Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-27 / 301. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. December 27., Szerda JÓTÉKONYKODTAK. A csa­ládvédelmi központ jótékonysá­gi gyermekműsort rendezett Kaposmérőben, és ezen csak­nem száz óvodás és iskolás lé­pett föl. A rendezvénynek a be­vételéből pedig a település hát­rányos helyzetű családjait tá­mogatták a szervezők. (Is) CSOMAG 62 CSALÁDNAK. Harminc igali és harminckét gamási családot támogat a gyermekétkeztetési alapítvány; az akciót az adófizetők egy­százalékos befizetéséből fi­nanszírozza. A két község képviselői Budapesten vették át az élelmiszercsomagokat; ezekkel a téli szünetben ott­hon tartózkodó gyermekeknek az étkeztetéséhez járult hoz­zá az alapítvány. (Is) TÁBOR KISDIÁKOKNAK. Öt venezer forintot fordít a kercse- ligeti gyermekeknek a táboroz­tatására a cigány kisebbségi ön- kormányzat. Húsz kisiskolás most indult kismarosi táboro­zásra, s ehhez nem kellett anyagiakkal hozzájárulniuk a kercseligeti szülőknek. A ki­sebbségi önkormányzat a legki­sebbek mellett a falu nyugdíja­sain is próbál segíteni; a har­minckét idős embernek élelmi­szercsomagot adtak át. (Is) BATÉ EGYÜTT ÜNNEPELT. A batéi polgármesteri hivatal és az általános iskola ezúttal is megrendezte hagyományos ka­rácsonyi ünnepségét. A kultúr- házban felállított fenyőfát az óvodások és az iskolások díszí­tették föl, majd ünnepi műsor­ral kedveskedtek a település nyugdíjasainak. A falu idős pol­gárait az önkormányzat vendé­gül látta ebédre is. (tz) JÁTSZÓPARKOS KOCCINTÁS. A Kaposszerdahelyért Egyesület hagyományteremtő szándékkal a millenniumi játszóparkban felállította a „mindenki kará­csonyfáját”. Az évezred utolsó szüveszterén pedig a falu vala­mennyi lakóját énekelni hívják a fa köré, és egy koccintáson látják vendégül. (Is) Megtapogatták a huszárokat Vastaps a tíz éve házas kapitánynak - Majd leszakadt a dereka A megyezászló-átadás fényét emeli az a néhány huszár, aki esőben vagy 40 fokos hőségben is büszkén feszít díszes dolmányában és men­téjében. A Somogyi Huszárok ha­gyományőrző egyesület tagjai a Kapos mentéről verbuválódtak, s ti­zennyolc dalia közül tizenkettő vál­lal szereplést is. Kapos mente A díszelgő somogyi huszárok falunapon a millenniumi zászló átadásán Igali, szentgáloskéri, batéi, kadarkúti, kaposmérői, jutái és kaposvári tagjai vannak az egyesületnek; köztük kato­nák, rendőrök, akik megszokták már az uniformist. A huszáregyenruha azonban sokkal szebb, és régmúlt tör­ténelmi időket idéz föl. Balogh Dezső huszárkapitány, az egyesület vezető­ségi tagja is beleszerelmesedett a kel­mékbe, s most egyik legbecsesebb kincse az öltözet. Hogy miből is áll az egyenruha? Egy csákóból, egy kék dolmányból, a mentéből és a kösöntyűből, ami egy díszes öv, és a dolmányt fogja össze. A fess „legények” kemény szárú csiz­mában vonulnak be az ünnepségre, s a díszes tarsollyal meg a karddal tel­jes a viseletűk.- AIII. Ferdinánd huszárezred kö­vetői vagyunk - mondta Balogh De­zső. - Az egyenruhánk megfelel az 1810-es évekbeli viseletnek. A csapatzászlónk, amit Habsburg György főhercegtől, rendkívüli és meghatalmazott nagykövettől a közelmúltban kaptunk, az 1816-os mintájú osztrák lovassági zászló. Mint megtudtam, egy huszáregyenruha két­százhúszezer forintba kerül. A somogyiaknak a ruháját a Mafilm stúdióban varratták, s a ráva- lót különböző pályázatokból, támogatásokból teremtették elő.- Még az ember viselkedése is megváltozik, ha belebújik ebbe a ruhába - mondta Schramm Tibor, az egyik huszár. - Tartást ad az ember­nek, és így a katonai hagyományokat is ápolhat­• juk. Akik nem tudtak, azok a Panoráma fogadó és a Meistro lovasklub paripáin megtanultak lo­vagolni. A huszároknak mindig fő erényük volt a hű­ség, a bátorság, a kitartás, a bajtársiasság. Ezek a jellemvonások felettébb imponálnak a harma­dik évezred somogyi huszárainak, hiszen örök emberi értékek. Az egyenruha színei A daliás férfiakra mindig fölfigyelnek a tele­pülések lakói. A kicsik azért, mert eddig csak a mesekönyvekben csodálkozhattak rájuk, az idő­sebbek meg azért, mert szeretnek nosztalgiázni. A Kapos menti kis falvakban itt-ott még megta­lálható egy öreg mente vagy dolmány, s koros gazdájuk élvezettel mesél a mai huszároknak ar­ról, hogy az apja vagy nagybátyja mikor öltötte magára az aranyzsinóros mentét. Az öreg nénik szeme is fölcsillan a huszárok láttán, s megesett már az is, hogy a fiatal lányok megtapogatták, megsimogatták a fess legényeket.- Mindenütt szeretettel fogadtak bennünket - jegyezte meg Balogh Dezső. - A huszárokra föl­nézett a nép, most pedig egyfajta magyar jelleg­zetességnek tekintik. A két fiatal huszárt arról is faggattam, kerül­tek-e lehetetlen helyzetbe, hiszen ebben az év­ben csaknem másfél száz (!) közszereplésük volt. Schramm Tibor kissé ke­serű szájízzel emlékszik arra az augusztusi zászlóátadásra, ami aznap a hatodik volt. Annyira fájt a dereka, hogy azt fontol­gatta: ha az ünnepség öt perc múlva nem ér véget, hátraarcot „vezényel” önmagának, s ott­hagy címert, zászlót és papot. Szerencsére három perc múlva befejeződött a ceremónia. Balogh Dezsőnek maradan­dó emlék, amikor zúgó tapssal köszöntötték a 10. házassági évforduló­ján. A nagy nap ugyanis egybeesett a zászlóátadással, s ezt megtudta ár. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke is, és a színpadon bejelentette, hogy a huszárkapitány tíz éve fogadott örök hűséget kedvesének. Mivel a millenniumi rendezvények sora ebben az esztendőben sok felada­tot adott a huszároknak, az igazi egye­sületi életre viszonylag kevés idő jutott. Csak rit­kán találkoztak a hagyományőrzők, ám jövőre már több közös programot szerveznek. Egyebek között lovas túrákat Kaposvár és a Balaton kö­zött. Tavasszal részt vesznek a kétnapos, nem­zetközi huszártalálkozón is, melynek a kaposvá­ri Együd Árpád Városi Művelődési Központ a házigazdája. És a jövő évezred első esztendejé­ben tovább folytatódik a címer- és zászlóátadás. LÖRINCZ SÁNDOR 1848-ban tizennyolc ezred volt, s mindegyik más színösszeállítású ruhát viselt. Többnyire a kék árnyalat, il­letve a piros nadrág és a zöld mente volt ismert, sokszor azonban csak a csákók színe különböztette meg egymás­tól a huszárokat. A somogyi huszárok kék kelmében feszí­tenek a. rendezvényeken. Ezredévi nyúltrapp Sárdon SOMOGYSÁRD Nyolcadik alkalommal rendezik meg Somogysárdon az Európá­ban egyedülálló nyúlhajtó-nyúl- trapp versenyt az év utolsó nap­ján. Az ötletet Szukics Sándor ad­ta, még 1993-ban. Sőt, eredetileg postagalamb-versenynek indult, mivel azonban a béke madarai meglehetősen rakoncátlannak bi­zonyultak, így inkább a földön maradt a vetélkedés, méghozzá tapsifülesekkel. Legutóbb 36 sárdi nyúl indult gazdájával együtt a versenyen, az idén azonban még több hajtóra számítanak a rendezők. A nézők száma is évről évre növekszik. Ta­valy az egész megyéből jöttek lá­togatók a somogysárdi sportpá­lyára. Az eseményre a nevezési díj az idén négyszáz forint. A derbi végén minden versenyző kap egy üveg pezsgőt, és a három győztes gazda egy-egy csodálatos serleg­gel tér haza. A nyulakat pedig nemcsak a gyorsaságuk alapján bírálják el; különdíjat kap a legkö­vérebb, a leglustább, a legfürgébb és a legsoványabb tapsifüles is. NEMES GÁBOR Elhagyottak biztonsága 40 éve menedék a családból kivetett gyermekeknek az otthon Nagybajom Egykor csak a csa­ládból kivetett cse­csemőket fogadta be a nagybajomi gyermekotthon, ma azonban a na­gyobbakat is. A megyei önkor­mányzat fenntar­tásában működő intézmény négy évtizede menedé­ke az ifjú számki­vetetteknek, de az utóbbi években ez a mentsvár erősen átmenetivé vált. A gyermekek védel­mét szolgáló tör­vény alapvető törek­vése, hogy lehetőség szerint csa­ládban tartsa a gyermeket, s csak végső esetben rendelhető el az ál­lami gondoskodásba vétel. Kovácsáé Horváth Mária, az otthon vezetője szerint a védő munkával foglalkozók a meg­mondhatói, hogy sokszor milyen kegyetlen körülmények között élnek a védtelenek.- Olykor hihetetlen történetek tárulnak fel előttünk, a hozzánk kerülők többszörösen sérültek: van ahol már az anya terhessége sem volt nyugodt, majd az elsza­kadás, családi tragédiák, alultáp­láltság, testi-lelki bántalmazás kí­séri a gyermekkort. Minden eset egyedi gondozást kíván, amit na­gyon szeretnénk végre a hivata­lokkal is tudatosítani, ahol egy­szerűen űrlapra kerülnek, sze­mélytelen adattá válnak a véden­ceink. Arról beszél, hogy egy régóta várt, jó törvényt is lehet rosszul alkalmazni, amikor csak félmon­datokat idéznek belőle. Rendre szót emel az elhamarkodott csa­ládba helyezés ellen, mert úgy gondolja, hogy a gondozásba vett gyermeknek jóval több időt kell adni a megnyugváshoz, a re­generálódáshoz, a felocsúdás- hoz, amihez ők megfelelően fel­készültek az otthonban.- Úgy látom, rosszul értelme­zik manapság a család fontossá­gát. A gyermekvédelemben erő­teljes a törekvés a nevelőszülői hálózat bővítésére, az utóbbi években nagyon sok családot ki­képeztek erre a célra, ám sokszor nem elég alaposan. Az állami gondozott érdeke azt kívánja - és mi lehetne fontosabb az ő érde­kénél -, hogy csak érett személyi­ségű és megfelelő szociális hát­térrel rendelkező családhoz ke­rüljön, amely hosszú ideig nyújt biztonságot. Kovácsné Horváth Máriával keserű tapasztalatai mondatják el a véleményt. Meséli, milyen sokszor kell küzdeniük azért, hogy legalább a szakszerű terá­pia idejére az otthon falai között tarthassák a gyermeket.- Minden kisgyermeknek fon­tos a szeretetteljes, biztonságot jelentő környezet, ezért körülte­kintően kellene számára megta­lálni a megfelelő közösséget. Ret­tenetesnek tartom, ha a nevelő­szülők között cseretárggyá válik a gyerek, vagy ha a család egyet­len megélhetési forrása marad az állami gondoskodásban élők be­fogadása. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyereknek keresünk csa­ládot és nem a családnak gyere­ket. IZMÉNYI ÉVA A szomszédé jobban csúszik Ecsen Y- Bárdudvarnok Gondot okoz a tél több he­lyütt is a Kapos mentén. A legtöbb faluban nemrég fe­lülvizsgálták az önkor­mányzati rendeletet, módo­sították vagy újat alkottak. Vitára ad okot az is, ki takarítsa a külföldi tulajdonosok lakóháza s a beépítetlen telkek előtt a járdát. Támad a tél, s a járda csúszik... Máj Péter ecsenyi polgármes­ter elmondta, régen a lakosok abban versengtek, ki söpri el ha­marabb a havat. Most a 30 külföl­di ház és 130 üres telek előtti rész is az önkormányzatra marad.- Alapvető gond a hókotrás, s ezért része a közhasznú prog­ramnak. Másképpen nem tudjuk megoldani. Az egyetlen, amivel jól állunk, a homok. A faluban öt­méterenként sózott homokot rakattunk kupacokba, s azzal be­hinthetik. A gond, a homok ön­magától nem kerül a járdára. Forintos László bárdudvarnoki polgármester is hasonló gondok­kal küszködik:- A külföldi ingatlantulajdono­sok helyett évek óta mi tisztít- tatjuk a járdát - mondta. - Meg­egyeztünk a vállalkozókkal: gé­pekkel segítik a síkosságmente­sítést. Közmunkások járják a te­lepülésrészeket, lapátolnak, s ho­mokot szórnak. Nálunk még se­gítenek a fiatalabbak is az idősek­nek. Nyolc vontatónyi homokot vittünk ki a településekre. Kör­nyezetvédelmi okból nem hasz­nálunk sót a járdákra, írtakra. A bárdudvarnoki önkormány­zatnak a hóeltakarítás évente egymillió forintjába kerül. Sokan élnek a külterületen is, és vala­mennyi településrészt biztonsá- gosan járhatóvá kell tenni, szarka A LEGMOZIBB MOZI Kaposvár, Kaposvár Plaza, Berzsenyi u. 1-3. 'pMl/wMoot) W0QS3ÍM2 KAPOSVÁR Információ, jegyrendelést (82) 527 070 MŰSOR 2000. DEC. 28-2001. JAN. 03-IG 2000. DEC. 31-ÉN AZ UTOLSÓ ELŐADÁS KEZDETE 16.00 2001. JAN. 1-JÉN AZ UTOLSÓ ELŐADÁS KEZDETE 14.00 IRÁNY ELDORÁDÓ SZINKRONIZÁLT 13.45; 15.45 28-31-ig 10.00 és 11.45 is A BÁJKEVERŐ PREMIER SZINKRONIZÁLT 17.45; 20.00; 22.45________ GRINCS SZINKRONIZÁLT 14.45 28-31-ig 10.45 és 12.45 is A HARC MESTERE PREMIER 16.45; 19.15; 21.45 DINO SZINKRONIZÁLT 14.15; 16.15 28-31-ig 10.15 és 12.15 is A 6. NAPON 18.15; 20.45 COOL TÚRA SZINKRONIZÁLT 28-31-ig 11.15 és 13.15 is GLADIÁTOR 15.15; 21.15 TEMETETLEN MÚLT 18.45 a Somogyi Hírlap -ban Ha december 27. és 30. között hirdet színesben Ne késlekedjen, mert az ajánlat már csak ebben az évezredben él. A részletekről érdeklődjön tanácsadóinknál vagy a kiadó 82/528-158-as telefonszámán. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents