Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-25 / Vasárnap Reggel, 8. szám

4 ★ RIPORT ★ 2001. február 25. Papa: az alvilág elérte a politikát Hétfőtől kapható Jónás József Fedőneve: Papa című dokumentumkötete. A könyv központi alama az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt fő­nyomozója, Sándor István. A nyugdíjas alezredest 2000. október 29-én vették őrizetbe vesztegetés és hivatali visszaélés gyanűjával, két nappal később a bí­róság elrendelte előzetes letartóztatását. Sándor Istvánt október 30-án hallgat­ta volna meg az azóta már megszűnt parlamenti olajbizottság. Sokan azt gon­dolják, nem véletlen az őrizetbe vétel napja. Az alvilágban csak „Papa” néven ismert főnyomozó végül mégiscsak vallomást tett a bizottság előtt, nem kis vihart kavarva. Lapunk exkluzív részletek közöl a kötetből. „(...) Boros Tamás bűnöző volt a maga módján, de vi­gyázott a határokra, kivéve, amikor nem. De olyankor megkapta a magáét! Tudni kell róla, hogy jó eszű, gyors gondolkodású és jól impro­vizáló személy volt. Szere­tett központban lenni és sze­repelni. Azt mondják, hogy halottról vagy jót vagy sem­mit. Most mégis azt kell mondanom, hogy az ellensé­gei úgy állították be és a hi­vatalos szervek is, hogy ő a legnagyobb maffiózó. Sem­mivel sem volt nagyobb a társainál. Hibájaként róható fel a feltűnéskeltés, a felvo­nulás, a csapatmozgás. Boros Tamás problémái akkor kezdődtek, amikor a Conü Cár nevű cég tulajdo­nosaival ujjat húzott, pedig rokoni szálak is fűzték az egyik vezetőhöz. A Buda­pesti Rendőr-főkapitányság 1996 októberében vagy no­vemberében őrizetbe vette Borost a Nirvána bárnál tör­tént kézigránát-robbantás miatt. Ezt az akciót elmon­dása szerint a Conti Car-osok szervezték. Majd egy hónap után kiengedték Borost és bűncselekmény hiányában megszüntették ellene az eljá­rást. Aztán belekeveredett egy emberölési ügybe: vala­melyik diszkóban agyonlőt­ték az egyik portást. Tisztáz­ta magát. Közben a Conti Cártól 160 millió forintot kö­vetel, mondván az általa olajba betett pénzből ennyi jár neki. Állítása szerint in­nen indult el a nagy „balhé”. Ha jól emlékszem, 1997 ja­nuárjában vagy februárjában rálőttek a solymári házára. Feljelentést tett a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitánysá­gon, ahol ügyész jelenlété­ben a vallomását - ami több­órás - videoszalagra rögzítet­ték. Fél év múlva a Vérmező­nél rálőttek a Mercedesére. Ezt követően az ORFK Szer­vezett Bűnözés Elleni Szol­gálatához fordult segítségért, és engem jelöltek ki a kap­csolattartójának. Boros a problémáit velem közölte, amit továbbítottam. Én nem a testőre voltam, mint azt az újságok írták. Az is volt neki, de más látta el a védelmét. A koromnál fogva nálam nem az erő, hanem az ész dominált! Boros sóha nem volt tégla, legalábbis nem az enyém, mert vele mint sértettel voltam kapcso­latban. Borosról nagyon sok hír jelent meg és ezzel kap­csolatban csak annyit jegyez­nék meg: azok, atókről nyi­latkozott, ádáz ellenségnek tartották, pedig ha tükörbe néznének és elgondolkodná­nak, akkor valahol maguk­ban igazat kellene adni Bo­rosnak. Mert azért volt a nyi­latkozataiban sok igazság is! A legszebb az egészben, hogy tényleg ő indította el az olajügyeket azzal, hogy nyílt vallomást tett. Nagyon sok köze volt ahhoz is, hogy ké­sőbb több olajos is megnyílt, mert tudott hatni az embe­rekre. Az csak mese, hogy Tonhauser és én készítettük fel arra, hogy mit mondjon. Ha ez így lett volna, akkor nem rendőrök, hanem látno­kok lettünk volna. Ezt csak azok a főrendőrök és maga­sabb vezetők állították, aki­ket nevesített a vallomásá­ban. Illetve azok az olajosok, akikre terhelő vallomást tett. Egyébként Boros a halála előtti hónapokban mint az űzött vad állandóan mene­kült valami elől, nem volt nyugodt. Az a véleményem, hogy nem mondott el nekem őszintén mindent, legalábbis azt nem, hogy kitől vagy mi­től fél. Ha leültem beszélget­ni vele, a keze és a lába állan­dóan mozgásban volt - do­bolt. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy csak nem a drog miatt, mert azok viselked­nek így. Felháborodva közöl­te, hogy mit képzelek róla. A halála előtt egy hónap­pal mesélte, hogy az egyik személy, aki az ellentábor­hoz tartozott, a Váci utcai üz­letébe hívta és úgy egy órát várakoztatta, de semmi érde­keset nem beszéltek. Ekkor mondtam Borosnak, hogy „Tamás, most mutattak meg a gyilkosnak”. Nem akart hinni nekem. Ám én ismer­tem ezt a személyt, akivel tárgyalt és azt is tudtam, me­lyik csoporthoz tartozott. Ez a bizonyos férfi a Boros rob­bantása után rögtön a hely­színen volt, látszik is az egyik ipari kamera felvéte­lén. A legszomorúbb az egészben, hogy azok közül, akik Borossal kapcsolatban voltunk - a testőre (rendőr), jómagam, Tonhauser és még sorolhatnám - senkit nem hallgattak meg a felderítés során. Miért nem? Talán at­tól féltek, hogy valamelyik „nagyemberre” valami terhe­lőt találunk mondani? Boros halálával kapcsolatosan nem hallgattak meg senkit közü­lünk, de azt a csapatot, ame­lyik Borossal bármilyen szinten is kapcsolatban volt, azt szétzavarták és tagjai nagy részét kirúgták a rend­őrségről. (...)”- Milyen módszerekkel próbálták rávenni a vallo­mástételre?- Vertek, (a megszólaló az olajügyek egyik gyanú­sítottja - a szerk.) Igazság­ügyi orvos szakértői vélemé­nyem van a fizikai bántalma­zásomról, illetve az elszen­vedett sérülésekről. A sebé­szi beavatkozásról pedig megvan a műtéti jegyző­könyvem. Az is több alka­lommal előfordult, hogy Sándor István és még valaki, akik általában följöttek ér­tem a fogdába, a folyosón megfenyegettek. Közölték velem, abban az esetben, ha nem leszek hajlandó videó­vallomást megtenni, készül­jek föl arra - amikor átvisz- nek Tökölre -, hogy ha én megszökhetek és akár le is lőhetnek.- Ezek nagyon komoly vádak. Amit most elmond, azt akár a bíróság előtt is hajlandó megismételni?- Ennél többet mondok önnek. 1998 januárjában a Gyorskocsi utcai fogda 214- es zárkájában ezt én leírtam és mindkét ügyvédemnek át­adtam. Azt a megjegyzést ír­tam a végére, hogy az irat tartalmát nem, de hogy az az adott időpontban és az adott helyen készült, azt a zárka­társam is látta és alá is írat­tam ezt a zárkatársammal. Ezeket eljuttattam a két ügy­védemnek és ezek a mai na­pig megvannak.- Ha e vádak igazak, akkor sok mindent egészen más megvilágításba he­lyeznek.- Nézze, ezt 1998 január­jában írtam le és az akkori zárkatársam írta alá. Mind­ezt a bíróság előtt is hajlandó vagyok elismételni és meg­mutatni. Akkor az ügyvé­dem azt tanácsolta, ne te­gyek feljelentést, mert abban a helyzetben senki sem hitt volna nekem, a folyosón tör­tént, elfogulatlan tanúk nem voltak jelen. Én most úgy gondolom, elegendő bizo­nyítéknak számít az, hogy nem 2001-ben, hanem még 1998-ban leírtam mindezt.- Végül megtette azt a vallomást, amit megkíván­tak öntől?- Nem. A legutolsó kihall­gatás úgy zajlott, hogy ott várt Sándor úr, valamint két hölgy, az ügyem vizsgálója és még egy fiatalember, akik utoljára megpróbáltak meg­győzni arról, hogy tegyem meg ezt a vallomást vagy „rám fog rohadni a műanyag lakat is”. Egy órán keresztül próbálkoztak és nagy nehe­zen a végén beengedték az ügyvédemet, mert addig kint várakoztatták a kapuban. Az ügyvédem jelenlétében kö­zöltem: ettől a perctől kezd­ve nem kívánok vallomást tenni.- Hogyan zárult az ügye?- Huszonegy hónap elő­zetes letartóztatás után kien­gedett a rendőrség. Ezek után az ügyvédem tanácsára 1998. március 26-án feltáró vallomást tettem a bántalma­zásommal és Boros Tamás szerepével kapcsolatban, ami a KBI hivatalos helyisé­gében történt. Ott és akkor kértük, szembesítsenek Bo­ros Tamással, ezt azonban hónapokon át elutasította a vizsgáló. Mindig azt közölte, ne írjuk elő neki, hogy mi­lyen ütemben végezze a nyomozati feladatokat. Nem is került rá sor, mert... A kazetta nem kerülhet rendőrkézre Létezik egy videokazetta, amit a saját lakásomon - a családom tudta nélkül - vettem fel, és azt vidé­ki barátaimnál helyeztem biztonságba. Ezen a kazettán elmondom, hogy ha velem tör­ténne valami, akkor kik állnak az ügy hátterében - név és cím szerint Kik lehetnek a végrehajtók, a végrehajtó és a megbízó között kik voltak a közve­títők, valamint a megrendelők milyen belügymi­nisztériumi illetve rendőri kapcsolatokkal rendel­keznek, akik esetleg áldásukat adták az ügyhöz - nevesítve, beosztással együtt Erre azért volt szük­ség, mert amióta nyugdíjaztak, sokszor burkolt fe­nyegetést kaptam. Ez nem blöff, sem a fenyegeté­sek, sem a kazetta, amely tényeket tartalmaz, ösz- szefüggésekkel együtt. Az a bizonyos videokazetta átadható a magyar és a külföldi médiának, de nem kerülhet a rendőrség kezébe, mert valószínű, hogy eltűnne vagy megsemmisülne a rajta lévő adatok miatt. Valakinek - itt és most nem árulom el a ne­vét - beszéltem arról, hogy Bécsbe akarom a kazet­tát elhelyezni, azóta tudom, benne sem bízhatom többé, ellenfeleimnek köszönöm az információt Két telefon, egy fax és más semmi Lisa Moorhead kálváriája csütörtökön véget ért. A VI—VII. kerületi ügyészség nyomására e két kerület rendőrkapitánysága vissza­szolgáltatta a világhírű gitáros, Eric Clapton élettársa útlevelét, s Lisa háromhetes kónyszertartózkodása után este gyorsan visszautazott Londonba. Biztos, ami biztos... „Megvan az útlevelem" - mondja Lisa Moorhead. Mellette ügyvédje, Ruttner György Lisa Moorhead január 31-én este 11-kor érke­zett a Ferihegyi repülő­térre. A művészeti rek­lámszakmában dolgozó üzletasszony egy barát­juk másnap nyíló belvá­rosi éttermének avatójá- ra volt hivatalos. Az útlevél-ellenőrzés után visszaszólították, hogy egy kis probléma merült fel. A „Ids probléma” vé­ge az lett, hogy három órára bezárták egy szo­bába. Kiderült, Lisa el­len országos elfogatópa­rancs van érvényben. Ugyan ezt nem közölte vele senki sem.- Határozat sem szü­letett az őrizetbevéte­léről, de ha létezett vol­na, azt sem közlik vele, mert ugyan miért ma­gyarázták volna el a helyzetet, angolul, Ma­gyarország egyetlen nemzetközi repülőterén? - jegyzi meg dr. Ruttner György ügyvéd, akit az amerikai nagykövetség kért fel. Lisa a repülőtérről még telefonálhatott, ám az érte jövő rendőrök már nem engedték. Sőt a Dózsa György úti kapitányságon alkatré­szeire szedték mobil- telefonját, amit amúgy sem vihetett magával a cellába. Az éjszakát min­denesetre ott töltötte. Másnap este „szaba­dult” az ügyvédi közben­járásra. Ám útlevelét nem adták ki. Addigra tisztázódott, hogy mi a bűne. Még 1999 februárjában indí­tott Budapesten egy angol nyelvű program­ajánló lapot, ám az első szám megjelenése után meg is szüntette.- Rá kellett jönnöm, hogy elszámoltam ma­gam - mondja. - A rek­lám- és pénzügyi meg­állapodások zátonyra fu­tottak, nem tudtam a magyar partnerrel sem megegyezni. Az Aradi utcai szerkesztőséget le­szereltettem, hogy vi­gyék vissza a hardveres cégnek a gépeket. Ré­szemről ezzel pont ke­rült a vállalkozás végére. Rosszul hitte. A két és fél milliós csomagból nem érkezett meg egy telefax és két telefon. A cég rögtön a kényelmes megoldáshoz folyamo­dott: nem kérdezték, nem értesítették, egysze­rűen feljelentették.- Az összérték miatt nem is lehet bűnügyről beszélni, mint ahogyan kezelték és kezelik... - fű­zi hozzá dr. Ruttner György. Lisa, már szabadon, magánnyomozásba kez­dett. Megkereste a szállí­tó céget. Egy raktáruk­ban rábukkant az omi­nózus faxgépre, s ezt sa­ját maga február 4-én be is vitte a rendőrségre, hogy tessék... Á két telefon viszont nem került meg, így Lisa az új áron is legfeljebb 30 ezer forintot érő ké­szülékekkel még „csaló”. Ugyanis az eljárás hiva­talos címe még mindig csalás.- Mikor európai tur­néján lévő kedvesét, az éppen Portugáliában koncertező Eric Claptont hívta, az csak értetlenül ismételte magát: what, what, what?... Egyszerű­en nem tudta felfogni a helyzetet - meséli az ügyvéd. - Aztán minden­nap beszéltek-, ám Eric mindvégig képtelen volt felfogni, hogy mi törté­nik, mi ez az abszurd helyzet, hogy valakit így lefognak, majd két tele­fonkészülék miatt nem engedik ki az országból. A klasszis gitáros úgy látszik annyira maradi, hogy az örökletes angol abszurd humor sem se­gített felfognia.- Csöndes, szerénysé­géről híres, minden per­patvart kerülő ember - tartja Ruttner György. - De lehet, hogy ezt nem nyeli le. - Különben nemcsak arról van szó, hogy egy híres ember hozzátartozóját érte sé­relem, s így közvetve őt is, hanem a bürokrácia mutatta meg legrosz- szabb arcát. Arról, hogy készül- nek-e válaszlépésre, a személyes szabadság korlátozása, anyagi és erkölcsi károk miatt, Ruttner György azt mondja, hogy amíg a büntetőeljárás nem zárul le, nem beszél róla. A vizsgálat lezárása pedig - a rendőrség ígé­rete szerint - még több hétig tart.- Tudom, hogy nem ez az önök országa - summázza Lisa Moor­head az elutazásakor. - Most mégis úgy érzem magam, mintha egy rém­drámának lenne vége. Megkönnyebbültem, hogy mehetek, (sipka) Dézsi Mihály, a BRFK sajtófőnöke szerint jogszerűen, csalás alapos gyanújának elkö­vetése miatt fogták el Eric Clapton barátnő­jét. Előállították a Budapesti VI-VII. kerületi rendőrkapitányságra, s fél négyre megérke­zett a hivatalos tolmács is. A sajtószóvivő el­mondta, a hatályos törvények kötelezik a rendőrt, még ha perfektül is beszéli a külföl­di gyanúsított nyelvét, jelen esetben az an­golt, akkor is csak hivatalos tolmács jelen­létében folytathatja le az eljárást. Dézsi kije­lentette, a magyar rendőrségre vonatkozó törvény nem ugyanaz, amit a hölgy Ameriká­ban megszokott, a két jogrendszer eltérő, de Magyarországon mindenkinek tudomásul kell vennie a magyar törvényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents