Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-16 / 13. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Január 16., Kedd W|PBÍ Andocs első díszpolgára Andocs A falu millenniumi ünnepségén először adták át az Andocs díszpolgára címet. Horváth István községi elöljáró, a rendszerváltás után a község első polgármestere kapta három évtizedes munkájáért. A térségben leginkább csak „Andocsi Pistádként ismerik.- Váratlanul ért; egyáltalán nem számítottam erre a megtiszteltetésre - mondta Horváth István, a falu első díszpolgára. - Először nem is akartam elhinni. En soha nem az elismerésért dolgoztam, hanem a falum lakosságáért. Kötelességemnek éreztem, hogy tegyek valamit ezért a községért. Még akkor sem tudtam a díszpolgári címről, amikor felkértek, hogy a felszenteléskor tartsam a falu millenniumi zászlaját. A családom is titkolta... Sokan gratuláltak, és jó érzés volt, hogy nem feledkeztek meg rólam. Horváth Istvánnak emlékezetes a múlt év; a Pannon agrámapokon dísztárggyal ismerték el a hidegvérű lótenyésztés fenntartásáért végzett több évtizedes munkáját. Örült neki, mert - így mondta- „mindig is bolondultam a lovakért”.- Lovakkal 1952 júniusában kezdtem foglalkozni. A békáspusztai méntelepen negyvenkét évig a lóápolás, a lovak idomítása és a fedeztetésük volt a feladatom. Közben 1985 januárjától - Andocs első vállalkozójaként - a házunknál tartottam hidegvérű és lipicai lovakat is a lótenyésztési felügyelőségnek.- Több mint három évtizedig tevékenykedett a közéletben is.- Tanácstagként 1963-tól, majd vb-tag Voltam 1984-ig. Később a karád-andocsi közös tanács elöljárójaként sokat dolgoztam a falunk önállóságáért. Ezt végül is megkapta; akkor választottak meg tanácselnöknek, majd a rendszerváltozás után az első ciklusban polgármesternek.- Milyennek látja azt az időt?- Nehéz évek voltak. A községet korábban központnak jelölték ki, aztán hozzácsatolták Karádhoz. A lakosság nem nyugodott bele. Kevés volt a felhasználható pénz, az is inkább Karádra ment; nálunk szinte semmire sem futotta. Végül is 1989-ben önállósodtunk. Horváth István 1922-ben született Polányban. Iskoláit már Andocson végezte el; s 1952-től negyvenkét évig dolgozott a lótenyésztésben. A közéleti munkában 1963-tól vesz részt; tevékenykedett a Hazafias Népfrontban, volt tanácstag, elöl|áró, tanácselnök, polgármester. Két gyermeke van; a fia Andocson lakik, a lánya Balatonberényben. Négy unokája van.- A falu első számú vezetőjeként mit tett Andocsért?- Induláskor mindenekelőtt az utcákat igyekeztünk rendbe tenni, áthelyeztük a hősi emlékművet; szolgálati lakást alakítottunk ki a rendőrnek. Rendeztük a templom melletti területet, majd megvettük a Valder-féle házat. Sok apró lépéssel igyekeztünk előbbre jutni; látványos építkezésbe nem tudtunk kezdeni.- Mi ösztönözte munkára?- Már fiatalon kötelességemnek éreztem, hogy dolgozzam Andocsért. Ezért vállaltam a munkát évtizedekig a népfrontban és a karádi áfész igazgatóságában is. Ezért a társadalmi tevékenykedésért, tanácstagságért, elöljáróságért egyetlen fillért sem kaptam. Evekig jártam át a magam költségén Karádra a tanácsülésekre; üzemanyagköltséget egyszer sem vettem föl. Szerencsém volt, mert a munkához a családom adott jó hátteret; a feleségem megértő volt, és gyakran segített. Horváth István elmondta: a munkahelyén és a közéletben is nem a családnevén szokták emlegetni, hanem szinte mindig „Andocsi Pistádként. Hogy miért? Valószínűleg mert mindig s minden fórumon az Andocson élőkért vitázott, és a falu fejlődéséért. _______■ Ki állítás Lulla régmúltjáról Lulla METSZIK A MEGGYET. Kihasználva a kedvező időt So- mogyacsán az önkormányzat két közhasznú és egy közcélú munkása megkezdte az utcákon álló meggyfáknak a metszését. A járdák menti fák ágai így nem akadályozzák majd a közlekedést; mindenütt levágják a villamos vezetékig érő gallyakat is. EMELTÉK AZ ADÓT. Módosította a sérsekszőlősi önkormányzat a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeletét: évi ezer forintról mostantól 1800 forintra emelte. A vezetékes gáz kiépítésére befizetőket azonban öt évre mentesítette, és nem fizetnek érte a hatvanévesnél idősebb lakosok sem. Az önkormányzat bevételeit igyekeznek növelni az adóemeléssel. KÖZHASZNÚAKRA 32 MILLIÓ. Csaknem 32 millió forintot fordíthat az idén a tabi munkaügyi kirendeltség a közhasznúak foglalkoztatására, a 45 millió forintos keretből ugyanis március végéig szerződéssel már lekötöttek 13,3 milliót. Tavaly 24 önkormányzattal és két kht-vel 161 munkanélkülit foglalkoztattak, közülük 150-et nyolc órában. SEGÍTSÉG A TERVEZÉSHEZ. Az önkormányzatok költségvetésének tervezéséhez adott útmutatást Fonai Tibor, az állam- háztartási hivatal megyei vezetője Miklósiban a Koppány völgyi települések polgármestereinek gyűlésén. Szólt a működésképtelenné vált önkormányzatok támogatásáról is; ez három jogcímen adható: önhikis, egyéb, illetve címzett és céltámogatásként. SZABADSÁGON A MUNKÁSOK. Szabadságolták a tabi Béke mezőgazdasági részvénytársaság dolgozóinak egy részét, illetve többen is munkanélküli járadékon vannak most, a múlt év végén ugyanis befejezték a termelőtevékenységet. A tavaszi munkákra csak február közepén kezdik a felkészülést; s ennek megfelelően veszik újra állo- mányba a dolgozókat. _______■ Oldals zerkesztő: KRITTEK JÓZSEF Újabb helytörténeti emlékekkel gazdagodott a lullai gyűjtemény; folytatják rendszerezését, s kiegészítik a község krónikáját. A falu történetét Nagy Ernő pedagógus írta meg, és két éve - a gazdaköri egyesület anyagi támogatásával - megjelentette az önkormányzat.- Két nevezetes évfordulót ünnepelt Lulla: mindenekelőtt a falu nevének első okleveles említését; ennek akkor éppen 770. éve volt, valamint a több falurészből egyesült község megalakulásának a félévszázados jubileumát. A gazdakör ösztönözte anyagilag is a munka elkészítését a jeles évfordulóra. És Körösi János meg Máj Henrik régebbi monográfiáját, illetve Nagy Károly tanár negyed- százada írt természeti földrajzát is felhasználva Nagy Ernő elkészítette a falukrónikát. Huszonöt éve gyűjti maga is a múlt emlékeit, a településsel kapcsolatos írásokat. A falut bemutatta a krónika, de a munkát továbbra is folytatja a hely- történész. - Több elszármazott, egykori lakos, köztük Kanadában élők is hoztak azóta-a falu múltjáról dokumentumokat. Korántsem teljes még az anyag: a tárgyi emlékek felkutatása, összegyűjtése is sok munkát ad - mondta Nagy Ernő. A képviselő-testület úgy határozott: még az idén berendezzük a régi iskolaépületben az állandó helytörténeti kiállítást. S pár év múlva közreadjuk a falu legújabb eseménye- inek krónikáját. ______________■ Je gyző nélkül maradt Tengőd Tengőd Mulasztásos törvénysértést követ el több mint két év óta a tengődi önkormányzat, mivel még mindig nem választott alpolgármestert a képviselő-testület. Csics- man Imre polgármester ugyan többször és több jelöltet is javasolt, de egyik sem kapott elég szavazatot. Január óta már jegyzője sincs Tengődnek; Skerlecz László öt év után távozott. A képviselő-testület most Andóné Borbély Beáta előadót bízta meg határozatlan időre a teendők ellátásával.- Az alpolgármester és a jegyző hiánya okoz-e fennakadást a munkában?- A jegyző hiánya fennakadást nem, de gondot okoz a napi teendők ellátásában - mondta Csicsman Imre polgármester. Az önkormányzat költségvetési tervének az előkészítésén dolgozunk, s ez a két előadótól az időszerű napi feladatok ellátása mellett sok munkát kíván. Igen feszes a munka üteme, a költségvetési tervezetet azonban határidőre elkészítjük. A megüresedett állás betöltésére pályázatot írtak ki, s a jegyzőnek szolgálati lakást is adnának. A polgármester reméli, hogy a munkakört minél előbb szakemberrel tudják betölteni. A több mint félezer lakosú község önkormányzata tavaly 47 millió forintból gazdálkodott, az idén 48-49 millióra számítanak. Tervezik, hogy 35 hektárnyi területen majd erdőt telepítenek, s megfelelő pénzügyi háttér esetén elsősorban a Táncsics utca útját szeretnék ellátni szilárd burkolattal. N Kilencmilliós kártalanítás Bedegkér Kilencmillió forint kártalanítást kapott a múlt ősszel az államtól ingatlanaiért a bedegkéri egyház- község - tudtuk meg , Ágyik Lajostól, az egyházközségi képviselő-testület elnökétől. A pénzt a plébánia felújítására, közösségi házzá alakítására szeretnék felhasználni.- A kártalanítási összeg felhasználásáról most döntünk - mondta Ágyik Lajos, az egyház- község képviselő-testületének elnöke. Bedegkéren az egyháznak nemcsak temploma, plébániája, hanem iskolája és két szolgálati lakása is volt. Ez utóbbi épület azonban már nagyon romos. Az iskolára viszont az államosítás után is rendszeresen költöttek, hiszen az intézmény nem szűnt meg, abban jelenleg is nyolc osztály tanul. Amikor a kilencvenes években lehetőségünk volt az egyházi tulajdon visszaszerzésére, tárgyalásokat kezdtünk a püspökséggel. Azt kértük - s erről a miniszterelnöki hivatalban is egyeztettünk -, hogy az iskola maradjon a községi önkormányzat tulajdonában. Ingatlanainkért az államtól pénzbeni kártalanítást kértünk. Az egyházközség elkészíttette a becslést, az ingatlan felértékelését és ennek az eredménye: kilencmillió forint az épületek értéke. Ezt az összeget elfogadta a falu képviselőtestülete és a püspökség is. A pénzt tavaly októberben utalták át Ágyik Lajos: Közösségi házat szeretnénk fotós eszes az egyházközség számlájára.- Az összeg felhasználásában azonban megkötötték a kezünket; meghatározták azt is, hogy mire fordíthatjuk a pénzt - mondta Ágyik Lajos. - Közösségi ház építésére vagy a még meglevő egyházi épület átalakítására felhasználhatjuk, a falu egyéb céljait szolgáló létesítményre nem. Végleges döntést az egyházközségi testület még nem hozott. A pénzt bankban lekötöttük. Véleményem szerint a leghasznosabb az lenne, ha ebből felújíttatnánk a volt plébániát, és több célú közösségi házat alakítanánk ki. Az épület ugyanis kihasználatlanul áll. Erről döntés - a püspöki véleményt is figyelembe véve - a következő hetekben várható. m Ajándék Gül Baba a törököktől Törökkoppány Több millió forint értékű Gül Babaszobrot ajándékozott a falunak a török nagykövetség. A két méter magas, mintegy nyolcmázsás bronzszobrot az emlékparkban állítják föl. A török nagykövetség ajándéka, „a rózsák atyját” ábrázoló Gül Baba szobor Zana István, egykor törökkoppányi lakos közreműködésével került a községbe - tudtuk meg ifj. Varga György polgármestertől.- Koppánynak jelentősek a török hagyományai; a Buda megszállása utáni évtizedekben a szandzsák székhelye volt, s akkor élte virágkorát - magyarázta d polgár- mester. - Több dűlőnév utal rá, s a török kút és a régi fürdő helye is megvan a községben. A törökkoppányi képviselő-testület örömmel fogadta az ajándék szobrot. Mintegy százezer forintért hozattuk le Budapestről, és ideiglenesen a polgármesteri hivatal melletti közterületen állítottuk föl. Vállaltuk, hogy még az idén emlékparkot alakítunk ki, s ezt a testület döntése szerint Gül Babáról nevezzük el. A parkot kertészmérnökkel tervezteti meg az önkormányzat. Méltó környezetben, egy, a legendára utaló rózsalugasban állítják föl majd az iszlám „szent” öregének képmását. Két hely - a hivatal melletti tér és az egykori fürdő feltételezett helye - került szóba, ahol kialakítanák a parkot; tervüket egyeztetik majd Ender Arat török nagykövettel is. A parkot nyáron, a Koppány völgyi napokon avatja fel a török nagykövet.- Gül Baba, vagyis „rózsaapó” nem a múlandó virág kedvelője volt - mondta a polgármester -, hanem jeles dervis, „rendjének legszebb rózsája”. Karddal terjesztette Allah hitét. Öreg fejjel vett részt abban a magyar- országi hadjáratban 1541-ben, s mikor elfoglalták a Várat, Budán a szeptember 2- án tartott hálaadó istentiszteleten érte a halál. Temetésekor állítólag Szulejmán szultán is vitte a koporsóját. A Gül Baba-szobor most községünk büszkesége lett. _______m Bet örtek a boltba és az iskolába Karád Két lopás vert föl nagy port Karádon; tolvaj járt az egyik boltban és az iskolában. Még ismeretlen az a tettes (vagy tettesek), aki(k) betört(ek) az iskolába - tudtuk meg Szabó Imre törzs- zászlóstól. A vandál betörő az iskola Gárdonyi utcai épületének hátsó bejárati ajtaját törte szét, majd a belső ajtót kifeszítve behatolt az egyik tanterembe. Kutatott is, de nem vitt el értéket; a rongálással okozott kár viszont 50 ezer forint. Nyomozást rendelt el pénteken a rendőrség egy másik ügyben is: valaki a Kossuth utcai vegyesboltban készpénzzel és iratokkal együtt ellopta az egyik dolgozó táskáját. Itt a kár mintegy 25 ezer forint. A rendőrök mindkét ügyben keresik a tettest. ______■ ___________SOMOGY I TÁJAK___________
