Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-21 / 298. szám
2000. December 21., Csütörtök EGYHÁZ A K ELE T E Somogyi Hírlap - 11. oldal Párbeszéd egy vihart kavart nyilatkozatról Dr. Harmati Béla Dr. Puskás Attila Dr. Vladár Gábor fotós táborszkiné Evangélikus, református, római katolikus lelkészek tanácskoztak a napokban Csurgón a Hittani Kongregáció „Dominus Jesus” című nyilatkozatáról. A katolikus identitásról szól a nyilatkozat, s arról milyen legyen a viszonyuk más világvallásokhoz. Óv a szinkretizmustól, az összekeveredéstől vagy a vallások egymás mellé helyezésének veszélyétől. Ahol a más, reformáció utáni keresztyén egyházakkal való kapcsolattartást tárgyalja, rangsort állít fel, a katolikus egyház rendkívüliségét és elsőségét hangsúlyozva megállapítja, hogy a többi egyház és felekezet is rendelkezik a keresztség és a bibliai jelek által bizonyos közösséggel, ám ez a közösség nem lehet teljes. A legelkeseredettebb megnyilatkozások szerint ez a dokumentum csapás az ökumenizmusra, a párbeszédre. A mérsékeltebb bírálók is úgy vélték, nem jelentek meg benne az utóbbi évek bíztató párbeszédének eredményei, katolikus részről ezeket nem hagyták jóvá. Csurgón öt templom áll, és él az öt önálló egyházközség. A reformátusok gimnáziumot tartanak fenn, a környékre csaknem háromszáz éve betelepült evangélikusok azzal büszkélkedhetnek, hogy a közeli Surd lelkipásztora, Kuzmics István fordította le először vend nyelvre a Bibliát. A római katolikusok plébániatemploma Árpád-kori. A gyülekezetek közötti őszinte, mély párbeszéd egyik szép eseménye volt a tavalyi gyékényesi találkozó, amelyen az augsburgi hivatalos nyilatkozat aláírása előtt a megigazulás tanáról folytattak eszmecserét. Smidéüusz Zoltán gyékényesi evangélikus lelkész, püspökhelyettes és Maczkó Gyula római katolikus esperes az idén Csurgóra hívta a három történelmi keresztény egyház lelkészeit. A reformátusokkal kiegészülve egy katolikus dokumentum, a Hittani Kongregáció Dominus Jesus című nyilatkozata volt a párbeszéd tárgya. Dr. Harmati Béla püspök az evangélikus, dr. Vladár Gábor teológiai dékán a református, dr. Puskás Attila professzor a római katolikus álláspontot fejtette ki. A dokumentum annyira új, hogy a jelen levőknek egyetlen hivatalos magyar fordításuk volt, ahhoz is csak két nappal korábban jutott a katolikus előadó. A munkapéldányokat az internetről vették. A katolikus állásfoglalásra egy rosszul értelmezett pluralizmussal párosult relativisztikus gondolkodásmód gyors és tömeges terjedése miatt volt szükség. A Hittani Kongregáció most a Nyilatkozattal lépett fel, hogy ismét meghirdessen és tisztázzon egyes hitigazságokat. A katolikus álláspont a II. Vatikáni Zsinat álláspontjára épít: „Hisszük, hogy ez az egyetlen igaz vallás a katolikus és apostoli egyházban létezik, melyre az Úr rábízta a feladatot, hogy terjessze el az összes ember között.” Harmati püspök a millennium évében, az augsburgi megállapodás után, a harmadik évezred küszöbén szívesebben vállalt volna részt egy közös teológiai nekibuzdulás elindításában a vallástalanság ellen. Református részről hiányolták, hogy nem szólalt meg a lélek szabadsága a nyilatkozat nyelvéből. Nem tükrözi a II. Vatikáni Zsinat és a 2000. év között eltelt idő párbeszédeit. Pluralista társadalomban élünk, szabad vallásgyakorlat van, mindenki választhat magának felekezetet. A megfogalmazásokat érzi szerencsétlennek. Az ázsiai, afrikai, latin-amerikai egyházakra lőtt a római egyház, de itt, nálunk durrant. A csurgói párbeszéd előadóit megkérdeztük, miként látják: nem áll-e a dokumentum az ökumenizmus útjában? Nem fékezi az ökumenikus folyamatot? Dr. Puskás Attila:-A hittani kongregáció Dominus Jesus nyilatkozata nemcsak a katolikus identitásról szól, nemcsak ezt akarja megerősíteni, hanem általában a keresztény indentitást. A dokumentum első része, az első fejezet a nagy világvallások kihívására próbál választ adni a dialógusnak és a missziónak a jegyében, és ez olyan pont, amely összeköti a keresztény felekezeteket egymással. Ez nemhogy gyengítené az ökumenizmust vagy a közeledést, hanem éppen erősíti. Egyrészt a keresztény indentitás megerősítéséről van szó. Valóban van egy pontja ennek a nyilatkozatnak, amely kifejezetten a római katolikus egyház identitását fogalmazza meg, mégpedig a többi keresztény felekezettel való kapcsolatban. Ez a megbeszélésünk, beszélgetésünk azt a célt szolgálta, hogy az itt felmerülő félreértéseket, egyoldalú kritikákat próbáljuk tisztázni, és gondolom, hogy sikerült valamit ez ügyben tennünk. Dr. Vladár Gábor: - Nem fékezi az ökumenikus folyamatokat, sőt párbeszédre serkent bennünket. Ez a mostani találkozó is ennek volt a bizonyítéka. Nem is provokatív, hanem szerencsétlen megfogalmazás, amikor az egyházi közösségektől elvitatják az egyház jelleget. Három különböző fokozatot állít fel az egyházak között. A római katolikus, mint Jézus Krisztus teljes jogú egyháza, az egyetemes apostoli szentegyház, a második fokozatú egyházak közé sorolja az ortodox egyházat, amely tulajdonképpen nem vallja a pápai primátust, de hasonló az eucharisztikában és az apostoli successióban, tehát a püspökségek folyamatosságában, végeredményben azonos a katolikus egyházzal, és a protestáns egyházat az anglikán egyházzal egy harmadik csoportba, amely egyházak fölött az „ökumenikus” szerencsétlen kitétellel elvitatja az egyházi jelleget. Ez az ami bennünket mindenképpen párbeszédre késztet, az ilyen típusú megfogalmazás. A másik pedig hogy ezáltal a protestáns egyházak a világvallásokkal egy szintre kerülnek. Ez, amit nem érdemiünk meg. Dr. Harmati Béla: - Akár katolikus-protestáns vonatkozásban, akár a világvallások vonatkozásában sokféle helyzet lehetséges, és ezért újra és újra a helyi közösségek és a teológusok feladata, hogy felmérjék a maguk dolgát. Ezt jól példázza a Csurgó környéki egyházak helyzete. Hiszen ebben a környezetben nagyon jó, hogy példát kapunk a rendszeres találkozásra. E rendszeres találkozás mellett a közös feladatok is hangsúlyt kapnak. A közös feladatokat elsősorban természetesen a saját egyház spiritualitá- sának, munkájának, funkciójának, hitoktatásának, szeretetszolgálatának erősödése jelenti, de biztos vagyok benne, hogyha többféle egyház él egy-egy helyen, akkor csak az összefogás, az együttgondolkodás visz előre. Vonatkozik ez a szociális, az oktatás kérdésére, bármiféle egyéb missziói tevékenységre. Mennyire lehet az ezeréves magyar kereszténység hiteles, ha nem tudunk egymással kibékülve összefogni. Az augusbur- gi nyilatkozat kölcsönös visszavonását jelentette ez a hajdani kiátkozásoknak, elítélő véleményeknek. Példát adhat ez arra, hogy a különbözőségek is megbékélhetnek egymással. Vannak ellentétek és ellentmondások egy egyházon belül is, de nem volna jó, ha ezek szélsőségesen a felszínre kerülnének. Inkább azt kell keresni, ami összeköt. Az együttmunkál- kodás során a különbségek megbékélhetnének: tehát nem egymás ellenében, hanem egymás javára lehet felhasználni azokat. Azt hiszem, ebben a folyamatban fontos volt a csurgói találkozó. Remélem, hogy máshol az országban ugyanígy folynak dialógusok, amelyeknek mindnyájan csak győztesei lehetünk. HORVÁTH JÓZSEF A németországi Augsburg városában tavaly október 31-én került sor az evangélikus-katolikus párbeszéd hosszas előkészítő munkái után egy olyan közös nyilatkozat aláírására, amely az Istennek színe előtti megigazulás kérdésében egységet jelentett. Karácsony örömhíre Szeretetve, csendre és békére int az ünnep Néhány nap múlva gyertyák gyúlnak a karácsonyfákon, s a templomokban fölcsendül a hálaének. Papokat kérdeztük az ünnep titkáról. Somos László kaposfői katolikus esperesplébános: Karácsonykor Isten üzen: ember, szeretlek. János evangélista írja: úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. Ezért a szeretet ünnepe. Ezért ajándékozzuk meg mi is egymást. Ennek a gyermeknek, Jézusnak nem kell előbb megfelelnünk, hogy szeressen minket. Nem tetteinkért, jócselekedeteinkért szeret bennünket, hanem azért, mert vagyunk. Agapé-szeretet ez, ahogy Gyökössy Endre mondta. Annak ellenére szeret bennünket, hogy gyarlók, sokszor még hűtlenek is vagyunk hozzá. Ez az igazi, önzetlen, feltétel nélküli szeretet. Azokat is szereti Isten, akiket mi lenézünk, esetleg megvetünk. Azokat is, akik a társadalom peremére szorultak. Karácsony tehát egy hatalmas ölelés, Isten minden embert egyformán át akar ölelni. Ezért senki sem tudja kivonni magát a karácsonyi hangulat alól; még a hitetlenek sem. Ők is fenyőfát díszítenek, ajándékoznak ilyenkor. A keresztény világ egy gyermek köré gyűlik össze. Belé veti reményét és örömét. Ez a gyermek majd azt mondja: akik elfáradtatok és az élet terhét hordozzátok, jöjjetek hozzám, s én felüdítelek titeket. S azt is: jobban örülnek a mennyben egy megtérő bűnösnek, mint száz igaznak. Ő nem a bűnös halálát akarja, hanem a megtérését. Ez a gyermek nem azért jött a világra, hogy a világot elítélje, hanem azért, hogy üdvözítse. Kívánom, hogy a keresztény öröm, keresztény remény minden otthonban helyet kapjon, Isten békéje töltse el mindnyájunk szívét az ünnepen. Bellái Zoltánná kaposvári református lelkész: - A szeretet ünnepe karácsony; azért olyan kedves sok embernek, mert a szerete- tet szeretnék megélni, megmutatni és egymásnak adni valamilyen formában. A karácsony nemcsak a mi szeretetünk ünnepe, az igazi titka Isten szeretete. A mi szeretetünknek lehetnek akadályai, fenntartásai, Isten szeretettről viszont nincs kirekesztve senki. A világ helyére a saját nevünket helyettesíthetjük. A legrövidebb összefoglalása az a bibliai mondat, hogy az Isten szeretet. Örömhír is a karácsony. Hajlandók vagyunk mindent megtenni azért, hogy örömben teljen a karácsony. Az örömből másoknak is adunk. Isten nagy örömet akart adni, ezért küldte közénk a Megváltót. Ebben a hitben és Krisztussal való kapcsolatban mondja Pál apostol, hogy örüljetek az Úrban. Érdekes a pásztoroknak, a bölcseknek az útja is, a tapasztalata, hogy miként találnak oda Jézushoz olyan távolról. A bölcseknek fizikailag is nehéz az útja, a pogányság messzeségéből, a pásztorok pedig a kirekesztettségből érkeznek. Ezekre az utakra is gondolunk karácsonykor. Deák László kaposvári evangélikus segédlelkész:- Karácsony csendre és sze- retetre int bennünket. Nyugalmat szeretne hozni a szívünkbe, hogy meg tudjunk állni és el tudjunk gondolkozni az elmúlt évről. Mit értünk el, kitől kell őszintén bocsánatot kérnünk? Egy amerikai író ezt írta könyvében: sikereidet aszerint értékeld, hogy kaptál-e általa békességet, egészséget, szeretetet. Talán sok sikerünk volt a múlt évben, de milyen áron? Gyakran mennyi harc, veszekedés, küzdelem, egymás eltaposása kell a sikerhez, de kaptunk-e általa békességet? Karácsony szeretetre biztat. Ez az ünnep a szeretet ünnepe sokak szemében, mégis éppen a szeretet hiányzik belőle. Ajándékokat adunk érzelmek nélkül. Pedig karácsonykor csak egyetlen dolgot kell adnunk: szeretetet annak, aki mellettünk volt az elmúlt évek rohanásában. Szeretetet annak, aki szomorú volt, ha sírtunk. A családtagoknak újra egymásra kell találniuk, meg kell fogniuk egymás régen elengedett kezét. Tudom, hogy a fiatalok nagyon örülnek, ha a fa alatt egy magnót vagy egy új számítógépes programot találnak, de sokuknak többet ér, ha a szülő önmagával, szeretetével ajándékozza meg gyermekét. Egy tárgy helyett egy társ: az édesapa, az édesanya válik ajándékká, s nem egy napra vagy egy hétre, hanem egy életre. Ennél nagyobb ajándékot nem tud adni senki. LÖRINCZ SÁNDOR Hírek A SZENVEDÉS ÉRTELMÉRŐL. Balás Béla kaposvári megyés- püspök egy karácsonyi koncerten vett részt a nagykanizsai kórház kápolnájában, majd ezután a műveseállomáson találkozott a betegekkel és az orvosokkal. A főpásztor a szenvedés értelméről beszélt. (Is) PROTESTÁNS KÖZÉLETI FÓRUM. A kaposvári református és evangélikus gyülekezetek összefogásával Protestáns közéleti fórum címmel beszélgetéssorozat indult. Ennek első vendége Ittzés János, a nyugati egyházkerület közelmúltban szolgálatba állt püspöke volt. Legutóbb Balog Zoltán református lelkész, Orbán Viktor miniszterelnök személyes tanácsadója tartott előadást. A szervezők úgy vélik: a jövőre is folytatódó sorozat nemcsak a jobb tájékozódást segíti, hanem a hitünk hitelesebb megélését is. (Is) KÉTEZREDIK KARÁCSONY. Megjelent a Marcali Katolikus Újság legújabb száma. A Kétezredik karácsony című összeállításban az ünnep történetéről, a betlehemek eredetéről lehet olvasni, s helyet kaptak a lapban Reményik Sándor karácsonyi versei és különböző imák is. Az egyházközség életéről is tájékozódhatunk az X-es fiatalok által írt és szerkesztett lapban. (Is) LELKIGYAKORLAT A GIMNÁZIUMBAN. Tegnap délután lelki gyakorlat kezdődött a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium diákjainak a részvételével. A püspökség nagytermében zajló lelkigyakorlat ma misével zárul a székesegyház- ban. (Is) ___ _____■ M olnár Tibor legújabb kincseivel fotó: lang Róbert Madonnák és angyalok csuhából Egy bárdudvarnoki tanyán él Molnár Tibor, aki feleségével, Ungvári Judittal már az ötödik kötetén dolgozik. Terménybábokból készítik el Jézus szenvedéstörténetét, a stációkat. Bárdudvarnok A rendkívüli kézügyességű tanárember óraadó a kaposvári pedagógiai főiskolai karon; a hitoktató-jelölteket ismerteti meg az egyházi ünnepkörökhöz tartozó népszokásokkal. Nemcsak a szellemi néprajzról, hanem a tárgyalkotó folklórról is hallanak tőle a fiatalok. Molnár Tibor a betlehemi csillag kapcsán a csillag szimbolikájáról tartott előadást, s bemutatta, hogy miként van jelen ez az ősi jelkép a varrottasokon, a borotvatokokon vagy a temetőben a fejfákon. A népélet és a hitvilág, a népművészet régóta foglalkoztatja Molnár Tibort. Az általános iskolai kézműves-foglalkozásoknál rendkívül hasznos Fellegajtó nyitogató harmincöt kiadást ért meg. A sorozat három kötete néhány éve Európa-díjat kapott. Most, karácsony táján szalmából, csuhéból madonnákat, angyalokat készít, de díszes somogyi pávák és szomorú szép korpuszok is őrzik keze nyomát. Molnár Tibort ugyanis vonzza az aprólékos munka - fodrász édesapjától örökölte a kézügyességét -, az alapanyag pedig adott, hiszen, tanyáján maga termeli a mákgubót, a ci- rokot, kukoricát és a szalmarózsát. Olykor kézműves-foglalkozásokat tart, s ilyenkor ámulattal figyelik kicsik és nagyok. A keze ldncset ér. lőrincz
