Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-05 / 104. szám
Somogyi Hírlap 2001. MAjus 5., Szombat Hétvége 9. OLDAL „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Iránt vagy szemben? Ha bizonytalanok vagyunk, hogy mikor melyik névutót használjuk, javaslom egy rendezőelv szem előtt tartását. A két névutó alapjelentésének eredeti szerepéből kiindulva a szemben negatív érzelmi viszonyt, bizonyos fokú szembenállást, esetleg nem éppen barátságos közeledést fejez ki, éreztet. Ezért mondjuk például, hogy: „Gyűlöletet érzünk valakivel szemben. ” Ugyanakkor az iránt pozitív érzelmi viszonyt, inkább azonosulást, esetleg barátságos közeledést éreztet. Ezért mondjuk például, hogy: „Szeretetet érzünk valaki iránt.” Helytelenül járnak el tehát azok, akik a két névutót nyakra- főre, minden logikát mellőzve, az előbbi rendezőelvet figyelmen kívül hagyva használják. Pedig, ha végiggondoljuk, utálatosak, érzéketlenek, fölényesek, elutasítók, bizalmatlanok csak valakivel szemben lehetünk. De ugyanígy - nem illik ugyan - lehetünk gőgösek, durvák, esetleg pofátlanok ugyancsak valakivel szemben. A pedagógus viszont akkor jár el helyesen, ha türelmes, kedves, elnéző, barátságos, megértő - az ilyen pozitív megnyilvánulásokat megérdemlő - tanítványai iránt. Ők ezért cserébe bizonyára tiszteletet, hálát, esetleg - vannak még csodák! - szeretetet éreznek iránta. Nyelvhelyességi szempontból mindenképpen el kell különíteni a két névutó használatát a kedvező vagy kedvezőtlen viszony, vagy ellenszenv és rokonszenv ellentéte alapján. Ezért helyes, ha azt mondjuk, hogy rokonszenvet, részvétet, szánalmat érzünk valaki iránt és nem valakivel szemben! Valamint ugyancsak valaki iránt legyünk hálásak, figyelmesek, gyöngédek! Ellenszenvet viszont csak valakivel szemben érez- zünk! Ha lesz olyan beszélgetőtársuk, aki még ezután is keveri e két névutó használatát; kérem, hogy önök ne legyenek türelmetlenek, hanem inkább tapintatosak vele! mihAlyfalvi László Japánjuhar a kertben Selyemakác, fügefa, japánjuhar - ismertek ezek a barcsi kertekben is, hiszen a páradús Dráva-vidék kedvez a mediterrán növényeknek. Szabó Lászlóék udvarán is ott sorakoznak ezek, s mellettük több más egzotikus növény. A selyemakác gyakori a hor- vát tengerparton; Barcson is van belőle néhány. Annál kevesebb azonban a nutkacédrus, és ritka a szivarfa is. - Ezt azért ültettük, mert állítólag távol tartja a rovarokat. Japán juhar pedig talán nincs is másutt - mutatja Szabó László és felesége büszkén a növényeket. Az évek során bármerre jártak, hoztak magukkal néhány hajtást. Most éppen a tunéziai szerzeményükért szomorkodnak, annak sajnos, túl hideg volt a barcsi klíma. Nyolc év után az idén föladta az eperfa is. De elégedettek a fügefával: az enyhe tá folytán már termést nevel. ______■ Hí d a Dráva fölött Horvát népviseletbe öltözött lányok, fiúk a zenei rátermettségüket, énektudásukat bizonyították. Lakócsai és gradinai diákok mutatták be népi hagyományaikat. A két iskola testvéri kapcsolata újraéledt és egyre erősödik. Negyvenöt gyermek hat pedagógussal járt Lakó- csán. Slavko Tuka iskolaigazgató elmondta: látogatásuk célja a barátság erősítése és az, hogy minél jobban megismerjék egymást. Fontosnak tartja mindkét nyelv gyakorlását. Véleménye szerint a lakócsai horvát és a gradinai magyar gyerekek hasonló cipőben járnak: alig beszélnek az anyanyelvükön. Ennek oka sokszor a szülők vegyes házassága, s csak ott hangzik el magyar, illetve horvát szó, ahol három generáció együtt él. Örül annak, hogy a horvát gyerekek közül többen is leveleznek egymással. Itt-tartózkodásuk során a gradinai diákok lelkesen mesélték, mekkora szeretettel fogadták őket a lakócsai idősek. Az iskolaigazgató kifejtette: az ország határain túl élő horvátokkal egy közösséget alkotnak, ezért fontos az összetartás. Ezt Stipe Mesic miniszterelnök is többször hangsúlyozta, amikor a hídépítés fontosságáról beszélt. Mint mondta, a ’80-as években elsősorban a sportban és a kultúra terén már eleven volt a két település kapcsolata, de a háború ezt a hidat felrobbantotta. Két éve azonban testvéri kapcsolatot létesített a két iskola. A nemzetiségi oktatáshoz szükséges szakkönyveket és a legrégebbi, horvát nyelvemléket őrző „báskai feliratú” táblát adtak át vendéglátóiknak. S a viszontlátogatás- ra, a köztársaság napjára (május 29-ére) szóló meghívást is. oamos Gyereknek való legyen az iskola A gyermeknevelés útvesztőjében tévelygő szülőknek úgy ad tanácsot, hogy szinte észrevétlenül neveli is őket. Minden mondatából sugárzik a gyerekszeretet. Nem csoda, ha Vekerdy Tamás rovata népszerű az újságokban. A kaposvári egészségügyi főiskola terme kicsinek bizonyult, amikor előadást tartott. Az olvasás, a mese fontosságáról, az olvasástanítás helytelen módszereiről beszélt, miközben a központban természetesen mindig a gyerek volt. A Somogyi Hírlap a szülő szerepéről és napjaink iskolájáról kérdezte a neves pszichológust.- A gyerekneveléssel is úgy vagyunk, mint a futbalIaL mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, de mikor a teljesítményt kell felmutatni, bajban vagyunk. Mennyire felkészültek a szülők a gyermek fogadásám?- Ha az anya figyelne a saját belső hangjaira, akkor érthetne a neveléshez. Van egy ősi, sok évezredes technika, amit száz-kétszáz éve még mindenütt ismertek, azután feledésbe merült. A faluközösségekben hagyományozó- dott, ahol a dédike, a nagymama, a nagynéni mondókát, dögönyözőt, döcögtetőt dúdolt. Tudott bánni a kisgyerekkel, tudott érzelmet közvetíteni és érzelmi biztonságot adni. Ez a tudás azonban elveszett, de vissza kellene hódítani.- Miért felejtettük el? Mién nem képesek a mai anyák a régiekhez hasonló bensőséges nevelésre?- Megszűntek a családi közösségek, nagy a mozgás, sok az izoláltan, lakótelepi környezetben nevelő anya. Egy óceániai törzs két segítőt ad az anya mellé, ha az magára marad a gyerekével. Mi, modem emberek találtuk ki, hogy maradjon egyedül a gyermekével. Valahogy nem emberre szabott élet ez. Az utóbbi 150-170 évben többet változott az emberi élet, mint az előző harmincezer év alatt.- Fontos a példamutatás, mert a gyerek a szülőről vesz mintát. Ám a kamaszunk viselkedését látva sokszor kérdezzük tehetetlenül: vajon kire ütött ez a gyerek? Nem az általunk adott mintát követi, s nem olyan, mint amilyennek mi szeretnénk.- Akarjuk vagy nem, a gyerekeink számára utánzási minták vagyunk, és nemcsak külsőleg, hanem érzelmeinkkel és a képzetáramlásainkkal is. Igazából nincs is nevelés, csak együttélés a gyerekkel. Az nevel, amilyen én vagyok, és nem az, amit mondok. Ha idejében megadjuk neki a testi-lelki, az érzelmi biztonságot, akkor kamaszkorában is védett lesz a gyerekünk. Ha nem, akkor sodródik, könnyen rossz helyzetekbe kerül.- A mai középkorosztály még a poroszos, tekintélyelvű iskolában tanult. Manapság azonban egyre több szó esik a gyerekközpon-' tó, személyiség-központú nevelésről. Ön a ‘80- as évek óta sokszor szólta Waldorf-módszer- ről, s iskola is indult ezzel a névvel fémjelezve. Hogyan vált be?- A hatvanas évektől volt a nagy Waldorf- robbanás, nagyon jól bevált a módszer. Ez egyébként nem újdonság, ugyanolyan régi, mint a többi reformpedagógia. Norvég és német vizsgálatok szerint ezek a gyerekek jobban érettségiznek - miután 12 évig nem osztályozták őket -, jobban teljesítenek, több vállalkozó kedv, kreativitás van bennük. Jelenleg 17 Waldorf-iskola működik Magyarországon, az Vekerdy Tamás 1935-ben született Budapesten. 1958-ban kapott Jogi diplomát. 1968-ban pszichológusként végzett az ELTE-n. 1978-ban pedig klinikai gyermek-szakpszichológus lett. Dolgozott a Család és Iskola, majd a Gyermekünk című lapnál és a Színművészeti Főiskolán. Két évtizedig rendelt szakpszichológusként, majd iskolakutatással foglalkozott. Jelenleg a Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ alternatív továbbképzési igazgatója. A felesége is pszichológus: négy gyermekük van. első osztály most érettségizik. Egyébként nemcsak a középkorosztály járt poroszos iskolába, az iskola - bár divat gyermekközpontúságról beszélni - ma is poroszos. A közoktatás nehezen mozdul, a rendszerváltás óta minden kormány igyekszik modernizálni, gyerekközpontúvá tenni az iskolát, s közben minden kormányzat a tehetetlenségi erőnek engedve újra és újra centralizál, az pedig nem tesz jót az iskolarendszernek.- Ön régóta kiáll a gyermekek védelméért. Nem érzi hiábavalónak a küzdelmet, ha még 2001-ben is ugyanarról kell beszélni, mint néhány évtizede?- Egyáltalán nem. Százszámra vannak Magyarországon iskolák, amelyeket szülők és pedagógusok alapítottak, hogy ott másfajta pedagógiát valósítsanak meg. A gyermekközpontúság tulajdonképpen szakszerűséget jelent. Jó lenne, ha az iskolák szakszerűen kezelnék a gyerekeket, ha ismernék testi-lelki, szellemi fejlődésük összetevőit, törvényszerűségeit és a szükségleteiket. Ne akarjanak nyolcéves korban olyat tanítani nekik, amire majd csak 14 éves koruk után lesz szükség.- Kikéri az oktatási tárca az önök véleményét, amikor a rendszeren változtat? Támaszkodnak a szakemberekre a döntéseknél?- Az utóbbi másfél évtizedben jobban, mint előtte, de bizonyos döntő pontokon mégsem érvényesül a gyerekközpontúság, hanem egy szűk szakmai sovinizmus tömi meg a tanterveket, akár a NAT-ról van szó, akár keret- tantervről, sokszor a készíttetők szándékával ellentétben.- Már egy alsós kisgyerek is napi 8-9 órát tölt az iskolában: annyit, mint a felnőtt a munkahelyén. Elvárjuk, hogy fegyelmezett legyen, teljesítsen és rengeteg ismeretet szívjon magába- Jeles magyar gondolkodók, Bolyai Farkastól Széchenyi Istvánig részletesen elmagyarázták, miért kell keveset tanítani ahhoz, hogy mélyreható gondolkodású, tevékeny emberré váljon a gyerek. Jól meg kell válogatni, mit tanítsunk: majd ő összeszedi magának, ami még kell hozzá. Minden diktatúra rengeteget tanít: Bach kultuszminisztere irtózatos anyagot préselt a tantervekbe, a szocialista tantervek is hatalmas mennyiséget követeltek. 11 tananyagcsökkentési kampány során minden alkalommal nőtt a tananyag mennyisége. A diktatúrák a humán személyiségfejlesztő tudományok rovására mindig a természettudományokat részesítik előnyben. Erről is vitáztak már Széchenyi idejében. Ma Európában 1 egységre 10 egységnyi természettudomány jut, Magyarországon a csökkentések után 22-23. Felejtésre ítélt, fölösleges anyagmennyiséggel terheljük a gyerekeket, a túl sok információ nem hasznos, mert dezorientál. Egy eminens öt év alatt tökéletesen elfelejti ezeket az ismereteket, ha nem használja folyamatosan. Napjaink kutatásai bizonyítják, hogy a gyerekek óriási érdeklődéssel mennek az iskolába, majd a tanítás nyomán a diák elveszíti a vüág és jelenségei iránti, egyébként természetes érdeklődését. Lehetetlen, hogy a gyerekek ennyi időt töltenek az iskolában és ettől nem lesznek okosabbak, hanem - mint Széchenyi mondta - csak tudósabbak, a tudós szamarak piedesztáljára emeltetnek. Azt tartják, az amerikaiak nem tanulnak semmit. Érdekes, hogy míg az amerikai fiatal a magyarhoz képest a középiskolában úgyszólván semmit sem tanul, az egyetemről kilépve mégis kenterbe ver bennünket szakmában, kreativitásban, vállalkozó kedvben, testi-lelki egészségben.- Egy. felmérés szerint a magyar az egyik legrosszabbul olvasó nemzet, az amerikaiak pedig jó eredményeket mutatnak. Pedig nálunk magas követelményeket állítanak a diák elé, náluk pedig elfogadott az említett lazaság. Mi lehet az oka?- A nyelvi kultúra kétségbeejtő hiányát jelzi, hogy üyen alacsony az olvasás megértési szintje. Ez is visszavezethető a diktatúrák évtizedeire. Karácsony Sándor már a ‘30-as években kitűnő könyvet írt arról, hogy mennyire nem tudott magyarul beszélni a középosztály. Ez is indokolná a humán tárgyak számának az emelését. Ne nyelvtant tanítsanak, ami elundorítja a gyerekeket, hanem élő nyelvet!-Maa mindennapi életben talpraesett, képzett, nyelvet beszélő fiatalokm van szükség. Hogyan lehet ezt elérni, ha egyszer ilyen merev az oktatás?- Olyan hellyé kell tenni az iskolát, amely ember- és vüágismerethez juttatja a fiatalt. Magyarországon ma már van néhány tucat olyan iskola, ahol rendkívül kicsi a hiányzási mutató, mert a gyerekek akkor is elmennek, ha betegek, ott ugyanis jól mulatnak, szeretnek odajárni. Sajnos, van egy csomó olyan iskola is, ahová altkor sem mennek szívesen, amikor egészségesek. Arra kellene erőt és energiát kifejteni, hogy az iskola igazán gyereknek való hely legyen. izményi éva Ismeretterjesztő lendület Barcs A TIT megalakulásának 160. évfordulójára Barcson is készülnek. A kaposvári országos ünnepségen már egy megújult, barcsi tudományos és ismeretterjesztő társaság képviselteti magát. A Bugát Pál által 1841-ben alapított társulat fő célja, a magyar tudomány eredményeinek az ismertetése mára sem változott - véli Káplár Adolf, a barcsi TIT- iroda vezetője, aki az év elejétől látja el a városi szervezet vezetői teendőit. Elmondta: pár évvel ezelőtt lett hatékony ismét a társaság működése a kisvárosban, elsősorban néhány népszerű tanfolyam indításával. Ez a tevékenység az idén még színvonalasabbá vált, hiszen április közepéig kilenc tanfolyamukon 135 hallgató vett részt. Beindult a horvát, angol és német nyelvtan- folyam, s megszervezték a vámkezelői, a kisteljesítményű- kazán-fűtői, a méhész-, a valutapénztárosi és a darukezelői képzést is. Káplár Adolftól megtudtuk: a közeljövőben várható egy eszperantó nyelvtanfolyam indítása, s az érettségizettek körében továbbra is élénk az érdeklődés a könyvelői, a külkereskedelmi ügyintézői iskolarendszerű képzés iránt. Az utóbbit szeptembertől idegen nyelvű képzéssel bővítik. Az irodavezető szerint mindez jelzi, hogy az ismeretterjesztés tevékenységi körének kiterjesztésével lehet csak megalapozni a városi szervezetek jövőjét, s várhatóan ezt erősíti meg majd a TIT évfordulója kapcsán rendezett ünnepség is. takács Értesítés A Kapós Agrárszövetkezet Kaposvár, Újmajor értesíti tagjait és külső üzletrész tulajdonosait, hogy a szövetkezet közgyűlését 2001. május 25-én, (péntek) de. 9 órára összehívja. A közgyűlés helye: Kaposvár, Újmajor Napirendi pontok: 1. Igazgatóság beszámolója - pénzügyi mérleg -. 2. Felügyelő Bizottság beszámolója. 3. Egyebek. Határozatképtelenség esetén ugyanazon napon, azonos napirenddel 10 órára összehívja a közgyűlést, tekintet nélkül a megjelentek létszámára. Igazgatóság Kaposvár, Fő u. 7. szám alatti társasházban irodák eladók, vagy bérbe adók. Érdeklődni a 72/506-455 vagy a 30-9460-486-os telefonszámon lehet. : INTER-PLANT KFT Balatonszentgyörgy, Mise u. 2. Tel./fax: 85/377-872, 30/251-3584 30-260 LE-ig BELARUS, AGT DEUTZ-FAHR traktorok, munkagépek, alkatrészek. Kedvező áron, közvetlenül az importőrtől, raktárról vagy rövid határidőre. (39663) ^3 COLONIA Az AXA COLONIA pályázatot hirdet Somogy megyei igazgatóságára irodavezetői munkakör betöltésére alkalmazotti státuszba. A pályázatnak tartalmaznia kell fényképpel ellátott önéletrajzot. Elvárásaink: minimum érettségi, számítógépen Wold, Excel, PowerPoint ismerete. Az elbírálás során előnyt élveznek azok akik biztosítási szakmai múlttal (manipulálás, kárrendezés, módozatok ismerete) rendelkeznek. Pályázatát - 8 napon belül - az alábbi címre kérjük: AXA Colonia Dél-dunántúli Régióigazgatóság, 7621 Pécs, Citrom u. 2. Ifi VID EOT ON - Kaposvár felvételre keres: szerszámkészítő szakmunkásokat Jelentkezni személyesen önéletrajz és bizonyítvány beadásával lehet Kaposvár, Izzó u. 3. Tel.: 82/502-133, 502-124, 502-118.
