Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-07 / 157. szám
Hl 2001. Júuus 7., Szombat A L M A N A C H 1 1 8 13. OLDAL Lengyeltóti a Pogány-völgy központja Lengyeltóti újra vezető ereje a Po- gány-völgyi kistérségnek. Látványos küzdelmet folytat a vidék föl- emelkedéséért. A munkahelyteremtés nehézségeire azonban egyelőre a városnak sincs átütő megoldást adó receptje.- Valaha jelentős körzetközpont volt Lengyeltóti, és ma újra az. Mennyiben más ez a szerepvállalás? LENGYELTÓTI PÉNZE- Az együttműködés 1990-ig politikai akaraton alapult, és sok feszültség forrása volt. Ma gazdasági alapokon nyugszik a körzet együttműködése. A Pogány-völ- gyi kistérség tíz települése meg tud lenni egymás mellett, és közösen gondolkodik - mondta Papszt Lajos polgármester. - Lengyeltóti a helyzeténél fogva kereskedelmi, egészségügyi, oktatási központ, és ide járnak dolgozni is az emberek a szomszédos településekről. A kormány akaratából pedig közigazgatási központ lett.- Mi a kistérség legfontosabb közös célja?- Hogy turisztikailag vonzó legyen, de az itt lakóknak nyugodt, békés vidék maradjon. A szennyvízhálózat kiépítése a legjobb példa az együttműködésünkre, ebben kilenc település vesz részt. Ezt a jelentős beruházást egyedül senki sem tudja véghez vinni. A kihelyezett kormányülés jelentős fordulatot hozott, s bízom benne, hogy még az idén megkezdhetjük az építést. Jó pályázatot adtunk be, és ígéretet kaptunk a környezetvédelmi alap célelőirányzat elnyerésére is.- Ellentmondásosnak látszik, hogy az önkormányzat több mint 60 millió forintot költ szociális kiadásokra, s ha valaki körülnéz a városban, azt látja: szinte mindenki vállalkozik, alig van olyan ház, ahol ne kereskednének, szolgáltatnának.- Nincs' ebben semmilyen ellentmondás. Lengyeltótiban valamennyi infrastruktúra kiépült, megengedhetjük magunknak, hogy többet fordítsunk a szociális támogatásokra. Ebben a 60 mülió forintban a bölcsődei ellátás és a családsegítő szolgálat működtetése is benne van. Sokan mezőgazdasági vállalkozásból élnek, az utóbbi tíz évben több mint százzal csökkent a város lakossága. A gyermekek száma a roma lakosság körében nő. Ha visszafognánk a szociális támogatásokat, nőne a megélhetési bűnözés, és ezt nem akarjuk. Ahhoz, hogy munkahelyeket teremtsünk, tőkeerős cégeket kellene idetelepíteni, de ehhez hiányzik a szakképzett munkaerő.- Mégis mit tud tenni az ön- kormányzat a tőke idecsalogatá- sáért?- Két évig iparűzési adókedvezményt adunk, a fiataloknak pedig kedvezményes telkeket kínálunk. Magas színvonalon működtetjük az intézményeinket, mert azt akarjuk, hogy a gyerekeink ne legyenek hátrányos helyzetben.- Milyen lesz Tóti tíz év múlva? Papszt Lajos polgármester- Csendes, polgári kisváros. Kertvárosi hangulatot árasztó település, ahol békés emberek laknak. ■ Hiányzik a szőlőfeldolgozó Németh János hegybíró szerint hiányzik egy szőlőfeldolgozó, mert a borászatnak nincsenek hagyományai Lengyeltótiban, pedig az itteni hegyek leve kitűnő. A bortörvény is megköti a gazdák kezét, kevesen gondolnak a vendéglátásra. A lengyeltóti hegyközségnek 467 tagja van, 315 hektáron termesztenek szőlőt. Jellemző fajtáik a zöld veltelini, a királyleányka, a Csabagyöngye, illetve a chardon- nay, a pinot nőire és a merlot. A kistermelők szőlői a Fácánosban és a Mohácsi-zártkertben találhatók. Mint Németh János hegybíró elmondta, egyre többen alkalmazzák a korszerű művelési technológiákat. Ezt bizonyítja a legutóbbi borverseny is: a szigorú zsűri 48 bormintát értékelt, és sok aranyérmet osztott ki. Azt viszont nagyon sajnálja, hogy kevesen foglalkoznak borászattal, és alig akad olyan pince, amit a feldolgozáshoz fejleszteni lehetne. Ez gátja a falusi turizmus elterjedésének, s a bortörvény szintén megköti a gazdák kezét. A hegyközség tagjai is gondolkodnak egy feldolgozó létesítésében, a közös akarathoz persze az állami támogatások elnyerése szükséges. Nem idegen számukra a közös beruházás: a hegyközség már két küométernyi utat látott el szilárd burkolattal az ültetvények között, jövőre újabb másfél kilométert szórnak le murvával, hogy szüretkor biztonságosabb legyen a szállítás. ■ Telkek az építkezőknek A Nagy Imre utcával párhuzamosan szeretne feltárni egy területet az önkormányzat építési telkek kialakítására, mert a városban szinte egyetlen üres telek sincs a fé- szekrakóknak. Jelenleg a kisajátítási eljárásnál tart a terv megvalósítása, amelynek során 25-30 telket alakíthatnának ki. Abban is bíznak, hogy a vörsi kormányülést követően a parlament is napirendre tűzi a Balaton-törvény módosítását, mert fótiban megállt az élet. A törvény szerint a szennyvízcsatorna hiányában nem adhatók ki építési engedélyek. A törvénymódosítás ezt a szigort oldaná azzal, hogy amennyiben megkezdődik a csatornázás, elindíthatják az építkezést is, legfeljebb a használatbavételi engedélyt kötné a csatorna meglétéhez. Ennek megvalósításához is közelebb került a város. Idén kezdenék a kivitelezést, miután kedvező ígéreteket kaptak az állami támogatásra. Felpezsdülhet az építkezési kedv Tódban is. ■ Oroszlánszív a kövekben Sorra kerülnek ki a fonyódi közterületekre a kőből faragott oroszlános padok, amiket megcsodálnak a sétálók. Kevesen tudják, hogy az alkotójukat Lengyeltótiban kell keresni. Méghozzá a buzsáki út mellett, egy érdekes épületnél, amely szintén felhívja magára a figyelmet faragott kőoszlopsoraival. Bonyhádi István kőfaragóműhelyében életre kelnek a mesterek évszázados álmai. Szenvedélyesen gyűjti a szép és érdekes faragásokat, a kőszobrászat ereklyéit, hogy a mai ember számára újra hasznosak legyenek megújult formában. így bukkant rá a fonyódi gyermekotthon kertjében arra az oroszlános lábazatú padra, ami mintául szolgált. 1998-ban megállapodást kötött a fonyódiakkal, s azok 500 ezer forinttal járultak hozzá a költséges sablonkészítéshez. Csakhogy közbejött a súlyos betegség és a cégének összeomlása. Egy éve sürgetőlevelet írt a város, aggódva a megállapodás teljesítésének elmaradása miatt. Ekkor Bonyhádi István személyesen vállalta a két évvel korábban tett cégígéretet. S tavasszal megkezdte műhelyében a sorozatgyártást. Elmondta, hogy nem volt könnyű újraalkotni a padokat, s most kerülnek ki a műhelyből azok az oroszlánok, amiket évekkel ezelőtt elképzelt. Szívügye ez a munka, mert nem szerette Volna, ha ezek a padok elvesznek a jövő számára. Ma hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Fonyód újabb jellegzetességgel büszkélkedhet. ■ Bonyhádi István 1948-tian született Nagyatádon. Építőipari szakmákat tanult. 