Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-21 / 298. szám
12. oldal - Somogyi Hírlap Ö N K 0 R M Á N Y Z A T 2000. December 21., Csütörtök :s> M Farkas István (Somogyért Egyesület): 1942-ben született Tabon. 1979-ig a Magyar Nemzeti Banknál, maid egy éven át tsz főkönyvelőként dolgozott. 1980-tól Tab tanácselnöke, majd 1990-től polgármestere. A megyei közgyűlésnek kezdettől tagja. Dr. Gyenesei István (Somogyért Egyesület): 1948-ban született Kaposváron. A gödöllői egyetemen szerzett mérnök közgazdász diplomát. 1985-től a Somogy megyei tanács. 1990-től - az első és a jelenlegi ciklusban - a megyei közgyűlés elnöke. Feigli Ferenc (MSZP): 1949-ben született Barcson. Mezőgazdasági gépészmérnök, építészmérnök és közgazdász diplomát is szerzett. 1988-tól Barcs tanácselnöke, majd 1990 óta polgármestere, valamint a megyei közgyűlés tagja. Papszt Lajos (Somogyért Egyesület): 1946-ban született Kölesén. A BME bajai karán szerzett diplomát, majd tíz évet az Észak-somogyi vízgazdálkodási Társulásnál dolgozott 1980-tól Lengyeltóti tanácselnöke, majd 1990 óta polgármestere. 2 Dr. Gruber Attila (MDF-Fidesz): 1958- ban Budapesten született. Jogi diplomát Pécsen szerzett, s ügyvédként fiJ.'J dolgozik. A siófoki önkormányzat ta- — nácsnoka. A megyei közgyűlésben a 2. ciklusban főállású. 1998 óta társadalmi megbízású alelnökként dolgozik. Lassú István (MSZP): 1956-ban született Nagyatádon. Debrecenben szerzett agrármérnöki diplomát. 1990 óta Lábod polgármestere és a megyei közgyűlés tagja. Németh Lajos (Somogyért Egyesület): 1951-ben született Sárváron. Tanári diplomát szerzett, majd a kéthelyi iskolában tanított, s tíz éven át volt annak igazgatója. 1990 óta Kéthely polgármestere, s a megyei közgyűlés tagja. Dr. Kolber István (MSZP): 1954-ben született Orciban. A pécsi állam- és jogtudományi karon szerzett diplomát. Húsz éven át dolgozott a somogyi közigazgatásban. 1990 óta tagja, 1994 és 98 között elnöke volt a megyei közgyűlésnek. Dr. Sütő László (MSZP): 1955-ben született Lajoskomáromban. Az ELTE-n 1979-ben szerzett diplomát. 1989-től egy évig tanácselnök, azóta polgár- mester Marcaliban. 1990 óta a megyei közgyűlés tagja és a Kisvárosok Országos Érdekszövetségének alelnöke. Tíz év iskola: túl a gyermekbetegségeken Tíz éve alakult meg az első megyei önkormányzat. A megyei közgyűlésben azóta- egy, két vagy három ciklusban - összesen 99 képviselő szolgálta Somogyot, a somogyiak érdekeit. Közülük tízen vannak, akik az alakuló ülés óta folyamatosan tagjai a megyei testületnek. Kérdéseinkre adott válaszaikból körvonalazódik a somogyi közgyűlés évtizedes tevékenységének mérlege.- Veszett-e el korábbi reménye, illúziója az évek során a megyei közgyűlés hatni tudásával, tevékenységével kapcsolatban? Farkas István: - Tíz éve az önkormányzati törvény megalkotásakor intézményfenntartó szerepre kárhoztatták a megyéket. Hogy mégsem üresedett ki a megyei szerepkör, az annak köszönhető, hogy minden megyei ön- kormányzat és különösen a somogyi olyan feladatokat is vállalt amelynek révén meghatározó tényező maradt a megye életében. Konkrét ügyekben voltak reményeim, amelyek nem teljesedtek be, ám ha túl sok ilyen lett volna nem vállalom tovább ezt a tisztséget. Dr. Gyenesei István: - Minden, ami az önkormányzat létrejöttével megvalósult, hozadéka ennek a tíz évnek. Elveszett illúzióm vagy reményem tehát nincs, az viszont igaz, hogy van amiben többet vártam. Ilyen, hogy a feladatok sokszínűségével és növekvő számával nem volt arányban az ezekhez kapott forrás. így - bár folyamatosan nőtt az önkormányzat költségvetése és a bevétele is - évről évre nehezebb lett a gazdálkodás. Pedig a törvény úgy rendelkezett, hogy aki feladatot ad, annak a forrást is mellé kell rendelnie. Csalódást okozott, hogy ez nem így történt. Feigli Ferenc: - A megyei közgyűlés az elmúlt években kereste a helyét. Ma még nem lehet tudni, hogy a kisvárosi vonzáskörzetek, a megye, illetve a régió kapcsolatrendszere miként alakul. Fontos lenne, hogy ezekről a kérdésekről mielőbb döntés szülessen, s minden a helyére kerüljön. Papszt Lajos: - Az elején úgy gondoltam, a közgyűlés jobban érzi majd, hogy nem csak pénzosztás a feladata. A területfejlesztési tanács megalakulásával a szerepek helyükre kerültek. Nincs tehát elveszett illúzióm: a testület a megye fejlődését szolgálja. Dr. Gruber Attila: Kezdetben némi csalódást okozott, hogy esetenként nem észérvek, hanem a politikai erőviszonyok alapján dőltek el fontos kérdések. Ha már akkor is nagyobb hangsúlyt kapott volna a józan ész, jobban szolgáltuk volna a megye érdekeit. Lőrinczné Kiss Ilona: - 1985 óta vettem részt a megye közéletében. Tapasztalataimra építve gondolom úgy, hogy jó volna ha a megyei közgyűlés nemcsak a területfejlesztési tanácson keresztül adhatna támogatást a somogyi településeknek, hanem közvetlenül is. Most csak az úgynevezett önként vállalt feladatok kapcsán - korlátozott mértékben- van erre módja. Ezekhez a feladatokhoz nem kap a megye állami forrást. Ebből fakad a sajnálatos helyzet, hogy ha közgyűlési tagként valamelyik település ügyében emelek szót, a szükséges pénzt csak az amúgy is nehéz helyzetben lévő intézményektől lehetne elvonni. Lassú István: - Az első ciklusban a megyei közgyűlés tisztán szakmai alapokon működött. Ez a megyepolitizálási mód adott számomra olyan reményeket, melyek nem teljesültek amikor az utóbbi két ciklusban megjelentek a frakciók és ezeken keresztül a pártálláspontok. Én azt szerettem volna, ha a megyei közgyűlés továbbra is pártoktól független marad, s kizárólag a megyei érdek lesz a döntéseknél meghatározó. Németh Lajos: - 1990-ben abban bíztam, hogy rendezik a megye jogi státusát. Ez nem történt meg, így a megye máig egy kicsit a levegőben lóg. Nincs pontosan behatárolva a feladata, sokesetben magára marad pénzügyi terheivel. Emiatt esetenként rögtönöznünk kell. Számomra ez okozott csalódást. Dr. Kolber István: - Nem veszett el a hitem és illúzióm sem. A reményünk tíz éve az volt, hogy egy demokratikusan működő valódi önkormányzatot teremtünk, amelyik jól szolgálja az itt élő emberek érdekeit. Tudtuk, hogy ez nem máról holnapra és nem kínok nélkül valósul majd meg. S valóban sok még a tennivalónk, hogy az eredeti célt elérjük. Dr. Sütő László: - Amikor a megyei közgyűlés tagjai lettünk, az önkormányzati törvény leírt szövege alapján még nem lehetett pontosan tudni, hogy ebből mi lesz. Azóta úgy látom, hogy ez egy intézmény fenntartó szervezet és ha nem lenne a területfejlesztési tanács, akkor lényegében az elnökének sem lenne valódi hatásköre. A megye életét befolyásolni tudó döntések átkerültek a területfejlesztési tanácsba. Végül is tehát némi csalódás számomra, hogy a megyei közgyűlés csak az intézményeiért felel és néhány általános szép gondolatért.- Melyiket tartotta a testület legsikeresebb döntésének. Volt- e elhibázott határozat vagy olyan amelyet nem igazolt az idő? Farkas István: - Esélyünk sem volt a megyei kórház rekonstrukciójára, mégis megvalósult, s folytatódik tovább. Ezzel kapcsolatos döntéseink sikeresek voltak, csakúgy mint a Siotourral kapcsolatos lépések. Költségvetési szervezetként aligha maradhattunk volna jó gazdái a cégnek. Kudarcnak tekinthetjük viszont, hogy lassan halad az intézményeinknek az új igényekhez igazodó átalakítása. A kórházak tevékenységében például sok a párhuzamosság, nehezen jön létre az ésszerű feladatmegosztás. Éppen úgy, mint a megye középiskolái esetében. Dr. Gyenesei István - A legsikeresebb döntéseink folyamatos működését szolgálták az intézményrendszerünkét, s vállalni tudtunk olyan feladatokat is, melyek révén élhetőbb lett az élet Somogybán. Nyugodt szívvel vállalhatjuk valamennyi döntésünket, még ha volt is olyan, amelyiket az idő nem igazolt. Mindennek megvan a maga selejtje. A mi határozatainknak is. Akkor követnénk el hibát, ha ezt nem ismernénk be és nem változtatnánk. Márpedig ebben a testületben megvan az önkontroll és a jobbítás igénye. Feigli Ferenc: - A mai jogszabályi háttér mellett a megyei önkormányzat lényegében intézményfenntartó szervezet. Látni kell ezt, hogy a döntéseket minősíthessük. Jómagam a területfejlesztéssel kapcsolatos stratégiai állásfoglalásokat tartom a legsikeresebbeknek s egyszersmind a leginkább bírálhatóknak is. A területfejlesztési prioritások ugyanis jelenleg alig kapnak hangsúlyt. A legkényesebb döntés a Siotourral kapcsolatos volt. Ez esetben csak a jövő adhat választ, hogy jól döntöttünk-e. Papszt Lajos: - Azt még nem tudom, mi lesz a kudarc vagy a sikertörténet. Talán a Siotour eladása. A legjobb eddigi döntésnek azt érzem, amikor a megyei kórház fejlesztése mellett foglaltunk állást. Dr. Gruber Attila: - Egy döntés helyett tíz éves törekvést emelek ki. A kezdetben üres zsákhoz hasonlítható megyei intézmény- rendszert az önként vállalt feladatok révén sikerült kiteljesíteni a megye polgárainak érdekében. Az első ciklus kiemelkedő döntése volt a bekötőút hálózat programjáról szóló, s a jó példák közt említeném a somogyi egyetemisták és főiskolások támogatását, vagy a kistelepülések érdekeit szolgáló megyei társulások létrehozását. Az elhibázottnak tekinthető lépések rendszerint egy egy buta politikai döntéshez kapcsolódtak. Az „azért is én vagyok az erősebb” típusú politizáláshoz. Valamennyi frakcióban volt ilyen kevésbé átgondolt döntés. Lőrinczné Kiss Ilona: - Siker, hogy a megyei intézményeket megfelelő színvonalon tudta működtetni a megyei önkormányzat. Egyetlen intézményt sem kellett bezárni forráshiány miatt, s ez a megfontolt gazdálkodás eredménye. Kudarcnak egyetlen döntésünket sem éreztem. Lassú István: - A megyei közgyűlés folyamatos törekvése volt, hogy a településeket, a helyi ön- kormányzatokat segítse. Ez a fő pozitívum. Kudarcnak tartom, hogy a költségvetési kényszer hatására eladtuk a Siotourt. Azt gondolom ez a cég hosszabb távon teremtett volna forrásokat például egyes ingatlanainak értékesítésével. Németh Lajos: - Bár ez döntések sorát jelenti, mégis a legnagyobb eredmény, hogy a megyei közgyűlés és a somogyi önkormányzatok kapcsolatrendszere jó és széleskörű. Ez az egyenrangú partneri viszony sok tekintetben biztonságot jelent a településeknek. A kudarcok közt említeném, hogy a városok egy részével viszont nincs meg ez az élő kapcsolat, s ez az egész megyének okozhat kárt. Dr. Kolber István: - A sikeres döntések közül azt emelném ki, amelynek én is részese voltam: 1994 és 98 között megteremtettük a közgyűlésben résztvevő szervezetek széleskörű összefogását. A képviselők ebben az időszakban szakmai vitákban vitték előre a megye ügyét, s a kirekesztés helyett az együttműködés volt jellemző. 1998-ban ennek az ellenkezője történt. Az akkor létrejött koalíció lépései nyomán keletkeztek azok a tüskék és sebek, amelyek miatt mi szocialisták úgy érezhetjük, nem mindig tudunk érdemben részt venni a közös munkában. Az önkormányzatiság tíz éves évfordulója kapcsán zajlott siófoki polgármesteri értekezleten épp a szocialisták közül nem kapott szót senki. Dr. Sütő László: - Jó döntések azok voltak, amikor a megye a településekkel karöltve lépett. Például azt, hogy sikerült a megyének megállapodnia néhány várossal, hogy az utóbbiak nem adnak át intézményeket a megyének, amelyik viszont ennek ellenére segítséget adott a fenntartásukhoz. Az első négy évben jó volt az is, hogy a politikát sikerült távol tartani a megyei közgyűléstől, s a közös gondolkodás volt a meghatározó. Rossznak érzem viszont a 94-es és a 98-as választást követő első időszakot, amikor emberek - politikai megfontolásokból - ismert véleményükkel szemben voltak képesek szavazni.- Hol tart a megyei közgyűlés a demokratizmus iskolájában? Farkas István: - Ha 10 ponttal lehetne osztályozni, 6-ost vagy 7- est adnék. Szerencsére a nagypolitika nem telepedett rá a megyei közgyűlésre. Jelzi ezt az is, hogy még a koalíciós partnerek sem szavaznak mindenben egyformán. A demokratizmus erősödésének jele, hogy a közgyűlésben nem működik a parlamentihez hasonló „szavazógép”. Dr. Gyenesei István: - Aki e tíz év alatt ebben a közgyűlésben akár egyetlen ciklusnyit is dolgozott, annak benne van a maga építőköve a közös épületben, amely azonban még koránt sincs készen. A fejlődésnek egy szakaszában vagyunk, ám még messze attól hogy elmondhassuk: ez egy minden szempontból demokratikusan működő testület. Ugyanakkor már létrejött az a rend, mely alapja a működésünknek, megvan az a légkör, amely nélkül jó döntéseket nem lehetne hozni. Feladataihoz képest túlságosan erős a közgyűlés politikai tagoltsága és pártpolitikai befolyásoltsága. Ebből fakad, hogy időnként nem a legoptimálisabb megoldásokat találja meg a testület. A pártpolitikai érdekek ütközése tette például ilyen elhúzódóvá a Siotourral kapcsolatos döntéssorozatot. Feigli Ferenc: - A megyei közgyűlés jó tanuló, frakciói tisztességes munkát végeznek. A legkényesebb kérdéseket is emberi hangon, korrekt módon vitatják meg. Papszt Lajos: - Úgy gondolom, nincs szégyenkezni valónk. A vitakészség olykor talán túlságosan is nagy, miközben a tolerancia a kelleténél kevesebb. Időnként nehezen tűrjük a másságot, nehezen viseljük el az ellenkező véleményt. Ebben kellene még lépnünk. Dr. Gruber Attila: - Amíg pártlistákról lehet bekerülni a megyei közgyűlésbe, addig megmarad a pártérdekeken alapuló szemléletmód is. Csak remélem, hogy idővel ez nem a másik mindenáron való legyűrését, hanem a közös jobbító gondolkodást fogja szolgálni. Az nem baj, ha a frakciók álláspontja a jövőben is ütközni fog. A baj az lenne, ha a függöny mögötti egyezkedések után úgy látszana, a közgyűlésben mindenki mindennel egyet- ért. Lőrinczné Kiss Ilona: - Úgy gondolom még az országgyűlés is tanulhatna tőlünk korrekt hangnemet. A frakciók a legtöbbször képesek saját politikai szempontjaikat is alárendelni a megyei érdeknek. Példaszerűnek érzem az együttműködést a közös célokért. Lassú István: - A hagyományos iskolai értékelés szerint hármast adnék a közgyűlés munkájára. A testület tagjai a döntések egy részénél nincsenek birtokában minden szükséges információnak. Igaz ez nem csupán az informálásunkért felelősek bűne. A megfelelő tájékozódás a mostaninál rendszeresebb képviselői munkát igényelne. CsaWiogy e testületi tagság mellett valameny- nyiünknek sok más feladata is van. Németh Lajos: - Jó iskola a megyei közgyűlés azoknak, akik itt kezdik a politizálást, s akik később talán még magasabb posztra kerülnek. A parlamentben tapasztalható szélsőséges megnyilvánulásokat itt sikerült elkerülnünk. Még a Siotour ügye kapcsán fellángolt viták és ellentétek esetében is. Győztük toleranciával és a demokratizmus időigényessége miatt szükséges türelemmel. Dr. Kolber István: - Sokat haladtunk előre a demokratizmus iskolájában. Országos léptékkel mindenképpen mérföldköve volt a magyar demokráciának az önkormányzatok első tíz éve. Sajnos épp napjainkban tapasztalom ugyanakkor, hogy a közgyűlés döntéseit nem tartják tiszteletben: egyre gyakrabban találkozunk olyan közgyűlési előterjesztésekkel, amelyek ellentétesek korábbi döntéseinkkel. Olykor süketek párbeszéde folyik. Dr. Sütő László: - Ha az 1994 és a 98-as választásokat követő időszakot nem számítom, a demokratizmus szabályai szerint működött a közgyűlés. Az itteni munka jó előtanulmány lehet azok számára, akik később a regionális vagy országos politikában szerepet akarnak vállalni. _____ BÍRÓ FERENC L örinczné Kiss Ilona (MSZP): 1954-ben született Kaposváron. A somogyjádi általános iskola gazdasági vezetője volt, majd 1990 óta a település polgármestere és a megyei közgyűlés tagja.
