Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-07 / 131. szám
6. OLDAL 2001. Június 7., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Orsós Imre. Az alpolgármester: Balogh István. A képviselő-testület tagjai: Csizmadia Istvánná, Fenyvesi József, Orsós István és Orsós Sándor. A körjegyző: Fehér Györgyné. Az iskola igazgatója: Papp István. Az óvodavezető: Tamás Zsuzsanna. m Az oldalt írta és fényképezte: Bíró Mária Se út, se munka Rinyabesenyőn Rinyabesenyőnek nincs elég földje, s így lehetősége sincs az előrejutásra - állítja Orsós Imre polgármester. Régen saját erdészete, szövetkezete volt a falunak, ma a legelők, szántók is máshová tartoznak. Még 40 házhely is a kincstár tulajdona, s ezeket hiába igényelték vissza. RINYABESENYŐ PÉNZE egyéb kiadás. A besenyőiek használható belterületi földje most csak a házak melletti kiskert. Orsós Imre polgármester szerint a lakosság háromnegyede abból él, amit az ön- kormányzat támogatásaiból kap; ez csak akkor változhatna, ha visszakapná az önkormányzat a belterületi földjeit és erdőit, s azzal gazdálkodhatna.- Hol tart most, mire jutott a falu az önkormányzatiság tíz éve alatt ?- Az utóbbi tíz év eredmé- i nye a vezetékes ivóvíz, s az idén befejeződött a villamos | hálózat korszerűsítése is a j Dédász jóvoltából. A lakosság kényelmét növeli, hogy a falu | szinte minden harmadik-negyedik házába bekötötték már a telefont, s helyben működtet- : jük az iskolát és az óvodát. Mindez azonban nem könnyít a megélhetési gondokon. A korábban nagy munkáltatónak számító erdészetnél csak néháOrsós Imre polgármester nyan dolgoznak rendszeresen, a környező településekre pedig munkahelyre lehetetlen bejárni, mert olyan rossz a buszközlekedés. Ebben javulásra sem számíthatunk.- Terveznek-e fejlesztést?- Régóta működési hiánnyal küzd az önkormányzat, így nem jut önálló fejlesztésre. A legnagyobb álmunk a Homokszent- györgy felé vezető összekötő út megépítése volna, mert ez mintegy ötven kilométerrel megrövidítené az utat Pécs felé. Ha megindulna itt az átmenő forgalom, nagyot lendítene az egész településen. De Homokszent- györggyel együtt sem jut erre legkevesebb 50 millió forint önrész. Közelebbi célként inkább a falugondnoki rendszert szeretnénk megvalósítani. Pályáztunk is egy kisbuszra, azzal megoldhatnánk a munkába járók csatlakozását is a lábodi buszjáratokhoz. Ezenkívül folytatnánk az iskola és óvoda korszerűsítését, s szeretnénk kijavíttatni a beázó önkormányzati hivatalt és faluházat is. ■ Rinyabesenyö Nevét a falu a besenyőkről kapta, akik itt 998-1000 körül telepedtek le. Az 1332-37-es pápai tlzedjegyzék emliti először. Az 1920-as népszámlálás szerint 759 magyar lakos élt Itt és a környező Cukor-, Gurdonfalva. Nagyáliás, Németh, Öszpőte, Újzobor és Sziágy nevű pusztán. A Sommsich, a Festetics és a Wenkheim család birtokolta egykor a falut. Rinya-besenyönek ma 267 lakosa van, 97 százalékuk cigány. A lábodi körjegyzőséghez tartozik, s a rendszerváltás óta van önálló önkormányzata. A falut övező erdőség kivételes természeti és gazdasági érték. A falu határában ma is föllelhetö az őshonos bükk; egy idős állományt védelem alá helyezett az erdészet. Egy különlegesen szép, öreg duglászfenyö Is áll itt, amit Erzsébet királyné emlékére ültettek 1898-ban. Műemlék jellegű az 1886-ban épített neogótikus katolikus templom. Az oldal elkészítését a rinyabesenyői önkormányzat támogatta. Halmozódnak a hátrányok Amikor az iskolaigazgató után érdeklődtem, érteden csodálkozással nézett rám két kisdiák az apró tanintézet udvarán. Aztán felcsillant bogárfekete szemük: „A tanító bácsit tetszik keresni?. Még bent van az osztályban...” - S már vezettek is az iskola egyetlen tantermébe, ahol Papp István halk szavára oly tisztelettel figyeltek a kisdiákok, hogy egy pisszenést sem lehetett hallani.- Szeretem a tanítást és a gyerekeket is. Nem volt könnyű elnyerni a bizalmukat. Az itt töltött négy tanévből kettő igencsak nehéz volt, s nemcsak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is - sorolta a gondokat az intézet igazgatója s mindenes tanítómestere. - A gyerekeknek sem egyszerű levetkőzni az otthoni, sokszor rend- szertelen szokásokat. Nehéz vonzóvá tenni a tanulást, mikor a felnőttektől nem látnak ilyen példát. Az ilyen kis közösségben azonban talán könnyebb a hátrányt leküzdeni, segíteni a későbbi beilleszkedést, hiszen innét akárhová kerül a gyerek, sokáig viseli Besenyő hátrányait. Tizenöt tanuló jár a rinyabesenyői iskola egyetlen, osztott csoportú osztályába. Idén hatan folytatják a negyedik osztályt Lá- bodon, helyettük azonban csak két kis elsőst írattak be. Néhány évig kevesebb lesz a kisiskolás, de a számuk hamarosan ismét eléri az eddigi legtöbbet, a huszonhárom tanulót.- Egy-két kiemelkedő képességű tanítványom is akad minden évben, s nagy öröm, hogy figyelem a sorsukat - mondta Papp István. - Ki tudja, talán felsőfokú iskoláig is eljuthatnak egyszer Rinyabesenyőről... ___________■ Em lékek között egyedül Régen mindig máshol, városban szeretett volna lakni Kacsar Jó- zsefné. Most meg már hiába hívják, el nem hagyná Rinyabese- nyőt.- Már nem tudok innen elmenni, ide köt minden - mondta a falu legöregebb lakosa. Hetvenkilenc évesen példás rendben tartja a kis házat, az udvart meg a veteményest. Disznót, kacsát nevel, s patkányűzőnek néhány rikácsoló gyöngytyúkot is. - Négyéves korom óta itt lakom. Cselédként jöttek ide annáft idején a szüleim. Jómódú falu volt ez, sok dolgos néppel. Abban az időben nem adtak segítséget a megélhetéshez. Mindent a két kezünkkel hoztunk össze az urammal, magunk építettük a házat is. Gazdálkodtunk; 18 hold földünk volt, aztán mindenünket elvitte a téesz, s épphogy csak élni tudtunk. A fiam is, lányom is itt nőtt fel, ide járt iskolába. A lány már nem tudta helyben befejezni, mert megszüntették a felső tagozatot. Eleinte Kutasra hordták a gyerekeket a körzeti jjjkolába, hajnalban indultak a kicsik azon a rossz úton lovas kocsival. Nem is engedtem a lányt oda, inkább fizettem érte egy házban Lábodon. Azért bírok még a munkával, mert ki milyen fiatalnak, olyan öregnek is - mosolygott a háziasszony. - Meg aztán minden héten jönnek a gyerekeim, és segítenek; még főznöm sem kell, mert ellátnak mindennel. ■ Sok gyerek él csonka Rinyabesenyö lakosságának a 40 százaléka kiskorú. Itt kevés a háromgyerekes család, mert a legtöbb háznál jóval több születik. A szülők legnagyobb része nem dolgozik: valamilyen szociális és munkanélküli-járadékból, nyugdíjból él. A 101 besenyői gyerek közül 99 után fizetnek gyermek- védelmi támogatást 37 családnak. Tamás Zsuzsanna, a két éve Láboddal közösen működő gyermekjóléti és családsegítő szolgálat vezetője szerint azonban kirívó családi gondok, gyermekeket veszélyeztető problémák nincsenek a faluban. Óvónőként naponta találkozik az intézménybe járó 15 kicsivel és a szüleikkel, tartja a kapcsolatot a falu többi lakosával családban is. A gyerekek harmada csonka családban, kivételesen nehéz körülmények között nevelkedik, de még sosem volt szükség arra, hogy a gondok miatt intézetbe kelljen irányítani egy gyereket. A családsegítő szolgálat nemcsak a bajok megoldásában segít: rendszeresen viszi kirándulni is a besenyői gyerekeket. _________■ Ör eg traktor, vadkár, aszály- A traktor csak arra jó, hogy nem kell futkosni emberért és segítségért, ha a földet művelem. Nagy haszna nincs - állította Orsós Sándor. Csak ketten vannak a faluban, akiknek munkagépük van. - Öreg a gép, gyakorta elromlik. Drága a gázolaj meg az alkatrész is; amit lehet, egyedül megbütykölök. Motorfűrészes favágó voltam azelőtt, most meg rokkantnyugdíjas, de egy kicsit értek a gépekhez. A traktorral kisebb-nagyobb fuvart is vállal az ismerősöknek, meg az 1700 négyszögölnyi területet műveli, hogy gyarapítsa a népes család szűkös bevételét. Orsós Sándor ért a gépekhez Sok a gyerek: négy jár iskolába, s a két legkisebb csemete még csak óvodás.- Most egyéb állatunk nincs, mint az a hatvan csirke, amit pályázaton nyertük - mondta a családfő. - Disznót nem tartunk, mert a háromezer forintos tápot nem tudjuk megfizetni. Épp elég bosz- szúság a többi állat, ami a környéken kószál. Sok kárt okozott korábban a szarvas és a vaddisznó, és nem is fizették meg. Tavaly bekerítettem a földet, azóta nincs gond velük. De úgy néz ki, megint hiába vetettem a kukoricát; most meg nem kapott elég esőt, s alig kelt ki a vetés. ■ Csak a hírük jutott messzire A falu hírét Orsós Pálné vitte legmesszebbre. Több tévéfelvétel és tanulmány is készült róluk, s még a BBC is filmre vette egész napjukat: hogyan él a népes besenyői cigánycsalád. A roma lakosság zöme beás cigány; magukat tek- nővájónak mondják, habár nem akad már senki, aki művelné a régi mesterséget. Csak néhány család vándorol. Orsós Pálné abban egyedülálló, hogy nyolc gyermeket szült, s 42 évesen övé a faluban a legnépesebb család.- A legnagyobb már 19 éves, a legkisebb 12. Tizenegy éve elváltam, azóta egyedül nevelem a gyerekeket, az apjukkal nem is tartjuk a kapcsolatot - mondta. - Büszke vagyok a gyerekeimre. Jófejűek; nem is hoztak rám szégyent sosem. A két nagyobb kitanulta a kőművesszakmát, a második most érettségit is akar. Nem előny cigánynak születni, éreztetik ezt mindenhol az emberrel. Hiába van szakmájuk, nem tudnak elhelyezkedni a fiatalok, még segédmunkásnak sem... Az állam is segíthetne többet, hiszen a nagyok után már nem kapok semmit, pedig még tanulnak; csak a felsőfokú iskolást támogatják. Nem is a segély a megoldás - fűzte hozzá Orsós Pálné -; munka kellene. Az összes gyerekem itt lakik a házban, küencedik- ként még a kis unokám is. Bár szűkösen, egyelőre elférünk. De hát hova is mehetnének a fiatalok? ■ A rendőrlány sem marad Büszke az egész falu Orsós Katalinra. A tizenhat éves diáklány rendőrnek tanul, s ilyen még nem volt Rinyabesenyőn. Nemcsak az idegen kaposvári életben találja fel magát a tehetséges lányka, hanem az igencsak fiús osztályban is példásan megállja a helyét.- Azt gondoltam, nehezebb lesz elhagyni a falut és kollégiumban lakni, de egész hamar megszoktam - beszélt a városi életről Orsós Katalin. - Előbb hárman voltunk lányok az osztályban, mára csak én maradtam, meg 21 fiú. Kemény pálya ez, nagyok a követelmények. Még két év van hátra az érettségiig a Rippl-Rónai József Közlekedési Szakközépiskolában, utána pedig már a főiskolát tervezi a besenyői leány.- Remélem, jó hírét viszem a falunak és a családomnak. Munkanélküliek a szüleim, nagy áldozatot hoznak, hogy tanulhassak - mondta. - Az osztálytársaim közül sokan azt sem tudták, merre van Rinyabesenyö. Aki meg hallott róla valamit, az sem volt túl szép. De nem nagyon hiszem, hogy a tanulmányaim után visz- szajövök majd Besenyőre. A szüléimén és a testvéreimen kívül alig van kötődésem, szünidőben szinte csak vendégnek járok haza. A barátom is falumbéli, erdésznek tanul. Ha végzünk, szeretnénk máshol letelepedni, akkor talán szebb életünk lesz. ■ Felújítanak két házat A falu hetven háza közül a két legújabbat egy évtizede emelték, a többiek majdnem százévesek, a zömét lelakták, s alig egy-kettőben van fürdőszoba. Legalább 40 régi épületnek nyoma sincs már, foghíjtelküket fölverte a gaz. Kalányos Mária és Pereg Zoltán házát azonban épp most újítják meg; állványokon dolgoznak a munkások.- Szeretünk itt lakni. Jó ez a nyugalom, és mostanában szebb is a falu. Rendbe tesszük a házat, aztán nem lesz vele gond. Drága a szakember: a kőműves napi négyez forintot kér naponta, a munkások 1500-at - mondta Kalányos Mária, s egy egész tepsi húst készít be a sütőbe. A napszámhoz tartozó ebédet készíti a munkásoknak.- Apránként tudunk csak a házra költeni, mert minden igen drága. A feleségem takarító az iskolában, én meg jövedelempót- lós vagyok, kettőnknek 25 ezer forint a jövedelme - sorolta Pereg Zoltán. - Jól beosztva megélünk belőle, s pótolunk hozzá gombaszedéssel is. A kertben megtermeljük, ami kell; most is van 130 csirkénk, 11 tyúkunk. Van egy növendék lovam is: ez az unokánk kedvence, akinek mi vagyunk a gyámjai. Most hatodikos, és nemcsak lovagolni tud, hanem németül is jól beszél; vadász ismerőseinknél tanulta meg Németországban. ____________■ Tú rót visznek a városba Hogy mi kell a tehéntartáshoz? Fenyvesi József szerint nemcsak kedv, hanem tőke is, ám ez utóbbiból van a faluban a legkevesebb. Nem is akad más a Fenyvesi családon kívül, aki itt tehenet tartana.- Szegény a falu, rengeteg a munkanélküli; nem tudják előteremteni a gazdálkodáshoz szükséges tőkét - mondta Fenyvesi Lászlóné. - Nekünk másfél éve sikerült két tehenet venni a Magyar- országi Cigányokért-közalapít- vány segítségével, de a támogatásból 300 ezer forintot vissza is kell fizetni, és a havi 16 ezer forint törlesztés is súlyos teher.- Van tapasztalatunk a gazdálkodásban, azelőtt is neveltünk bikákat - állította Fenyvesi József. Testvérével és családjával két hektáron gazdálkodik; megterem ott a vetemény, egy kis takarmány, s ha kell, vesznek hozzá lucernát is. Elmondta, sok itt a parlagföld, s azt is lekaszálják.- Tartunk csirkéket s kacsákat, ezeket tömni is szoktam - tette hozzá a gazdasszony. - Most két tehén és két növendék van az istállóban. Az egyik tehén nemsokára ellik, ha üsző lesz, azt is megtartjuk. Fejőgépünk is van, de többnyire kézzel fejünk. A tejet elhordják a faluban, meg túrót is készítünk. ■ A L M A N A C H - 16 4 __________
