Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-06 / 105. szám

2000. Május 6., szombat HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 9. oldal Cenzúra a börtönökben? A legfőbb méltóságok fizetése 591 ezer forint lesz Budapest Ellenzéki vizit Mádl Ferencnél A MIÉP-en kívül mindenki Az elmúlt két napban az MSZP és az SZDSZ elnöke is meglátogatta Mádl Ferenc állam­főjelöltet, hogy személyes benyomásaik alapján tegyenek javaslatot pártjuknak arra: támogassák-e vagy sem a professzor megválasztását. A két politikust a vizit részleteiről kérdeztük. Budapest Kovács László, az MSZP első embere a csütörtök esti, mintegy negyvenperces megbeszélésről a FEB-nek elmondta: megnyugvással vette tudo­másul, hogy a jelölt nem egyik vagy másik poli­tikai irányzat, hanem az egész ország köztársa­sági elnöke kíván lenni. Kovács szerint a profesz- szor demokráciafelfogása, illetve államfői sze­repkörről alkotott véleménye nem ellentétes a Elnöki építmény elfogadja az államfőjelöltet szocialisták nézeteivel, sőt a belpolitikai feszültségek „ke­zelésének szükségességében” is hasonlóak az álláspontok. Mindketten úgy látják, hogy például a T. Ház szellemiségé­vel ellentétes durva megnyi­latkozásokról le kellene „szoktatni” a honatyákat. A szocialista elnök a fentiek alapján azt fogja java­solni az MSZP elnökségének, illetve frakciójá­nak, hogy vállalja fel Mádl támogatását. Benne ugyanis nem a Fidesz-FKGP jelöltjét, hanem az európai kultúra és a demokratikus értékek mel­lett elkötelezett tekintélyes személyiséget kell tisztelni. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke is elégedet­ten távozott tegnap délelőtt a professzor ELTE jo­gi karán lévő dolgozószobájából. Mint megtudtuk, a találkozón a leendő köztársasági elnök de­mokratikus intézményekhez és pártokhoz fűződő kapcsolatán túl a kormánypártokkal való óha­tatlan ütközések „kezelésének” fontosságáról is szó esett. Ezzel kapcsolatban Magyar kifejtette: ha Göncz Árpád, mint az SZDSZ alapító tagja függetleníteni tudta magát a napi politikától, miért ne tehetné meg ugyanezt Mádl Fe­renc is? Erre a törekvésre utal, hogy a professzor nemcsak elfo­gadja, hanem igényli valamennyi parlamenti frakció - beleértve az ellenzékiek - támogatását is. A szabaddemokrata vezető úgy vé­li, meg kellene adni a bizalmat a jelöltnek. Hogy egységesen, vagy lelkiismerete szerint szavaz-e majd a frakció, arról két héten belül döntenek. _____ TAKÁCS MARIANN M iről is vitáztak a politikusok, az érdeklődő állampolgárok az elmúlt hetekben, napokban? Arról, hogy Torgyán József al­kalmas-e a legmagasabb közjogi poszt betöltésére? Németh János alkalmasabb-e nála? Látszólag személyekről szólt a vita, valójában azonban egy „építmény" sorsa volt a tét, ame­lyet a rendszerváltás óta Göncz Árpád megalkotott. Ez pedig a köztársasági elnöki méltóság, annak tartalma, formája, ha­zai és külföldi visszatükröződése. Az országelnöki intézmény legerősebb alapja a nemzet feltét­len - ide csak ez a szó illik - szolgálata. Ez igen összetett fel­adat, amelynek leghatásosabb módszere: a nemzeti egyetér­tés erősítésének szándéka, törekvés az eltérő politikai mozaik­kockák összeillesztésére. Az építmény szilárd bázisa az elnök mindenkinél nagyobb népszerűsége. Ez két forrásból táplálko­zott: egyrészt a tisztség betöltőjének emberi értékeiből, más­részt az elnöki intézmény széles körű társadalmi elfogadottsá­gából. A harmadik erős pillér a magyar államfő nemzetközi te­kintélye, tisztelete. Ez különösen ma kiemelkedően fontos tény, hiszen nem mindegy, hogy országunk nevében ki kér majd bebocsátást az Európai Unióba. A politikai pártok - a hírek szerint - az elnöki építményt Mádl Ferencre akarják bízni. p. t. Sérülnének a gyermekjogok A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke egy szegénypárti tünte­tés megszervezését is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a parlament Juharos Róbert fideszes politikus javaslatára meg­könnyítené az önkényes lakásfoglalók kilakoltatását. A kép­viselők várhatóan három hét múlva döntenek a kérdésben. A hét utolsó parlamenti munkanapján szerepeltek olyan témák, amelyekben teljes egyetértés volt a kép­viselőcsoportok között, és volt olyan is, amelyben he­ves vita alakult ki. Az öt legfőbb közjogi méltóság tiszteletdíjáról és juttatásairól ed­dig különböző helyeken, külön­böző szintű jogszabályok rendel­keztek. Most még az a furcsaság is előfordul, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének 25 százalék­kal magasabb a fizetése, mint a köztársasági elnöknek, a minisz­terelnöknek, az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság elnö­kének. Az új törvény, amelyet a hat párt együttesen, egyetértésben terjesztett elő, ennek az öt leg­főbb tisztségviselőnek a juttatá­sait hivatali működésük idejére mindenben azonosan állapítja meg. Tiszteletdíjuk a köztisztvi­selői illetményalap hét és félsze­rese, továbbá ennek az összeg­nek a 180 százaléka. Ez ma 591150 forint havi bruttót jelent, ehhez jön a lakás- és autóhaszná­lat joga, amely természetbeni jut­tatásnak számít. A mindenkori köztársasági el­nököt tekinti a javaslat az első­nek az egyenlők között, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy megbí­zatásának megszűnte után őt éle­Budapest Csak két felsőoktatási kollégium­ban vizsgálták eddig az alkotmá­nyos jogok érvényesülését, de az eredmény így is lehangoló. Van, aki vitatja a bírálatokat, van, aki el­fogadja. Úgy tűnik azonban, igazi megoldás csak akkor születhet, ha a diákszállók több pénzt kapnak mű­ködésükhöz. Féltucatnyi alkotmá­nyos viszszásságra bukkant Poll Pé­ter még mint az állampolgári jogok biztosának általános helyettese az általa megvizsgált felsőoktatási kol­légiumokban. Két véletlenszerűen kiválasztott diákotthonban járt utá­na annak, hogy milyen mértékben érvényesülnek a hallgatók érdekei. Polt megállapította, hogy az intéz­ményekben sérülnek a nemek kö­zötti esélyegyenlőséghez, a szociá­lis biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez, a művelődéshez, vala­mint a tanuláshoz való alkotmá­nyos jogok. Például sem a Könnyűipari Mű­te végéig megilleti a mindenkori köztársasági elnöki fizetés, míg a másik négy másik vezető hivatali idejének lejárta után csak szű- kebb körű juttatásokban ré­szesül. A legnagyobb vita arról az elő­terjesztésről alakult ki, amellyel a kormány a fogvatartottak és a sajtó kapcsolatát igyekszik ren­dezni. Az elképzelés szerint az elítélt a jövőben csak akkor nyi­latkozhatna a sajtónak (bárme­lyik fél kezdeményezésére), illet­ve az elkészült sajtóanyag csak akkor volna közölhető, ha ahhoz az illetékes börtönparancsnok előzetesen hozzájárul. A kormány úgy gondolja, hogy a sajtó útján történő véle­ménynyilvánítás szabadsága kor­látozható a nemzetbiztonság, a közbiztonság, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bűnözés megelőzése, az államtitok, a szolgálati titok és egyéb bizalmas adat közlésének