Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-09 / 134. szám
8. oldal - Somogyi Hírlap TÜKÖR 2000. Június 9., Péntek CSURGÓ Ágsorsok, régi gyökerek Csurgó két újabb, a múltját idéző könyvvel gazdagodott. Az Új Csurgói Könyvtár sorozat első kötetében Kovács Andor Évezredes ágsorsok Dél-Somogyból, a másikban pedig dr. Soós Gyula Az ezeréves végvár, Csurgó címmel adta közzé kutatásai eredményét. Jó dolog az, ha az ember úgy sétálhat egy városban, hogy házainak, fáinak, templomainak, de leginkább az ott élő embereknek a sorsát is ismeri. Csurgó máig adósa önmagának egy monográfiával, ám gazdag kisebb munkákban, amelyek villanásnyi képeket adnak históriájából. Hogy például megismerhettük az ötvenhatos eseményeket a szemtanú vallomásának segítségével, az éppen az egyik szerzőnek, a Svájcban élő Kovács Andornak köszönhető. Most egy kicsit a régebbi múltba kalauzol el bennünket, hogy megmutassa nekünk: ki is volt az a Bódis Mózes, akinek Bécset megjárt kulacsát és számadó feljegyzéseit a múzeumnak adta át, és megérthessük Cs. Kovács Istvánnak, az egykori országgyűlési képviselőnek a hitvallását. Szembesülhetünk a holokausttal és a kitelepítésekKellenek az ilyen összegező munkák, hogy megismerjük egy város múltját, s ezáltal megérthessük a jelenét is. kel, eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert dokumentumokat tanulmányozhatunk. „írhattam volna többet is, de nekem most ennyire futotta az erőmből” - mondta a szerző a könyvpremieren, felkínálva a lehetőségeket mindazoknak, akik tehetséget éreznek a toliforgatáshoz, hogy folytassák a múlt kutatását. Dr. Soós Gyula, aki egyébként megszállott lokálpatrióta hírében áll, azok közé tartozik, akik folytatni akarják a sort. Az ezeréves végvár, Csurgó című munkája tulajdonképpen bővített, átdolgozott kiadása annak a könyvnek, amit tavaly adott ki a városvédő egyesület. Bizonyságául annak, hogy egyetlen kéziratot sem lehet véglegesnek tekinteni, mert a múltidézés során mindig kerülnek elő újabb és újabb adalékok, olykor más megvilágításba helyezve az eseményeket, esetleg legendákat oszlatnak szét. Az efféle munkák mindenképpen kellenek ahhoz, hogy egy település tisztában legyen múltjával, és ezáltal megértse a jelenét. Kovács Andor és dr. Soós Gyula a könyvbemutatón FOTÓ: TÁBORSZKI ISTVÁNNÉ Ha a most útjára indított Új Csurgói Könyvtár valóban sorozatként folytatódik, értékes adalékokhoz juthatunk általa a város és környékének megismeréséhez. ■ Természetvédők újabb tábora A sikereken felbuzdulva ismét megszervezik a csurgói gyerekek természetjáró és -védő táborát. Pallag Katalin, a közösségi ház programszervezője elmondta: az elmúlt években népszerű volt a nyári tábor, a gyerekek a környék természeti kincseivel ismerkedtek meg. S mert igény van erre, június 26-30. között ismét tábort vernek, s kirándulásokra indulnak. A Zis-tó környékén arra keresnek választ, hogy a kiránduló- hely kialakításával változott-e a környezet. Ellátogatnak Zákányba és Őrtilosba, hogy az árterek növényvilágát is tanulmányozzák. S kirándulnak Barcs környékére, a Dráva partjára. A Csurgót körülvevő erdőkben azt vizsgálják, hogy a nagymérvű fakitermelés miként hat az élővilágra. Nagyobb túrára is vállalkozhatnak a táborozók: elmennek a Keszthelyi-hegységbe is. ■ Csurgói Graduál Cd-lemezen A Festetics név kötelez Közkinccsé vált levelek Az ezredforduló legkorszerűbb információhordozójára, Cd-le- mezre került egy majdnem négyszáz éves énekeskönyv minden lapja. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy nemzeti múltunk, a reformáció korai szakaszának kutatói számára is hozzáférhető legyen az 1639- ben készült Csurgói Graduál néven ismertté vált kéziratos munka. A kálmáncsai énekeskönyv mellett ugyanis a csurgói kották igazi ritkaságnak számítanak, ezekkel a szakirodalom is foglalkozik. Mindeddig azonban nehezen volt hozzáférhető még a kutatók számára is a Csurgói Graduál. Mostantól Viola Ernőnek és feleségének, a református gimnázium két könyvtárosának köszönhetően bárki tanulmányozhatja ezt a különleges albumot. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kapott támogatást felhasználva Kiss Kornélnak, a gimnázium számítás- technikusának közreműködésével ugyanis elkészült a számítógépes feldolgozás. A kottákat Ferenczi Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének a munkatársa „fordította le”. ■ Megkezdték a panzió bővítését Bővítik a Balogh-panziót, pontosabban Balogh Sándor vendéglőjét á kertvárosban. Decemberben már a teljesen megújult ét-, teremben és konferenciateremben szeretné fogadni vendégeit a tulajdonos. A panzió és a hozzá tartozó vendéglő Csurgó nevezetességei közé tartozik; konyhája miatt sokan visszatérnek ide. Ennek egyszerű a titka Balogh Sándor szerint: a vendégeknek csak olyasmit szabad feltálalni, amit a szakács maga is szívesen fogyasztana. A 41 éves fogadós a felszolgáló szakmát tanulta s az elsők között lett vállalkozó, bérbe véve egy vendéglőt. Amikor lejárt a szerződés, osztott-szorzott, majd 12 évvel ezelőtt megépítette a kertvárosi vendéglőt, amihez később egy épületet húztak föl a földszintjén bolttal, emeletén kiadó szobákkal. A bolthoz fűzött remények nem váltak valóra, ám a panziót bővítette. Mint mondta, a nagyobb szálláshelyhez nagyobb konyha is kellett, így a munkahelyteremtő pályázat segítségével nekifogott a bővítésnek. Nemcsak a konyha lesz nagyobb, hanem az étterem is. S mert szállóvendégei főleg üzleti ügyekben jönnek Csurgóra, létesít egy konferenciatermet, amely persze bálokra, családi rendezvényekre is alkalmas lesz. ■ Száznyolcvanegy évvel a halála után, Csurgó díszpolgára lett Festetics György gróf, a keszthelyi Georgikon és Helikon, illetve a csurgói református gimnázium alapítója. Ha megkésve, de ezzel is tisztelgett a város múltjának egyik legnagyobb egyénisége előtt, aki iskoláival megalapozta a település jövőjét. Az iskolaalapító leszármazottainak nevében a Bécsben élő Festetics György vette át a díj odaítélésről szóló okiratot.- Csurgón aligha akad olyan ember, akinek ne jelentene valamit a Festetics név; de mit jelent Csurgó neve egy Festeticsnek?- Nyolc évvel ezelőtt jártam először a városban, a gimnázium alapításának az évfordulójára hívtak. Utána találkoztam a polgármester úrral is, amikor a Festetics családdal kapcsolatban álló három város - Keszthely, Hévíz és Csurgó - együttműködési lehetőségét keresték. Amikor először itt lehettem, kerestem azt az épületet, amelyben az őseim élhettek, de itt ilyet nem találtam. Szóval jómagam Csurgóról keveset tudtam.- Volt ötven év a magyar történelemben, amikor a nemesi, főnemesi családokról nem beszéltek. Két család, amely ha jól tudom, rokonságban is állt, kivétel volt: a Széchényiekről és a Festeticsekről azokban az években is sokat lehetett hallani. Tartották önök a kapcsolatot itteni régi ismerőseikkel?- Elsősorban édesanyám. Emlékszem: gyermekéveimben jöttek-mentek a levelek, elsősorban Keszthelyre és Berzencére, persze fals címmel. S azt is hallottam a családomban, hogy Magyarországon előbb vagy utóbb változások lesznek, s bár ezek nem fogják visszahozni a régi időket, ám a magyaroknak jobb lesz a sorsuk. Most, amikor átvettem a gimnázium alapítójának, a gróf Festetics Györgynek szóló díszpolgári oklevelet, láttam egy ünnepi műsort tizenéves gyerekekkel. Amiről ők szóltak, világossá tette előttem: valóban elérkezett Festetics György: Úgy érzem, most már mindenki megtalálta önmagát az a változás, amiben édesanyám még csak reménykedett.- Amikor megkapta a meghívást erre az ünnepségre, gondolom, meglepődött.- Váratlan volt a felkérés; egy kicsit el is szorult a torkom. Nehéz megfogalmazni azt, amit most is éreztem. S nem azért, mert - sajnálom - egy kicsit rosszul beszélek magyarul. Mi most visszapergettük a történelmet a kétszáz évvel ezelőtti időkre, aztán éppen a gyerekek jóvoltából felidézhettük, hogy mi történt azután. A Festetics név kötelez. S ha ezek után meghallom a város nevét, akkor két dolgot juttat eszembe: 1992-t, amikor a gimnázium alapításának 200. évfordulóját ünnepelhettük együtt, és ezt a napot, amikor a család nevében átvettem az elismerést és tapasztaltam, hogy végre mindenki megtalálta önmagát. ■ A Penny Market Kft., Európa egyik vezető élelmiszerkereskedelmi láncának magyarországi leányvállalata BALAT0NLELLE és SIÓFOKI áruházába keres dolgozókat (Útiköltség térítéssel.) Versenyképes jövedelem! Biztos munkahely, előrelépési lehetőség! Jelentkezni lehet fényképes önéletrajzzal a központban: PENNY MARKET Kft. Kis-Prumik István részére 2351 Alsónémedi, Pf. 12. Hirdetőink A Csurgói Tükör következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/528-148-as faxszámon. A Csurgói Tükör legközelebb július 14-én jelenik meg a Somogyi Hírlap-ban Megrendeléseit előző nap is várjuk. llirQT Nagy- és Kisker WCOI Üzletlánc AKCIÓ Karaván 250 gr 315,Tchibo Gran Cafe 250 g 319,Darling száraz kutyaeledel 2 féle 10 kg-os 1 435,Fa tusfürdők 200 ml 8 féle 239,Persil mosópor 150 gr 44,Pepsi visszaváltható 21.* 155,Sztár rostos őszibarack 11.* 109.Pilóta keksz 200 gr 115,Sport szelet maxi 30 gr 26,Konyakmeggy 250 gr-os 199,Garrone Cherry 1 l-es 579,Garrone Bianco vermuth 11. 489,Canadian Special Whisky 0,75 1 499,Kanizsai világos 0,51* 65,Gold étolaj 1 l-es 196,Delikát 250 gr 215,Harlekin 8-as WC papír 147,Pampers nagycsomagos Pelenkák 1 559,Áraink az ÁFA-t tartalmazzák! A *-gal jelöltek az Arai benzinkút mögötti üzletünknél csak kartonnal vásárolhatók! ÜZLETEINK: Kaposvár, Arai benzinkút mögött, Zrínyi u. 3., Nagybajom, Fö u. 41., Marcali, Dózsa Gy. u. 5., Kaposfo, Kossuth u.? 260., Kutas, Petőfi u. 77. £ Csurgó millenniumi emléknapjára elkészült a Leveleskönyv, amely dr. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter segítségével közkinccsé tette a református gimnázium híres könyvtárának legértékesebb kéziratait. Az 1792-ben alapított gimnázium könyvtárának őre, dr. Écsy Ödön István 1935 őszén egy albumba rendszerezte a náluk fellelhető értékes kéziratokat, hogy megmaradjanak az utókornak. „Kérem a könyvtárőri tisztségben utódaimat, hogy ezt a munkát - amennyiben jobb mód nem kínálkozik - hasonlóképpen folytatni szíveskedjenek” - írta bevezetőjében. S jobb mód évtizedekig nem kínálkozott. Sokszor fölvetődött már, hogy a Leveleskönyvet nyomdai úton kelFéltve őrzött ereklyék Az utódok csak féltő módon mutathatták meg ereklyéiket, amelyek között olyan ritkaságok is megtalálhatók, mint Luther Márton kézírása, Arany János leveíe, Berzsenyi Dániel vagy Petőfi Sándor kézirata. És természetesen Csokonai Vitéz Mihálynak ama nevezetes, 1799. június 2-án Sárközy Istvánhoz írt levele, amelyben arról értesíti mentorát, hogy Csurgón kezdett tanítani. lene sokszorosítani, hogy sokak számára hozzáférhető legyen. Ám sehogy sem került rá pénz. Tavaly ősszel, amikor dr. Torgyán József Csurgón járt, elkísérték a nevezetes könyvtárba és megmutatták neki a kéziratok gyűjteményét azzal, hogy jó lenne könyv formájában kiadni. A miniszter segítséget ígért. S néhány hét múlva az Agroinform Kiadó munkatársai már a gimnáziumban jártak. A kálvária azonban nem ért véget; újabb kalandok után indulhattak meg csak a nyomdagépek, hogy elkészülhessen a Leveleskönyv. S végre megszületett! Örült ennek mindenki, bár igényesebb kivitelben is kiadhatták volna. Ajándékot azonban nem illik kritizálni. A lényeg az, hogy ma már többen kutathatják ezeket a kincseket. Szabó András irodalomtörténész írta előszavában: „Figyelmeztessen ez a könyv is arra (amiről sokan hajlamosak elfelejtkezni), hogy a magyar kultúra kincsei nemcsak a fővárosban találhatók. Legyen a leveleskönyv kiadása tisztelgés a múlt azon értékei előtt, amelyek nélkül egy emberibb jelen és jövő elképzelhetetlen.” ■ Országos Kalászos Június 14-én SZERDÁN es június 15-én CSÜTÖRTÖKÖN mindkét napon 10 órakor Martonvásáron a Kutatóintézetben INFORMÁCIÓ: (22) 460-020, (22) 569-500
