Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-07 / 157. szám

Hl 2001. Júuus 7., Szombat A L M A N A C H 1 1 8 13. OLDAL Lengyeltóti a Pogány-völgy központja Lengyeltóti újra vezető ereje a Po- gány-völgyi kistérségnek. Látvá­nyos küzdelmet folytat a vidék föl- emelkedéséért. A munkahelyte­remtés nehézségeire azonban egy­előre a városnak sincs átütő meg­oldást adó receptje.- Valaha jelentős körzetközpont volt Lengyeltóti, és ma újra az. Mennyiben más ez a szerepvállalás? LENGYELTÓTI PÉNZE- Az együttműködés 1990-ig politikai akaraton alapult, és sok feszültség forrása volt. Ma gazda­sági alapokon nyugszik a körzet együttműködése. A Pogány-völ- gyi kistérség tíz települése meg tud lenni egymás mellett, és kö­zösen gondolkodik - mondta Papszt Lajos polgármester. - Len­gyeltóti a helyzeténél fogva ke­reskedelmi, egészségügyi, okta­tási központ, és ide járnak dol­gozni is az emberek a szomszé­dos településekről. A kormány akaratából pedig közigazgatási központ lett.- Mi a kistérség legfontosabb közös célja?- Hogy turisztikailag vonzó legyen, de az itt lakóknak nyu­godt, békés vidék maradjon. A szennyvízhálózat kiépítése a leg­jobb példa az együttműködé­sünkre, ebben kilenc település vesz részt. Ezt a jelentős beruhá­zást egyedül senki sem tudja véghez vinni. A kihelyezett kor­mányülés jelentős fordulatot ho­zott, s bízom benne, hogy még az idén megkezdhetjük az épí­tést. Jó pályázatot adtunk be, és ígéretet kaptunk a környezetvé­delmi alap célelőirányzat elnye­résére is.- Ellentmondásosnak látszik, hogy az önkormányzat több mint 60 millió forintot költ szociális ki­adásokra, s ha valaki körülnéz a városban, azt látja: szinte min­denki vállalkozik, alig van olyan ház, ahol ne kereskednének, szolgáltatnának.- Nincs' ebben semmilyen el­lentmondás. Lengyeltótiban vala­mennyi infrastruktúra kiépült, megengedhetjük magunknak, hogy többet fordítsunk a szociális támogatásokra. Ebben a 60 mülió forintban a bölcsődei ellátás és a családsegítő szolgálat működteté­se is benne van. Sokan mezőgaz­dasági vállalkozásból élnek, az utóbbi tíz évben több mint százzal csökkent a város lakossága. A gyermekek száma a roma lakosság körében nő. Ha visszafognánk a szociális támogatásokat, nőne a megélhetési bűnözés, és ezt nem akarjuk. Ahhoz, hogy munkahe­lyeket teremtsünk, tőkeerős cége­ket kellene idetelepíteni, de ehhez hiányzik a szakképzett munkaerő.- Mégis mit tud tenni az ön- kormányzat a tőke idecsalogatá- sáért?- Két évig iparűzési adóked­vezményt adunk, a fiataloknak pedig kedvezményes telkeket kí­nálunk. Magas színvonalon mű­ködtetjük az intézményeinket, mert azt akarjuk, hogy a gyere­keink ne legyenek hátrányos helyzetben.- Milyen lesz Tóti tíz év múl­va? Papszt Lajos polgármester- Csendes, polgári kisváros. Kertvárosi hangulatot árasztó te­lepülés, ahol békés emberek lak­nak. ■ Hiányzik a szőlőfeldolgozó Németh János hegybíró szerint hi­ányzik egy szőlőfeldolgozó, mert a borászatnak nincsenek hagyomá­nyai Lengyeltótiban, pedig az itteni hegyek leve kitűnő. A bortörvény is megköti a gazdák kezét, kevesen gondolnak a vendéglátásra. A lengyeltóti hegyközségnek 467 tagja van, 315 hektáron termeszte­nek szőlőt. Jellemző fajtáik a zöld veltelini, a királyleányka, a Csabagyöngye, illetve a chardon- nay, a pinot nőire és a merlot. A kistermelők szőlői a Fácánosban és a Mohácsi-zártkertben találhatók. Mint Németh János hegybíró elmondta, egyre többen alkalmaz­zák a korszerű művelési technoló­giákat. Ezt bizonyítja a legutóbbi borverseny is: a szigorú zsűri 48 bormintát értékelt, és sok aranyér­met osztott ki. Azt viszont nagyon sajnálja, hogy kevesen foglalkoz­nak borászat­tal, és alig akad olyan pince, amit a feldolgo­záshoz fejlesz­teni lehetne. Ez gátja a falusi tu­rizmus elterje­désének, s a bortörvény szintén megköti a gazdák kezét. A hegyközség tagjai is gondolkod­nak egy feldolgozó létesítésében, a közös akarathoz persze az álla­mi támogatások elnyerése szüksé­ges. Nem idegen számukra a kö­zös beruházás: a hegyközség már két küométernyi utat látott el szi­lárd burkolattal az ültetvények kö­zött, jövőre újabb másfél kilomé­tert szórnak le murvával, hogy szüretkor biztonságosabb legyen a szállítás. ■ Telkek az építkezőknek A Nagy Imre utcával párhuzamo­san szeretne feltárni egy területet az önkormányzat építési telkek ki­alakítására, mert a városban szin­te egyetlen üres telek sincs a fé- szekrakóknak. Jelenleg a kisajátí­tási eljárásnál tart a terv megvaló­sítása, amelynek során 25-30 tel­ket alakíthatnának ki. Abban is bíznak, hogy a vörsi kormány­ülést követően a parlament is na­pirendre tűzi a Balaton-törvény módosítását, mert fótiban meg­állt az élet. A törvény szerint a szennyvízcsatorna hiányában nem adhatók ki építési engedé­lyek. A törvénymódosítás ezt a szigort oldaná azzal, hogy amennyiben megkezdődik a csa­tornázás, elindíthatják az építke­zést is, legfeljebb a használatbavé­teli engedélyt kötné a csatorna meglétéhez. Ennek megvalósítá­sához is közelebb került a város. Idén kezdenék a kivitelezést, mi­után kedvező ígéreteket kaptak az állami támogatásra. Felpezsdülhet az építkezési kedv Tódban is. ■ Oroszlánszív a kövekben Sorra kerülnek ki a fonyódi közte­rületekre a kőből faragott oroszlá­nos padok, amiket megcsodálnak a sétálók. Kevesen tudják, hogy az alkotójukat Lengyeltótiban kell keresni. Méghozzá a buzsáki út mellett, egy érdekes épületnél, amely szintén felhívja magára a fi­gyelmet faragott kőoszlopsorai­val. Bonyhádi István kőfaragómű­helyében életre kelnek a mesterek évszázados álmai. Szenvedélye­sen gyűjti a szép és érdekes fara­gásokat, a kőszobrászat ereklyéit, hogy a mai ember számára újra hasznosak legyenek megújult for­mában. így bukkant rá a fonyódi gyermekotthon kertjében arra az oroszlános lábazatú padra, ami mintául szolgált. 1998-ban megál­lapodást kötött a fonyódiakkal, s azok 500 ezer forinttal járultak hozzá a költséges sablonkészítés­hez. Csakhogy közbejött a súlyos betegség és a cégének összeomlá­sa. Egy éve sürgetőlevelet írt a vá­ros, aggódva a megállapodás teljesítésének elmaradása mi­att. Ekkor Bony­hádi István sze­mélyesen vállal­ta a két évvel korábban tett cégígéretet. S ta­vasszal megkezd­te műhelyében a sorozatgyártást. Elmondta, hogy nem volt könnyű újraalkot­ni a padokat, s most kerülnek ki a műhelyből azok az oroszlánok, amiket évekkel ezelőtt elképzelt. Szívügye ez a munka, mert nem szerette Volna, ha ezek a padok el­vesznek a jövő számára. Ma hozzá­járulhatnak ahhoz, hogy Fonyód újabb jellegzetességgel büszkél­kedhet. ■ Bonyhádi István 1948-tian szüle­tett Nagyatádon. Építőipari szak­mákat tanult. 1973-tól épület­szobrászként dolgozik Lengyel­AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMŰ RT, A LENGYELTÓTI ÁFÉSZ, A NAGYBAJOM- ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, A VILL-MASTER '95 KFT, A HUBERTUS RT, A JUNGLANS HUNGÁRIA KFT, A HYNDAI MÁRKAKÉPVISELET ÉS -SZERVIZ, MAKARÉSZ ZOLTÁN KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓ, __AJ.LB. VÍZ-, GÁZ-, SZERELVÉNYSZAKÜZLET t. A LENGYELTÓTI ÖNKORMÁNYZAT. Ka talin az év első újszülöttje A tóti napok ünnepélyes megnyitóján tegnap kö­szöntötte Papszt Lajos pol­gármester Androkity Kata­lin Annamáriát, Lengyeltó­ti idei első újszülöttjét. A takarékbetét a kislány 18. évéig kamatozik. A város egyik legifjabb lakója édesanyjával és egyik testvérével Androkity Katalin Annamá­ria január 14-én született, négykilós súllyal és 56 centi­méterrel. Az öt és fél hóna­pos kislány ma is jóval fejlet­tebb a kortársainál, a súlyát megduplázta, és 67 centimé­terre nőtt. Ő az év első len­gyeltóti újszülöttje. Nagy családba érkezett; három testvére, Laci, Alexandra és Klaudia várta. Édesanyja el­árulta: akadt, aki megszólta, amiért vállalta a negyedik gyermeket is. Úgy véli, aki ezen csodálkozik, az nem is részesülhet abban a sok örömben, melyet a gyermekek nevelése, je­lenléte szerez. Gresa Erzsébet évekkel ezelőtt fodrászként dolgozott, ma hivatásos édesanya. Ezt tervezi a továbbiakban is: a gyes letelte után Katalin nyolcéves koráig otthon maradhat a kis­lánnyal. Még így is elkél a nagymama segítsége, akivel együtt él a család a szülői házban. ■ Munkaeszköz a személyiség A lengyeltóti gyerekek nem élnek rosszabbul, mint az országban ál­talában. A várost elkerülik a kirí­vó esetek, mint a drog vagy a gyermekszökések. A családsegí­tőknek azért akad dolguk, leg­főbb munkaeszközük a személyi­ségük. Berzsenyi Ferencné, a bölcsőde és a családsegítő szolgálat vezető­je három munkatársával igyek­szik a gyermekek és a lengyeltóti családok mindennapi gondjaiban támaszt nyújtani. Elismeri, hogy hiányt pótol ez az intézmény az emberek életében, hiszen egyko­ron segítettek a rokonok, a bará­tok. Néha az is elég volt, ha meg­hallgatták a bajbajutottat. Ma kel­lenek a szakemberek, mert több­nyire nincs kihez fordulni. Intézményük felkészült a se­gítségnyújtásra, tapasztalatai sze­rint az emberek még nem a prob­lémáik feltárására. Az tény, hogy a legtöbb családi vagy gyermek­nevelési gond mögött az anyagi­ak hiánya, a munkanélküliség áll. Az önkormányzat évente 60 millió forintot költ szociális ki­adásokra. A szolgálat vezetője szerint a szociális bizottság meg­értő, problémaérzékeny tagjaival kiválóan tudnak együtt dolgozni. Jól működik a jelzőrendszerük is, fogalmazhatunk úgy, ahol a vá­roslakók életük során megfordul­nak, ott a családsegítőknek van- nak kapcsolataik. _________■ A semmiből teremtett zeneiskolát Marián József volt az iskolaigaz­gató, amikor Korolovics Lajos be­kopogtatott hozzá, hogy hol a ze­neiskola. - Maga az! - mondta a főnöke. S azt is hozzátette: vásá­roljon be a zeneoktatás indításá­hoz, a pénz nem számít. Tényleg nem számított, de nem ragadtatta el magát. Mégis egy kisteherautóval ment a büdapesti Triál-raktárhoz, és megpakoltatta a járművet. Hazahozott egy csak­nem teljes fúvószenekari hang­szerkészletet, három pianínót, s mindent, ami kellett. A lengyeltó­ti zeneoktatás kezdetben a fonyó­di kihelyezett tagozata volt, öt éve azonban önálló, s Korolovics La­jos azóta vezeti az általános isko­la igazgatóhelyetteseként. Ma az iskola művészeti programjában a gyerekek a zene mellett néptáncot tanulnak, a következő tanévtől a képzőművészet is beépül a tan­rendbe. A 360 diákból 130 vett részt a művészeti képzésben. Korolovics Lajos a héten dzsessztábort vezetett az iskolá­ban. Állítja: ez a zenei irányzat ar­ra kiváló, hogy a zeneiskolában ne előadóművészeket neveljenek, hanem zenét értő embereket. Mi­vel már diákkorában is tanított, ta­pasztalta a zeneiskolai képzés hi­ányosságait, s ezeket azóta is igyekszik elkerülni. A pedagógus munkáját a diákok sikerei mérik. Nos, a lengyeltóti gyerekek rend­szeresen jól szerepelnek a megyei versenyeken, tavaly egy nemzet­közi ifjúsági dzsesszfeszti- válról is máso­dik díjjal tértek haza. A Big Bánd zenekar pedig nemcsak a város rendez­vényeinek el­maradhatatlan szereplője, ha­nem a balatoni Korolovics Lajos 1966-ban született Szolnokon. Zenei óvodába, iskolába járt, majd elvégezte a debreceni konzervatóriumot. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát klarinét szakon. 1988-ban költözött gyógypedagógus feleségé­vel Lengyeltótiba. Öt éve az általá­nos Iskola igazgatóhelyettese, ön- kormányzati képviselő. turizmusé is. Ezen a nyáron is sok tóparti szereplés vár az együttesre, amelyet két város: Lengyeltóti és Fonyód támogat az alapítvány révén. ■ A GONDOS GAZDÁK A város irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármes­ter: Papszt Lajos. Az alpolgár­mester: Dankó József. A képvi­selő-testület tagjai: Szabó Péter, Kóczián Lászlóné, Trenyik Ti­bor, Lovassy Zsuzsanna, Vajda Imre, Komócsin Zoltán, Szabó Tibomé, Korolovics Lajos, Ma­darász János, Zsombok Lajos. A jegyző: Sípos Ferenc. Intéz­ményvezetők: Zsombok Lajos, az általános iskola igazgatója, Takács Józsefné a napközi ott­honos óvoda vezetője, Németh Márta, a művelődési ház igazga­tója, Peitlemé Takács Éva, a könyvtár igazgatója, Berzsenyi Ferencné, a bölcsőde és a család- segítő szolgálat vezetője. ■ Lengyeltóti Ősidők óta lakják ezt a halban, vad­ban gazdag, termé­keny földü vidéket. A Nagyberek lápvi­lága mindenkor védelmet nyújtott és élelmet adott az Itt élőknek. Lengyeltóti neve népnév­ből ered és az Árpádok telepitőtevé- kenységét példázza. Először II. István korában. 1116-ban, az almádi monos­tor alapító oklevelében látjuk: Villa Tout alakban. 1331-ben Thoty, 1536- ban Thothy néven említik. A középkor­ban a Lengyel család birtoka. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék sze­rint plébániás hely, a somogyi föespe- rességhez tartozik. Első templomát 1326 körül építették. A törökdúlást csak a lakosság tíz százaléka élte túl. A németeket a XIX. században telepí­tették be. Lengyeltótinak 1828-ban 1068,1890-ben már 3653 lakója volt. 1871-töl járási székhely. 1872-től 1928-ig körjegyzőség, hozzá tartozott Hács és Kisberény. Virágzó mezőgaz­dasága, szőlőkultúrája volt már az elő­ző századokban is. Vasútállomását 1896-ban építették, 1923-tól van tele­fonvonala, 1926-tól közvilágítása. A XX. század elején itt volt a főszolgabí­rói hivatal, a járásbíróság, a közjegy- zöség, az adóhivatal és csendörség is. Viselik a közterheket A képviselő-testület az idén 42 millió forint helyi adóbevétellel számol az önkormányzat idei költségvetésében. A város lakói fegyelmezetten teljesítik a közter­heiket. A legjobb adózók között a Ferro-Flex Kft-t, a Molt, az OTP-t, az áfészt és a Juglans Hungária Kft-t tartják számon. _________■ LE NGYELTÓTI KORFAJA Összes lakó: 3367 tő AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ t t

Next

/
Thumbnails
Contents