Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-25 / Vasárnap Reggel, 8. szám

2001. február 25. ★ GAZDASÁG * £ EGY VADÁSZHÁZBAN TÁRGYALT, AMIKO^/EZÉRJELÖLTKÉNT BEMUTATTÁK A TITKOS ASZ Ki az a Faragó Csaba? Úgy tűnik, senki sem ismeri igazán, pedig ő volna a kormánypárt ásza. Az ÁPV Rt.-nél ugyan két és fél éve dolgozik, de a vagyonkezelő mégsem tudott egy életrajzot átküldeni. Egy ismeretlen menedzserre bíztak két kulcspozíciót. Muníciója, hogy Orbán Viktor és Kövér László bizalmasa, egy Ideig persze biztos kitart... Faragó Csabáról egyetlen fotó jelent meg eddig - a Népszabadságban. Igaz, ez Is titokban készülhetett. Faragó Csabát, a vagyon­kezelő jelenlegi vezér­igazgató-helyettesét je­lölték szerdán a távozó Gansperger Gyula helyé­re az APV Rt. elnöki posztjára, majd pénte­ken a Dunaferr Rt. elnö­kévé választották. Fara­gó az előbbi hír szerdai bejelentésén nem volt je­len, mert - legalábbis a Népszabadság informá­ciója szerint - a Dunaferr új igazgatóságával tartott titokban informális is­merkedő megbeszélést egy Székesfehérvár mel­letti vadászházban, ahol közölte: nem privatizál­ják a vállalatcsoportot, az évet nyereséggel kell zárni, s nem történhet létszámleépítés. Gans­perger elmondta, hogy leendő utódját ő hívta két és fél évvel ezelőtt az ÁPV Rt.-hez, ahol kez­detben elsősorban sze­mélyzeti ügyekért és in­gatlanok hasznosításáért felelt. Mint az Élet és Iro­dalom egy tavaly márci­usi cikke közölte, 1999 őszén az orosz állam- adósság lebontásával kapcsolatos teendőket is „a Fidesz titkos ászának” hatáskörébe helyezték, mondván, hogy egy ke­mény figura, aki jól tud tárgyalni a maffiózókkal. Tavaly az összes állam- adósság behajtása is hozzá került, amely még a szocializmusban a „baráti” országokkal - Albániával, Kubával, La­osszal - szemben kelet­kezett követelésekkel együtt eléri az egymilli- árd dollárt. Az állítólag műszaki végzettségű Fa­ragót - aki korábban az OTP Ingatlan Rt.-nél is dolgozott - Orbán és Kö­vér bizalmi embereként tartják számon. Az elnökjelölt neve az ÉS idei 6. számában is felbukkant az orosz ál­lamadósság törlesztésé­nek részeként 1996-ban Csepelre került csőbu­gák kapcsán. Mivel az árut a Magyar Állam- kincstár szerint jogelle­nesen akarták értékesíte­ni, s a szervezet akadályt gördített a tranzakció út­jába, az üzletben érintett amerikai-magyar vállal­kozó az ÁPV Rt. vezér­igazgató-helyetteséhez fordult. Sokszor hallott ugyanis az Egyesült Álla­mokban a nyolcvanas években Faragóról, aki akkoriban a Lockhead- nál teljesített szolgálatot a Magyar Népköztársa­ság megbízásából. Üzlet­társaival be is jutott a vezérhelyetteshez, aki az Államkincstár mun­katársai jelenlétében le­fújta az üzletet. Ezt kö­vetően - tavaly szeptem­ber 26-án - a csőbugát annak idején átvevő Petroltank Kft.-t felszólí­totta, hogy október 1-jé- ig utalja át a tőke- és ké­sedelmi kamattartozá­sát. Ráadásul azt is a címzett értésére adta, hogy csak erről hajlan­dók tárgyalni, s nyoma­tékosította, hogy ameny- nyiben az összeg a meg­jelölt határidőre nem ér­kezik meg az Állam- kincstár számlájára, megteszik a szükséges intézkedéseket. Faragó eddig a háttér­ben maradt, olyannyira, hogy sem az ÁPV Rt.-től, sem a Dunaferrtől, sem az MTI-től nem tudtunk róla fényképet szerezni. Igaz, például Várszegi Gábor Fotex-vezér se szereti, ha fotózzák, de ő nem tartozik semmivel az adófizetőknek, hiszen a saját cégeit irányítja. Kopátsy Sándor sem ismeri Faragó Csabát, bár szerinte sok neves ember létezik, akiknek senki sem kívánja a kinevezését - velük szem­ben egyelőre előnyt élvez egy új ember. Igaz, nem bevett szokás, hogy olyasvalakit állítanak egy nagyvállalat élére, akiről a szakma semmit sem tud. - Horváth Istvánnak, a Dunaferr elnök-vezérigazgatójának menesztését nagyon sajnálom, hiszen eredményesen vezette a válla­latot, nem értem, milyen szempontok alapján döntöttek így az illeté­kesek - fűzi hozzá a neves közgazdász. Csaba László közgazdász szerint Faragó jelölése a vezérigazgatói posztra nem elszigetelt jelenség, elég, ha Simicska Lajosra vagy Gansperger Gyulára gondolunk. - Nem akarom a Gazdasági Mi­nisztérium kompetenciáját kétségbe vonni, de az ÁPV Rt. jelentő­sebb vagyonnal gazdálkodik annál, hogy a szakma által nem jegy­zett emberekre bízzák az irányítását - mondja a CEU Közép-európai Egyetem nemzetközi tanszékének tanára. - E tendencia összhang­ban áll a miniszterelnök azon kijelentésével, hogy a korábbi tele­fonkönyveket el kell dobni. Az említett személyek a Fidesz szakértői körébe sem tartoztak, mint JárayZsigmond, Matolcsy György vagy Urbán László, akiknek száma a régi noteszekben is benne van. Menedzserek megtartásának eszközei ^ Versenyképes fizetés Céges autó Szakmai továbbképzés támogatása Bonusz Karrierfejlesztési program Élet- és egészségbiztosítás Részvényopció Szociális támogatások Vállalati kölcsön Egyéb Nyugdíjtámogatás MENEDZSERZSEBEK Egy jó menedzser tán még az aranynál is többet ér. Erről a Volkswagen tulajdonosai is so­kat tudnának mesélni, hiszen a hetvenes évek elején egyre mélyebbre süllyedő céget a konkurens autógyártóktól elcsábított vezetőkkel sikerült ismét felvirágoztatniuk, mintegy második német gazdasági csodaként. Nem véletlen, hogy a komoly eredményt felmutató vállalatok mindent megtesznek menedzsereik megtartásáért. Amikor a szovjet utódálla­mokban kereskedő kanadai cég Demján Sándort tette a társaság élére, az eredménytől függő tulajdonrészszerzés lehetőségét ajánlották fel neki a megbízói, s bevallása szerint ezzel alapozta meg a vagyonát. Az opciós részvényszerzés lehetősége bevett szokás, de lé­teznek cégek, akik a fizetésen, nyereségrészesedésen túl jelentős összegeket ajánlanak fel azon vezetőiknek, akik szerződést írnak alá arról, hogy egy-két évig helyben maradnak. A pénzt természetesen a meghatározott idő letöltése után fizetik ki. Egy vonzó karrier le­hetőségének rögzítése szintén megtartóerő lehet, régiónkban pedig a társaság központ­jába vagy valamelyik külföldi leányvállalatánál eltöltendő huzamosabb munkalehetőség sem megvetendő. Ez nemcsak anyagilag, hanem a presztízs szempontjából sem meg­vetendő, hiszen egy világlátott ember értéke igen magasan áll a munkaerőpiacon. uinmrnw ílliTTlfX Esztergom: Suzuki-paradicsom Miután a Suzuki és az esztergomi önkor­mányzat peren kívül megegyezett a helyi ipari adó mértékében, az autógyár egyre több beszállítóját telepíti le a helyi ipari parkban. A parkban máris háromezernél többen dolgoznak, s a száz főnél többet fog­lalkoztató cégek 5 évre mentesülnek az iparűzési adó fizetése alól. Izraeli utasok a déli pályán? A Déli Autópálya Rt.-t nemrégiben felszá­molták, s úgy tűnt a 700 kilométeres sztrá­da délibáb marad. Most az egyik lap infor­mációja szerint egy izraeli cég megvenné a dokumentációt, mert fantáziát lát a terv­ben. A 3,5 milliárd dolláros beruházásban 163 önkormányzat is érdekelt. Szentgotthárd: motor a Fiatnak A szentgotthárdi Opel-gyár ezután nem­csak az anyavállalatnak, hanem a Fiatnak is szállít majd motorokat. A General Mo­tors és a Fiat közös magyarországi vállala­tot is alapítót. Jelenleg évente 500 ezer motor készül a szentgotthárdi gyárban, s a Fiat-megállapodás ezt bizonyosan meg­fejeli majd. Infopark: folytatása következik Újabb szerződést írtak alá a lágymányosi Infopark vezetői, miszerint 2002-re fel­épül egy új iroda- és szolgáltatóház. Az új épületben többek között éttermek, büfék, bank, posta, CD-könyvtár és fitneszterem lesz. Szeretnének egy inkubátorházat is felhúzni, hogy felkarolhassák a kezdő vállalkozásokat. Elkelt a hatvani konzervgyár Egy debreceni kft. vásárolta meg a hatva­ni konzervgyárat. A Józsa Center a hírek szerint 500 millió forintot fizetett az Aranyfácán konzervgyárért a Magyar Fej­lesztési Banknak. A vevő többek között zöldborsó- és kukoricafeldolgozással is szeretné bővíteni a gyár profilját. Támadás a Matáv ellen A Matáv internetes tarifái újabb akciót in­dítottak. Az ismeretlen szervező egy, az internetről letölthető, Matáv-killernek el­nevezett programot ajánlott a követőinek. A támadás iránya ezúttal a telefontársaság ügyfélszolgálatának, tudakozójának és internetes szolgálatának szervere. DAM: három vevő Is van? Egy éve van felszámolás alatt a Diósgyőri Acélművek. Két és fél hónapos szünet után indították újra a gyárat, s az elmúlt hónapokban már nullszaldósan dolgoz­tak. Havonta egyébként kétmilliárd forint­nyi értékű terméket állítottak elő. Amikor kiírták a tendert a gyár eladására, 7,7 mil­liárd forintért hirdették meg. A tender­füzetet hat cég vásárolta meg, s végül egy német, magyar és olasz cég nyújtott be vé­teli ajánlatot. VENNI VAGY ELADNI? Sommás ítéletek, kategorikus ki­jelentések gyakran születnek a börzék környékén. A piac lényege is sommás ítéletekben fejeződik ki, hiszen egy vételi, vagy éppen eladási megbízás nélkülözi az ár­nyalatokat, az „igen, de..." fordu­latokat. Az elemzők ugyan hosz- szasan taglalják egy-egy tőzsdei társaság gazdálkodásának szí­nét és visszáját, a befektetőket ebből azonban mindössze egyet­len dolog érdekli: venni vagy eladni? Ebben a hangu­latban a tőzsdéről, a tőkepiac egészéről is könnyen kerekednek ki som­más ítéletek. Amikor az árak emelkednek, maradéktalan az optimizmus, ha viszont néhány napig - urambocsá', néhány hé­tig - esnek, akkor sokan hajla­mosak temetni, pedig a börzén egyszerre sokféle értékítélet van jelen. Bessz idején gyakorta megállapítják a kommentátorok, hogy „mindenki eladott!". Pedig a legnagyobb tőzsdei trivialitás, hogy ott eladni csak annyi rész­vényt lehet, amennyit megvesz­nek. Hál' istennek, a legnagyobb válságok idején is vannak, akik a vásárlás mellett döntenek, s a tőzsdék története rendre igazolta őket. Az inga kileng. Ha az ár­folyamok túlságosan magasra szállnak, akkor törvényszerűen következik a visszaesés, s a krach után menetrendszerűen jön az újabb emelkedés. A piacot uraló intézményi be­fektetők számos kényszerűségtől vezérelve rendsze­rint alávetik magu­kat az uralkodó pi­aci hangulatnak. A független, önálló befektetési döntéseket hozó ma­gánbefektetőknek viszont a bessz idején van lehetőségük olyan vásárlásokra, amelyek a banki kamatokat lényegesen meghaladó hozamot biztosíta­nak. Megcáfolva ezzel még egy tőzsdei közhelyet, amely a „re­megő kezű kisbefektetőket” em­líti, mint akik eladásaikkal mély­be taszítják az árfolyamokat. Erre ugyanis - már csak súlyuknál fogva is - a nagy tőkeerejű ala­pok képesek.- Elég, ha csak meg­gondoljuk, hogy az emberiség jövője attól függ, hogy a kőolaj- és kőszénkészlet mi­kor fogy ki, s máris rá­döbbenünk, mennyire fontos az energetika - érvel a kommuniká­ciós igazgató. Főállása mellett hat éven át ta­nársegédként tanított az egyetemen. Karrier­je megtört, amikor egy „nagy ember” csekély felkészültségű fiát utó­vizsgára küldte, mert ennek folyományaként a cégnél kábelsmirg- lizéssel vezethette le a benne lévő feszült­séget. A társaság akkori vezérigazgatójának a fiatal szakemberek iránti elkötelezettségé­nek köszönhetően is­mét mérnöki munka­körbe került, ám egyre inkább a gazdasági te­rület felé orientálódott.- Egy műszaki pro­filú vállalatnál nélkü­lözhetetlenek a kitűnő technikusok, de az is fontos, hogy a lehető legalacsonyabb költsé­gekkel üzemeljen a társaság - állapítja meg Boross Norbert. - Egy érthetetlen űrlap sokkal nagyobb ellen­szenvet vált ki a cég iránt, mint amennyi kényelmet a szolgálta­tása jelent. Az igazgató szerint a XXI. században nem­igen megy, hogy az ügyfél álljon be a sor­ba, s várjon, amíg el­fogynak az előtte állók, mert az emberek sze­retik telefonon intézni a dolgaikat. Boross Norbert egy újabb vál­tás eredményeként je­lenleg az ELMÜ kom­munikációjáért felelős. Ezt a tevékenységet azért tartja fontosnak, mert a fogyasztó akkor tud a cégek közötti ver­senyben igazán tájéko­zódni, ha olyan infor­mációkhoz jut, ame­lyek alapján reális dön­tést hozhat. Korábban egyes kollégáitól meg­rovást kapott, mert egy televíziós konyha- show-műsorban vil­lanyórát mondott, nem pedig Ferraris rendsze­rű, elektromechniküo, tárcsás fogyasztásmérő berendezést, ma már azonban úgy néz ki, si­kerül az ügyfélorientált szemléletét elfogadtat­nia. Még időben, hi­szen 2002. január í-jén beindul a verseny a fo­gyasztókért. Míg korábban az áramszolgáltatók hatóság­ként is működtek, az energiaszektor küszö­bön álló liberalizációja következtében hamarosan versenyre kényszerülnek. Dr. Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek kommunikációs Igazgatója ezt hirdeti cégen belül és kívül, nem véletlenül, hiszen mindig olyan területre váltott, amelynek fejlesztését a piac leginkább megkövetelte. bán ringatom magam, hogy edzőként is tevé­kenykedem a társaság­nál - mondja Boross Norbert, aki mind­emellett vallja, hogy a műszaki tudományok az emberi kultúra ré­szét képezik. Ha megkérdezik tőle, mire a legbüszkébb, azt válaszolja, arra, hogy az elmúlt két esz­tendő alatt több kollé­gáját segítette abban, hogy nálánál nagyobb pozícióba kerüljön.- Abban az illúzió­Boross Norbert Született: Budapest, 1963 Végzettség: Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar (1987), másod- diploma (1989) Munkahely: Budapesti Elektromos Művek Rt. kommunikációs igazgató Rázós kérdések

Next

/
Thumbnails
Contents