Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

6. OLDAL 2001. Június 15., Péntek A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Gács László. Az alpolgármester: Cserfő György. A képviselő-testület tag­jai: Ferencz Károly, Kodela Imréné, Kovács András és Novák János. A jegyző: Felföldi Károly. Az iskola igazgatója: Tamás- né Takács Emőke, az óvodave­zető: Kodela Imréné. m Autót szeretne a polgármester Azért lettem polgármester, mert szerettem volna min­dent megtenni, hogy Szent- péter se maradjon le a szé­pen fejlődő többi település­től - mondta Gács László, aki négymillió forintos hi­ánnyal és megannyi megol­dandó feladattal szembe­sült, amikor 1998-ban a hi­vatali székbe ült. Pogányszentpéter a zalai dombok lábánál nyújtózik a megye határán, egy erdőkkel övezett katlanban.- Szorgalmas emberek lakják, nem félnek a kétkezi munkától. Aki végigtekint a falun, láthatja. Ta­karosak a porták, rendbe tettük a középületeket, szép a szoborker­tünk - sorolta Gács László polgár- mester. Harminc éve itt él, sok tisztséget betöltött. Elmondta: kap­csolatait is felhasználja a falu érde­kében, s bár nehéz az emberek igé­nyeinek megfelelni, nem bánta meg, hogy vállalta ezt a tisztet.- Hogy a hatalmas tartozást le­tudjuk, ésszerű takarékossági in­tézkedéseket vezettünk be, és pá­lyáztunk, amire korábban nem volt példa, de a lehetőséget meg kellett ragadni. Nem volt a falu­ban sportélet, méteres gaz verte föl a focipályát; hát megszervez­POGÁNYSZENTPÉTER PÉNZE Költségvetés 42 253 000 FI tűk a futballcsapatot, s a Nagyka­nizsa környéki körzeti bajnokság­ban most a negyedik helyen áll. Gondoltunk a gyerekekre is: ját­szóteret építettünk. Örömmel lá­tom, hogy legalább húsz gyerek játszik ott minden délután.- Nagyobb beruházásokba kezdtek.- Nyáron korszerű lámpates­tekre cseréljük a régi elavultat, ta­vaszra pedig bevezetjük a gázt. Ez azért is fontos, mert egyre töb­ben érdeklődnek eladó porták iránt, a szőlőhegyen már több osztráknak van hétvégi háza. A fi­atalok sem költöznek el úgy, mint korábban, és két új ház épül.- Az építkezéshez jelentős tőke kell.- Sokaknak van málnája, szed­re, gesztenyése, szőlője. A főállás mellett többféle dologgal foglal­koznak az emberek. A szentpéteriek szerint a falu Gács László polgármester természeti szépsége a hátránya is. Az idősek, betegek - ha nem a központban laknak - a dimbes- dombos utcákon nehezen jutnak el a buszmegállóig. A polgármes­ter bízik benne, hogy végre valóra válik régi álmuk, és övék lesz a megpályázott faluautó. _______■ Po gányszentpéter Az első írásos dokumen­tum. ami a falut említi. 1381-böl való: egy okle­vélben szerepel a Szent Péter apostolról elneve­zett pálos kolostor. Nem sokkal későbbi az írás, amiben Németé Szentpéterként jelölték, de említették Szentpéterf alvónak is. 1420-ban a pálosul: kapták meg. Egy 1501. évi oklevél szerint dombon épült a kolostor, ezt a helyet ma Klastromdűlönek nevezik. 1554-ben a tö­rök elpusztította a falut. Két évszázad műé tán az új falu távolabb épült föl. Az 1784/85. évi népszámláláskor már fáé ezernél többen lakták Szentpéterf. A XIX. századtól az Inkey család birtoka. 1870- ben a marcali járáshoz tartozott, 1921-ben Iharosberényhez csatlakozott. Egykor Pogányszentpéterhez tartozott Magosd és Újmagosdpuszta is, ahol a részes aratók, summások. napszámosok laktak, akik ke­ményen dolgoztak a megélhetésükért. Pogányszentpéter lakosainak a lélekszáma jelenleg ötszáz. Önálló az általános iskola alsó tagozata: a községnek van óvodája, postahivatala és házasságkötő terme is. Elballagás a szomszédba Örülnek a kicsik az új, környezetbarát játékoknak Felér egy kisebb költözéssel, mi­kor délutáni alváshoz készül. Az óvodáscsoport bútorait el >: Kell mozdítani, hogy beteljen a 27 ágy. Kodela Imréné óvodavezető elmondta: nyolc kicsit nem tud­tak fölvenni a helyhiány miatt. Az önkormányzat már beadta a pá­lyázatot, hogy az 1992-ben épített intézményt - helyet kapott benne az iskola és a konyha is - átalakít­hassák. A hárommillió forintos beruházás lehetővé Tenné, hogy egy kisgyereket se kelljen elutasí­tani.- Tíz kiscsoportosra számí­tunk ősszel, most tíz nagycsopor­tosunk elballag - mutatta az óvó­nő a kis tarisznyákat, amibe po­gácsát, pici ágat, szentpéteri ké­peslapot tesznek és az ovisjelet. Sok a gyerekek között a roma, de az óvónők örülnek, hogy a többi­ek nem különböztetik meg őket, s a roma szülőkkel is jó a kapcsola­tuk. Az apróságok ballagás után nem mennek messze: csak pár lé­pés választja .el az óvodát az isko­lától. A zajokból hallani: közel a tanév vége, a pedagógusoknak nehéz már rendet tartani a két Most még Tizennyolc hektáron búzát, hu­szonkettőn kukoricát termeszt Kondor Imre. A föld fele az övé,, a másik fele bérlet. Bár egy negyed- százada nem itt lakik, Szentpéter határában van a birtoka; itt tölti napjait, s megtartotta a nagyszü­lei házát. Autószerelő volt, míg meg nem szűnt a munkahelye, s mezőgazdasági vállalkozóvá tette a családi örökség meg a kénysze­rűség. Elmondta: az erdészetben összevont osztályban. A feszült­séget csak a kirándulások oldják: a mezőszilasi lovasbemutató és a pótlólagos gyereknapi túra. A Du­nántúlon már mindenfelé jártak, komoly fejtörést okozott, hogy az is vállá munkát, mert csak a me­zőgazdaságból nem tudna megél­ni.- Nagyok az adóterhek; drága a műtrágya, a gázolaj és a vetőmag. Egy mázsa vetőmag ára 4800 fo­rint, s miután learatok, jó esetben is csak 1800-2000 forintért tudok eladni egy mázsa búzát. A ter­mény ára leginkább az időjárástól függ; tavaly a tiszai árvíz miatt volt magasabb. Szép az idei tér­idén merre induljanak. Tamásné Takács Emőke igazgató elmond­ta: dolgos év van mögöttük, a báb és a matematika szakkörös nebu­lókra is büszkék lehetnek. més - mondta -, de még nagyon sok nap van hátra a betakarítá­sig... A termény szárításán kívül minden munkát a maga gépeivel végez. Három alkalmazottja van. Fejleszteni - bár szeretne - csak akkor tud, ha kegyes lesz a termé­szet, s a kereskedő jó árat ad a bú­záért, a kukoricáért. Magának nem is kíván túl sokat, csak any- nyit, hogy „menjen a szekér”. ■ Marad a faluban a tanítónő A fiatal dip­lomások rit­kán teleped­nek le szülő­falujukban, jobban vonz­zák őket a város lehető­ségei. Más­ként gondol­ta ezt Gács Katalin taní­tónő; négy éve friss oklevéllel a zsebében hazajött. Elmondta: föl sem merült benne, hogy ne ezt tegye, nem vonzotta a város.- Igaz, hogy ingáznom kell, mert Inkén kaptam munkát - egy harmadikos osztályom van -, de ez nem furcsa, hiszen már óvodásként is bejáró voltam. S ha moziba, színházba szeretnék menni vagy vásárolni, tíz perc alatt Nagykanizsán vagyok - magyarázta, miért nem bánta meg döntését. A falunak van könyvtára, tán­cos összejövetel sincs kevesebb, mint más településeken. A fiata­lok szüreti, szilveszteri bálba mehetnek, a falunapi kulturális rendezvénynek már hagyomá­nya van. Hogy végleg itt marad-e Kata­lin, még nem tudja, de most jól érzi magát Szentpéteren. ■ Az oldal cikkeit írta: Varga Andrea Fotó: Varga György és Kovács Tibor Az oldal összeállítását a pogányszentpéteri önkormányzat támogatta. messze van az aratás Határtalan a fogadós fantáziája Remek a kilátás Latin Gyula foga­dójának teraszáról: a halastavon vadkacsák s hattyúk úsznak, és gyönyörű a dimbes-dombos táj. A vállalkozó 1987-ben vette meg a telket, de akkoriban még ba­romfit nevelt. Egy évtizede hatá­rozta el, hogy panziót épít; ez ér­tékálló befektetés, s közel van a 61-es út. Barátok segítségével épí­tette föl a fogadót, és folyamato­san bővíti. Konferenciaterem, ét­terem, a tetőtérben szállás várja a vendégeket. A tulajdonos azt mondta: sikeres vállalkozása tit­ka, hogy megfelelő minőség - családias környezetben.- Nagyon sok vadász száll meg itt, s tudják, hogy gumicsizmá­ban is asztalhoz ülhetnek. Az étterem falán műhal lóg: ha tapsolnak előtte, énekelni kezd. A gyerekek megbűvölten bámul­ják, akárcsak a tulaj kutyáját és kitömött madarait. Latin Gyula pillanatok alatt változik át főnök­ből óvóbácsivá, s attól sem ijed meg, ha villanyt kell szerelnie. A családi vállalkozás megkívánja, hogy mindenhez értsen. A kívül­álló - időnként igazságtalanul - nem látja, hogy huszonnégy órás Munkát kínál Új, százhúsz négyzetméteres csarnokkal bővül a Metnix kft bú­toripari kellékeket gyártó üzeme, mert nagykanizsai üzemét felszá­molja és Szentpéterre telepíti. A fa­luban jelentős foglalkoztató ez az üzem: szinte folyamatos a munka­erő-felvétel is. A cég kétszázféle terméket, és tizenegyezer-féle al­katrészt állít elő, egyebek közt egyedi bútorokhoz, amelyek kö­zül több is díjat nyert a BNV-n és a bútoripari szakvásáron. Négy éve indult az üzem 11 dolgozóval, s Latin Gyula újabb terveket sző munka az övék, mert a vendég az első. Számtalan tervet sző. Ha jól ébred, határtalan a fantáziája: nagy parkolót szeretne, az önkor­mányzattal közösen horgászta­vat bungalókkal és lovas fogato­kat. Búcsúzóul a fogadó különle­gességét, a Latin-tálat ajánlotta: Cordon blue, cigánypecsenye, rántott nyúlcomb, hawaii pulyka­mell és magyaros bélszín, tükör- tojás vegyes körettel. _________■ az új csarnok azóta minden évben fejlesztenek.- Először csarnokot, raktárt építettünk, tavaly parkolót és be- tonutat, az idén jelentős beruhá­zás lesz a trafótelepítés. Gyenge a faluban a villanyáram, s az üzem működéséhez szükséges a több­letteljesítmény - mondta Gelen­csér Csaba társtulajdonos. Megtudtuk: a 32 dolgozóból tíz a szentpéteri, s a bővítés folytán még hat emberre lesz szükség. A tulajdonos reméli: augusztusban átadhatják az új épületet.______■ , Harminc Kodela Ferenc csaknem har­minc éve bejáró, Nagykanizsán dolgozik. S utazás közben még soha nem unatkozott, mert a falubeliekkel megtárgyalja a sporteseményeket, s hogy mi történt itthon meg a nagyvilág­ban.- Nyugaton több száz kilo­métert utaznak naponta, a szü­léink kerékpárral mentek mun­kába, ehhez képest semmi ez a kétszer tíz kilométer. Megszok­tuk már, hogy a busz indulásá­hoz vagyunk kötve - mondta. - Egyszerűbb lenne, persze, helyben dolgozni, de itt nincs ipar, nincs üzem, így marad az ingázás. Ennek is örülni kell, mert sorra megszűnnek a váro­si munkahelyek. Kodela Jánosnak 28 év után kellett új állás után néznie, most kert meg a málnás. Bejárók a gye- egy vagyonvédelmi társaság alkal- rekei is. Reggelente ellentétes mazottja. Amint lejár a munkáidé- irányba induló buszra szállnak: a je, autóba pattan vagy buszra ül, lánya Kanizsa felé, a fia hogy otthon folytassa: várja a kis- Iharosberénybe indul iskolába, a éve ingázik Kodela Ferenc: Kötve vagyunk a buszhoz Örülnének a táncos fiataloknak- Nem táncolunk már, megszűnt az együttes. Nem volt, aki össze­fogja, így alkalmanként állunk csak össze énekelni - mondták a Ferenczéknél összegyűlt asszo­nyok. A Rákóczi Közművelődési Egyesület csoportjaként ország­szerte jártak, ismerték őket Szennától Budapestig, s föllép­tek a határon túl is.- Soha nem jutottunk volna el oda, ha nincs az együttes. Akár­hányszor összejövünk, mindig fölemlegetjük azokat az időket. Színesítené ma is a falu életét - mondta Pécsek Jánosné.- Megcsodáltak bennünket mindenfelé - fűzte hozzá Ferencz Károlyné, miközben ki­bontotta a szekrény mélyéről a fellépőruhákat. - Eredeti népvi­selet - simított végig a szok­nyán. Tímár Lajosné elmondta: még teherautó pótkocsiján is utaztak, de ,egy fellépést sem mondtak le. Csodálatos együtt- létekre emlékezik. A Rákóczi egyesület - amely az országban másodikként ala­kult 1984-ben - igazi közösséget teremtett. Tanfolyamokat szer­veztek, népfőiskolát indítottak, II. világháborús emlékművet ál­lítottak, s felkutatták a szentpé­teri hagyományokat. A falu azonban leginkább a közös éneklést és táncot hiányolja. A falu vezetése támogatná az együttes újjáalakulását. A régi tagok azonban vonakodnak, a fi­atalokból meg - mint mondják - hiányzik az a lelkesedés, ami megvolt az idősebbekben. Az asszonyok remélik, hogy majd az unokák lépnek a he­lyükbe, mert többen tanulják a népi táncot. - Talán megérjük - mondták -, hogy lesz még tánc- csoport Szentpéteren. ■ Régi sikereket idéznek föl a szép fellépőruhák A L M A N A C H - 1 5 5

Next

/
Thumbnails
Contents