Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-09 / 262. szám

12. oldal - Somogyi Hírlap EGY HAZA K E L E T E 2000. November 9., Csütörtök Honatyák reggeli áhítata Huszonöt-harminc országgyűlési képviselő rendszeresen részt tekben az a keresztyén vesz a parlamenti reggeli áhítatokon és betér a németajkú gyüle- ember, aki gyakorolja is kezet templomába is, mert fontosnak tartja, hogy egy órára elvo- a hitét, kovásza lehet a nulva, Istennel keresse a kapcsolatot. Szászfalvi László volt az egyik kezdeményezője a reggeli áhítatok visszaállításának. Az MDF-es országgyűlési képviselő, református lelkész azt vallja: a hit belső iránytűként lehet jelen az életünkben, és a keresztyén ember a konfliktusokat is könnyebben tudja kezelni.- Az első parlamenti ciklusban is így volt ez, de a következő négy évben egy kicsit leült ez a kez­deményezés - mondta Szászfalvi László. -1998- ban többedmagammal felvetettük: újítsuk fel a reggeli áhítatokat. Korábban csak a parlament­ben volt erre lehetőség a plenáris hetek kezdése­ként, ám a jelenlegi ciklusban érdekes lehető­séggel bővült a gyakorlat. A plenáris heteken, amikor együtt van mindenki, általában kedden­ként, akkor a parlamentben is van egy reggeli áhítat, de a közeli, németajkú református gyüle­kezet gyülekezeti házába is betérhetünk. Én megpróbálok mindkét helyen részt venni, de ez nem mindig sikerül.- Kik vesznek ezeken részt?- A meghívottak elsősorban a parlamenti képviselők, de olykor minisztert és államtitkárt is látunk, illetve parlamenti dolgozókat. Kez­detben a gobelin teremben tartottuk az áhítato­kat, de egy ideje egy másik, nagy tárgyalót kap­tuk meg. István József kőröshegyi református lelkipásztor, kisgazda képviselő vette át a szer­vezésüket. Római katolikus, evangélikus és re­formátus lelkészek felváltva tartják ezeket. A németajkú gyülekezetben pedig szintén e há­rom egyház képviselője követi egymást, tehát teljesen ökumenikus szellemiségű, s minden áhítat az illető történelmi egyház liturgikus rendje és énekei szerint történik. Ez jó, mert megismerjük egymás liturgiáját, énekeit. A mi­niszterelnök is megjelenik néha, és ott van Né­meth Zsolt állam­titkár és Balogh Zoltán, a minisz­terelnök egyházi tanácsadója is, il­letve az a holdud­var, az az értelmi­ségi kör, amely különben is összejár ebben a gyülekezetben.- A parlamenti hangnem után könnyű ráhangolódni az imám?- Bizonyos helyzetekben olyan belső tarta­lékokkal lehet csak megállni és megmaradni, amelyeket a hitéből kaphat az ember. Ezekre a reggeli áhítatokra azért van szükség, mert sze­retnénk erősíteni és közösen gyakorolni a hi­tünket. Az ige is azt mondja: egymás hite által gazdagodjatok. A valós világban nem az a kér­dés, hogy vannak-e konfliktusok - nyüvánvaló- an, vannak - a kérdés az, hogy ezt a konfliktus­helyzetet hogyan kezelhetjük. Ilyen kisugárzá­sa lehet, hiszen ezekben a konfliktushelyze­problémák megoldásá­nak.- Hogyan zajlik egy ilyen ökumenikus ösz- szejövetel?- Igét és igemagyará­zatot hallunk, közösen imádkozunk és ének­lünk. Ez egy rendkívüli erőforrás. Éppen azért, mert ebben a világban az ember egy kicsit bi­zonytalanul jár-kel. Nincsenek kapaszkodók, nincsenek orientáló pontok. Felerősödik a hit belső orientációs szerepe, és irány­tűként lehet jelen az életünkben, amelyet az em­ber tud megújíta­ni. Az a cél, hogy ne egy poros mú­zeumi tárgy, tra­SzászfaM László 1961-ben Makón született. Debrecenben a Refor­mátus Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a budapesti Re­formátus Teológiai Akadémiát. 1986-ban kerüR ki a csurgéalsoki gyülekezetbe. 1990-ben Csurgó polgármestere lett. 1994-98 között a megyei közgyűlés tagja, a kisebbségi és vallásügyi bizottság elnö­ke. 1998-tól országgyűlési képviselő. Felesége református lelkész. Három gyermekük van: Bence, Boglárka és Lenke. Ha gyerekként megtanulok biciklizni akkor soha nem felejtem el hogyan keü a nyeregbe pattanni és hogyan kell tekemi a pedált Negyvenemen év kihagyással azon bannehezebb fdülniabiciklite, de érdemes gyakorolni díció, hanem élő valóság legyen.- A lelkész-képviselők is vezetnek reggeli áhí­tatot?- Nem. Megállapodtunk abban, hogy lehe­tőség szerint vonjuk ki magunkat ez alól, ne szerepeljünk, inkább hívjunk vendégeket.- Nem néznek olykor furcsa szemmel az áhí­tatra igyekvőkre vagy onnan érkezőkre?- Talán már eljutottunk odáig, hogy ez nem szúrja senkinek a szemét. Örültem annak, hogy többször találkoztam ellenzéki képviselővel, szocialista honatyákkal is az áhítaton. Remé­lem, ez folytatódik a mostani ülésszakon is.- A rendszerváltást követően érzékelhettük ő voltahit, avallás„reneszánsza”, amitegyvisz- szaesés követett. Most mit tapasztal?- Generációs űr volt az egyházak életében, de nem hiszem, hogy az ifjúság maradandóan rossz, ahogy so­kan próbálják ter­jeszteni. A globa- lizációs folyama­tok, ökológiai vál­ság, információrobbanás között ezek a fiatalok is keresik a biztos pontokat, amelyek szebb, boldogabb és tartalmasabb életet jelenthet­nek. A gyülekezetekben is megtalálják ezeket a fogódzókat, és ez visszahat a gyülekezetek és az egyházak megújulására. Ahogyan hitbeli és a lelki igények jelentkeztek, ugyanúgy megerő­södnek és megújulnak az egyházak is. Nem­csak materiálisán, épületben és infrastruktúrá­ban, hanem a belső közösség- és kisközösség­építés terén is.- Mekkám a szerepük ebben a megújulási folyamatban a vüági segítőknek?- Óriási. A római katolikus egyház ebben Hírek élen jár, pedig for­dítva kellene en­nek lenni. Annakidején a reformáció egyházai hirdették meg, hogy a lelkészi feladatok mellett a nem lelkészi elemnek is rendkívül fontos szerepe van. Az elnyomás és a mellőzés évtize­dei alatt a katolikus egyházban volt egyfajta belső, lelki folyamatosság, amolyan földalatti építkezés, s ezért hamarabb jelentkeztek az eredmények. A világiak, a nem lelkészi elhiva­tottak rendkívüli módon be tudták vetni magu­kat a gyülekezet és az egyház megújításába. Fontos, hogy a lelkészi és másik oldal kiegé­szítse egymást. Helyi és országos szinteken is szép példákat látunk a katolikus egyházban és ennek mintájára a református és a protestáns egyházak kezdik megszervezni önmagukat.- A csurgóiak is egyik fő mozgatói az ökume­nikus imahétnek. Mit adhat az ökumené?- Csurgón két katolikus, két református és egy evangélikus gyülekezet van, s Kaposváron knriil csak a mi városunkban zajlik le úgy az ökumenikus imahét, amely hétfőtől szombatig minden gyülekezetét és templomot, sőt, még a református gimnáziumot is bekapcsolja. Ez egy kicsit unikális is, mert nem azt jelenti, hogy elmegyünk egyszer ide vagy oda és együtt vagyunk egy órát, hanem azt, hogy mindennap meglátogatjuk a másikat. Az öku­menikus találkozókon számomra rendkívüli élményt jelentett az, hogy megismerhettem a mise szigorú logikai rendjét, feszítettségét, tar­talmát és dinamikáját. Az ökumenétől nem várhatjuk a „szeressük egymást gyerekek” illú­zióját, és azt, hogy egymás nyakába boruljunk. Ez felületes szeretet és együttműködés lenne. Az ökumené azt adhatja, hogy mi megmara­dunk olyannak, és annak, aki vagyunk, de megismerjük a másikat is, és közösen imád­kozhatunk mindenért és mindenkiért. LÖRINCZ SÁNDOR MEGSZÉPÜLT A HETESI TEMPLOM. Más fél millió forinttal támogatták a hívek a het- esi katolikus külső-belső felújítását. Már a megszépült templomban tartották az őszi évad utolsó bérmálását is. Hetes, Csombárd, Mezőcsokonya, Juta és Várda ötvennégy fia­talja részesült a bérmálás szentségében. (Is) HÁROM FALU CREDOJA. Egyéves a nagy bajomi, a böhönyei és a vései katolikus egy­házközség lapja, a Credo, amelynek szellemi atyja és szerkesztője Horváth Lóránt nagyba­jomi plébános. Mint a kiadvány születésnapi köszöntőjében írja: a Credo életünk tükre, EKG-szalagja. A lap rendszeresen beszámol az egyházközségek életéről, az egyházi ünne­pekről, a közös kirándulásokról, bemutat­kozhatnak a verselők is, és a gyermekoldal a legkisebbekhez szól. írása, kiadása és terjesz­tése csapatmunka, amelyben egy tucatnyian vesznek részt. (Is) RÁKÁSZ GERGELY ORGONAKONCERTJE. Második alkalommal mutatkozik be a kapos­vári evangélikus templomban december 1-jén Rákász Gergely. A győri orgonaművész Bach­emlékhangversenyt ad, s nemcsak orgonái, hanem a kiváló zeneszerző életének jelentős szakaszairól is beszél. (Is) TEAHÁZ A GIMNÁZIUMBAN. Rendszere sek a teaházi összejövetelek a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimná­ziumban. Legutóbb Erdélyben voltunk cím­mel tartottak diaképes élménybeszámolót a diákok, és Balás Béla megyéspüspök is vendé­gük volt. A kaposvári főpásztor hazáról, ott­honról, családról vallott gondolatait osztotta meg az érdeklődőkkel. (Is) Bojkottálták az esperest Szatmári A. Lajos: „Nem vagyok oroszlán, nem félemlítettem meg a szabadi lelkész-jelöltet” (Folytatás az 1. oldalról) Később a fiatal lelkész-jelölt hölgy már a bútorait is elhozta - folytatta Fleisz Zoltán. - Lelkesen telefonált nekünk, amikor letette a vizsgáit és elhárult az akadálya annak, hogy Szabadiba kerülhes­sen. Éppen ezért megdöbbenten vettük tudomásul, amikor ezt kö­vetően újabb telefon jött tőle, s azt közölte: visszalép, nem jön Szabadiba. Megtudtuk: előtte ta­lálkozott az esperessel. Úgy tud­juk, hogy megfélemlítette Antal Mariannt, aki ezért írta meg visz- szamondó levelét. Fleisz Zoltán azt mondta: felzú­dult méhkas azóta a szabadi gyü­lekezet, nem tudnak napirendre térni a történtek fölött. - Levelet írtunk dr. Márkus Mihálynak, a dunántúli református egyházke­rület püspökének. Ebben közöl­tük, hogy nem tartunk igényt a továbbiakban Szatmári A. Lajos szolgálataira. A történteket köve­tően bojkottál­ták a presbite­rek az esperest; nem harangoz­tak, nem men­tek el az isten- tiszteletre. Ez­után Szatmári A. Lajos helyet­test nevezett ki Szabadiba. A presbite­rek megmutat­ták dr. Márkus Mihály püspök válaszlevelét, melyben töb­bek között az áll: a lelkipász­tornak való fel­mondás jogin­tézményét az egyházi tör­vény nem ismeri. Szatmári A. La­jos kérte, hogy kerüljön Szabadi­ba önálló lelkész, mert ő a felada­tait már egyre nehezebben tudja ellátni. A lelkészhiány miatt azonban ezt nem lehet garantálni - írta a püspök a presbitereknek. Megkerestük Szatmári A. La­jost, Somogy megye református esperesét, aki azt mondta: - Min­dent szabad nekem, így gondol­ják a szabadi presbiterek. Csak azt az intelmet felejtik el: nem biztos, hogy minden használ is nekem. Egy lelkész-választásnak vannak szabályai. Antal Mari­annt a presbiterek meghívták vendégszolgálatra. Ez még sem­milyen elkötelezettséget nem je­lent. Ekkor még lelkészi végzett­sége sem volt az ifjú hölgynek. Úgy láttam azonban, hogy na­gyon akarnak önálló lelkipásztort a szabadiak, ezért magam is azt írtam a püspöknek: támogatom Antal Mariann ide kerülését - an­nak ellenére, hogy először nem Ki hirdeti az igét a szabadi templomban? hozzám jött el, csak a szóbe­szédből tud­tam meg, hogy lelkész-jelöltet hívtak a faluba a presbiterek. A püspök arra kérte a jelölt hölgyet: kérje Szabadiba helyezé­sét írásban, a szükséges okmá­nyok - önéletrajz, szolgálati bizo­nyítvány, stb. - becsatolásával. Ezt azonban nem tette meg. A procedúra ezért meg sem indul­hatott. Magam egyébként csak akkor szereztem tudomást Antal Mariann visszalépéséről, amikor felhívtam, mert már türelmetlen voltam, hogy miért nem jelentke­zik szolgálatra a faluban. Erre azt mondta a telefonban: mégsem jön. Az csak a presbiterek fantá­ziájának a szüleménye, hogy én félemlítettem meg. Nem igaz, ne­kem is az az érdekem, hogy önál­ló lelkész ke­rüljön a tele­pülésekre; van dolgom elég a So­mogy megyei egyházkerü­let esperese­ként. Szatmári A. Lajos hoz­zátette: mivel a szabadi presbiterek súlyosan megsértették az egyház törvényét - nem haran­goztak, nem mentek el is­tentiszteletre, két alkalom­mal esküvőkor nem nyitották ki a templomajtót -, helyettesre bízta a szabadi gyülekezetei a kiüti lel­kész személyében.- Három éve leégett a parókia, azóta mostanra hozattuk rendbe - folytatta az esperes. - Koráb­ban tehát nem voltak meg a lel­kész fogadásának a feltételei. Most már van erre lehetőség, s nem értem, hogy a szabadiak mi­ért kiáltana^ ki engem most oroszlánnak. Hiszen én nem va­gyok az. Ádándon születtem, itt szolgálok harmincöt éve, úgy ér­zem, engem az eltelt idő minősít. Rossz fényt vet viszont a szaba­diakra a vádaskodásuk. Vajon így hogyan kerül majd oda a jö­vőben önálló lelkész, ezek után ki mer oda menni ? Az egyház méltósága ellen is vétettek, hi­szen ha így viselkednek az egy­ház körüli emberek, akkor mit várjunk a többiektől ?! Jó a buz- góság, de a túlbuzgóság káros... FÓNAI IMRE T • • // / ✓ i //I Jovoepitok Azt mondják: aki templomot épít, az a jövőt építi. A rendszer- váltás utáni időben egyre több településen hangzik el ez. Gyak­ran kapunk hírt templomépítésről és felújításoitfól. A hívek kö­zös akaratából, a hit tégláiból épült Isten legújabb, csurgói haj­léka is. így van ez megyeszerte, hiszen a helybeli hívek az egy­házközségi beruházások mozgatórugói. A nemes célra pedig - számos példa mutatja - mozgósíthatók az emberek. Van, aki milliókkal segít, s van, aki néhány száz forinttal vagy éppen két­kezi munkával: téglát vagy cserepet adogat, maltert kever vagy parkosít. A hit ereje cselekvésre sarkall. így hasznosíthatják kö­zösségi célokra is az eddei templomot, s - a kultúrház helyett - Sántoson is új templomban hallgatják már a hívek Isten igéjét, így lesz hamarosan Kaposgyarmaton is, hiszen a tavasszal rak­ták le az új templom alapkövét. Csombárdon felajánlásból újí­tották meg a falakat. Rinyakovácsiban kívül-belül megszépült a református templom, Hetesen a plébánia. A kaposvári Szent Ke­reszt-templomban pedig a kálvária-felújítás folytatásáért dol­goznak. A közös hit ereje tettre sarkall, és az egyházközség „nagy csa­ládján” kívül az állam is adja forintjait a templomépítéshez és - felújításhoz. A rendszerváltás előtt jobbára csak megtűrtnek és korántsem támogatandónak tekintették az ilyen terveket. Mára felszabadult az évizedeken át lefojtott cselekvőerő, s - ha nem is korlátlanul - a legtöbb településre jut a központi támogatás­ból is. LŐRINCZ SÁNDOR Kántorok a liturgia szépségéért A miséken felcsendülő liturgikus zene színvonala attól függ, hogy a templomok kántora mennyire képzett zeneileg és lelkileg. Mivel az elmúlt évtizedekben nem volt aki összefogja a kántorokat és megszervezze továbbképzésüket, Szili Zoltán, a Kaposvári Egyház­megye zeneigazgatója arra vállal­kozott: rendszeresen összehívja a kántorokat. A székesegyházban énekpróbával, szentmisével kezdődött a találko­zó, majd a plébánia hitoktatóter­mében folytatódott. A harmadik alkalommal rendezett találkozó vendége Varga László, az Orszá­gos Magyar Cecília Egyesület köz­ponti igazgatója volt. A liturgikus zenéről, méltó helyre való vissza­állításáról elmélkedett. Lapunknak azt mondta:- A kántorok szakmai képzett­sége eszköz ahhoz, hogy Isten or­szágát megvalósítsuk. Sorra járom az egyházmegyéket és azt tapasz­talom, hogy beindult egy intenzí­vebb egyházzenei képzés. Szeren­csére a kántorok száma is emelke­dik az országban, egyre több fiatal vállalkozik erre a szol­gálatra. Azt szeretnénk, ha a grego­rián éne­kek, a nép­énekek és a kórusmű­vek is egyre színvonalasabban szólaljanak meg a templomokban. A karizmatikus dalok kapcsán elhangzott, hogy nem szabad ka­tegorizálni, hiszen szakrális és profán anyag az orgonás énekek és a gitáros dalok között is van. Ki kell válogatni, hogy milyen művek szólaljanak meg a templomokban és cserkésztáborokban a tábortűz­nél. Segíteni szeretnék azokat a fi­atalokat, akikben megvan az elkö­telezettség Isten iránt. A gitáros együtteseknek is jó lenne minél magasabb szintre eljutniuk. Ezek­ből a csoportokból templomi énekkarok fejlődhetnek. Jó példa erre Kecel, ahova odakerült egy ti­zennyolc éves kántor és egy idő után a fiatalok egy Palestrina mo­tettát és egy Vivaldi művet énekel­tek. A Kaposvári Egyházmegye hat­vannégy kántora közül negyven vett részt a találkozón. Köztük volt a kaposfői Bauman József. Mint mondta: a kántorok örülnek an­nak, hogy közös gondjaikról és örömeikről is szó eshet a tovább­képzéseken. S hogy általában mi miatt küszködnek a kántorok? Bauman József, aki hitoktató és akolitus is, azt mondta:- A falusi templomokban általá­ban lerobbant orgonák vannak, és ezeken a hangszereken rendkívül nehéz szépen játszani. A másik probléma pedig az, hogy koráb­ban jobban érezni lehetett: szív- vel-lélekkel énekelnek az embe­rek. A mostani hívek kevesebb éneket ismernek, és nehezen ta­nulják meg a műveket. Ezért szor­galmazzuk, hogy hozzák maguk­kal az énekeskönyvet, de próbál­kozunk a szövegek kivetítésével is. így talán könnyebben megta­nulják az énekeket, lörincz Sándor Kómsrandevú nagyböjtben Somogyváron a Szent László napokon is bemutatkoz­tak a Kaposvári Egyházmegye kórusai. A következő kórusrandevút a tervek szerint a jövő évben, nagyböjt elején tartják. Ekkor rendezik meg a katolikus gimná­zium tizedik születésnapját. Ehhez kapcsolódva lép­nek fel az egyházmegye templomi kórusai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents