Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-12 / 110. szám
Somogyi Hírlap 2000. Május 12., Péntek Csurgói Tükör 7. OLDAL Korszerűsítik a közvilágítást A közvilágítás korszerűsítése ma már érzékenyen érinti minden önkormányzat pénztárcáját. Csurgó egyéves áramszámlája 13 millió forint. A fejlesztésekkel ennek az összegnek a felét megtakaríthatják. A képviselő-testület döntött: a sellyei Adkövill kft-t bízzák meg a 24,5 millió forintos beruházással, a város közvjjágí- tásának korszerűsítésével. Látszólag minden rendben van, pedig közel sincs így. Szászfalvi László polgármester országgyűlési képviselőként is figyeli, mi történik a közvilágítás korszerűsítése körül.- Az energiaszektor privatizációja után ellentmondásos helyzet alakult ki. A vagyon a Dédász tulajdona, ugyanakkor a törvény az önkormányzatok feladatává tette a közvilágítást. Megszületett a határozat is, de tisztázni kell: a 24,5 millió forintos fejlesztés után az új eszközök ellentételezés nélkül a Dédász tulajdonába kerülnek-e. Van-e ennek jogi, erkölcsi alapja? Más szolgáltatók 50-60 százalékban kompenzálják az önkormányzatok befektetéseit. Elképzelhető ez a Dédász esetében is. Az is lehet az ellentételezés, hogy a szolgáltató részt vesz a város következő fejlesztéseiben. S vannak más tisztázatlan kérdések is. Az Alkotmánybíróság 2000. február 3-i határozata visszamenőleges hatállyal kimondja, hogy a vonalas létesítményekhez használt oszlopok után a szolgáltatónak közterülethasználati díjat kell fizetnie. Ennek a döntésnek alapvetően meg kell változtatnia a Dédász eddigi álláspontját, hiszen a közterülethasználati díj kiszámlázásával mi is élhetünk. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy korrekt megállapodásra jussunk, s a közvilágítás korszerűsítése mielőbb befejeződhessen. ■ Helyettesek vészhelyzetre Tíz helyettes szülő fejezte be azt a tanfolyamot, amelyet a Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermek- jóléti Szolgálat szervezett. A gyermekek védelméről szóló törvény meghatározza a teendőket; ebbe tartozik a helyettesszülői hálózat is. Kialakítása nem egyszerű feladat, Csurgón és térségében mégis megbirkóztak vele. Dr. Porkoláb Lajosné, a szolgálat vezetője elmondta: már az ősszel elindították volna a tanfolyamukat, de vártak; remélték, jóval naNévjegy: Dr. Porko ban született Szlgi... .................. gó glai főiskolát végzett. A csurgói kisegítő Iskolában dolgozott, majd a gyermek és Ifjúságvédelmi intézetnél. 1997-től a kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője. gyobb lesz az érdeklődés. A szándék nemes, ám úgy tetszik, hogy mint minden újtól, ettől is idegenkednek az emberek. A helyettesszülői hálózatot azért találták ki, hogy az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő családok gyerekeinek ideiglenes elhelyezését megoldhassák. Mert előfordulhat, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő például kórházba kerül, s akkor kire bízzák a kiskorút. Porkoláb Lajosné szerint a családsegítő szolgálatok akkor felelnek meg feladatuknak, ha megvan a szükséges intézményi hátterük is. A megelőzés pedig sokkal olcsóbb, mint a vészhelyzetek utólagos kezelése. Ezért is tartják fontosnak a jelzőszolgálat működtetését, számítanak az orvosok, rendőrök, pedagógusok, az egyházak és a szomszédok támogatására, hogy a problémás helyzetekről idejekorán értesüljenek. A rászoruló gyerekek elhelyezése a helyettes szülőknél sokkal olcsóbb, mint az állami gondozás. A törvény értelmében a helyettes szülőknek tanfolyamot kell elvégezni. Ennek a szervezéséhez nyertek a csurgóiak kétszázezer forint támogatást. S mert a vártnál kevesebb volt a jelentkező, felajánlották a lehetőséget a környék családsegítő és gyermekjóléti szolgálatainak. A helyettesszülői hálózat Porkoláb Lajosné szerint akkor működik jól, ha a problémás gyerek családba kerül „vendégségbe”. Házaspárokat egyelőre nehéz megnyerni az ügynek. _______________■ C omenius sikere az óvodában Az óvodai nevelés nagyban hozzájárul a kicsik testi és szellemi fejlődéséhez is FOTÓ; KOVÁCS TIBOR Sikerrel szerepelt a Comenius-pályázaton a csurgói óvoda: Szekszárd, Sopron és Pápa mellett lehetőséget kapott a minőségbiztosítási rendszerük kidolgozására. Hogy már az óvodákban is minőségbiztosítási rendszerről beszélnek, első hallásra felettébb furcsa. Megváltozik a véleményünk, ha Papné TősérÉvát, a négy csurgói tagóvodát irányító intézmény- vezetőt hallgatjuk. Kiderül: a minőségbiztosítási rendszer semmi mást nem jelent, mint hogy kidolgoznak egy olyan szervezeti rendszert, amelyben mindenki tudja a dolgát.- Amikor elnyertük a lehetőséget, semmiféle segítséget nem ígértek, hiszen egyfajta kísérlet részeseivé váltunk - mondta az intézményvezető. - Arra kerestünk választ: a helyi nevelési programokat az adott keretek között milyen szervezeti megoldásokkal lehet megvalósítani. Először azt kell tisztázni, mit várnak el partnereink. A bölcsődék, ahonnan a gyerekek érkeznek s az iskolák, ahová továbbmennek, illetve mit várnak el a szülők, és mik az igényei az intézmény fenntartójának. Ez adja meg a továbblépés kereteit; erre lehet alapozni a gyerekek testi-szellemi fejlődése érdekében, s egy olyan intézmény kialakításában, ahol a kicsik jól érzik magukat. A minőségbiztosítási rendszerek kialakítása valamennyi oktatási intézményben kötelező lesz. A csurgóiak szerencsésnek mondhatják magukat, azért is, mert ehhez támogatást kapnak. A gyakorlat ugyanis azt mutatja: a mérce felállítása nemcsak szükséges, hanem költséges]^ _____________________________■ F ejlesztés olasz befektetőkkel Van aki azt mondja, Csurgót időt, esélyt vesztett, amikor nem fogadták el az ipari park címre benyújtott pályázatát. Kétkedő hangokat lehetett hallani, hogy mégsem mondtak le a munkahelyteremtésről, s tárgyalásokat kezdtek olasz befektetőkkel. Hol tartanak ma? - erről kérdeztük Szászfalvi László polgármestert.- Egyfajta türelmetlen várakozást tapasztalni, amikor Csurgó jövőjéről van szó. Korábban már elhangzott, hogy sikertelen volt az ipari park címre beadott pályázatuk, amire azt mondta, hogy nem adják fel...- Mára felpörögtek az események. A Csurgó Ipari Park Kft-ét, amit a befektetési szándékkal jelentkező olaszokkal közösen hoztunk létre, bejegyezte a cégbíróság - mondta Szászfalvi László. - Tárgyaltam Glatfelder Bélával, a gazdasági minisztérium államtitkárával és az olasz befektetőkkel is. Az államtitkár az ügyünk mellé állt; azt mondta: nemcsak oda kell koncentrálni az erőket, ahol válságkezelés folyik, hanem arra is kell figyelni, ahol adottak a lehetőségek. Ma úgy tűnik: a csurgói elképzelések részesei lehetnek a Széchenyi- terv megvalósításának. Erről beszélt olasz partnereinknek. S amit mondott, azt komolyan is gondolja; ezt bizonyítja, hogy szakértőt nevezett ki, aíd a minisztériumban támogatja terveink megvalósítását. Miközben a tervek készülnek, isNemcsak válságkezeléshez szükséges az erő; arra is figyelni kell, ahol adva vannak a fejlesztés lehetőségei mét pályáztunk az ipari park címre; július végén várható az eredmény. Elvileg szeptemberben megindulhat a tényleges munka.- Ha az olasz partnerek is úgy gondolják.- Semmi okunk, hogy kétkedjünk a szándékukban. Csurgónak nem ez az első kapcsolata olasz befektetőkkel; egy sikeres cég már letelepedett nálunk. Hosszas tárgyalás előzte meg a szerződéskötést, de az aláírást követően túlteljesítették vállalásukat. Már csak ezért sem lehet előítéletünk.- Ha a tervek valósággá érnek, az nem csak a csurgóiakra lehet hatással.- Ezzel is számolunk. Az államtitkár is felhívta a figyelmünket arra, hogy ne csak a csurgói ipari parkban gondolkodjunk, hanem a gyé- kényes-letenyei-lenti térséget is érintő vállalkozási övezetben is. Ez szervesen illeszkedik a másik elképzelésünkhöz, az általunk is szorgalmazott Mura-Dráva EU- régió létrehozásához. ________■ Hí rek SZÉPÜL A ZIS-TÓ. Társadalmi munkát szervezett tagjai számára a Zis-tóért Egyesület. Lekaszálták a területet, összegyűjtötték a hulladékot - tudtuk meg Dingó János elnöktől. Hamarosan hozzáfognak a villany- és az ivóvízvezeték kiépítéséhez, az esőbeállók és tűzrakásra alkalmas helyek kialakításához. Ehhez az Országos Terület- fejlesztési Központtól négymillió forint támogatást kaptak. Május 27-28-án modellezőbajnokságot rendeznek a tavon, majd a horgászok veszik birtokukba a partot. A Zis-tóban ma már szép számmal található ponty, amur, csuka és törpeharcsa is. TÁMOGATOTT KIÁLLÍTÁS. Az őszi mezőgazdasági kiállítás tavalyi sikere nyomán ezúttal is készülnek a csurgóiak a bemutatkozás megrendezésére. Ehhez az Agrármarketing-centrumtól hatszázezer forint támogatást nyertek, s ebből a pénzből különböző kiadványokat is megjelentetnek. CSURGÓ NEVEZETESSÉGEI. Az ezeréves végvár, Csurgó címmel írja legújabb, a város nevezetességeit, történetének érdekességeit bemutató könyvét dr. Soós Gyula állatorvos, önkormányzati képviselő. Tavaly Kis történelem Csurgó nagy múltjából címmel tette közzé a település kuriózumait tartalmazó írásait. GAZDAVIZIT. A Hegyigazdák Egyesülete és a csurgói gazdaszövetkezet is bemutatkozik a hét végén Kaposváron a magyar gazdanapok kiállításán. A biodízel előállítása mellett megismertetik az érdeklődőket a szőlő- és gyümölcstelepítésekkel, s kiállítják Ureczky Attila vörös borát is, amely elnyerte a város bora címet. TISZTÚJÍTÓ KÖNYVBARÁTOK. Tisztújító közgyűlést tartott a csurgói Informatikai és Könyvbarát Egyesület. A négy éve alakult szervezet elnökének Planeczki Ottót, a gimnázium tanárát, elnökhelyettesnek Kiss Kornélt választották meg. Terveik között szerepel, hogy az egyesületet közhasznú társasággá fejlesszék. VRSARBA KIRÁNDULNAK. Csurgó isztriai testvérvárosába szerveznek kirándulást a református gimnázium 11. osztályos diákjai. Aumalle-ba pedig júliusban látogathatnak el a csurgóiak; a francia testvérváros középiskolájával már régóta ápolják a kapcsolatokat. ■ Oldalszerkesztő: NAGY JENŐ i Vágja ki, mert szüksége lehet rá! k Somogyi Hírlap hirdetésfelvevő helyei Csurgón és környékén Varga Imréné, Csurgó, Kert u. 47. ! A takarékszövetkezetek I csurgói, zákányi, berzencei, I barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, szuloki, vízvári irodájában J433lj Tisztelt Előfizetőnk! Szeretnénk, ha nemcsak olva— — 1 sója, hanem ajánlója is lenne a i Megrendelőiével 1 Somogyi Hírlap-nak. Ezért i 1 kérjük, hogy szervezzen ismea Somogyi Hírlap előfizetésére 2000.................. ......-tői | r ősei, barátai körében új előfiCímzett: a Somogyi Hírlap Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. 1 zetőt lapunknak. 1 1 Azok a jelenlegi előfizetőink I Előfizetési időszak: egy hónap | akik új megrendelőt szervezI Előfizetés díja: 875 Ft nek lapunknak, ajándékot 1 Az árus árhoz 1 I kapnak. viszonyított kedvezmény 280 Ft t I 1 Beszervező előfizető: Név ..................... 1 Kérjük előfizetőinket, hogy ha Lakcím: .............. szerveznek új előfizetőt, akkor "1 az itt látható megrendelőlapot ki1 Beszervezett előfizető: Név ...................... töltve küldjék vissza. A borítékLakcím: ............... "l ra nem kell bélyeget ragasztani, |_ ll a postai díjat kiadónk a levél érAxel Springer-Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. kezése után kifizeti. Zöldszám: 06-80/200-434. Adószám: 10462933-2-11, cégjegyzék szám: 11-09001415. Kőoszlop az emlékműhöz Krónikánkat regéli el az államalapításig Csurgó millenniumi emlékművét Lebó Ferenc szobrászművész készíti. Alkotásához a mészkövet az Isztriáról hozták. - Öt és fél tonna a súlya. Megizzadt a darus, amíg a helyére tette - mondta Nagyvizeli József önkormányzati képviselő, az emlékmű elkészítésének egyik segítője. Azt vállalta: bábáskodik a mészkő szállítása és felállítása körül. A csurgóiak millenniumi emlékműve sokban különbözik a többitől. Franco Stifanics, Vrsar polgármestere ajánlotta fel, hogy követ adnak az alkotáshoz, ezzel is megpecsételve a testvér- városi szerződést, amit egy éve írtak alá a csurgóiakkal. A hor- vát polgármester büszke arra, hogy ez az együttműködés nem puszta formalitás. Egymásra találtak már a horgászok, s az iskolák is építik diákjaik kapcsolatát. Van olyan csurgói cég, amely a dolgozóit nyaraltatja a tengerparton, s vendégeskednek egymásnál a nyugdíjasok és a mozgáskorlátozottak is. Ez a mészkőoszlop azt is hirdeti, hogy hosszú távú barátságot kötöttek. Feliratán olvashatjuk majd Vrsar nevét is. Lebó Ferenc ezekben a napokban Csurgón az utolsó faragásokat végzi, hogy aztán behelyezhesse a Szent Istvánt ábrázoló bronz domborművet. A képzőművészeti lektorátus a közelmúltban zsűrizte a terveket. Az ítészek szerint olyan ez a munka, mint egy képregény: krónikánkat regéli el a honfoglalástól az államalapításig. Helyéül nem véletlenül választották a Szentlélek-templom melletti területet: ez a város legrégebbi műemléke. Még a kö- zépkorban építették. ________■
