Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-18 / 65. szám
4 ★ MOZAIK ★ 2000. március 19. RENDŐRBŐL Egy rendőrt életveszélyesen megsebesítettek a múlt hét végén egy Balaton parti szórakozóhelyen. A négytagú baráti társaság, amelynek tagjai közt rendőrök is voltak, ismeretlen okokból ösz- szeszólalkozott egy másik társasággal. A vitának dulakodás lett a vége, s az egyik rendőrtisztet vesetájékon szúrta az egyik támadó. Talán csak különös véletlen, de mintha egyre többször lehetne hallani olyan ügyekről, hogy rendőröket támadás ér. Hogy ebből az következik-e, hogy egyre veszélyesebb hivatás ma a rendőröké...?- Kétségtelenül veszélyesebb, mint 15-20 évvel ezelőtt - válaszolta a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel kérdésére dr. Kustra József rendőr-ezredes, megyei rendőr-főkapitány. - Veszélyesebbé, „keményebbé” váltak a bűncselekmények is, és megváltozott a társadalmi környezet. Durvábbak, szemtelenebbek, és rafináltabbak lettek a bűnözők. No meg védettebbek: az igazán veszélyes bűnözőknek jó és felkészült ügyvédeik is vannak. A demokráciát sajnos sokan úgy értelmezik, hogy bármit megengedhetnek maguknak, és olyanokra is jogot vindikálnak, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt.- Mondjuk hogy megtámadjanak egy rendőrt... Jelenti ezt azt is, hogy nem tisztelik, nem becsülik eléggé a rend őreit, nincs rangja a „rendőri mundérnak”?- Sajnos ez egyenes következménye a közhangulatnak. Furcsa kettősség: a lakosság egyrészt igényli a biztonságot, elvárják, hogy valaki vigyázzon rájuk, ugyanakkor nincs olyan megbecsültsége ennek a hivatásnak, mint ami megilletné. S ha már a közhangulatnál tartunk: a bulvársajtóban nem az a hír, hogy egy rendőrt megtámadtak, az sokkal inkább csemege, ha a rendőr lép fel durvábban... Megint csak egy ellentmondás: a közvélemény elvárná, hogy a rendőrök keményebben lépjenek fel, de ha megteszi, azt már elítélik.- Gyakran válnak támadás áldozataivá rendőrök?- Somogybán évente legfeljebb egy-két ilyen ügy van. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy jóval több is történhetne, csak igyekszünk megelőzni. Hogy lesz-e konfliktus, elsősorban attól függ, hogy a rendőr jól méri-e fel a helyzetet. Nem biztos, hogy jó, ha mindig, minden áron intézkedni akar. Ha nem elég következetes, akkor megúszhatja. Én személy szerint annak a híve vagyok - s a közvélemény is egyre inkább ennek ad hangot - hogy ha indokolt, keményebben fel kell lépni, és nem kikerülni ezeket a konfliktusokat. A rendőrök, ha kell, éljenek azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel felruházták őket. De belátom: egy éles helyzetben azonnal kell dönteni. Utána persze hetekig, hónapokig lehet elemezgetni a történteket, de akkor pillanatokon múlik minden...- Felkészültek, felkészülhet- nek-e ilyen helyzetekre a mostani rendőrök?- Fiatal az állomány, és fizikai-pszichikai felkészültségük jó. Enélkül be sem kerülhetnének a szakközépiskolába, főiskolára. „Alaptétel” a megfelelő konfliktus-kezelés, a humánus fellépés. De az is tény, hogy túlterheltek a rendőreink, kevés a létszám, a feladat pedig egyre több. Pedig ahhoz, hogy megfeleljenek a kihívásoknak, több szabadidőre volna szükségük, hogy sportolhassanak, testileg- lelkileg megújulhassanak. Jakab Eles helyzetben azonnal kell dönteni ILLUSZTRÁCIÓ: LÁNG RÓBERT Disznóvágás közben nagyobb támogatásról álmodoztak FOTÓ: HORVÁTH MÓNIKA POLGÁBŐRBORlUVUiO Az ádándi polgárőrök saját zsebből tankolnak, hogy jár- őrözni tudjanak a faluban. Támogatójuk alig van, önkormányzatnak nincs pénze rájuk. Nagy János helybéli gazda egy nyolcvan kilós disznót ajándékozott nekik, amit tegnap reggel levágtak, este pedig közösen megettek. A kocsmárosok ajánlottak föl italokat, akiknek üzletére is figyelnek éjszakánként. Akad a tizenhéttagú társaságban kőműves, ács, vízvezeték szerelő és több hentes is; tegnap reggel Lacza János és Balabán Jenő pár perc alatt szögre akasztották, széthasították aztán pedig földarabolták a disznót. Közben jutott idő lélekmelegítő pálinkára és forralt borra is. A polgárőrök odataláltak Nagy Péter portájára, s nem csak inni, hanem tennivalót is kaptak. Amikor például Kovács András kíváncsian felhívta Balassa Imre elnököt, hogy „Na mi van, hol tartunk?”, azt a választ kapta: „Jut neked is kés, gyere krumplit meg hagymát pucolni!” Estére elkészült az étel; vacsorára pörköltet főztek, éjfél után pedig fokhagymás pecsenyét és oldalast kínáltak, merthogy arra esik jól a sör. Ezen az egyetlen éjszakán nem kellett a zsiványoknak attól tartaniuk, hogy polgárőrökbe botlanak; azok fehér asztalnál fogyasztottak, diskuráltak, sztorikat elevenítettek föl. Azt .például, amikor Ádándon postarablót fogtak. Vagy amikor kerékpár- és kismotor tolvaj nyomára vezették a rendőröket. Buktattak le pincefeltörőket is, s az emlékezetes ügyek közé tartoznak hadakozásaik az erdei fa tolvaj okkal. A földtől talán egy kicsit elrugaszkodva tervezgettek, álmodoztak is persze disputa közben, például arról, hogy az ádándi, a siójuti és a bala- tonszabadi önkormányzat, amely települések területén működnek, pénzt ad nekik a közbiztonság védését szolgáló feladatok megoldásához, s nem csak a mezőgazdasági szövetkezetből alakult részvénytársaságra számíthatnak. Vagy hogy új gépkocsihoz juthatnak, az öreg Lada Nivát ugyanis állandóan szerelni kell, s ráadásul a tagok között autószerelő éppen nincs. S hogy a lakosság is segítse őket végre; eddig alig jutottak információhoz tőlük. Pedig nem helybélit véd hallgatásával a többség, mert Ádándon csak néhány, a bűnözésre hajlamos személy él, az elkövetők többsége a betörést, tolvajlást követően odébb áll. Az ádándi polgárőrök fegyvere a hasábrádió, a lámpa, a gumibot, s néhanapján a kutya. Csak néhányuk- nak van gázpisztolya. Sötétedéstől hajnalig járják a falut és a szőlőhegyet; a terület fele hegy, tele erdővel. Ha járőrözni indulnak, akkor a zsivá- nyok tudják, hogy nekik aznap nem terem babér... Czene Attila Tavaly negyedannyi bombariadóhoz kellett kivonulni a rendőröknek, mint az előző években. Igaz: sohase tudhatják, hogy egy „jópofa” telefonbetyárral van dolguk, vagy éppen egy mindenre elszánt pszichopatával. A bombariadók 99 százaléka iskolákban van, és diákok a csínytevők. De elég egyetlen őrült, aki komolyan is gondolja a fenyegetést... Nehéz eldönteni, hogy a fenyegetés valóban komoly-e, mert a „robbantó” rendszerint csak néhány szót mond. Ám ezzel az egy-két szóval valóságos lavinát indít el. „Jobb félni, mint megijedni” alapon a rendőrök minden bejelentést kivizsgálnak, kivonulnak a helyszínre, kiürítik és átvizsgálják az épületet. Hogy milyen erőket vetnek be, az a fenyegetés komolyságától függ.- Tíz-húsz, de akár harminc tagú egység is a helyszínre vonulhat, speciálisan kiképzett, robbanószer-kereső kutyákkal - mondta Fekete József rendőr-őrnagy, bűnügyi osztályvezető. - A rendőreink tűzszerészképzést is kaptak, de amikor a jelek arra utalnak, hogy komoly a fenyegetés, azonnal értesítjük a budapesti készenléti egységet, akik másfél óra alat,t ideérnek. Néhányszor kénytelenek voltunk kérni a segítségüket, például amikor a délszláv válság kezdetén az egyik, általunk fenyegetett- nek vélt kaposvári panzióban volt bombariadó. Hogy mennyire kell komolyan venni a fenyegetést, az elsősorban attól függ, hogy milyen objektum ellen érkezik a fenyegetés, és a körülményektől is. Volt például olyan időszak, amikor az országban, főleg a fővárosban sorozatosak voltak a bevásárlóközpontok elleni fenyegetések. Amikor Kaposváron ilyen történt, nagy erőket kellett bevetni. De megfigyeljük a bejelentő hangját, szavait. Ebből is sok minden kiderül. Bár bombát eddig még egyszer sem találtak, tavaly a kaposvári rendőrkapitányság 24 ilyen ügyben indított nyomozást. Ez sem kevés, ám volt olyan év, hogy 100 felett volt ez a szám. A fenyegetők többségét sikerült elfogni. Volt, akit már a helyszínen elkaptak a rendőrök. Megtörtént, hogy a köztéri kamera rögzített?, amikor a nyilvános telefonfülkéből telefonált a „robbantó”. A fenyegetők vélhetően fel sem mérik, hogy amit elkövetnek, az közveszéllyel fenyegetés, s akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ebben az esetben azonban nem is a börtöntől való félelem szegte kedvét a fenyegetőknek. Sokkal inkább: az, hogy az iskolákban a bombariadó miatt elvesztegetett tanítási napot szombaton pótoltatták a diákokkal. A legtöbb fenyegetés ugyanis gyerekektől származott, akik meg akarták úszni a dolgozatot, felelést, vagy éppen az érettségit. Jakab L: Több száz ember szórakozását zavarhatják meg, de a fenyegetők többségét sikerült elfogni ILLUSZTRÁCIÓ: LÁNG RÓBERT iBí^j
