 6498,75-0,36% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 6-10-IG 6800 66,821 *6577,12^ ; ; 6700 _ j623’58! >6K2Z7j j 6600 l 649875 6400 íjJ , i pont J * * * J •O T3 Ü S IS I 1 1 3 ^ 3: iC CO O Q­AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 394,17 7,29 247.04 126,31 17,95 65,55 163,75 5,77 276.05 Származási hely Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szorgalmazza, hogy a marhahústermékek értékesíté­sekor az uniós gyakorlathoz ha­sonlóan Magyarországon is sze­repeljen az előrecsomagolt áruk csomagolásán és a vendéglők étlapjain a származási ország­név. Az EU tagállamaiban már évek óta feltüntetik a marhahús származási országát._________■ Hírek TRAKTOR. Traktor-összeszere­lő gyár létrehozását tervezi Új fehértón a helyi Amobil Trade Kft., amelynek első erő­gépe már elkészült és típus­bizonyítványra vár - közölte Kovács András, a cég ügyvezető igazgatója. Elmondta: a prototí­pus összeszereléséhez az ang­liai Perkins cégtől kapták a nyu­gat-európai környezetvédelmi követelmények szerint gyártott 85 lóerős motort, az alkatrésze­ket pedig Fehér-Oroszqpszág- ból, Lengyelországból, Német­országból, valamint a magyar gyártóktól szerezték be. VIDÉKFEJLESZTÉS. A nyu­gat-dunántúli régióból, Győr- Moson-Sopron, Vas és Zala me­gyéből tavaly összesen 180 pá­lyázat érkezett vidékfejlesztési céltámogatásra és ezzel mint­egy 180 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a pályázók - hangzott el pénte­ken a földművelésügyi tárca által működtetett pályázati rendszerről tartott fórumon. EXPORT-IMPORT. Az előze tes adatok szerint a külkereske­delmi termékforgalom hiánya az idei év első félévében 2,025 milliárd euró volt, 16,561 milli­árd euró export és 18,586 milli­árd euró import egyenlegeként - tájékoztatott a Külügyminisz­térium, és a Gazdasági Minisz­térium közös közleményben. BÍRSÁG. Súlyos jogszabálysér­tések miatt a Signal Biztosító Rt.-t és a Grawe Életbiztosító Rt.-t 5-5 millió forintra, a bizto­sítók első számú vezetőit pedig 500-500 ezer forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Kisebb szabálytalanságok miatt 100 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a PSZAF az ERSTE Sparkassen Biztosító Rt.-t is. ■ Holtvágányon a megállapodás A MÁV szerint sokat veszíthetnek a vasutasok A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) a MÁV ígéreteinek be nem tartását részletező 13 oldalas jelentésében szorgal­mazza a reprezentatív szakszervezetek és a vasúttársaság között tavaly februárban létre­jött hároméves megállapodás felmondását. Az aláíró másik két érdekvédelmi szervezet egy­előre nem lát kellő indokot a munkabékét nyújtó megállapodás felrúgására. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke cáfolta lapunk in­formációját, amely szerint sem a Vasutasok, sem pedig a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem tu­dott arról, hogy a harmadik reprezentatív szak- szervezet az egyezség felmondását fontolgatja. Ugyanakkor Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke, és a Vas­utasok Szakszervezetétől Varga Gynláné egybe­hangzóan állítja: ők csak a sajtóból értesültek Gaskóék szándékáról. A megállapodás felmondá­sa az azt kezdeményező érdekképviseleti vezető szerint nem jelent automatikusan konfliktust a felek között. Az előírásoknak megfelelően most 15 napos egyeztetési folyamat kezdődik, amely­nek végén vagy a munkavállalók jobb munka- körülményeit biztosító módosított egyezség vált­ja fel a régit, vagy azt a szakszervezet felmondja, azaz érvénytelenné válik a megállapodást. Borsik János elmondása szerint szakszervezet­ük félévente felülvizsgálja a másfél évvel ezelőtt kötött megállapodás teljesülését, véleményüket ezzel kapcsolatban legközelebb ősszel hozzák nyilvánosságra. Az érdekvédelmi vezető jelenleg nem látja indokát a vasúttársasággal kötött meg­állapodás felmondásának, bár mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy teljességgel elégedettek len­nének a vasutasok helyzetével. Véleménye sze­rint a bér, a szociális ellátás és a munkavégzés fel­tételeivel kapcsolatos más feltételek sem javultak a nemzetgazdaság fejlődésével arányos mérték­ben. Borsik arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy vajon a négyoldalú (MÁV Rt. és a három reprezentatív szakszervezet) megállapo­dás VDSZSZ által való felrúgása kihat-e a másik két szakszervezet tagságára is, azonban egy 1999-ben született bírósági döntés arra enged kö­vetkeztetni, hogy az önálló döntési jogkörrel bíró aláíró felek bármelyikének visszakozása a többi­ekre is érvényes. Rendkívül nyomós indok szolgáltathat csak alapot az egyezség felmondására, erre most nincs itt az idő - közölte vélemé­nyét lapunkkal Varga Gyuláné: A vasutasok szakszervezet­ének illetékese szerint - bár nem mindennel elé­gedettek - a más­fél éve tartó munkabéke olyan értéket képvisel, amelyet most, a korábbinál sokkal kevesebbet biztosító Munka törvénykönyvének életbe lépé­se után nem szabad kockáztatni.- Ahhoz, hogy megkezdődjenek a tárgyalá­sok, a szakszervezetnek le kell tennie az asztalra a javaslatát, de ezt még nem kaptuk meg - nyilat­kozta lapunknak Bajnai Gábor, a MÁV vezér­igazgató-helyettese, amikor a VDSZSZ bejelenté­séről kérdeztük.- A kifogásaikat elmondták, többek között azt, hogy a MÁV nem tartotta be a tavaly megkötött béregyezséget.- Ezt azért nem értem, mert januárban Gaskó István aláírta a kollektív szerződés feltételeinek megfelelő, idei bérfejlesztési tervet, amihez szigorúan tartjuk magunkat.- Azt is kifogásolja a szakszervezet, hogy több dolgozót bocsátottak el, mint ahány a megállapo­dásban szerepel.- Ez nem felel meg a valóságnak, hatszázzal csökkenthettük volna a létszámot, de csak kettő­százhárom munkatársunktól váltunk meg.- Egy tarifarendszer rendezi az egyes munka­körök - baktertől a mozdonyvezetőig - bérrend­szerét. Ebben sincs megállapodás.- Eddig öt változatot adtunk át a szakszerveze­teknek, de a három érdekképviselet között nincs egyetértés.- Mi vár a vasutasokra, ha felmondják a kol­lektív szerződést?- Elvesztik a három évig tartó bérfejlesztési biztonságot. Ma mindenki tudja, mit visz haza a borítékban havonta. Elmaradna többek között a 25 ezer embert érintő balesetmentességért járó jutalom, megszűnne a pályakarbantartók jutal­mazási rendszere és a távközlésiek prémiuma. Úgy tűnik, rendszerré vált, hogy minden augusz­tusban kitör a MÁV-nál a szakszervezetek okoz­ta válság, „a labda ezúttal is náluk van”. HORVÁTH MAGDOLNA-KOÓS TAMÁS Nem drágul a kenyér Sem drágább, sem olcsóbb nem lesz a kenyér; a sütőipar év vé­géig nem tervez áremelést, mivel az idén nem kell számítani a liszt drágulására. A pékek december végéig valószí­nűleg nem emelik a sütőipari ter­mékek árát - jelentette be tegnap Marton István. A Magyar Pékek Ipartestületének elnöke elmond­ta: az árak emelésére legfeljebb abban az esetben kerülne sor, ha a sütőipari termelési költségek drasztikusan drágulnának. A betakarításra kerülő búzá­nak mintegy 35-40 százaléka sütőipari minőségű. Ez a meny- nyiség egy évre fedezi a hazai szükségleteket. A malmi és a ta­karmánybúza a vártnál kedve­zőtlenebb aránya a minőségi búza felvásárlási árát megemel­te, s ez az új liszt árát is jelentő­sen befolyásolja. Ezért lényeges mértékű lisztárcsökkenés nem várható. A kenyér termelői ára jelenleg 95-130 forint. Az ipartestület el­nöke szerint a gázár, a minőség- biztosítási rendszer kiépítésének költségei hatszázalékos áreme­lést indokolnának, ezt azonban a sütőipar mégsem tudja megtenni, mivel a lisztárak időlegesen két- három forinttal csökkentek az el­múlt hónapban. A sütőipart érzé­kenyen érintette a 12 százalékos energiaár-változás, és más egyéb költségek - mint például a január­tól bevezetett 25 százalékos mini­málbér-emelés - növekedése is, A FEHÉR KENYÉR KŐLTSEBSZEBKEZETE %-BAN Anyaghányad 38,8- liszthányad 31,7 Energiahányad 22,6 Bérhányad 21,0 Egyéb költség 3,3 Eredmény 3,6 Áfa 10,7 Összesen: ___________100,0 Forrá s: Sütőipari Egyesülés, Magyar Pékek Ipartestülete ezért az árakat nem tudják lefelé módosítani. Az elmúlt időszak­ban a raktáron lévő készletek ter­més előtti akciós eladásának kö­szönhetően valamelyest csökkent a liszt ára, azóta az árak meg­indultak felfelé, illetve vissza­álltak a tavalyi szintre. ÚJVÁRI GIZELLA Most a marha is jó üzlet FVM: a piac élénkülése megemelte a felvásárlási árakat A piaci kereslet élénkülése megemelte a sertés, a marha és a baromfi árát. Csak a méhészek panaszkodnak az idei gyen­ge termés miatt - derül ki egyebek között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott tájékoztatásból. A román és horvát export hatá­sára az elmúlt hetekben meg­élénkült a hízómarhapiac. A bor­jút kilónként 250-320 forintért vásárolják fel a kereskedők, de ha exportra szállítják, megadják érte a 400 forintot is. A növendék üsző kilónkénti ára 200-280 fo­rint, a tehéné 120-160 forint kö­zött mozog. A rekkenő hőség és a mérsé­kelten meleg napok gyakori válto­zása ingadozást okozott a tejter­melésben. Főként a kisebb gazda­ságokban, ahol gyengébb a hűtő- berendezések teljesítménye, romlott a tej minősége. Változatlanul élénk a kereslet a jó minőségű vágósertések iránt. A feldolgozóüzemeknél alap- anyaghiány jelentkezett, ezért több vágóhíd csak csökkentett kapacitással üzemel. A felvásárlá­si árak 360 forinttól 400 forintig szóródnak. A nagy súlyú és a selejt kocákért is megadják kilón­ként a 360 forintot. Az elmúlt he­tekben érezhetően megnőtt az ér­deklődés a minőségi kocacsere és az új állományok beállására igé­nyelhető támogatások iránt. A baromfipiacon jó ára van most a brojlercsirkének, a felvá­sárlók megadják érte a kilónkénti 200-250 forintot is. A szakembe­rek a fogyasztás emelkedését a marhahús iránti kereslet csökke­nésének tulajdonítják. A kacsá­hoz 180-200, a libához 300-320, a pulykához 205-220 forintos áron lehet hozzájutni. Javult a vágónyúltartók te­nyésztési kedve, 350-400 forintot kapnak a jószág kilójáért. A méhészek a gyenge akácter­mésre panaszkodnak, aminek kö­vetkeztében méhcsaládonként igen gyenge, 10-15 kiló a méz­hozam. A méhészek szerint meg­lehetősen gyenge minőségűek az idén a repce- és a napraforgó-le­gelők is. Az új fajták olajtartalma ugyan lényegesen magasabb, mint a korábbi fajtáké, nektárter­melésük azonban a felét sem éri el annak. Az akácméz kilónként 400-440, a vegyes virágméz 260- 280 forintba kerül. (ÚJVÁRI) Agrárkamara: vegetálnak A taglétszám kevés a testület működéséhez SZEKSZÁRD ___ Ne héz helyzetbe került a Tol­na Megyei Agrárkamara. Mi­után megszűnt a kötelező kamarai tagság, az eredeti létszámnak csupán a tíz szá­zaléka maradt. A kamara el­lehetetlenült, mert fenntar­tani sem tudja magát a bevé­telekből. Az országban két me­gyében, Nógrádban és Tolnában került olyan helyzetbe az agrárka­mara, hogy felmerült a megszűnés gondolata. A jogszabályok szerint azonban köztestületet nem lehet felszámolni, így Tolna megyében se működ­tetni, se megszüntetni nem le­het az agrárkamarát. Kővári László elnök kérdé­sünkre elmondta, megszüntetni akkor lehetne, ha 10 fő alá csök­kenne a taglétszám. Most 150- 200 között van az önkéntes ta­gok száma. Más megyékben is így van, a gond csupán az, hogy a tagok többsége Tolnában kis­termelő. A nagyobb vállalatok, szövetkezetek ugyanis sokkal több tagdíjat fizetnének, mint az egyéni gazdák. Szekszárdon augusztus ele­jén az ügyvezető elnökség úgy döntött, hogy minden alkalma­zottnak felmondanak, csupán egy fő maradhat, az is félállás­ban, aki az adminisztrációs és egyéb feladatokat ellátja. A ka­mara fénykorában 42 főt foglal­koztatott, tagjainak a száma pe­dig elérte a háromezret. Kővári László azt is elmondta: már a múlt év őszén látták, hogy a tagdíjakból befolyt összeg nem lesz elég a működéshez, ezért levelet írtak a földművelésügyi minisztériumba, a kamarákat felügyelő szervekhez, valamint kérték a térség országgyűlési képviselőinek a támo­gatását is. A miniszté­riumba írt levélre még választ sem kaptak. A múlt hónapban a Ma­gyar Agrárkamara or­szágos vezetői is vol­tak Szekszárdon, ezt követően született meg az a döntés, hogy fel kell mondani mindenkinek. A helyzetet nehezíti, hogy fizet­nivalója is van a Tolna Megyei Agrárkamarának, a társadalom- biztosításnak tartoznak néhány millió forinttal. Kővári László szerint kiutat jelenthetne, ha a tartozásaikat központi keretből rendeznék, és a kamara olyan szakmai fel­adatokat kapna, amelyek von­zóvá tennék a mezőgazdasági termelők szemében, így az ön­kéntes tagság köre bővíthető lenne. Szerettük volna megkérdezni a Magyar Agrárkamara főtitká­rának, dr. Mészáros Gyulának a véleményét is. Ő azonban elfog­laltságára hivatkozva, nem tu­dott időt szakítani a válaszra. MAUTHNER Szabadfoglalkozású orvosok Köztiszviselők vagy vállalkozók? _________Budapest__________ El készült az a törvényterve­zet, amely az egészségügyi közintézményekben az orvo­sok szellemi szabadfoglal­koztatásának feltételeit rög­zíti. Mikola István szakmi­niszter szerint szó sincs ar­ról, hogy bárkit is kényszer- vállalkozásba „kergetnének”. A jelenleg közalkalmazotti stá­tusban foglalkoztatott doktorok a jövőben három lehetőség közül választhatnak: maradnak tovább­ra is alkalmazottak, illetve sza­badfoglalkozású orvosként vagy vállalkozó orvosként kötnek szerződést a kórházukkal. A közalkalmazotti státus eg­zisztenciális szempontból biz­tonságosabb helyet biztosít a doktornak egy adott intézmé­nyen belül, ám a jövedelme felte­hetően elmarad a kockázatosabb - vállalkozói vagy szabadfoglal­kozású - formát választókétól. A szellemi szabadfoglalkozá­súak kizárólag a szaktudásukat és a munkaerejüket „bocsátják áruba” az egészségügyi szolgálta­tásokat nyújtó intézménnyel kö­tött szerződés keretében. A. tör­vénytervezet előkészítői még vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a szabadfoglalkozású dok­torok szerződhetnének-e a jövő­ben közvetlenül az ellátást finan­szírozó Országos Egészségbizto­sítási Pénztárral. Az egészségügyi tárca szakértői szerint ebben a formában nem biztos, hogy min­den orvos nagyobb jövedelemre tesz szert. Várhatóan csak a leg­jobbak, mégpedig teljesítmény­arányosan kaphatnak több pénzt. Aki több beteget lát el, az jobban keres majd. A most még jellemző­nek mondható „egyenlősdi” vár­hatóan megszűnik. A vállalkozó orvosok helyzete annyiban más, hogy ők az egész­ségügyi intézményekkel kötött szerződésben a szaktudásukon túl a rendelések tárgyi feltételeit is biztosítják. Ők ugyancsak ab­ban érdekeltek, hogy minél több beteg bizalmát elnyerjék. NÉMETH ZSUZSA SERTESFELVflSÁRLflSI ARAK 32. HÉT_______________________(FORINT) I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár:______________364,85 Ebből : 1. gazdasági társaság átlagár: 367,91 2. szövetkezeti átlagár: 365,64 3. egyéni vállalkozói átlagár: 352,22 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár:________374,84 Ebből : 1. gazdasági társaság átlagár: 375,57 2. szövetkezeti átlagár: 375,87 3. egyéni vállalkozói átlagár: 367,32 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak:__________________________ 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 380 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 371 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 380 4. Központ (Budapest, Pest megye): 382 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 372 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 371 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 370 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: ________________ E: 461,08 U: 447,78; R: 427,71 O: 405,68 , P: 396,66 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár:________________3,14 DM , Forrás: HÚSCÉH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents