Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-25 / Vasárnap Reggel, 8. szám

2001. február 25. * KÖZELRŐL ★ 3 Benedek Balázs tíz éwel ezelőtt kapott ajándékba egy búvárszem­üveget, pipát és uszonyt. Amikor Horvátországban az Adriai-tenger­ben meglátta a víz alatti élővilágot, beleszeretett a búvárkodásba.- Búvártanfolyamokra jártam, és azóta minden évben legalább egy­szer leutazom az Adriára, Rovinjtól Makarskáig rengeteg tengeröböl és lakatlan sziget környékén merül­tem már. Minden helynek megvan a maga szépsége, mindenütt más­fajta élőlények fejlődtek ki. Alap­szabály, hogy soha nem szabad egyedül búvárkodni. Mi, Budai Ist­ván barátommal al­kotunk egy párost. Benedek Balázs szerint a búvárko­dáshoz tiszta, mély víz, teljesen egészsé­ges fizikum, kitűnő úszótudás és jó fel­szerelésre szükség. Ennek az utóbbinak az azonban mintegy félmillió forint. Téli merüléshez csak a ruha legalább háromszáz- ezer forintba kerül.- Ezt használtuk néhány hété is, amikor a Velencei-tóban elsüllyedt negyven méter hosszú tanyahajót emeltük ki. Ezt úgy oldottuk meg, hogy az ablakokat leszigeteltük. Majd kiszivaty- tyúzták belőle a vizet és szép las­san a felszínre emelkedett. Nemcsak hobbiból bú­várkodunk, végzünk víz alatti munkákat is. A Dunában ellenőriz­tünk csőáthúzást, kikötők, gátak állapotát mérjük fel, a Fehér Szalag versenyben elsüllyedt legnagyobb .hajót is mi emeltük ki. Teljesítet­tünk a tiszai árvíznél is szolgálatot. Névjegy: Benedek Balázs 1973-ban született. Általános iskolába Balatonszemesen járt, majd kereskedő és lakatos szakmát tanult Siófokon. Jelenleg lakatos vállalkozóként dolgo­zik. Nőtlen, a búvárkodás az egyetlen hobbija, de ez annyira leköti, hogy nem is lenne másra ideje. Benedek Balázs harmincöt mé­ter mélyen is járt a víz alatt. A ma­gasban azonban szédül.- A víz alatti az én világom. Azt szeretem benne, hogy az ember szinte súlytalannak érzi magát, egyedül van és teljesen ki tudja kapcsolni a külvilágot. Minden vá­gyam, hogy egyszer eljussak a Vö­rös-tengerre, sokak szerint ez a bú­várok paradicsoma. Mórocz Az afgán fiú útra kelt Gyermekmunkásként aranybányában dolgoz­tatták az inkei általá­nos iskola egyik tanuló­ját. A 16 éves afgán fi­út, szüleit és két test­vérét embercsempé­szek hozták Magyaror­szágra. A család Kanadába igye­kezett, az útiköltséget ki is fizették a szállítóknak, akik magyar földön cser­benhagyták őket. Favad - így hívják az afgán fiút - oroszul mesélte el élmé­nyeit és szenvedéseit az iskola igazgatónőjének. Lapunknak azt elmondta: nem mer a nyilvánosság elé állni, mert még mindig retteg, hogy valaki megta­lálja volt hazájából. Ez egyszer már meg is tör­tént, akkor szüleivel és testvérével együtt brutáli­san megverték. Tüske Lászlóné, az isko­la igazgatója, hogy kezdet­ben csak kézjelekkel, majd oroszul tudott szót érteni Favaddal, aki ezen a nyel­ven mesélt előző életéről. A 16 éves fiú - a vései me­nekülttábor lakójaként - az oktatási törvény alapján került a nyolcadik osztály­ba, annak ellenére, hogy az átélt szenvedések hatá­sára idő előtt felnőtté vált. Testi erejének és komoly­ságának köszönhetően, te­kintélyt szerzett társai kö­zött. A menekülttáborban élő gyermekek mindannyi­an szörnyűségek során mentek keresztül, de Favad szenvedései mind- annyiukét felülmúlták. Gyermekmunkásként olyan kemény fizikai mun­kát kellett végeznie egy af­ganisztáni aranybányá­ban, ami a meglett férfia­kat is próbára tette. A munka napi 14-16 órából állt, miközben sem rendes ételhez, sem italhoz nem jutott. A kínzó robotot Favad azért vállalta, hogy a magyar pénzben fillérek­nek nevezhető fizetéséből eltarthassa testvéreit és szüleit. A szülők korábban mindketten egy katonai tá­maszponton dolgoztak, de onnan, előttünk ismeret­len okok miatt, megszök­tek. Ettől kezdve a család- fenntartás terhei a legidő­sebb fiúra hárultak. Az embertelen körülmények miatt a család végül úgy döntött, új életet kezdenek valahol a nagyvilágban, le­hetőleg minél távolabb mostoha hazájuktól. Az úti cél végül Kanada lett. Ösz- szekuporgatott pénzüket ak embercsempészeknek adták, akik Magyarorszá­gig hozták el őket annak ellenére, hogy az útikölt­ség Kanadáig szólt. A meg­rémült emberek először nem is tudták, hogy me­lyik országban vannak. Amikor ráeszméltek az át­verésre, már a menekültek átmeneti szállásán találták magukat. A hivatalos pro­cedúra után kerültek a vései menekülttáborba, ahol viszonylagos nyugal­mat találtak. Favadot és két kisebb testvérét az inkei iskola nevelői fogad­ták pártfogásukba. A nagy­fiú az itt töltött egy év alatt megtanult magyarul is, ez­zel együtt öt nyelvet be­szél. Anyanyelvén kívül ki­válóan bírja az angol, a szerb, az orosz nyelveket. Minden vágya az, hogy ta­nulhasson: diplomás em­ber, mérnök akar lenni. Ha hagyják tanulni, erre min­den esélye meg is van, hi­szen nevelői szerint, Favad éles eszű, rendkívül jó szellemi képességekkel rendelkező gyermek. Favad és családja nem­régiben újra elindult a vá­gyak hazájába: Kanadába. Talán ott képességei és el­szántsága közelebb viszi a sokat szenvedett gyerme­ket céljai megvalósításá­hoz. Favad búcsúzáskor Tüske Lászlónénak aján­dékozott egy láncot, me­lyen egy katolikus kereszt lóg. Sem a fiú, sem az igaz­gatónő nem katolikus, de a szeretet, az önfeláldozás, a reménység jelképeként át­adott ajándék örök emléke lesz a pedagógusnak. Bognár Tünde Védtelen az ősborókés Ismeretlen marad a bar­csi ősborókás gyújtoga- tója. Anélkül zárult le a nyomozás, hogy a rend­őröknek sikerült volna megtalálniuk a tettest. A nyomozás során ugyan eljutottak egy traktoroshoz, aki a járművével nem sok­kal a tűz elterjedése előtt két pótkocsi fát szállított ke­resztül a területen. A rend­őrök feltételezése szerint ennek a traktornak a kipu­fogócsövéből pattant ki az a szikra, amely felgyújtotta a védett területet, és több százmillió forintos eszmei, illetve több millió forintos tényleges kárt okozott. Ezt a feltételezést azonban a szakértői vizsgálat nem tá­masztotta alá. Dr. Kiss Elemér barcsi rendőrkapi­tány elmondta: a szándékos gyújtogatás kizárható, a bo­rókástűz nagy valószínű­séggel gondatlanságból ke­letkezhetett. A rendőrök, és a barcsi tűzoltók szerint jobban kel­lene védeni ezt a természeti kincset. Bázing György tűz­oltóparancsnok elmondta, hogy a napokban is érkez­tek hozzájuk olyan hírek, miszerint a környéken lakók avart, szemetet égetnek a borókás területén, s gondat­lanságukból bármikor újabb tűz keletkezhet. N. L. Megrontott lányok A fiatal, sőt gyermekkorn­ak sérelmére elkövetett nemi erőszak a legsúlyo­sabb bűncselekmények egyike, és a legnehezeb­ben felderíthető ügyek közé tartozik. A Siófoki Városi Ügyészség két ilyen ügyben emelt vádat az elmúlt napokban. Az egyik ügy vádlottja egy 19 éves siófoki fiatalember, aki saját húgát erőszakolta meg. A 15 éves lány hiába tiltako­zott, bátyja megpofozta, majd a földre szorította, szét­feszítette lábait és megerő­szakolta: aztán fajtalanko­dásra is kényszerítette. Elő­zetes letartóztatásban van, és erőszakos közösülés, vala­mint vérfertőzés a vád. A másik eset még döbbe­netesebb, sértettje ugyanis egy 13 éves gyermek. Egy 34 éves tabi férfi és társa, egy 22 éves tatabányai nő a kislányt egy gyermekotthonban keres­te fel és rávették, hogy szök­jön meg. Azt ígérték, „cseré­be” elviszik Ausztriába, ahol prostituáltként dolgozhat. A gyermek - vélhetően fel sem mérte, hogy mi vár rá - 1999 októberében tényleg megszö­kött az otthonból és két „jó­akarójához” költözött. Auszt­riai útról azonban szó sem volt. Viszont a férfi - mond­ván: „be kell avatnia”, „min­denre meg kell tanítania” - többször maga vette haszná­latba a kislányt, közösülésre, fajtalankodásra kénysz­erítette. Az előzetes letartóz­tatásban levő férfi és társnője ellen egyebek mellett meg­rontás bűntette a vád. J. E. Vadász lopott vadat Az elütött szarvas értékes húsának hűlt helye lett: egy vadász vitte el. Több felelőtlen dolog is tör­tént a főúton Hollád felé me­net. Egy teherautó elütött egy szarvas tehenet. A sofőr az út mellé húzta és sorsára hagyta a vadat. Egy következő autós viszont meglátta: a vezetője kiszállt, szakszerűen kizsige­relte és a húsát elvitte. Egy harmadik autós jelentette az esetet a rendőröknek. Elő­ször azt hitte segítenie kell a vértócsa mellett serénykedő- nek. Aztán mégis segített ne­ki, bár ezt bizonyára nem fo­gadja kitörő örömmel. Abban segített ugyanis, hogy a jövő­ben tartsa be a törvényeket. A fonyódi rendőrök nyomo­zása során kiderült, hogy egy más megyéből származó va­dász viselkedett tisztéhez méltatlanul. Kétszázezer fo­rint kárt okozott a terület va­dásztársaságának. Felel érte. G. M. FARSANGI HÉTVÉGE. Büs- süben kihasználták a böjti napokat megelőző, utolsó hétvégét. Pénteken délután az idősek klubjában tartottak jelmezes bemutatót. A részt­vevők, mintegy félszáz ott­honba járó, dolgozó és a nő­egylet tagjai maguk készítette jelmezekben mutatták meg magukat. A jelmezes felvonu­lást szombaton rendezték meg a kultúrházban. Este a nőegylet tagjai adtak műsort. NYERTESEK. A turisztikai kiállítás tegnapi sorsolásán Beck Viktória (Kaposvár, Vá­rosház u. 1.) negyedéves So­mogyi Hírlap előfizetést, Merics Lászlóné (Kaposvár, Damjanich u. 1/5.) a Somo­gyi Hírlap ajándékcsomagját nyerte. A BŰN ÚTJÁN A helyi brigádtagok hozták kellemetlen helyzetben azt a szabolcsi csapatot, amely a Balatonnál végzett különböző földmunkákat. Munkatársaiktól ugyanis lopott hol­mit vásárolgattak. Az majd kiderül, hogy gyanútlanul tették-e. Csaknem ezer­négyszáz kilomé­tert tettek meg a fo­nyódi rendőrök a közelmúltban elka­pott tolvajok miatt. Még Nyíregyháza környékén is keres­ték a lopott holmit, hallgatták ki a tanú­kat: tizenkilenc em­bert. A szabolcsiak ugyanis nem jól vá­lasztották meg a he­lyi brigádtagokat, mert azok lopott holmikkal sefteltek a csapatban, amely Sümegtől Balaton- berényig mindenfé­le munkát vállalt a Balatonnál. A herényiek fel- légeztek, amikor a rendőrök lekapcsol­ták a két helyi gya­núsítottat. Megle­petés volt a faluban, amikor az első fokú bíróság nem látta indokát előzetes le­tartóztatásuknak. Ügyészi fellebbe­zésre azonban má­sod fokon másként döntöttek, előzetes­ben várják az eljá­rás folytatását. G. M. Boszorkányok szállták meg a Zselicet A falu lakói alkonyattól fogva kémlelték a domb­tetőn álló épület messze világító ablakait, me­lyek mögött zajlott a titokzatos avatási szertár-- tás. A zselici erdőktől körülölelt Bányán az idén is megtartották azt a nevezetes boszorkánypén­teket, melyen hét újabb tagot szereltek fel a ha­gyományos seprűvel, majd a mennydörgős mén­kű fenyegetettsége közepette bűvös fogadalmat mondattak el velük. Erre a nagy napra, még a Zselici Rend főnöke is megérkezett, s ügyelt a be­avatás hitelességére. A pénteki boszorkányestén világossá vált: a faluja sorsát féltőn vigyázó A Zselic frissen felavatott boszorkái Bierer János, a Szenna Pack Rt ügyvezetője. Dr. Farkas Tibor, a Dél-dunántúli Regionális Idegen- forgalmi Bizottság elnöke. Hamvas Péter, a So­mogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal igazgatója. Hegyi Zsuzsanna, a Dél-dunántúli Marketing Igazgatóság vezetője. Nagy János, a Pannon Lovasakadémia vezetője. Sárái Péter, a Dél-du­nántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság alel- nöke. Dr. Somosköviné Gertner Ágnes, a Spéci Tours Utazási Iroda vezetője, ők láthatók a képen. fotó: kovács tibor A Zselici Rend főnöke: Zsivótczky Gyula olimpiai bajnok Ceremóniamester: Nyitrai István Bánya főboszorkája: Nagyné Czanka Valéria Bűbájos boszorkánylányok: a Déryné Vándorszíntársulat tagjai somogyi polgármester mindenre képes, akár a boszorkányokhoz is elszegődik, ha abban hasznot lát. Ilyen hátsó gondolattal vállalta el Bőszénfa első embere a titkos összejövetelen a ceremóniamester feladatát, hogy ellesse Bánya főboszorkájától a varázslatok titkát. A hét ki­választott azután visszavonhatatlan fogadalmat tett arra, hogy a Zselicből elhajtja az ártó és go­nosz szellemet, hogy összesöpri a jóindulat és a szeretet morzsáit, valamint kígyót, békát nem kiállt szomszédjára, főnökére, de még anyósá­ra sem. Mindebből már ki is derült, nem a go­nosz, hanem a jótékony boszorkák tették meg álszent esküjüket, s a kiválasztottak vállukra vették ezzel a Zselic iránti felelősség terhét. Mostantól hűen kell szolgálniuk a térséget, ha­csak a pokol tornácára nem akarnak jutni. Izményi

Next

/
Thumbnails
Contents