Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-14 / Vasárnap Reggel, 2. szám
2001. január 14. ★ GAZDASÁG ★ 5 A TÖRVÉNY SZÜKSÉGÉT BONT CIKI A CIGI? Minden reklámszakmai szervezet aláírta azt a levelet, amellyel a Magyar Reklámszövetség fordult a köztársasági elnökhöz azzal a céllal, hogy Mádl Ferenc kérje az Alkotmánybíróság állásfoglalását a reklámtörvény módosításával kapcsolatban. A törvényt eleve olyan uniós jogszabályhoz harmonizálták, amelyet októberben hatályon kívül helyezett az Európai Bíróság. Az Európai Unióban azóta nem történt semmi. Sági Ágnes, a Reklám Világszövetség (IAA) Magyar Tagozatának főtitkára szerint az államközösségben két út lehetséges: vagy nemzeti szinten vezetnek be jogszabályokat, vagy ismét központilag próbálják a dohányreklámot újraszabályozni. A statisztikai adatok ellentmondani látszanak azoknak, akik úgy vélik, hogy a reklámozás növeli a dohányosok számát. Finnországban például, ahol mindig is tiltották a dohánytermékek reklámozását, az uniós átlagot meghaladó arányban füstölnek. Az e tekintetben liberális Németországban viszont az utóbbi időben csökkenő tendencia figyelhető meg a dohányzást illetően. Az Alkotmánybíróság a 37/2000 AB számú határozatában többek között megállapította: „A dohányzással kapcsolatban az államnak elsődlegesen annak feltételeit kell biztosítania, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek és felelős döntést hozhassanak a fogyasztásról.” Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ŐRT) főtitkára épp azt hangsúlyozza, hogy a reklámnak nem az a célja, hogy még többen rászokjanak a dohányzásra, hanem az, hogy a dohányosok tájékozódhassanak a termékekről. Szakértői vélemények szerint az Országgyűlés házszabályt sértett azzal, hogy olyan paragrafushoz engedett módosító indítványt tenni, amelyet az előterjesztő nem nyitott meg. A reklámszakma azt is kifogásolja, hogy a március 1-jén hatályba lépő törvény értelmében július 1-jétől a közterületeken kívül mindenhol tilos lesz a dohánytermékek reklámozása, jövő január 1-jétől pedig megtiltják a dohányreklám minden fajtáját. Az ŐRT főtitkára arra is rávilágított, hogy a módosító eljáráskor a nagy kapkodásban a jogalkotók kifelejtették a törvényből azt az eredeti jogszabályban benne lévő szigorítást, hogy közterületen közoktatási és közegészségügyi intézetek 200 méteres körzetében tilos dohányreklámot kihelyezni. Pócsik Ilona, a Tv 2 kereskedelmi főigazgatója, s az Európai Televíziók Reklámszövetségének elnökségi tagja úgy véli, szükséges, hogy bizonyos korlátok között működjön a reklám, s vannak termékek, szolgáltatások, amelyeket az egészségre való veszélyességük vagy egyéb társadalmi okok miatt ehhez képest is szigorúbban kell szabályozni, Mikuláskor közterületen az idén még megy a cigireklám ám a teljes tiltás megszünteti a kereskedelmi szólásszabadságot. Ezért kellenek keretjogszabályok, amelyeken belül mód van etikai kódexek érvényesülésére, s az önszabályozásra. - Nem hazabeszélek, mert a határ nélküli televíziózásról szóló egyezmény értelmében tévében eddig is tilos volt dohánytermékeket népszerűsíteni - szögezi le Pócsik Ilona. - Ezzel egyet is értek, hiszen a televízió jelen van az otthonunkban, nem szabad tolakodónak lennie. A reklámszakemberek mindemellett példátlannak tartják, hogy míg az Európai Unióban hatnyolc év átmeneti időszakot biztosítanak a reklámtörvényben eszközölt változásokra való felkészülésre, Magyarországon csupán fél évet. ELÁTKOZOTT MALÉV Mintha átok ülne a Malév Rt.-n, bár ha súlyos veszteségeit nézzük, nem is annyira meglepő, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. évek óta nem tudja magánosítani a nemzeti légitársaságot. Korábban az Alitalia szerzett tulajdonrészt a Maiévben, ám miután uniós jogszabályba ütközött volna a konstrukció fenntartása, túladott rajta. A hét elején pedig a legutóbbi privatizációs pályázat iránt komolyabb érdeklődést mutató mind a négy cég visszalépett. A társaságnak pedig létérdeke, hogy csatlakozhasson egy globális légiszövetséghez. Az ÁPV Rt. nemcsak a remélt 2-4 milliárd forintos bevételtől esett el, mert 4-8 milliárdot kell költenie a Malév tőkehelyzetének rendezésére. A román kormány ugyanígy járt az ősszel, amikor megpróbálta a Tarom légitársaságot értékesíteni. Szorítás az agrárgyeplőn Az idén a Pénzügyminisztérium hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) bármekkora összeget felhasználhasson az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokból. Erről a költség- vetési törvény rendelkezik, melyet az Ország- gyűlés fogadott el. Tény, hogy tavaly és 1999- ben, azaz a legutóbbi választásokat követő mindkét teljes esztendőben, amikor az agrártárca a kisgazdapárt kezében volt, az FVM már ősszel kiürítette a kasszáját. A túlköltekezés következményeként a minisztérium idei 309 milliárd forintos költségvetését 50 milliárd forint terheli. További szigorítás, hogy a kormány meghatározhatja az agrártámogatási jogcímeket is, azaz, hogy a tárca mire adhat támogatást. Huszonegy új ipari park A gazdasági miniszter 21 új ipari park címet ítélt oda, miután 33 pályázat érkezett. Jelenleg egyébként 88 ipari park van Magyarországon, ahol 970 vállalkozás működik és termékeik 80 százalékát exportálják. Fotexnet-Westel szövetség Nagy sikert hozott a Fotexnet Kft. decemberben indított internetes ingyenlottó- játéka: egy hónap alatt a regisztráltak száma meghaladta az ötvenezret, ám a társaság növelni szeretné a játékosok számát. A cég és a Westel 900 Rt. közötti megállapodás értelmében a játékban most már nemcsak internetfelhasználók vehetnek részt, mert a tippek SMS-en is elküldhetők. Határtalan tokaji pincék A tokaji bor névhasználatáról tavaly tárgyaltak Budapesten a magyar és a szlovák megbízottak, de nem sikerült megállapodniuk a névhasználatról. Egy szakértő szerint csak akkor szabad hozzájárulni a tokaji név használatához Szlovákiában, ha a magyar feltételeket teljesíti az északi szomszéd. Működik az orosz kapcsolat Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok mélypontja 1999-ben volt, amikor mindössze 281 millió dollár volt a magyar export, míg az import meghaladta az 1,2 milliárdot. Tavaly már 440 millió dollár volt az export, míg az import meghaladta a 2 milliárdot. A szakértők szerint akár jövőre is elérheti a magyar export az egymilliárd dollárt, hiszen javulnak a kapcsolatok. Trend-osztály a szakközépben Az amerikai Trend számítástechnikai cég üzemet épít Kunszentmártonban, ahol nyár végén már termelni kezdenek. Ugyanakkor szeptemberben a helyi szakközépiskolában osztályt indítanak, amely a cég számára képez majd szakembereket. A reklám szolgálatában A kígyó a farkába harap W I Tőzsdére megy a jövő hónapban a frankfurti bötze. A helyzet majdnem olyan, mint amikor a kígyó a saját farkába harap: a frankfurti értékpapírpiacot működtető Deutsche Börse AG részvényeit a bevezetési procedúrát követően február 5-től jegyezni fogják, s ugyanúgy adható-vehető lesz, mint bármely másik papír. Azért, hogy a kereskedés kellőképpen élénk legyen a börze papírjával - és az árfolyama az intézmény rangját kifejezze -, egymilliárd euró értékben részvényeket bocsátanak ki január második felében. A Dow Jones gazdasági hírügynökségnek nyilatkozó szakértő becslése szerint a Deutsche Börse AG piaci értéke 3 milliárd euró körül fog alakulni. A tőzsdei szervezetek részvénytársasággá alakulása és részvényeinek börzén való szereplése viszonylag új keletű tendencia a világban. A pesti tőzsde tagjai két évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy a jelenlegi szervezetet profitérdekeltségű társasággá alakítják. A Pénzügyminisztériumban Pacsi Zoltán, a BÉT korábbi ügyvezető igazgatója irányításával munka- csoport dolgozik a tőkepiaci törvények korszerűsítésén, s többszöri halasztás után várhatóan tavasz- szal a honatyák elé kerülhet a több mint tíz törvényt érintő komplex javaslatcsomag. A Budapesti Értéktőzsde pillanatnyilag érvényben lévő szabályzata szerint csak a tőzsdetagok lehetnek tulajdonosok, de amennyiben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyja a BÉT decemberi közgyűlésének azt a határozatát, amely szerint bármely gazdálkodószervezetvagy magánszemély is tulajdonos lehet, akkor a törvény- módosítást és az átalakulást követően bárki részvényese lehet a pesti börzének - pénz kérdése lesz csupán. A befektetők így még egy szállal kötődhetnek sikereik és kudarcaik színteréhez, a gyűjtők reményeit azonban máris lehűtötte Simor András, a tőzsde elnöke: a BÉT részvényeit nem fogják kinyomtatni, azok dematerializált papírok lesznek. Serényi János nem dolgozott még a reklámszakmában, amikor 1988-ban pályázat útján elnyerte a McCann-Erlckson Budapest vezetői posztját. Irányításával a társaság immár hét esztendeje a legnagyobb forgalmat produkálja a hazai reklámügynökségek közül, miközben a menedzser az évek során nemzetközileg elismert reklámszakemberré vált. A kommunikáció terén 13 évvel ezelőtt is tapasztaltnak számított, hiszen újságíróként dolgozott, karate-világversenyeket is szervezett, illetve részt vett a szponzorok toborzásában, az események népszerűsítésében. Külföldi kiállításokon alkalmanként a Hun- gexpo sajtófőnöki teendőit is ellátta. Ilyen előélettel pályázta meg az elsőként hazánkba érkező multinacionális reklámügynökség által meghirdetett csúcsvezetői állást.- Sokan jelenkeztek, s amikor az utolsó beszélgetésen elmondtam, hogy soha nem dolgoztam a reklámszakmában, azt a választ kaptam, hogy ez alapvető feltétel, mert az ilyen ember könnyebben elsajátítja a cég reklámkultúráját és vezetési módszereit Dr. Serényi János Született Budapest, 1952. X. 30. Végzettség: mérnök-közgazdász diploma, 1975, Drezda Munkahelyei: Kulturális Kapcsolatok Intézete, Hotel Interpress - protokollfőnök, Pressinform - munkatárs, McCann-Erickson Budapest Nemzetközi Reklámügynökség Kft. - ügyvezető igazgató Társadalmi funkciói: a Reklám Világszövetség Magyar Tagozatának alelnöke, a Magyar Sportszövetségek elnökségi tagja Család: felesége vállalkozó, két gyermekük van emlékszik vissza Serényi János. - Fontos volt a nyelvtudásom, hiszen angolul, németül és oroszul is elcsevegtem, s hogy bizonyos szintű bel- és külgazdasági ismereteim is voltak. Az állás elnyerése után ki kellett mennem Bécsbe egynapos gyorstalpalóra, ahol megismertem a vállalatot. Kezdetben mindössze hárman voltak, mindegyikük négy-öt munkakört látott el. Ma 150 ember dolgozik a budapesti McCann Csoportban. A 140 McCann- ügynökség legutóbbi világ- találkozóján csak a norvég és a magyar.ügynökségnek ítéltek két díjat (a többieknek egyet, a többségnek egyet sem), Serényi János 1998 októberében - Kelet-. Közép-Európából elsőként - megkapta az Európai Reklámügynökségek Szövetségének „A reklám szolgálatáért” elnevezésű kitüntetését. A McCann-há- lózaton belül megrendezett médiások versenyét munkatársuk, Incze Kinga nyerte meg, a New York-i reklámfesztiválra pedig 13 ezren neveztek be, s az egyik kategóriában bejutottak a döntőbe. Nagy nemzetközi versenytárgyalásokra is meghívják őket. Az ügyvezető igazgató azonban annak örült a legjobban, amikor tavaly meghívták a 13 évvel ezelőtti kiindulási pontot jelentő bécsi testvérirodába, hogy az egykori tanítóknak „tartson előadást”, miként kell egy sikeres McCann- ügynökséget működtetni. Mondják, hogy a multireklámügynökségek leány- vállalatainak könnyű, mert automatikusan megkapják az anyacég ügyfeleit. A budapesti ügynökség viszont partnereinek felét a hazai piacon szerezte. Vélhetően ezek is befolyásolták a McCann-Erick- sont filozófiája megváltoztatásában. Korábban ugyanis angol és amerikai menedzsereket állítottak leány- vállalataik élére, s a régiónkban próbálkoztak először helyi emberekkel. Az akkor kinevezettek most is a helyükön vannak, az elképzelés tehát annyira bevált, hogy azóta Délkelet-Ázsiá- ban és Latin-Amerikában is elkezdték ezt a módszert alkalmazni.
