Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-21 / 169. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2001. JÚUUS 21., SZOMBAT ||| TŰKOR Cukoripar: keserű pirula Az időjárásfüggő ágazat hozama egyelőre kiszámíthatatlan Évről évre csökken a cukorrépa termőterülete Magyarországon, s egyre kisebb a jövedelme­zősége is az ágazatnak. Miközben a termesz­tők a jó időért, magas felvásárlási árakért fo­hászkodnak nap mint nap, az átlagember ab­ban reménykedik: nem lesz drágább a cukor. A somogyi cukorrépa-termesztők az alacsony jö­vedelmezőségre panaszkodnak. Évről évre csök­ken a vetésterület, miközben a kiadások megál­líthatatlanul emelkednek. Egy hektár művelési költsége mintegy 220-250 ezer forint. A megyei földművelésügyi hivatalban lapunknak tegnap elmondták: négy éve 1498 hektáron, tavaly alig 700 hektáron ve­tettek cukornak valót. Idén előreláthatóan 800 hektárról takarít­ják be az értékes alap­anyagot, amit a cukor­gyárba szállítanak.- Tavaly gyenge volt a termés, az idén ked­vezőbb a kilátás - tud­tuk meg Varga Gábor­tól, a megyei földmű­velésügyi hivatal he­lyettes vezetőjétől. - A júniusi csapadék ked­vezően befolyásolta a növény fejlődését. So­mogybán csaknem 45 tonnás hozamot vár­nak a termelők. Kérdés, hogy mi­ként alakulnak a ki­adások. A termelők úgy tartják: 48-50 ton­nás átlagtermésnél már haszon várható. Legnagyobb ellenfe­lük azonban az időjá­rás. Korábban több termelő számottevő kárt szenvedett az aszály miatt, az egyik gazdaságban a vetőte­rület mintegy 60 szá­zalékán kiszántották a répát. Heves megyében évek óta nem tartozik a kiemelkedően fontos gazdasági növények közé a cukorrépa. Két évvel ezelőtt még 1650 hektáron termelték, tavaly már csak 1310 hektárról takarították be a termést. Az idén tavasszal 1419 hektáron vetettek belőle. Az elmúlt évben a hektáronkénti átlagtermés 22 ton­na volt, egyébként 28 558 tonnát szedtek fel a föl­dekről. Az idei termésre vonatkozóan július vé­gén lesz az első becslés. A kilátások jók, mert az elmúlt napokban hullott eső, s a meleg is kedvez a cukorrépa-termelőknek. Egyébként a termelők a Mátra Cukor Rt. hatvani gyárával vannak szer­ződéses kapcsolatban, a korábbi évekhez hason­lóan idén ősszel oda szállítják majd a répájukat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében évek óta fo­lyamatosan csökken a cukorrépa vetésterülete. Míg 1995-ben még majdnem 14 ezer hektárt fog­lalt el a növény, 1999-ben már csak 8200 hektá­ron, tavaly pedig mindössze 5475 hektáron ter­mesztették. A hozamok több év távlatában igen nagy szóródást mutatnak, a jobb években 35-37 tonna, máskor viszont csupán 26 tonna édes gyökeret sikerült felszedni egy hektárról. A felvá­sárlási átlagár tavalyelőtt tonnánként 5800, az el­múlt évben pedig hétezer forint körül alakult. Idén 5972 hektáron termesztenek cukorrépát. Termésbecslésre senki sem vállalkozik, ám annyit elárulnak a szakemberek, hogy az utób­bi hetek esőzéseinek köszönhetően szépek a répatáblák, bár még sokat „alszik kinn” a határ­ban a növény. A megye északi részén gazdálko­dók a hatvani, a déli részén répát termelők pe­dig a szolnoki cukorgyárral állnak kapcsolat­ban, azaz e két gyárba szállítják majd ősszel a termést. EUROPRESS A termés begyűjtéséig még sokat „aiszik kinn” a határban a növény fotó: somogyi hírlap 12 milliárd forint a régióknak Területfejlesztésre az idén közel 12 milliárd forint áll rendel­kezésre a régiók számára az állami költségvetés területfejlesz­tési célelőirányzatából és a PHARE-támogatásból. Az Európai Unió PHARE-kasszája a három kelet-magyarországi régió előtt nyílik meg, a többi régió a kormány jóvoltából a PHARE- árnyékprogram keretében jut támogatáshoz - tudtuk meg Sára Jánostól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium osztályvezetőjétől, akivel a finanszírozás feltételeiről beszélgettünk. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 20.) Borsodchem 5015F1 ű Egis 10900 Ft ff Matáv 795 Ft ű Mól 4 240 Ft ű OTP 14 690 Ft ű Richter 15 700 Ft í> TVK 3 480 Ft ű Zalakerámia 1925 Ft ű BUX: 6629,47-1,10% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 16-20-IG 6900 I ; j | j 11 6800 _ ! I !6783,35L„J 67 00 6579.53 ; 6573.29 6600 felsői ; j 6500 | l pont ' < 1 1, ! íO ca £ 'o -o :S 53-o oö S c 3 Oi Sí írt ‘G> x ac oo o a. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 407,05 Cseh korona 7,34 Euró 249,01 Német márka 127,32 Osztrák schilling 18,10 Lengyel zloty 67,35 Svájci frank 165,27 Szlovák korona 5,83 USA-dollár 284,75 Hírek AJÁNLÁS. A Magyar Nemzeti Bank ajánlásokat dolgozott ki a kereskedelmi bankoknak annak érdekében, hogy zökkenőmen­tes legyen az euróra való átállás. A jegybank az internetes hon­lapján nyilvánosságra hozott dokumentumban azt javasolja, hogy a bankok augusztustól már ne nyissanak a megszűnő pénznemekben a lakosság szá­mára új devizaszámlát, a meglé­vő számlák egyenlegét számít­sák át díj-, jutalék- és költség- mentesen euróra, és erről érte­sítsék ügyfeleiket. HANSÁG-EXPO. Közel 70 kiál­lítóval megnyílt a Hanság-expo pénteken Kapuváron; a ruháza­ti, mezőgazdasági, építőipari és iparművészeti termékek kiállítá­sát és vásárát regionális kézmű­ipari konferenciával kötötték össze. Mint a megnyitón el­hangzott: az expo a település iparának, kereskedelmének fel­lendítését szolgálja. SZÁMÍTÁSTECHNIKA. A Sun Magyarország a jövőben nem­csak hardverrel, hanem a már meglévő rendszerekkel együft- működni tudó szoftverekkel is ellátja ügyfeleit - mondta Szkurka János, a társaság mar­ketingigazgatója pénteken Bu­dapesten, egy sajtótájékoztatón. A Sun Microsystems Magyar- ország Kft. 2001. június 30-án zárult pénzügyi évében 47 szá­zalékkal növelte forgalmát. KOMPUTER. Az elmúlt 15 év­ben most először volt példa ar­ra, hogy csökkent a számítógép- piac növekedési üteme: a Gartner Dataquest adatai sze­rint a második negyedévben 1,9 százalékkal kevesebb kompu­tert értékesítettek, mint egy év­vel azelőtt. A visszaesést az amerikai és a világgazdaság nö­vekedési ütemének megtorpa­nása okozta - közölte pénteken a Bloomberg hírügynökség. BIZTOSÍTÁS. Az Európa Bizto­sító Rt. új stratégiával három éven belül évi 10-15 milliárd fo­rintos díjbevételt kíván elérni - mondta újságíróknak Balogh Tibor, a cég elnök-vezérigazga­tója pénteken. A biztosító a kö­zelmúltban indította el befekte­tési alapokhoz kapcsolt biztosí­tási termékeit. ■ A PHARE-program keretében az uniós előcsatlakozási alapból mintegy hatmilliárd forintnak megfelelő eurót kap a három vi­szonylag fejletlenebb - az észak­magyarországi, az észak-alföldi, valamint a dél-alföldi - térség, hogy „begyakorolja” az európai uniós támogatások felhasználá­sát. Azért, hogy a tagság után járó alapok igénybevételére a másik négy - a dél-dunántúli, a közép­dunántúli, a nyugat-dunántúli, valamint a Budapestet és Pest me­gyét is magában foglaló közép­magyarországi - régió is felké­szülhessen, a kormány úgy dön­tött, hogy a PHARE-árnyékprog- ram keretében a 2001-2002. évi költségvetésből ugyanekkora összeget juttat e térségeknek is.- Hogyan jutnak az érintettek az uniós és költségvetési források­hoz, és mire költhetik azt?- A PHARE-támogatás a célré­giókban a kis- és középvállalko­zások megsegítésére, foglalkozta­tásra, az állástalanok munkaerő- piacra segítésére, az üzleti inf­rastruktúra fejlesztésére igényel­hető. Később, Magyarország csat­lakozása után megnyílnak majd hazánk előtt az Unió strukturális alapjai. Ezek igénybevételéhez azonban előbb el kell készíteni a regionális fejlesztési elképzelése­ket is tartalmazó Nemzeti Fejlesz­tési Tervet, meg kell jelölni benne a prioritásokat, amelyekhez a tá­mogatást kérjük. A nemzeti szin­tű terv és az ehhez kapcsolódó operatív programok várhatóan jö­vő nyárra készülnek el. Ezzel összefüggésben a terü­letfejlesztési finanszírozásban a régiók esetében ez évtől kezdő­dően új - a jövőbeni EU-program- finanszírozás feltételeit fokozato­san megteremtő - módszereket alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy korábban projekteket támogat­tunk, az új rendszerben pedig programokat. A gyakorlatban ez úgy nézi ki, hogy a regionális fej­lesztési tanácsok először progra­mot készítenek, és annak alapján kapják meg a támogatást. A ré­giók a számukra rendelkezésre álló támogatás alapján írják ki a pályázatokat, amelyről a regioná­lis fejlesztési tanácsok döntenek.- Van, ahol az úthálózat fej­lesztése sürgős, másutt a hul­ladékelhelyezés jelent égető gon­dot. Hogyan döntik el, hogy me­lyik terület kap prioritást?- Ezért decentralizált a rend­szer. Vannak feladatok, amelyek kistérségi, települési, és vannak, amelyek megyei, régiós, illetve országos, azaz kormányzaü szin­ten oldhatók meg. Kormányren­delet fogalmazza meg a legfőbb célokat. A régiók és a megyék kö­zött differenciáltan kerülnek el­osztásra a központi források, de hogy azt konkrétan mire használ­ják, abba „fentről” nem szólnak bele. Az állami pénzek 35 száza­lékát kapják a régiók, 30 százalé­kát a megyék, tehát a támogatá­sok 65 százalékában decentrali­záltan döntenek.- Nem fordulhat elő, hogy a ré­gió vagy a megye „elhalássza" a kistérségek elől a pénzt, mond­ván, az ő célja fontosabb?- Nem. A fejlesztési tanácsok­ban jelen vannak a települési ön- kormányzatok, a kistérségek kép­viselői is, akiknek a feladata a he­lyi akarat érvényesítése. Tény vi: szont, hogy egyszerre nem lehet minden igényt kielégíteni, rang­sorolni kell, mivel a források kor­látozottak. ÚJVÁRI GIZELLA Félidőben az aratás A zsebszerződések ügyében négyszázan telefonáltak A gabona betakarításáról, a kormányprogram agráriu- mot érintő teendőiről, a ter­mőföldet érintő jogszabály- tervezetekről tartott tájékoz­tatót tegnap Vonza András földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter. Az agrártárca vezetője elmondta: félidejénél tart a búza betakarítása, a hektáronkénti 4-4,2 tonnás termésátlagok megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Idén várhatóan 5 millió ton­na búza terem, ebből 1,5-2 millió tonna kerülhet ex­portra. A jó minőségű búza meg­felelő áron értékesíthető, és ke­reslet is van rá a nemzetközi pia­cokon. A kukoricatermés az elmúlt hetekben lehullott csapadék ha­tására idén elérheti a 7 millió ton­nát. Az őszi árpa betakarítása már befejeződött, a felvásárlók tonnánként 17-23 ezer forintot fi­zetnek érte. Eddig a vetésterület egynegyedén aratták le a tavaszi árpát, a jó minőségű sörárpa át­vételi ára elérheti az 33-36 ezer forintot. A zsebszerződések bejelenté­sére szolgáló zöldszámot eddig négyszázan hívták fel, a telefoná­lók többsége saját ügyében kért felvilágosítást. Vonza András szerint a középbirtokosság meg­teremtésének, földhöz juttatásá­nak legfőbb akadálya, hogy bizo­nyos földterületek jog­ellenesen külföldi tulaj­donban vannak. A csa­ládi gazdaságokat az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozást követő hétéves türelmi idő­szak végéig kell meg­erősíteni, hogy egyen­rangú versenytársai le­hessenek az uniós gazdáknak - hangsúlyozta a miniszter. Az FVM vezetője elmondta: a családi gazdaságok kialakítása csak egy láncszem a kormány- program agráriumra vonatkozó elképzeléseiben, szorosan össze­függ a Nemzeti Földalap létre­hozásával, az általános birtok- rendezési törvény megalkotásá­val, a földtörvény módosításával, a részarány-földtulajdon kiadásá­val kapcsolatos jogszabály meg­alkotásával. A szaktárca augusz­tus végéig terjeszti javaslatait a kormány elé. ________ iujvárd Hu lladékból építőanyag lesz Az „örök életű” szemét és a környezetvédelem Könnyűbeton alapanyagot és hőszigetelő polisztirolleme- zeket gyártó üzemet avattak tegnap Ercsiben. A hajdani cukorgyár helyén létrejött gyár ötven családnak nyújt biztos megélhetést. A könnyűbetonok új generáció­jának alapanyagai azok a polisz- tirol formahabosított csomagoló­anyagok, amelyeket hungarocell néven ismerünk. A híradástech­nikai és elektrotechnikai cégek előszeretettel alkalmazzák eze­ket az anyagokat, azonban az óriási termelési volumen követ­keztében nagy mennyiségben fe­leslegessé váló csomagolóanyag sok problémát jelent a már emlí­tett cégek számára. A keletkező hulladék szeméttelepi elhelyezé­se Magyarországon évi 500 mil­lió forintba kerülne. A csomago­lóanyag ráadásul ellenáll a sav­nak és a lúgnak, azt lehetne rá mondani: örök életű. Ezt felismerve a BauMix válla­lat kiépítette országos gyűjtő- hálózatát, és újrafeldolgozó üze­meket létesített. Az ercsi ipartele­pen, a volt cukorgyár helyén kialakított üzem a környék egyik legnagyobb foglalkoztatója. Terlaky József, a cég ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy termé­keik előállításával nemcsak ener­giatakarékos megoldásokat kí­nálnak az építőknek, építtetők­nek, hanem a környezetvédel­met is szolgálják, ami különösen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. ________________________<STS) Terl aky József Kelemen András országgyűlési képviselőnek (a kép bal oldalán) bemutat­ja az üzem egyik berendezését fotó: europress/diósi imre Matáv-PanTel: közösen A Matáv és a PanTel pár hé­ten belül fizikailag is össze­kapcsolja telefonhálózatait, a teljes körű szolgáltatások az év végére épülnek ki. Ez­zel - a vezérigazgatók remé­nyei szerint - olcsóbbak lesz­nek a távolsági díjak. Az egységes hírközlési törvény életbe lépése előtt fél évvel szüle­tett meg a Matáv és a PanTel kö­zött az a megállapodás, amely többéves munka előkészülete­ként lehetővé teszi a két szolgál­tató telefonhálózatának össze­kapcsolását. A telekommuniká­ciós piac liberalizációja előtt kü­lönösen fontos ez a lépés, mert ezzel gyakorlatilag meg is nyílt a piac - "jelentette be Straab Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója. Ezentúl a lakosság 70 százaléka által igénybe vett Matáv-szolgál- tatások, így az internetalapú hang- és adatátviteli rendszerek a PanTel ügyfelei számára is el­érhetők lesznek. Horváth Pál, a PanTel vezér- igazgatója elmondta, hogy a nemzetközi hívások díjtételei nem változnak, de a távolsági dí­jak valószínűleg a Matáv listaárai alatt lesznek 15 százalékkal. Eh­hez Straub Elek hozzátette: nyil­vánvaló, hogy az egységes hír­közlési törvény januári bevezeté­sekor a szolgáltatók a Matávhoz igazítják majd áraikat, de az sem kizárt, hogy a Mátáv árat csökkent az éleződő verseny­helyzetben. A PanTelnek a beruházáshoz semmilyen pluszforrásra nem volt szüksége korábbi költség­megtakarításainak köszönhe­tően. A törvény érvénybe lépése­kor a most megkötött szerződést módosítani kell, de az nem okoz fennakadást az ügyfelek ki­szolgálásában. _________________________________________ICÁ.J.I

Next

/
Thumbnails
Contents