megakadályozá­sa, a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása, va­lamint a büntetés-végrehajtási in­tézet rendje és biztonsága érde­kében. Az ellenzéki felszólalók azon­ban úgy vélték, hogy egy min­denkit megillető alkotmányos alapjogtól még a fogvatartottak sem foszthatok meg, a büntetés­végrehajtási parancsnokok pedig nem kényszeríthetők a cenzor szerepébe. szaki Főiskola Kiss Árpád Kollégiu­mában, sem az ELTE Vezér úti kol­légiumában nincsenek tanulószo­bák, a műszaki főiskola diákottho­nában maximálták a felvehető fiúk számát, vagyis csak azért, mert va­laki „hímnemű”, hátrányt szenved J a szociális juttatásnak minősülő kollégiumi helyek elosztásakor. Szűts István, a főiskolai diákszál­ló igazgatója szerint azonban az alá- ja tartozó intézmény nemcsak, hogy megüti a magyar átlagot, ha­nem jobb is annál. Az ELTE kollégi­um vezetője, Sdfert Tibor elfogadta a kritikákat, de elmondta, hogy amennyiben biztosítanák a fedeze­tét, akkor orvosolhatnák a problé­mákat. Az egyetem részéről Fruzsin Ferenc az intézmény ifjúsági és kul­turális rektorhelyettese is megszó­lalt, de állást nem foglalt, mert sze­rinte a kollégiumok működését elemző vizsgálat anyagát az ELTE vezetésének még nem volt ideje ta­nulmányozni.-w­Budapest Horváth Aladár, az alapítvány elnö­ke a szociálpolitikát szabályozó tör­vények átfogó rendezésében látja a probléma megoldását. Szerinte az önkényes lakásfoglalás probléma­köre nem cigány-, sokkal inkább szegényügy. Igaz, mint mondja, a romák 70 százaléka szegény, így az önkényes lakásfoglalók jelentős ré­sze közülük kerül ki, mégis mél­tánytalan és erkölcstelen az az el­képzelés, amely azokat az embere­ket sújtaná, akik családjuk egységé­nek megtartása érdekében kénysze­rülnek lakást foglalni. Hiányzik a szociális háló, a szakképzetlen cigá­nyok számára csekély a munkale­hetőség, a munkanélküli-segélyből nem tartható el egy család, a jövede­lempótló támogatás pedig hamaro­san megszűnik - sorolja a kénysze­rűségből lakásfeltörők lehetséges in­dokait. A Roma Polgárjogi Alapítvány el­nöke az igen súlyos probléma meg­oldását a munkahelyteremtésben, a szociális bérlakás építési programjá­nak kidolgozásában és olyan szoci­ális háló kiépítésében látná, amely nem csak a romák, hanem vala­mennyi szegénysorba jutott állam­polgár életfeltételein is segíteni ké­pes. Egy rendelkezés értelmében 1999. december 1-je óta valamennyi önkormányzatnak fenn kellene tar­tania egy otthont, amely az arra rá­szorulóknak nyújtana fedelet a leg­kritikusabb hetekre, hónapokra. Ilyen otthon alig-alig létesült, orszá­gosan mindössze 1200 férőhely van, ahol több hónaposak a várólis­ták. Az átmeneti otthonok létesítési költsége személyenként 350 ezer fo­rint körül van, az önkényes lakás- foglalók gyermekeinek állami gon­dozása is félmilliós nagyságrendű kiadást jelent évente. Az alapítvány és az Országos Ci­gány Önkormányzat levélben for­dult a parlamenti képviselőkhöz: ne támogassák Juharos Róbert fideszes politikus javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok az önkényes lakásfoglalókat a jelenlegi gyakorlat szerint több évig is húzódó bírósági eljárás nélkül, egyszerű jegyzői intézkedésre utcára tegyék. H.M. AZ ÁRVÍZ VÉGE? A gyors apadásra való tekintettel a kor­mánynál kezdeményezni fo­gom az eredetileg május 25-ig elrendelt veszélyhelyzet mi­előbbi feloldását - közölte Kato­na Kálmán közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter, árvíz- védelmi kormánybiztos pénte­ken Budapesten. Elmondta: ha váratlan esemény nem történik, akkor néhány napon belül a je­lenleg érvényes rendkívüli vé­delmi fokozatot is harmadfokú­ra lehet mérsékelni. MUNKANÉLKÜLISÉG. Csők kent a regisztrált munkanélkü­liek száma: áprilisban tizen- hatezer-nyolcszázzal volt keve­sebb a március végi létszámnál, így a munkaügyi központok a hónap végén 411066 munkanél­külit tartottak nyilván. A me­gyei adatok szerint áprilisban is Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben a legmagasabb a munka- nélküliség, 20,9 százalékos aránnyal, míg a legalacso­nyabb, 3,2 százalékos aránnyal Budapesten volt. FELLEBBEZÉS. A iskolafenn­tartó önkormányzatoknak má­jus 10-ig kell elbírálniuk a kö­zépiskolai felvételik kapcsán benyújtott fellebbezéseket. Ha több felvételi lapot adtak be a továbbtanulni szándékozók, és a különböző iskolák döntései miatt fordulnak jogorvoslatért, akkor egyidejűleg valamennyi felvételi lapot továbbítani kell a fenntartóhoz. Amennyiben a fellebbezés során jogsérelmet állapítanak meg, a tanulót lét­számon felül fel kell venni. ■ Zalakomár Község Önkormányzata hivatalos értékbecslés szerinti áron értékesíti az alábbi ingatlanokat: Fő u. 2. lakás 2,5 millió Ft Vasút tér 5. lakás 3,8 millió Ft Hunyadi u, 7. óvodaépület 4 millió Ft Petőfi u. 8. lakás (idősek klubja) 5,5 millió Ft. Érdeklődni a 93/386-037-es telefonszámon lehet. (13381) A WRIGLEY HUNGÁRIA KFT. az ORBIT RÁGÓGUMIK gyártója keres TERÜLETI KÉPVISELŐKET Somogy megye területéről. Az ideális jelölt 40 év alatti, érettségizett, gépkocsival rendelkező önálló munkavégzésre képes személy. A fényképes pályázatokat "Wrigley" 13085 számra a _________kiadóba. (13085) T erítéken a kollégiumok Majd jobb lesz az állapotuk, ha adnak rá pénzt ______________________Szökésben a Whiskys (10.)________________________ P énztárosok álnéven Május 17-iken kezdődik a Whiskys néven elhíresült rabló bí­rósági tárgyalása. Ambrus Attila most másodszor van lakat alatt. Hat évig tartó bankrablás-sorozat, majd lebukás után ta­valy júliusban sikerült megszöknie. Két ismert újságíró, Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyomozta a Whiskys szöké­sének és egyik legnagyobb rablásának körülményeit, találko­zott bújtatóival és barátnőivel, áldozataival és őreivel. Lapunk a megjelenés előtt álló könyvből közöl exkluzív részeket. Forgalmas út, kétszer három sáv, plusz HÉV, zakatolás, autózaj. Az ut­ca másik oldala reménytelenül mesz- sze van. A kutyának se tűnik fel, ha valaki benyit a nem túl nagy OTP-fi- ókba, és eltölt ott néhány percet. Azt mondják, hogy általában kettő-négy percet vesz igénybe egy jól előkészí­tett és problémamentes bankrablás. A Grassalkovich úti fiókot különösen kedvelik a rablók. Öt év alatt hétszer jártak itt, ötször fegyverrel, kétszer pedig késsel kényszerítették az alkal­mazottakat a pénz átadására. Az itt dolgozó asszonyok hozzászokni ugyan shase fognak a fegyveres fe­nyegetéshez és a megalázó padlóra fektetéshez, mégis kitartanak mun­kahelyük mellett, és ahogy mondják, egymást sem hagyják cserben. A hét itteni bankrablásból négy egyedül Ambrus Attila sara. 1996 szeptemberében hét és fél, ’97 máju­sában huszonötmillió, majd az év decemberében nyolcmillió forinttal távozott. Szökése és bujkálása alatt első pénzszerző útja is idevezetett. Látogatásának nyornát ma már csak a plafonon éktelenkedő lövésnyom őrzi. Katalin 47 éves, 25 éve dolgozik az OTP-nél, 13 éve a Grassalkovich úti fiókban. Valamennyi fegyveres rablást átélte.- Egyik esetben sem ismertem meg Ambrus Attilát, még most, leg­utóbb sem. Csak később, amikor a TV-ben láttam a képét, akkor látszott ismerősnek a szeme. Akkor mondtam, hogy biztosan ő volt. Máskor el volt maszkírozva. Ba­juszt ragasztott, vagy parókát vett fel, de júliusban már nem álcázta magát. Azt hiszem, azt gondolta, hogy neki már úgyis minden mindegy.- Mire gondol, amikor kiderül, hogy az ügyfél bankrabló?- Nagyon rövid idő alatt zajlik le az egész. Az ember sokkal hosszabb­nak gondolja az eltelt időt. Én nem is tudom, hogy gondolok-e akkor konkrétan valamire. Megnyomjuk a riasztót, és próbáljuk az időt húzni, már amennyire lehet. Amikor aztán minden véget ér, akkor jön ki min­den az emberen.- Miért szeretik a rablók ezt az OTP-t?- Nincs előttünk forgalom, nincs a környéken buszmegálló, vagy bevásárlóközpont. Semmi nincs itt. Olykor sokáig járókelőt se lá­tunk elmenni az utcán. Itt csak az áll meg, aki kifejezetten ide jön.- Zita 1996 novembere óta dolgo­zik itt, a második rablás után került az OTT fiókba.- Volt olyan bankrablás, amikor a férjemmel a fiók előtt mentem el, mi­közben bent volt a rabló. Be is néz­tem, de nem láttam semmit. A férjem még nyugtatott is, hogy, “Látod, nél­küled is mennek a dolgok.” Később derült ki, hogy a bentlévők a padlón hasaltak...- Olyan könnyen mondta ki ezt a szót, hogy “hasalnak”. Mit éreznek olyankor?- Iszonyatos. Gabriella 34 éves, 15 éve dolgozik ebben a fiókban, félje és egy 13 éves lánya van.- A rabló bejön, és kapásból azzal kezdi, hogy lő egyet. Az első pillanat­ban félelmet kelt bennünk, mégder­medünk, aztán az asztal alatt érez­zük a heves szívdobogást, forróság önti el az embert, és arra gondolunk, hogy menekülni kellene. Próbálunk búvóhelyet találni. Én is átéltem mind az öt fegyveres rablást. Az első volt a legszömyűbb. Zárás előtt vol­tunk néhány perccel, amikor nagy hanggal köszönt valaki, szinte üvöl­tött, ami egy bankban szokatlan. Aztán máris átlendült a pulton, és a pénzt követelte. Katalin:- Én most örültem, hogy lehasal­hattam, mert máshogy nem értem volna el a riasztót. Álltam, de túlsá­gosan messze a pedáltól. A lehető legjobb volt, hogy le kellett mennem az asztal alá, mert csak így tudtam megnyomni a riasztót.- Milyennek látták a júliusi rablót?- Agresszív volt. Azt kiabálta, ami­kor bejött, hogy “Tudják, ki vagyok, nekem semmi veszítenivalóm nincs!”- Mekkora a kockázat, ha meg­nyomják a riasztót? Zita:- Nagy. A második rablásnál iszo­nyatosan féltem, mert megnyomtam a riasztót, pedig a rabló azt mondta, lelövi, aki megpróbálja. Az ember­ben nem az dolgozik ilyenkor, hogy úgyse lő, meg hogy nem is akar ál­dozatot, mert kizárólag a pénzt akar­ja. Az ember arra gondol, hogy bár­mi megtörténhet. Katalin:- Ilyenkor a pillanatok is óráknak tűnnek...- Hány percig tartott a júliusi rab­lás?- Három-négy percnél nem tartott tovább. Máskor egy-két perc az egész, de a rabló nem akarta elhinni, hogy nincsen több pénz. Ideges volt, biztosan érzékelte, hogy nem szer­zett túl sokat, tudta már, hogy súly­ban mi a különbség kétmillió és húszmillió között. Nem akarta el­hinni, hogy be kell érnie kétmillió­val. Sürgetett minket, hogy mikor nyílik már az időzáras kassza, de az sok idő. Hangosan számoltuk visz- szafelé a perceket, de nem maradt ideje, hogy tovább várjon, úgy lát­szik, kifutott a magának kiszabott időből. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents