Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-14 / 62. szám
UHU 2000. Március 14., Kedd R I P O R T Somogyi Hírlap - 9. oldal Ugródeszka a szamárlétra csúcsán Taszáron szigorú a rend és őszinte a szó: magyar és amerikai katonák úgy élnek, dolgoznak együtt, mintha mindig ezt tették volna. Péntek este van, és csöndes a bázis. A hajózok éttermében vacsorára terítenek. Búcsúvacsorára. Pintér Zoltán ezredes, a taszári parancsnok búcsúzik katonatársaitól, barátaitól. Tanulni megy Amerikába. Valaki azt mondta: tábornokképzőbe megy. Pintér legyint és nevet. Az alacsony termetű sűrű ember kirohan és egy csodálatosan szép virágcsokorral tér vissza. A feleségének adja. Köszönetként. Szavai katonásak, mondatai rövidek. Fegyelmezett.- Mikor repült utoljára?- Ma délelőtt.- Mivel?- MÍG 21-essel.- Taszáron nincs is MÍG 21-es.- A parancsnokom megadta azt a lehetőséget, hogy egy repülést végrehajtsak, mint aktív vadászpilóta. Egyébként orvosilag a mai napig aktív vadászpilóta jogosítványaim vannak.- Azért, hogy ön repülhessen, elvitték valahova vagy Taszárra hozták a gépet?- Ide hozták a MÍG 21-es repülőgépet és itt repültem vele.- Ez búcsúrepülés volt?- Olyan értelemben, hogy most elmegyek Amerikába, és nem tudjuk, hogy a MÍG 21-es meddig marad még rendszerbe a magyar honvédségnél.- Akkor legfeljebb csak a MÍG 21-estől búcsúzott el?- Igen.- Es Taszártól?- Amikor 23 éve ide kerültem alföldi parasztgyerekként, nagyon nehezen barátkoztam meg So- moggyal. Most viszont minden szál ide köt: a család, a barátok. Bárhova vet a katonaszerencse, alapbázisomnak tekintem Somo- gyot, itt szeretnék megöregedni.- A parancsnoka mondta: biztos, hogy a honvédség kötelékében marad és az is, hogy Taszárra nem tér vissza. Akkor mi marad, ami Taszárhoz fűzi?- A somogyi emberek, a barátaim, a feleségem barátai, a munkahelye, a gyermekeim barátai. Szóval minden ide köt.-És a szőlő?- A szőlőm is, hiszen azon keresztül ismertem meg igazán a somogyi embereket, azokat, akik jöttek, tanítottak borászkodni, szőlőt művelni, fát metszeni. A mai napig nagyon jó ez a kapcsolat.- Most hova megy?- Először Texasba, ahol egy ki- lenchetes speciális felkészítésen veszek részt, majd Alabama államba, Montgomerybe, ahol a légierő vezérkari akadémiája van.- Ez tábomokképző?- Lehet azt mondani, mert minden hadnagynak a zsebében van a tábornoki-, illetve marsallbot. Bízom benne, ha ezt is elvégzem, bíznak még rám komolyabb feladatot is.- Az öné tipikus katonakarrier?- Nem igazán, hiszen nagyon kevés ember megy végig a „szamárlétrán”. Én végigmentem a taszári „szamárlétrán”. Voltam itt egyszerű repülőgép-vezető, gép- párparancsnok, rajparancsnok, századtörzs tagja, századparancs- nok-helyettes, századparancsnok, az ezred légi lövésze, parancsnokhelyettese, és most parancsnokként búcsúzom Taszártól.- A tábornokok nem sokat repülnek.- Bízom benne, hogy megtartom a fizikai kondíciómat és amikor hazajövök újra beülhetek valamilyen repülőgépbe.- Ha nem lesz például MÍG 21 ?- Akkor lesz más, kell rá egy-két hét és azt is tudja vezetni az ember.- A repülés szenvedély, szerelem, hobbi vagy életforma?- Mind a négy így együtt. Nagyon sok lemondással, tanulással jár. Ahogy a kor megy előre, úgy kell érte egyre többet áldozni.- Melyik volt a leghosszabb útja?- Gyönyörű élmény volt innen kirepülni Lengyelországba a tengerpartra, ott leszállni, végrehajtani egy éles rakétalövészetet és visszarepülni Taszárra.- Melyik az a magasság, amelyet meghódított?- A MÍG 21 PF-el jártam 21 kilométeren. Itt már gömbölyödik a Föld, jó időben innen látszanak a lengyel Kárpátok és látszik a hor- vát tengerpart.- Taszár fölül?- Igen.- Nem félt?- Amikor a gyerek megtanul három éves korában bicMzni, természetesnek veszi, hogy két- keréken ül. Mi természetesnek vesszük azt, hogy hangsebesség fölött száguldozunk, háromkerékkel és háromszáz kilométeres sebességgel érünk földet.- Nem érzi ott a sztratoszférában nagyon egyedül magát a pilóta?- Soha, hiszen tudja, hogy mennyi ember munkája van mögötte: a műszakiaké, a légi irányítóké. Soha nem vagyunk egyedül.- Mi volt a legnagyobb élménye a taszári parancsnoknak?- Az, hogy megbecsülték a munkámat és Taszár ott tart, ahol tart.- Mit szeretne még elérni?- Úgy érzem, hogy elég jó a kontaktust teremtő képességem, szeretek emberekkel bánni és bízom benne, hogy még az életben bíznak rám embereket és azokat a siker felé tudom irányítani.- Azért vannak elképzelései Taszár jövőjéről is. Milyennek képzeli el a bázist?- Itt nemzetközi élet pezseg majd: különböző nemzetiségű emberek jönnek ide repülővel, földön, vasúton és továbbra is a béke egyik záloga lesz. Jelenleg a Balkán békéért dolgoznak itt az amerikaiak és a magyarok. Ha ez a béke beteljesül - bár, látjuk, hogy rövid időn belül ez nem valósul meg -, de Taszár lehet találkozóhelye a NATO katonáinak. *- Milyen repülők járnak akkor ide?- Erről a miniszterelnök urat kellene megkérdezni. Ő tudja talán csak, hogy nekünk milyen repülőgépeket szán. A NATÓ repülőgépei közül bármilyen típust tudunk fogadni. Az, hogy ez a kis magyar gazdaság mit tud venni katonáinak, a jövő kérdése.- Korszerűségben Taszár hol tart a magyar katonai repülőterek között?- Nem lehet igazán összehasonlítani a repülőtereket, mert mindnek más a feladata. Kecskemét egy igazi vadászrepülőtér, Taszár már logisztikai bázissá vált, és a legjobb repülőgépeket képes fogadni, kiszolgálni. Tehát egyik kiegészíti a másikat. Taszár unikum, ebből egy van, s egy is lesz. A két nagy betonunkkal viszont az ország legjobb katonai repülőtere vagyunk.- Van esély arra, hogy ide polgári repülőgépek is járnak? Merthogy a taszári repülőteret kettős hasznosításúnak akarják.- A vezérkar főnökének engedélyével bármelyik nap leszállhat polgári repülőgép. A megye és a régió gazdasági teljesítőképességén múlik az, hogy lesz-e értelme itt leszállni polgári repülőgépeknek. Az amerikai nagykövet is kifejtette, hogy az amerikaiak és a NATO nem gátja a régió gazdasági fejlődésének. Amerikai katonák között Pintér Zoltán 1954-ben született Kiskunfélegyházán. Repülni 16 évesen kezdett vitorlázó repülőgépen. Elhatározta, hogy katona lesz,. A Szovjetunióban végzett, mint az akkori összes magyar vadászrepülő-ve- zetö - úgy hívták, hogy a „birodalmi” Iskola. Kecskeméten egy évig repült és 1977-ben került Taszárra. Elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, Illetve 1996-ban egy üthénapos angol nyelvtanfolyamon volt Kanadában. Hazatérte után lett parancsnok Taszáron.- Taszáron olyan repülőtér parancsnoka volt a délszláv válság óta, ahol magyar gépek nem állomásoztak.- De előtte hatvan repülőgépünk volt.- Milyen földi parancsnoknak lenni a repülősök között?- Érdekes. Az ember aktív repülést nem hajt végre, de sokkal több dologgal foglalkozik. Megismertük az amerikai hadsereget, a Az utolsó repülésre készülve légierőt és tavaly sajnos, a háború folytán az amerikai haditengerészeket is. Tanultunk tőlük és ők is tanultak tőlünk. Mondhatom, hogy földi parancsnokként sokkal több volt az elfoglaltságom és többet dolgoztam, mint annak idején aktív repülőparancsnokként.- Mit tanult az amerikaiaktól?- Munkafegyelmet, látásmódot. Azt, hogy bizonyos feladatokat hogyan kell végrehajtani, hogyan kell tervezni, és hogy kell katonának lenni. Én pedig igyekeztem megtanítani velük a mi 1100 éves történelmünket, a magyar katonai hagyományokat. Mondtam a katonáimnak, hogy lehetünk kopottak, szegényebbek, de mindig meg kell tartani az önbecsülést, ami egy katonára jellemző és büszkének kell lenni a katonai hagyományainkra.- Sok amerikai katona jött ide a balkáni háború idején, akik azt sem tudták, hogy Taszár létezik és hol van Magyarország.- Még a mai napig is Budapestet összekeverik Bukaresttel, de Amerikában már alig van olyan kisváros, ahol ne ismernék Tézár nevét, ahogy ők mondják Taszári. Sok tízezer ember megfordult már itt.- Hisz ön abban, hogy a magyar légierő számottevő lesz a NATO-ban?- A légierő, ha minimális alegyFOTÓ: LANG RÓBERT ség is, a nemzeti önérzetével, azzal, hogy magyar felségjellel jelennek meg repülőgépek a NATO egén, már sokat jelent. Senki nem akarja összehasonlítani a magyar légierőt az amerikaival. Egy szövetségben vagyunk. Az számít, hogy egy pilótatalálkozón az amerikai, az angol, a német mellett ott van a magyar pilóta is. Lehet, hogy ők százötvenen, mi csak hárman vagyunk ott, de akkor is ott vagyunk, magyarok.- A magyar pilótára mindenkor szükség van éppen úgy, mint a magyar pékre?- Igen. A katona becsülete, a hősiessége akkor is megmutatkozik, ha nem százezren, hanem csak ketten mennek a csatába.- Mit jelent az, hogy hősiesség?- A mai viszonyok között azt, hogy a katona lemondással él, alárendeli magát a feladatnak. A mi katonáink nincsenek úgy megfizetve, hogy azt mondhatnánk: azért mennek a harcba, vagy azért vállalják a feladatot, mert hihetetlen összeget kapnak érte. A magyar emberben benne van, veleszületett a hazaszeretet és a hősiesség és ezt vissza lehet vezetni a végvári vitézekre, a kuruc vitézekre. A magyar szerintem született katona és ezt hallom az amerikaiaktól, a NATO tagországoktól, és a becsülik a magyar katonát. KERCZA IMRE i