1973-tól épületszobrászként dolgozik LengyelAZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMŰ RT, A LENGYELTÓTI ÁFÉSZ, A NAGYBAJOM- ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, A VILL-MASTER '95 KFT, A HUBERTUS RT, A JUNGLANS HUNGÁRIA KFT, A HYNDAI MÁRKAKÉPVISELET ÉS -SZERVIZ, MAKARÉSZ ZOLTÁN KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓ, __AJ.LB. VÍZ-, GÁZ-, SZERELVÉNYSZAKÜZLET t. A LENGYELTÓTI ÖNKORMÁNYZAT. Ka talin az év első újszülöttje A tóti napok ünnepélyes megnyitóján tegnap köszöntötte Papszt Lajos polgármester Androkity Katalin Annamáriát, Lengyeltóti idei első újszülöttjét. A takarékbetét a kislány 18. évéig kamatozik. A város egyik legifjabb lakója édesanyjával és egyik testvérével Androkity Katalin Annamária január 14-én született, négykilós súllyal és 56 centiméterrel. Az öt és fél hónapos kislány ma is jóval fejlettebb a kortársainál, a súlyát megduplázta, és 67 centiméterre nőtt. Ő az év első lengyeltóti újszülöttje. Nagy családba érkezett; három testvére, Laci, Alexandra és Klaudia várta. Édesanyja elárulta: akadt, aki megszólta, amiért vállalta a negyedik gyermeket is. Úgy véli, aki ezen csodálkozik, az nem is részesülhet abban a sok örömben, melyet a gyermekek nevelése, jelenléte szerez. Gresa Erzsébet évekkel ezelőtt fodrászként dolgozott, ma hivatásos édesanya. Ezt tervezi a továbbiakban is: a gyes letelte után Katalin nyolcéves koráig otthon maradhat a kislánnyal. Még így is elkél a nagymama segítsége, akivel együtt él a család a szülői házban. ■ Munkaeszköz a személyiség A lengyeltóti gyerekek nem élnek rosszabbul, mint az országban általában. A várost elkerülik a kirívó esetek, mint a drog vagy a gyermekszökések. A családsegítőknek azért akad dolguk, legfőbb munkaeszközük a személyiségük. Berzsenyi Ferencné, a bölcsőde és a családsegítő szolgálat vezetője három munkatársával igyekszik a gyermekek és a lengyeltóti családok mindennapi gondjaiban támaszt nyújtani. Elismeri, hogy hiányt pótol ez az intézmény az emberek életében, hiszen egykoron segítettek a rokonok, a barátok. Néha az is elég volt, ha meghallgatták a bajbajutottat. Ma kellenek a szakemberek, mert többnyire nincs kihez fordulni. Intézményük felkészült a segítségnyújtásra, tapasztalatai szerint az emberek még nem a problémáik feltárására. Az tény, hogy a legtöbb családi vagy gyermeknevelési gond mögött az anyagiak hiánya, a munkanélküliség áll. Az önkormányzat évente 60 millió forintot költ szociális kiadásokra. A szolgálat vezetője szerint a szociális bizottság megértő, problémaérzékeny tagjaival kiválóan tudnak együtt dolgozni. Jól működik a jelzőrendszerük is, fogalmazhatunk úgy, ahol a városlakók életük során megfordulnak, ott a családsegítőknek van- nak kapcsolataik. _________■ A semmiből teremtett zeneiskolát Marián József volt az iskolaigazgató, amikor Korolovics Lajos bekopogtatott hozzá, hogy hol a zeneiskola. - Maga az! - mondta a főnöke. S azt is hozzátette: vásároljon be a zeneoktatás indításához, a pénz nem számít. Tényleg nem számított, de nem ragadtatta el magát. Mégis egy kisteherautóval ment a büdapesti Triál-raktárhoz, és megpakoltatta a járművet. Hazahozott egy csaknem teljes fúvószenekari hangszerkészletet, három pianínót, s mindent, ami kellett. A lengyeltóti zeneoktatás kezdetben a fonyódi kihelyezett tagozata volt, öt éve azonban önálló, s Korolovics Lajos azóta vezeti az általános iskola igazgatóhelyetteseként. Ma az iskola művészeti programjában a gyerekek a zene mellett néptáncot tanulnak, a következő tanévtől a képzőművészet is beépül a tanrendbe. A 360 diákból 130 vett részt a művészeti képzésben. Korolovics Lajos a héten dzsessztábort vezetett az iskolában. Állítja: ez a zenei irányzat arra kiváló, hogy a zeneiskolában ne előadóművészeket neveljenek, hanem zenét értő embereket. Mivel már diákkorában is tanított, tapasztalta a zeneiskolai képzés hiányosságait, s ezeket azóta is igyekszik elkerülni. A pedagógus munkáját a diákok sikerei mérik. Nos, a lengyeltóti gyerekek rendszeresen jól szerepelnek a megyei versenyeken, tavaly egy nemzetközi ifjúsági dzsesszfeszti- válról is második díjjal tértek haza. A Big Bánd zenekar pedig nemcsak a város rendezvényeinek elmaradhatatlan szereplője, hanem a balatoni Korolovics Lajos 1966-ban született Szolnokon. Zenei óvodába, iskolába járt, majd elvégezte a debreceni konzervatóriumot. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát klarinét szakon. 1988-ban költözött gyógypedagógus feleségével Lengyeltótiba. Öt éve az általános Iskola igazgatóhelyettese, ön- kormányzati képviselő. turizmusé is. Ezen a nyáron is sok tóparti szereplés vár az együttesre, amelyet két város: Lengyeltóti és Fonyód támogat az alapítvány révén. ■ A GONDOS GAZDÁK A város irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Papszt Lajos. Az alpolgármester: Dankó József. A képviselő-testület tagjai: Szabó Péter, Kóczián Lászlóné, Trenyik Tibor, Lovassy Zsuzsanna, Vajda Imre, Komócsin Zoltán, Szabó Tibomé, Korolovics Lajos, Madarász János, Zsombok Lajos. A jegyző: Sípos Ferenc. Intézményvezetők: Zsombok Lajos, az általános iskola igazgatója, Takács Józsefné a napközi otthonos óvoda vezetője, Németh Márta, a művelődési ház igazgatója, Peitlemé Takács Éva, a könyvtár igazgatója, Berzsenyi Ferencné, a bölcsőde és a család- segítő szolgálat vezetője. ■ Lengyeltóti Ősidők óta lakják ezt a halban, vadban gazdag, termékeny földü vidéket. A Nagyberek lápvilága mindenkor védelmet nyújtott és élelmet adott az Itt élőknek. Lengyeltóti neve népnévből ered és az Árpádok telepitőtevé- kenységét példázza. Először II. István korában. 1116-ban, az almádi monostor alapító oklevelében látjuk: Villa Tout alakban. 1331-ben Thoty, 1536- ban Thothy néven említik. A középkorban a Lengyel család birtoka. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék szerint plébániás hely, a somogyi föespe- rességhez tartozik. Első templomát 1326 körül építették. A törökdúlást csak a lakosság tíz százaléka élte túl. A németeket a XIX. században telepítették be. Lengyeltótinak 1828-ban 1068,1890-ben már 3653 lakója volt. 1871-töl járási székhely. 1872-től 1928-ig körjegyzőség, hozzá tartozott Hács és Kisberény. Virágzó mezőgazdasága, szőlőkultúrája volt már az előző századokban is. Vasútállomását 1896-ban építették, 1923-tól van telefonvonala, 1926-tól közvilágítása. A XX. század elején itt volt a főszolgabírói hivatal, a járásbíróság, a közjegy- zöség, az adóhivatal és csendörség is. Viselik a közterheket A képviselő-testület az idén 42 millió forint helyi adóbevétellel számol az önkormányzat idei költségvetésében. A város lakói fegyelmezetten teljesítik a közterheiket. A legjobb adózók között a Ferro-Flex Kft-t, a Molt, az OTP-t, az áfészt és a Juglans Hungária Kft-t tartják számon. _________■ LE NGYELTÓTI KORFAJA Összes lakó: 3367 tő AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ t t
