Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-12 / 161. szám

2000. Július 12., Szerda KAPO S V Á R Somogyi Hírlap - 5. oldal Hírek PÁLYÁZAT. A mozgáskorláto­zottak közlekedésének segítésé­re több kaposvári közintézmény is beruházásokat tervez. Erre, a fogyatékossággal élő életminősé­gének javítására, a két évvel ez­előtt született törvény előírásá­nak betartására pályázatot írt ki a Fogyatékosok esélye közalapít­vány. Az intézmények egy-egy pályázatot küldhették be. Az 54 millió forintos keretből legfeljebb 2 milliót igényelhettek, beruhá­zástól függően 10, illetve 20 szá­zalék saját erővel. A városi fürdő, a sportcsarnok, az építőipari és az élelmiszeripari szakiskola, va­lamint az Egészségügyi Központ hét orvosi rendelője pályázott. A város önkormányzata 5 millió fo- rint saját erőt adott, (bt) ______■ Mo ziműsor 4: TÖK ALSÓ (am.) 6: TŰZZEL- VASSAL (szinkr.lengyel) *17289* Génekkel az allergia ellen A napokban a kutatók nagy eredmé­nyeket értek el az ember génállomá­nyának feltérképezésében. A géntérké­péből sok minden kiderül. Ezek az eredmények kihatással lesznek ko­runk két népbetegségére, az allergiára és az asztmára is. A részleteket dr. Ber­ta Gyula tüdőgyógyásztól kérdeztük.- A csecsemők génjeiben már felfedezhető, hogy allergiásak vagy asztmásak lesznek?- Ezt ma még nem lehet megmondani. Ge­netikai hajlam kell az allergiához és az aszt­mához is. Ha a hajlam megvan, de nincsenek tünetei, a környezeti hatások előhozhatják a panaszokat. A felmérésekből kiderült, ha az egyik szülő szenved ilyen betegségben, gyer­mekeinek 30 százalékos esélye van, hogy örökölje ezt. Ha mindkét szülőnek vannak panaszai, a valószínűség 60-65 százalékra nő. És ha a szülők ugyanabban az allergiás beteg­ségben szenvednek, már 70-75 százalék az esély arra, hogy az utód is megbetegedjen.- Melyek azok a környezeti ártalmak, ame­lyek előidézhetik a panaszokai?- Ezek az ártalmak a modem életstílussal függenek össze. Sok, ránk nézve káros do­loggal régen nem találkoztunk. Ilyenek a műtrágyák, a permetszerek és a tartósítók. Ezek felpiszkálják az allergiás hajlamot. A többi tényezővel régen nap mint nap talál­koztak a fiatalok, miután állandóan a sza­badban voltak. Beszívták a virágport, a pol­lent, az állatokkal játszottak, sőt néha még a házban is velük aludtak. Hozzászoktak az irritáló anyagokhoz. A mai városi csemeté­ket agyonvédik, így a szervezetük nem épí­tette fel az ellenállóképességet. A fulladás és a tüsszögés a harc jele a nem megszokott dolgokká. Elmondható, ahol sok a gyerek a családban, ott kevesebb az allergia és az asztma, mert több hatás segít az ellenállás felépítésében. A természetes bakteriális fer­tőzéseknek jótékony hatása is van. Egy mondatban: minél jobb a szociális helyzet, annál több az ilyen betegség.- Génmanipulációval tudnak segíteni eze­ken a betegeken?- Az asztma génhelye már megvan. Re­mélhetőleg, finomodik a géntechnológia és azt a molekulát is megtalálják, ami a gén romlását okozza és előidézi a betegséget. Akkor talán nagyobb sikert ér el a gyógyítás.- Jelenleg tehet valamit a kismama az al­lergia és az asztma elkerüléséért?- Nem szabad az állapotos anyának dohá­nyozni mert az megnöveli az esélyt a beteg­ségre. Étrendi szabályokat, az előírt diétát be kell tartani. Számít a szoptatás is. Ahol anya­tejet esznek a csecsemők, ott kevesebb a be­tegek száma. Ily módon lehet csökkenteni az esélyt.- Manapság egyre több a bőrallergia is. Miért?- Ez főleg a gyerekeknél jelentkezik. Szintén a pollenek, a penész, az atkák, a mesterséges élelmiszerek okozzák a viszke­tést, az égető érzést. Remélem, a kutatá­sokkal az asztma és az allergia területein akko­ra előrelépés történik, hogy a betegségeket teljesen lehet gyógyíta­ni. HARTMANN ANDREA __________________________________________&_____ D r. Berta Gyula 1937. március 11-én született Törökszentmiklóson. Ebben a «árusban végezte általános- és középiskolai tanulmányán. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomázott. Azóta Mosdóson dolgozik, 1974 óta osztályvezető főorvosként. Nős, négy gyereke és kilenc unokája van. Kedvenc időtöltése a klasszikus zene hallgatása és az utazás. Megkérdeztük___________ A ki keres, s aki talál Fizetés, nyugdíj, ösztöndíj... A hónap első napjaiban valame­lyik összeggel biztosan csön­get a postás. S ha nem, akkor a bankautomata előtt kígyó­zik a sor. De vajon be lehet osztani a fizetést egy hónap­ra? Vagy néhány nap alatt el­fogy, s a spórolt pénz kerül elő? Olvasóinkat kérdeztük, mennyit, s mire költenek? Takács Jánosné, takarító: - A ha­vi bruttó ötvenezer forintos fize­tésemet elég nehezen tudom be­osztani, bár törekszem rá. A fize­tésem fele a rezsire kell. Egy ré­széből vásárolok, s még félre is kell tennem, mert az unokáimnak mindig szükségük van erre is, ar­ra is. Mostanában egyre többet költők gyógyszerekre is. Nálam havonta kétszer - a fizetés utáni napon és a hónap végén - van a nagy bevásárlás. Ilyenkor 3-5 ezer forintot hagyok a boltban. Ma­gamra kevesebbet költők. Most ötezer forintért vásároltam szan­dált, nyári ruhát, nadrágot. Ter­mészetesen a piacon. Ott olcsóbb. Magyar Sándorné, rokkant nyugdíjas: - A féljem keresetéből és a nyugdíjamból gazdálkodunk. Ezt az összeget nehéz beosztani, mert a rezsi és az élelmiszer sokat elvisz. A bevásárlás sokszor a gyerekek feladata. Van egy lis­tánk, arra írjuk, kinek mire van szüksége. Havonta kétszer, há­romszor az egész család felkere­kedik, s megyünk a nagy áruház­ba. Ilyenkor 10-15 ezer forintért is vásárolunk többnyire élelmiszert. Varga Sándor, közalkalma­zott: - A feleségem fizetésével együtt hetvenezer forintból gaz­dálkodunk havonta. Ez épphogy csak elegendő a megélhetésre. Télen az én fizetésem fedezi a re­zsit. Ha havonta legalább száz­ezer forintunk lenne, azt már ké- j nyelmesen be tudnánk osztani. S még így sem luxusdolgokra költe­nénk. Rákényszerültünk, hogy nyáron mellékkeresetünk legyen. Gyümölcsöt árulunk. Gyerekünk még iskoláskorú. Szükség van a plusz pénzre. Nincs nálunk nagy bevásárlás. Mindennap megyünk a boltba. Van úgy, hogy pár száz forintot hagyok ott, ha még hús is kell, akkor előfordul, hogy 2000- 4000 forintot fizetek a pénztárnál. Az akciókat mindig figyelem, mert szerintem így akár több száz j forintot is megspórolhatunk. Kissné, Viktória, háztartásbe­li:- Férjem fizetéséből élünk, aki J egyébként vállalkozó. Egyelőre nem dolgozom. Imádok vásárol­ni. Ha meglátok egy igényes, di­vatos ruhát, habozás nélkül meg­veszem. Havonta több tízezreket költők magamra a fodrásznál, a szoláriumban, a konditerem­ben... A fiam is szívesen hordja a márkás ruhákat. Ritkán főzök, a vásárlás a szüleim feladata. ■ Két bukás, egy történet Az idén először rendeztek Orszá­gos Képzési Jegyzék alapján vizs­gát az elektronikai műszerészek­nek a Rippl-Rónai József Közleke­dési Szakközépiskolában. A két éves képzésben nyolc érettségi­zett vett részt. Az első év tapasz­talatából mindenki arra gondolt, a vizsga senkinek sem okoz külö­nösebb gondot. A jelentkezők az első évben szakmát tanultak. Az anyag nem tűnt nehéznek és az oktatók hozzáállása is azt tükröz­te, hogy nem lesz baj a számon­kérésnél. Az igazgatóhelyettes is megnyugtatta a kétkedőket: ha a központi írásbeli vizsgán nem megy át valaki, az még javíthat a szóbelin júniusban - emlékezik Lőrinc Roland, Marton Krisztián, Bajele Szabolcs és a többi diák. Az írásbeli napján a vizsgázta­tó-testület bejelentette, akinek nem sikerül a dolgozat, nem javít­hat és újra meg kell ismételni az írásbelit. Két diák megbukott és nem kapott a szakmunkásvizsgá­járól bizonyítványt. Az igazgató- helyettes Révész Dénes szerint senki sem mondta, hogy a szóbe­lin javítani lehet. Ez csak szóbe­széd volt. Az érettségi így zajlik, de egy sza' inkásvizsgán, ha az egyik rész t sikerül, jövőre vagy októberben pótolni kell. Először azonban három diák bukott meg. A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy Krisztián mun­kája csak később lett kettes és az egyik feladatra utólag kapott >még részpontot. Ezzel szemben Ro­land erre a feladatára nem kapott pontot, pedig szóról szóra ugyan- j azt írta mint Krisztián. A dolgoza­tokat el kell fogadni, ugyanis a vizsgán kellett volna kizárni az esélyt a hasonlóságra. Roland ha­tározottan emlékszik: az osztály­főnök, Kovács Balázs kettesre ér­tékelte dolgozatát. Kovács Balázs kérdésünkre azt nyilatkozta: „Igen, tettem egy ilyen könnyel­mű kijelentést, amikor még nem láttam a javítókulcsot. A gyere­keknek azt mondtuk, aki az írás­belin megbukik és a szóbelin a fe­lelete kiváló, az elnök jóindulata | feljavíthatja dolgozatát. Ez történt a Krisztián esetében. A másik ta­nuló közepes felelete miatt nem részesült a „javításban.” A bizottság tehát tudott jóin­dulatból pontot adni az egyik gye­reknek, a másiknak pedig nem. így a két diáknak jövőre újra kell próbálkozni, addig nem dolgoz­hatnak ebben a szakmában. HARTMANN ANDREA Ütköző érdekek Töröcskén Dühöngő amerikai Összefognak a szövetségek Kaposvár egyik perifériája - Töröcske. Az erdők hatá­rolta festői településrészen a 90-es évektől megindult a városiasodás. Az idegen- forgalom kis gyöngyszeme lehetne, de hiányzik egy központ, ahol a turisták megpihenhetnek. Ám eh­hez göröngyös út vezet. Kifulladva érünk föl egy meredek utcán. A Fenyves utca 70. számú házról egy idős helybélitől érdeklő­dünk.- Az a sárga homlokza­tú ott lent, látják? Két csa­lád él ott, elég rossz körül­mények között - mutatja.- Hallottuk, le akarják bontani, és teljesen egyet­értünk ezzel. Időszerűvé vált a prob­léma, ugyanis városköz­pont létrehozását tervezi a részönkormányzat. A ház kulcsfontosságú helyen áll, muszáj megoldást ta­lálni, ami mindenkinek megfelel. Úgy tűnik, még nem minden lakó értesült a részönkormányzati dön­tésről, miszerint új bérla­kásokat kívánnak építtetni ott helyben a romos ház­ban élőknek. A telekvásár­lási pályázat 15-én lezárul, a költöztetést őszre terve­zik. A ház kívülről lakat­lannak tűnik, a gyerekek nem játszanak sem az udvaron, sem a játszótéren, pedig az is a ház mellett van. Bekopogunk. László Ferenc barát­ságosan fogad és invitál beljebb minket. Élet­társa és két gyermeke kíváncsian méregetnek bennünket, ő nem lát.- Nyomorult vagyok, semmi örömöm sincs az életben, csak a biztonság adatik meg nekem, mert ötven éve itt élek és kiismerem magam. Mihez kezdjek másutt? Mégis bármikor elfoga­Eletkép a településrészről, ahol a közösségi ház útjában egyének vannak fotó: török anett dóm, ha fedelet nyújtanak felém, de az utcára mégsem mehetünk! Megtudtuk, hogy nyolcán élnek egy fedél alatt, öt felnőtt kereset nélkül és három gyerek. Helyzetük szánalomra méltó, valahol élniük kell, mégsem kívánja senki őket szomszédnak. Töröcske lakossága fejlődést akar, s ezt va­lahol el kell kezdeni. S talán nem törvényszerű, hogy a változásból valakinek mindig a rövideb- bet kell húznia. tomsics rita, zsemle anita A hatékonyabb, eredmé­nyesebb önkormányzati működés feltételeiről tartott regionális konfe­renciát Pécsen a Községi Önkormányzatok Szö­vetsége. Kaposvárt dr. Kéki Zoltán jegyző kép­viselte, aki az elhangzot­takról tegnap tájékoztat­ta a sajtó képviselőit. Az államigazgatási eljárási tör­vény felülvizsgálatával foglalkoz­tak elsőként a megjelent települé­sek vezetői. A szabályozás megle­hetősen régi, 1957-ben készült, az­óta csupán egyszer módosították. A kormány egy kilenc tagból álló bizottságot kért fel az új tervezet elkészítésére, melybe beválasztot­ták dr. Kéki Zoltánt is. A váltás az informatikai rob­banással magyarázható. Az önkormányzati érdek­érvényesítés új kihívásai szintén szerepeltek a ta­nácskozás napirendi pontjai között. Ezzel kap­csolatban két hiányossá­got jeleztek. Az egyik, hogy az országban műkö­dő hét önkormányzati szövetség nem dolgozik összehangoltan, ezért nagyon sok esetben kijátsz­hatók ezek a szintek. A vélemé­nyek kioltják egymást, míg közös álláspontok kialakításával nem le­hetne megkerülni ezeket a szerve­zeteket. Öt szövetség felismerte ezt a lehetőséget, de kettő még mindig nem csatlakozott. A másik az in­formatikával kapcsolatos, ugyanis a jogszabály-tervezeteket postai úton későn kapják meg az érintet­tek, nincs idő átolvasni, interneten előbb megérkezne és a válasz is gyorsabb lehetne. Az önkormány­zati feladat- és hatáskör-telepítést differenciáltabban kellene végezni, hiszen a települések teljesítőképes­sége nem egyforma. Ez ügyben történtek már lépések, ilyen példá­ul az okmányiroda, a tűzoltóság és a gyámhivatal. A pénzügyi támo­gatásokat is ehhez kellene igazíta­ni. Miután ez a hatáskör az önkor­mányzatok leggyengébb pontja, e nélkül az államháztartási reformot nem lehet megvalósítani. SZABÓ KINGA Akciófilmbe illő jelenet tanúi voltak hétfőn késő este a Zárda utcán járók. A rendőrök egy hangoskodó - sőt erőszakosko­dó - amerikai férfit „ártalmatla­nítottak”. A botrány egy taxis és az amerikai közt robbant ki - ki tudja, miért. Valószínűleg az amerikai nem akarta kifizetni a taxiszámlát. A taxis magyarul követelte a pénzét, az amerikai angolul szitkozódott, úgyhogy remekül megértették egymást. A vitát végül a rendőrök döntöt­ték el, akiket egy arra járó értesí­tett, hogy fékeznék már meg a dühöngő amerikait... A rend­őrök először tényleg megpróbál­ták megnyugtatni, de ez csak olaj volt a tűzre: a hangoskodó férfi a rendőröket is lökdösni kezdte. Ezt persze nem vették jó néven a rend őrei. Felhagytak a „pszichoterápiával”, dobták sut­ba a rábeszélő-képességüket és a legegyszerűbb módszerhez fo­lyamodtak: a garázda amerikait leterítették, megbilincselték és elszállították. Hogy a történet hogyan folytatódott, ki tudja, minden esetre szabálysértéssel zárult az ügy. ______________■ Vá roslakók kérdezték Tel.: 311-326 - Nemrég elkészült a Berzsenyi parkban az új ját­szótér. Egy mászókát ugyan el­helyeztek, de elképzelhető, hogy még egy úgynevezett „má- szókás várat” is rakjanak oda? A városban a kisebb játszótereken több ehhez hasonló játék is van, itt pedig csak ez az egy. Demeter Györgyné, a város- gondnokság munkatársa: - Igen elképzelhető. A tervező készít még egy mászókat több funkciós, összeilleszthető darabokkal. Mindezt még ebben az évben sze­retnénk a játszótéren elhelyezni. Halk zeneszó, apró elismerés fotó; lang

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents