Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-21 / 298. szám

12. oldal - Somogyi Hírlap Ö N K 0 R M Á N Y Z A T 2000. December 21., Csütörtök :s> M Farkas István (Somogyért Egyesület): 1942-ben született Tabon. 1979-ig a Magyar Nemzeti Banknál, maid egy éven át tsz főkönyvelőként dolgozott. 1980-tól Tab tanácselnöke, majd 1990-től polgármestere. A megyei közgyűlésnek kezdettől tagja. Dr. Gyenesei István (Somogyért Egyesület): 1948-ban született Kaposváron. A gödöllői egyetemen szerzett mérnök közgazdász diplomát. 1985-től a Somogy megyei tanács. 1990-től - az első és a jelenlegi cik­lusban - a megyei közgyűlés elnöke. Feigli Ferenc (MSZP): 1949-ben született Barcson. Mezőgazdasági gépészmérnök, építészmérnök és közgazdász diplomát is szerzett. 1988-tól Barcs tanácselnöke, majd 1990 óta polgármestere, valamint a megyei közgyűlés tagja. Papszt Lajos (Somogyért Egyesület): 1946-ban született Kölesén. A BME bajai karán szerzett diplomát, majd tíz évet az Észak-somogyi vízgazdálkodási Társulásnál dolgozott 1980-tól Lengyeltóti tanácselnöke, majd 1990 óta polgármestere. 2 Dr. Gruber Attila (MDF-Fidesz): 1958- ban Budapesten született. Jogi diplo­mát Pécsen szerzett, s ügyvédként fiJ.'J dolgozik. A siófoki önkormányzat ta- — nácsnoka. A megyei közgyűlésben a 2. ciklusban főállású. 1998 óta társadal­mi megbízású alelnökként dolgozik. Lassú István (MSZP): 1956-ban született Nagyatádon. Debrecenben szerzett agrármérnö­ki diplomát. 1990 óta Lábod pol­gármestere és a megyei közgyűlés tagja. Németh Lajos (Somogyért Egyesület): 1951-ben született Sárváron. Tanári diplomát szerzett, majd a kéthelyi iskolában tanított, s tíz éven át volt annak igazgatója. 1990 óta Kéthely polgármestere, s a megyei közgyűlés tagja. Dr. Kolber István (MSZP): 1954-ben született Orciban. A pécsi állam- és jogtudományi karon szerzett diplomát. Húsz éven át dolgozott a somogyi közigazgatásban. 1990 óta tagja, 1994 és 98 között elnöke volt a megyei közgyűlésnek. Dr. Sütő László (MSZP): 1955-ben szü­letett Lajoskomáromban. Az ELTE-n 1979-ben szerzett diplomát. 1989-től egy évig tanácselnök, azóta polgár- mester Marcaliban. 1990 óta a megyei közgyűlés tagja és a Kisvárosok Or­szágos Érdekszövetségének alelnöke. Tíz év iskola: túl a gyermekbetegségeken Tíz éve alakult meg az első megyei önkormányzat. A megyei közgyűlésben azóta- egy, két vagy három cik­lusban - összesen 99 képvi­selő szolgálta Somogyot, a somogyiak érdekeit. Közü­lük tízen vannak, akik az alakuló ülés óta folyamato­san tagjai a megyei testület­nek. Kérdéseinkre adott vá­laszaikból körvonalazódik a somogyi közgyűlés évtizedes tevékenységének mérlege.- Veszett-e el korábbi reménye, illúziója az évek során a megyei közgyűlés hatni tudásával, te­vékenységével kapcsolatban? Farkas István: - Tíz éve az önkormányzati törvény megalko­tásakor intézményfenntartó sze­repre kárhoztatták a megyéket. Hogy mégsem üresedett ki a me­gyei szerepkör, az annak köszön­hető, hogy minden megyei ön- kormányzat és különösen a so­mogyi olyan feladatokat is vállalt amelynek révén meghatározó té­nyező maradt a megye életében. Konkrét ügyekben voltak remé­nyeim, amelyek nem teljesedtek be, ám ha túl sok ilyen lett volna nem vállalom tovább ezt a tiszt­séget. Dr. Gyenesei István: - Min­den, ami az önkormányzat létre­jöttével megvalósult, hozadéka ennek a tíz évnek. Elveszett illú­zióm vagy reményem tehát nincs, az viszont igaz, hogy van amiben többet vártam. Ilyen, hogy a feladatok sokszínűségével és növekvő számával nem volt arányban az ezekhez kapott for­rás. így - bár folyamatosan nőtt az önkormányzat költségvetése és a bevétele is - évről évre nehe­zebb lett a gazdálkodás. Pedig a törvény úgy rendelkezett, hogy aki feladatot ad, annak a forrást is mellé kell rendelnie. Csalódást okozott, hogy ez nem így történt. Feigli Ferenc: - A megyei köz­gyűlés az elmúlt években kereste a helyét. Ma még nem lehet tud­ni, hogy a kisvárosi vonzáskörze­tek, a megye, illetve a régió kap­csolatrendszere miként alakul. Fontos lenne, hogy ezekről a kér­désekről mielőbb döntés szüles­sen, s minden a helyére kerüljön. Papszt Lajos: - Az elején úgy gondoltam, a közgyűlés jobban érzi majd, hogy nem csak pénz­osztás a feladata. A területfejlesz­tési tanács megalakulásával a sze­repek helyükre kerültek. Nincs te­hát elveszett illúzióm: a testület a megye fejlődését szolgálja. Dr. Gruber Attila: Kezdetben némi csalódást okozott, hogy esetenként nem észérvek, hanem a politikai erőviszonyok alapján dőltek el fontos kérdések. Ha már akkor is nagyobb hangsúlyt ka­pott volna a józan ész, jobban szolgáltuk volna a megye érdeke­it. Lőrinczné Kiss Ilona: - 1985 óta vettem részt a megye közéle­tében. Tapasztalataimra építve gondolom úgy, hogy jó volna ha a megyei közgyűlés nemcsak a területfejlesztési tanácson ke­resztül adhatna támogatást a so­mogyi településeknek, hanem közvetlenül is. Most csak az úgy­nevezett önként vállalt feladatok kapcsán - korlátozott mértékben- van erre módja. Ezekhez a fel­adatokhoz nem kap a megye álla­mi forrást. Ebből fakad a sajnála­tos helyzet, hogy ha közgyűlési tagként valamelyik település ügyében emelek szót, a szüksé­ges pénzt csak az amúgy is nehéz helyzetben lévő intézményektől lehetne elvonni. Lassú István: - Az első ciklus­ban a megyei közgyűlés tisztán szakmai alapokon működött. Ez a megyepolitizálási mód adott számomra olyan reményeket, melyek nem teljesültek amikor az utóbbi két ciklusban megje­lentek a frakciók és ezeken ke­resztül a pártálláspontok. Én azt szerettem volna, ha a megyei közgyűlés továbbra is pártoktól független marad, s kizárólag a megyei érdek lesz a döntéseknél meghatározó. Németh Lajos: - 1990-ben ab­ban bíztam, hogy rendezik a me­gye jogi státusát. Ez nem történt meg, így a megye máig egy kicsit a levegőben lóg. Nincs pontosan behatárolva a feladata, sokeset­ben magára marad pénzügyi ter­heivel. Emiatt esetenként rögtö­nöznünk kell. Számomra ez oko­zott csalódást. Dr. Kolber István: - Nem ve­szett el a hitem és illúzióm sem. A reményünk tíz éve az volt, hogy egy demokratikusan műkö­dő valódi önkormányzatot terem­tünk, amelyik jól szolgálja az itt élő emberek érdekeit. Tudtuk, hogy ez nem máról holnapra és nem kínok nélkül valósul majd meg. S valóban sok még a tenni­valónk, hogy az eredeti célt elér­jük. Dr. Sütő László: - Amikor a megyei közgyűlés tagjai lettünk, az önkormányzati törvény leírt szövege alapján még nem lehetett pontosan tudni, hogy ebből mi lesz. Azóta úgy látom, hogy ez egy intézmény fenntartó szerve­zet és ha nem lenne a területfej­lesztési tanács, akkor lényegében az elnökének sem lenne valódi hatásköre. A megye életét befolyá­solni tudó döntések átkerültek a területfejlesztési tanácsba. Végül is tehát némi csalódás számomra, hogy a megyei közgyűlés csak az intézményeiért felel és néhány ál­talános szép gondolatért.- Melyiket tartotta a testület legsikeresebb döntésének. Volt- e elhibázott határozat vagy olyan amelyet nem igazolt az idő? Farkas István: - Esélyünk sem volt a megyei kórház rekonstruk­ciójára, mégis megvalósult, s folytatódik tovább. Ezzel kapcso­latos döntéseink sikeresek vol­tak, csakúgy mint a Siotourral kapcsolatos lépések. Költségveté­si szervezetként aligha marad­hattunk volna jó gazdái a cégnek. Kudarcnak tekinthetjük viszont, hogy lassan halad az intézmé­nyeinknek az új igényekhez iga­zodó átalakítása. A kórházak te­vékenységében például sok a párhuzamosság, nehezen jön lét­re az ésszerű feladatmegosztás. Éppen úgy, mint a megye közép­iskolái esetében. Dr. Gyenesei István - A legsi­keresebb döntéseink folyamatos működését szolgálták az intéz­ményrendszerünkét, s vállalni tudtunk olyan feladatokat is, me­lyek révén élhetőbb lett az élet Somogybán. Nyugodt szívvel vál­lalhatjuk valamennyi döntésün­ket, még ha volt is olyan, amelyi­ket az idő nem igazolt. Minden­nek megvan a maga selejtje. A mi határozatainknak is. Akkor kö­vetnénk el hibát, ha ezt nem is­mernénk be és nem változtat­nánk. Márpedig ebben a testület­ben megvan az önkontroll és a jobbítás igénye. Feigli Ferenc: - A mai jogsza­bályi háttér mellett a megyei ön­kormányzat lényegében intéz­ményfenntartó szervezet. Látni kell ezt, hogy a döntéseket minő­síthessük. Jómagam a területfej­lesztéssel kapcsolatos stratégiai állásfoglalásokat tartom a legsi­keresebbeknek s egyszersmind a leginkább bírálhatóknak is. A te­rületfejlesztési prioritások ugyan­is jelenleg alig kapnak hangsúlyt. A legkényesebb döntés a Siotourral kapcsolatos volt. Ez esetben csak a jövő adhat választ, hogy jól döntöttünk-e. Papszt Lajos: - Azt még nem tudom, mi lesz a kudarc vagy a sikertörténet. Talán a Siotour el­adása. A legjobb eddigi döntés­nek azt érzem, amikor a megyei kórház fejlesztése mellett foglal­tunk állást. Dr. Gruber Attila: - Egy dön­tés helyett tíz éves törekvést eme­lek ki. A kezdetben üres zsákhoz hasonlítható megyei intézmény- rendszert az önként vállalt fel­adatok révén sikerült kiteljesíteni a megye polgárainak érdekében. Az első ciklus kiemelkedő dönté­se volt a bekötőút hálózat prog­ramjáról szóló, s a jó példák közt említeném a somogyi egyetemis­ták és főiskolások támogatását, vagy a kistelepülések érdekeit szolgáló megyei társulások létre­hozását. Az elhibázottnak tekint­hető lépések rendszerint egy egy buta politikai döntéshez kapcso­lódtak. Az „azért is én vagyok az erősebb” típusú politizáláshoz. Valamennyi frakcióban volt ilyen kevésbé átgondolt döntés. Lőrinczné Kiss Ilona: - Siker, hogy a megyei intézményeket megfelelő színvonalon tudta mű­ködtetni a megyei önkormány­zat. Egyetlen intézményt sem kellett bezárni forráshiány miatt, s ez a megfontolt gazdálkodás eredménye. Kudarcnak egyetlen döntésünket sem éreztem. Lassú István: - A megyei köz­gyűlés folyamatos törekvése volt, hogy a településeket, a helyi ön- kormányzatokat segítse. Ez a fő pozitívum. Kudarcnak tartom, hogy a költségvetési kényszer ha­tására eladtuk a Siotourt. Azt gondolom ez a cég hosszabb tá­von teremtett volna forrásokat például egyes ingatlanainak érté­kesítésével. Németh Lajos: - Bár ez dönté­sek sorát jelenti, mégis a legna­gyobb eredmény, hogy a megyei közgyűlés és a somogyi önkor­mányzatok kapcsolatrendszere jó és széleskörű. Ez az egyenran­gú partneri viszony sok tekintet­ben biztonságot jelent a települé­seknek. A kudarcok közt említe­ném, hogy a városok egy részével viszont nincs meg ez az élő kap­csolat, s ez az egész megyének okozhat kárt. Dr. Kolber István: - A sikeres döntések közül azt emelném ki, amelynek én is részese voltam: 1994 és 98 között megteremtet­tük a közgyűlésben résztvevő szervezetek széleskörű összefo­gását. A képviselők ebben az idő­szakban szakmai vitákban vitték előre a megye ügyét, s a kirekesz­tés helyett az együttműködés volt jellemző. 1998-ban ennek az ellenkezője történt. Az akkor létrejött koalí­ció lépései nyomán keletkeztek azok a tüskék és sebek, amelyek miatt mi szocialisták úgy érez­hetjük, nem mindig tudunk ér­demben részt venni a közös munkában. Az önkormányzati­ság tíz éves évfordulója kapcsán zajlott siófoki polgármesteri érte­kezleten épp a szocialisták közül nem kapott szót senki. Dr. Sütő László: - Jó döntések azok voltak, amikor a megye a te­lepülésekkel karöltve lépett. Pél­dául azt, hogy sikerült a megyé­nek megállapodnia néhány vá­rossal, hogy az utóbbiak nem ad­nak át intézményeket a megyé­nek, amelyik viszont ennek elle­nére segítséget adott a fenntartá­sukhoz. Az első négy évben jó volt az is, hogy a politikát sikerült távol tartani a megyei közgyűlés­től, s a közös gondolkodás volt a meghatározó. Rossznak érzem viszont a 94-es és a 98-as válasz­tást követő első időszakot, ami­kor emberek - politikai megfon­tolásokból - ismert véleményük­kel szemben voltak képesek sza­vazni.- Hol tart a megyei közgyűlés a demokratizmus iskolájában? Farkas István: - Ha 10 ponttal lehetne osztályozni, 6-ost vagy 7- est adnék. Szerencsére a nagypo­litika nem telepedett rá a megyei közgyűlésre. Jelzi ezt az is, hogy még a koalíciós partnerek sem szavaznak mindenben egyfor­mán. A demokratizmus erősödé­sének jele, hogy a közgyűlésben nem működik a parlamentihez hasonló „szavazógép”. Dr. Gyenesei István: - Aki e tíz év alatt ebben a közgyűlés­ben akár egyetlen ciklusnyit is dolgozott, annak benne van a maga építőköve a közös épület­ben, amely azonban még koránt sincs készen. A fejlődésnek egy szakaszában vagyunk, ám még messze attól hogy elmondhas­suk: ez egy minden szempont­ból demokratikusan működő testület. Ugyanakkor már létre­jött az a rend, mely alapja a mű­ködésünknek, megvan az a lég­kör, amely nélkül jó döntéseket nem lehetne hozni. Feladataihoz képest túlságosan erős a köz­gyűlés politikai tagoltsága és pártpolitikai befolyásoltsága. Ebből fakad, hogy időnként nem a legoptimálisabb megoldásokat találja meg a testület. A pártpoli­tikai érdekek ütközése tette pél­dául ilyen elhúzódóvá a Siotourral kapcsolatos döntésso­rozatot. Feigli Ferenc: - A megyei közgyűlés jó tanuló, frakciói tisz­tességes munkát végeznek. A leg­kényesebb kérdéseket is emberi hangon, korrekt módon vitatják meg. Papszt Lajos: - Úgy gondo­lom, nincs szégyenkezni valónk. A vitakészség olykor talán túlsá­gosan is nagy, miközben a tole­rancia a kelleténél kevesebb. Időnként nehezen tűrjük a más­ságot, nehezen viseljük el az el­lenkező véleményt. Ebben kelle­ne még lépnünk. Dr. Gruber Attila: - Amíg pártlistákról lehet bekerülni a megyei közgyűlésbe, addig meg­marad a pártérdekeken alapuló szemléletmód is. Csak remélem, hogy idővel ez nem a másik min­denáron való legyűrését, hanem a közös jobbító gondolkodást fogja szolgálni. Az nem baj, ha a frakciók álláspontja a jövőben is ütközni fog. A baj az lenne, ha a függöny mögötti egyezkedések után úgy látszana, a közgyűlés­ben mindenki mindennel egyet- ért. Lőrinczné Kiss Ilona: - Úgy gondolom még az országgyűlés is tanulhatna tőlünk korrekt hangnemet. A frakciók a legtöbb­ször képesek saját politikai szem­pontjaikat is alárendelni a me­gyei érdeknek. Példaszerűnek ér­zem az együttműködést a közös célokért. Lassú István: - A hagyomá­nyos iskolai értékelés szerint hár­mast adnék a közgyűlés munká­jára. A testület tagjai a döntések egy részénél nincsenek birtoká­ban minden szükséges informá­ciónak. Igaz ez nem csupán az informálásunkért felelősek bűne. A megfelelő tájékozódás a mosta­ninál rendszeresebb képviselői munkát igényelne. CsaWiogy e testületi tagság mellett valameny- nyiünknek sok más feladata is van. Németh Lajos: - Jó iskola a megyei közgyűlés azoknak, akik itt kezdik a politizálást, s akik ké­sőbb talán még magasabb poszt­ra kerülnek. A parlamentben ta­pasztalható szélsőséges megnyil­vánulásokat itt sikerült elkerül­nünk. Még a Siotour ügye kap­csán fellángolt viták és ellentétek esetében is. Győztük toleranciá­val és a demokratizmus időigé­nyessége miatt szükséges türe­lemmel. Dr. Kolber István: - Sokat ha­ladtunk előre a demokratizmus iskolájában. Országos léptékkel mindenképpen mérföldköve volt a magyar demokráciának az önkormányzatok első tíz éve. Sajnos épp napjainkban tapasz­talom ugyanakkor, hogy a köz­gyűlés döntéseit nem tartják tiszteletben: egyre gyakrabban találkozunk olyan közgyűlési előterjesztésekkel, amelyek el­lentétesek korábbi döntéseink­kel. Olykor süketek párbeszéde folyik. Dr. Sütő László: - Ha az 1994 és a 98-as választásokat követő időszakot nem számítom, a de­mokratizmus szabályai szerint működött a közgyűlés. Az itteni munka jó előtanulmány lehet azok számára, akik később a re­gionális vagy országos politiká­ban szerepet akarnak vállalni. _____ BÍRÓ FERENC L örinczné Kiss Ilona (MSZP): 1954-ben született Kaposváron. A somogyjádi általános iskola gaz­dasági vezetője volt, majd 1990 óta a település polgármestere és a megyei közgyűlés tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents