Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-14 / Vasárnap Reggel, 2. szám

2001. január 14. ★ GAZDASÁG ★ 5 A TÖRVÉNY SZÜKSÉGÉT BONT CIKI A CIGI? Minden reklámszakmai szervezet aláírta azt a levelet, amellyel a Magyar Reklámszövetség fordult a köztársasági elnökhöz azzal a céllal, hogy Mádl Ferenc kérje az Alkotmánybíróság állásfoglalását a reklámtörvény módosításával kapcsolatban. A törvényt eleve olyan uniós jog­szabályhoz harmonizálták, amelyet októberben hatályon kívül helyezett az Európai Bíróság. Az Európai Unióban az­óta nem történt semmi. Sági Ágnes, a Reklám Vi­lágszövetség (IAA) Ma­gyar Tagozatának főtit­kára szerint az államkö­zösségben két út lehetsé­ges: vagy nemzeti szin­ten vezetnek be jogsza­bályokat, vagy ismét központilag próbálják a dohányreklámot újra­szabályozni. A statiszti­kai adatok ellentmonda­ni látszanak azoknak, akik úgy vélik, hogy a reklámozás növeli a do­hányosok számát. Finn­országban például, ahol mindig is tiltották a do­hánytermékek reklámo­zását, az uniós átlagot meghaladó arányban füstölnek. Az e tekintet­ben liberális Németor­szágban viszont az utób­bi időben csökkenő ten­dencia figyelhető meg a dohányzást illetően. Az Alkotmánybíróság a 37/2000 AB számú ha­tározatában többek kö­zött megállapította: „A dohányzással kapcsolat­ban az államnak elsődle­gesen annak feltételeit kell biztosítania, hogy az állampolgárok tájékozot­tak legyenek és felelős döntést hozhassanak a fogyasztásról.” Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ŐRT) főtitkára épp azt hangsúlyozza, hogy a reklámnak nem az a célja, hogy még töb­ben rászokjanak a do­hányzásra, hanem az, hogy a dohányosok tájé­kozódhassanak a termé­kekről. Szakértői véle­mények szerint az Or­szággyűlés házszabályt sértett azzal, hogy olyan paragrafushoz engedett módosító indítványt ten­ni, amelyet az előterjesz­tő nem nyitott meg. A reklámszakma azt is kifogásolja, hogy a március 1-jén hatályba lépő törvény értelmében július 1-jétől a közterüle­teken kívül mindenhol tilos lesz a dohánytermé­kek reklámozása, jövő január 1-jétől pedig meg­tiltják a dohányreklám minden fajtáját. Az ŐRT főtitkára arra is rávilágított, hogy a módosító eljáráskor a nagy kapkodásban a jog­alkotók kifelejtették a törvényből azt az eredeti jogszabályban benne lé­vő szigorítást, hogy köz­területen közoktatási és közegészségügyi intéze­tek 200 méteres körzeté­ben tilos dohányreklá­mot kihelyezni. Pócsik Ilona, a Tv 2 kereskedelmi főigazga­tója, s az Európai Televí­ziók Reklámszövetségé­nek elnökségi tagja úgy véli, szükséges, hogy bi­zonyos korlátok között működjön a reklám, s vannak termékek, szol­gáltatások, amelyeket az egészségre való veszé­lyességük vagy egyéb társadalmi okok miatt ehhez képest is szigo­rúbban kell szabályozni, Mikuláskor közterületen az idén még megy a cigireklám ám a teljes tiltás meg­szünteti a kereskedelmi szólásszabadságot. Ezért kellenek keretjog­szabályok, amelyeken belül mód van etikai kó­dexek érvényesülésére, s az önszabályozásra. - Nem hazabeszélek, mert a határ nélküli tele­víziózásról szóló egyez­mény értelmében tévé­ben eddig is tilos volt dohánytermékeket nép­szerűsíteni - szögezi le Pócsik Ilona. - Ezzel egyet is értek, hiszen a televízió jelen van az ott­honunkban, nem sza­bad tolakodónak lennie. A reklámszakembe­rek mindemellett példát­lannak tartják, hogy míg az Európai Unióban hat­nyolc év átmeneti idő­szakot biztosítanak a reklámtörvényben esz­közölt változásokra való felkészülésre, Magyaror­szágon csupán fél évet. ELÁTKOZOTT MALÉV Mintha átok ülne a Malév Rt.-n, bár ha súlyos veszteségeit nézzük, nem is annyira meglepő, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. évek óta nem tudja magánosítani a nemzeti légitársaságot. Korábban az Alitalia szerzett tulajdonrészt a Maiévben, ám miután uniós jogszabályba ütközött volna a konstrukció fenntartása, túladott rajta. A hét elején pedig a legutóbbi privatizációs pályázat iránt komolyabb érdeklődést mutató mind a négy cég visszalépett. A társaságnak pedig létérdeke, hogy csatlakozhasson egy globális légiszövetséghez. Az ÁPV Rt. nemcsak a remélt 2-4 milliárd forintos bevételtől esett el, mert 4-8 milliárdot kell költenie a Malév tőke­helyzetének rendezésére. A román kormány ugyanígy járt az ősszel, amikor megpróbálta a Tarom légitársaságot értékesíteni. Szorítás az agrárgyeplőn Az idén a Pénzügyminisztérium hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) bármekko­ra összeget felhasználhasson az agrár- és vi­dékfejlesztési támogatásokból. Erről a költség- vetési törvény rendelkezik, melyet az Ország- gyűlés fogadott el. Tény, hogy tavaly és 1999- ben, azaz a legutóbbi választásokat követő mindkét teljes esztendőben, amikor az agrártár­ca a kisgazdapárt kezében volt, az FVM már ős­szel kiürítette a kasszáját. A túlköltekezés kö­vetkezményeként a minisztérium idei 309 milli­árd forintos költségvetését 50 milliárd forint terheli. További szigorítás, hogy a kormány meg­határozhatja az agrártámogatási jogcímeket is, azaz, hogy a tárca mire adhat támogatást. Huszonegy új ipari park A gazdasági miniszter 21 új ipari park cí­met ítélt oda, miután 33 pályázat érke­zett. Jelenleg egyébként 88 ipari park van Magyarországon, ahol 970 vállalko­zás működik és termékeik 80 százalékát exportálják. Fotexnet-Westel szövetség Nagy sikert hozott a Fotexnet Kft. decem­berben indított internetes ingyenlottó- játéka: egy hónap alatt a regisztráltak szá­ma meghaladta az ötvenezret, ám a társa­ság növelni szeretné a játékosok számát. A cég és a Westel 900 Rt. közötti megállapo­dás értelmében a játékban most már nem­csak internetfelhasználók vehetnek részt, mert a tippek SMS-en is elküldhetők. Határtalan tokaji pincék A tokaji bor névhasználatáról tavaly tár­gyaltak Budapesten a magyar és a szlovák megbízottak, de nem sikerült megálla­podniuk a névhasználatról. Egy szakértő szerint csak akkor szabad hozzájárulni a tokaji név használatához Szlovákiában, ha a magyar feltételeket teljesíti az északi szomszéd. Működik az orosz kapcsolat Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok mélypontja 1999-ben volt, amikor mind­össze 281 millió dollár volt a magyar ex­port, míg az import meghaladta az 1,2 mil­liárdot. Tavaly már 440 millió dollár volt az export, míg az import meghaladta a 2 mil­liárdot. A szakértők szerint akár jövőre is elérheti a magyar export az egymilliárd dollárt, hiszen javulnak a kapcsolatok. Trend-osztály a szakközépben Az amerikai Trend számítástechnikai cég üzemet épít Kunszentmártonban, ahol nyár végén már termelni kezdenek. Ugyanakkor szeptemberben a helyi szakközépiskolában osztályt indítanak, amely a cég számára képez majd szak­embereket. A reklám szolgálatában A kígyó a farkába harap W I Tőzsdére megy a jövő hónapban a frankfurti bötze. A helyzet majd­nem olyan, mint amikor a kígyó a saját farkába harap: a frankfurti ér­tékpapírpiacot működtető Deu­tsche Börse AG részvényeit a beve­zetési procedúrát követően február 5-től jegyezni fogják, s ugyanúgy adható-vehető lesz, mint bármely másik papír. Azért, hogy a kereske­dés kellőképpen élénk legyen a börze papírjával - és az árfolyama az intéz­mény rangját kifejez­ze -, egymilliárd euró értékben részvénye­ket bocsátanak ki január második felében. A Dow Jones gazdasági hírügynökségnek nyilatkozó szak­értő becslése szerint a Deutsche Börse AG piaci értéke 3 milliárd euró körül fog alakulni. A tőzsdei szervezetek rész­vénytársasággá alakulása és rész­vényeinek börzén való szereplése viszonylag új keletű tendencia a vi­lágban. A pesti tőzsde tagjai két évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy a jelenlegi szervezetet profitérde­keltségű társasággá alakítják. A Pénzügyminisztériumban Pacsi Zoltán, a BÉT korábbi ügyvezető igazgatója irányításával munka- csoport dolgozik a tőkepiaci törvé­nyek korszerűsítésén, s többszöri halasztás után várhatóan tavasz- szal a honatyák elé kerülhet a több mint tíz törvényt érintő komplex ja­vaslatcsomag. A Budapesti Érték­tőzsde pillanatnyilag érvényben lévő szabályzata szerint csak a tőzsdetagok lehetnek tulajdono­sok, de amennyiben a Pénzügyi Szerve­zetek Állami Fel­ügyelete jóváhagyja a BÉT decemberi közgyűlésének azt a határozatát, amely szerint bármely gazdálko­dószervezetvagy magánszemély is tulajdonos lehet, akkor a törvény- módosítást és az átalakulást köve­tően bárki részvényese lehet a pesti börzének - pénz kérdése lesz csupán. A befektetők így még egy szállal kötődhetnek sikereik és ku­darcaik színteréhez, a gyűjtők re­ményeit azonban máris lehűtötte Simor András, a tőzsde elnöke: a BÉT részvényeit nem fogják ki­nyomtatni, azok dematerializált papírok lesznek. Serényi János nem dolgozott még a reklámszakmá­ban, amikor 1988-ban pályázat útján elnyerte a McCann-Erlckson Budapest vezetői posztját. Irányí­tásával a társaság immár hét esztendeje a leg­nagyobb forgalmat produkálja a hazai reklámügynök­ségek közül, miközben a menedzser az évek során nemzetközileg elismert reklámszakemberré vált. A kommunikáció terén 13 évvel ezelőtt is tapasztalt­nak számított, hiszen újság­íróként dolgozott, karate-vi­lágversenyeket is szerve­zett, illetve részt vett a szponzorok toborzásában, az események népszerűsíté­sében. Külföldi kiállításo­kon alkalmanként a Hun- gexpo sajtófőnöki teendőit is ellátta. Ilyen előélettel pályázta meg az elsőként hazánkba érkező multina­cionális reklámügynökség által meghirdetett csúcsve­zetői állást.- Sokan jelenkeztek, s amikor az utolsó beszélge­tésen elmondtam, hogy so­ha nem dolgoztam a rek­lámszakmában, azt a vá­laszt kaptam, hogy ez alap­vető feltétel, mert az ilyen ember könnyebben elsajá­títja a cég reklámkultúráját és vezetési módszereit ­Dr. Serényi János Született Budapest, 1952. X. 30. Végzettség: mérnök-közgazdász diploma, 1975, Drezda Munkahelyei: Kulturális Kapcsolatok Intézete, Hotel Interpress - protokollfőnök, Pressinform - munkatárs, McCann-Erickson Bu­dapest Nemzetközi Reklámügynökség Kft. - ügyvezető igazgató Társadalmi funkciói: a Reklám Világszövetség Magyar Tagozatának alelnöke, a Magyar Sportszövetségek elnökségi tagja Család: felesége vállalkozó, két gyermekük van emlékszik vissza Serényi János. - Fontos volt a nyelv­tudásom, hiszen angolul, németül és oroszul is elcse­vegtem, s hogy bizonyos szintű bel- és külgazdasági ismereteim is voltak. Az ál­lás elnyerése után ki kellett mennem Bécsbe egynapos gyorstalpalóra, ahol megis­mertem a vállalatot. Kezdetben mindössze hárman voltak, mindegyi­kük négy-öt munkakört lá­tott el. Ma 150 ember dolgo­zik a budapesti McCann Csoportban. A 140 McCann- ügynökség legutóbbi világ- találkozóján csak a norvég és a magyar.ügynökségnek ítéltek két díjat (a többiek­nek egyet, a többségnek egyet sem), Serényi János 1998 októberében - Kelet-. Közép-Európából elsőként - megkapta az Európai Rek­lámügynökségek Szövetsé­gének „A reklám szol­gálatáért” el­nevezésű ki­tüntetését. A McCann-há- lózaton belül megrende­zett médiá­sok verse­nyét munka­társuk, Incze Kinga nyerte meg, a New York-i reklám­fesztiválra pedig 13 ezren neveztek be, s az egyik kate­góriában bejutottak a döntő­be. Nagy nemzetközi ver­senytárgyalásokra is meg­hívják őket. Az ügyvezető igazgató azonban annak örült a legjobban, amikor ta­valy meghívták a 13 évvel ezelőtti kiindulási pontot jelentő bécsi testvérirodába, hogy az egykori tanítóknak „tartson előadást”, miként kell egy sikeres McCann- ügynökséget működtetni. Mondják, hogy a multi­reklámügynökségek leány- vállalatainak könnyű, mert automatikusan megkapják az anyacég ügyfeleit. A bu­dapesti ügynökség viszont partnereinek felét a hazai piacon szerezte. Vélhetően ezek is befo­lyásolták a McCann-Erick- sont filozófiája megváltozta­tásában. Korábban ugyanis angol és amerikai mene­dzsereket állítottak leány- vállalataik élére, s a régiónk­ban próbálkoztak először helyi emberekkel. Az akkor kinevezettek most is a he­lyükön vannak, az elképze­lés tehát annyira bevált, hogy azóta Délkelet-Ázsiá- ban és Latin-Amerikában is elkezdték ezt a módszert al­kalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents