Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-10 / 59. szám

2. oldal - SOMOGYI HÍRLAP VILÁG TÜKÖR 2000. Március 10., Péntek Ml Haider szinte mindenkit támad Osztrák szabadságpárti miniszter az Európai Unió bővítése ellen Jörg Haider. Mire emeli poharát? fotó: feb/reuters Jörg Haider egy késő esti ham­vazószerdái rendezvényen mon­dott beszédében ismét élesen támadott mindent és mindenkit, az osztrák szociáldemokraták­tól a francia államfőig. BÉcs Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyelőre még hivatalban lévő el­nöke a felső-ausztriai Ried erősen őrzött sportcsarnokában mintegy 2000 fizető vendég előtt mondta el, hogy - szerinte - a jövőt illető­en csak két forgatókönyv létez­het: „vagy újra megválasztják ezt a kormányt, és néppárti lesz a kancellár, vagy FPÖ-kancellár lesz, és akkor ti is tudjátok, hogy mi a neve”. A szónok egyformán „kiosztot­ta” az Osztrák Szociáldemokrata Pártot, valamint Bécs polgármes­terét. Haider megfogalmazása sze­rint Thomas Klestil szövetségi el­nök a kormány felesketésekor „olyan képet vágott, mintha a tyú­kok ellopták volna előle a kenyér- morzsát”. A pártvezér azt várta volna el az államfőtől, hogy hatá­rozottan fellép az Európai Unió el­len, és világossá teszi: „1955 óta nincs Ausztriában megszálló hata­lom”. Sorra került Jacques Chirac francia államfő (a „XXI. század zseb-Napóleonja”) is: „Tudomásul fogja venni, hogy nem fiókvezető Ausztriában.” Susanne Riess-Passer alkancel- lár szorgalmazta, hogy térjen vissza állomásheiyéreizrael bécsi nagykövete, aki az FPÖ kormányra kerülése elleni tiltakozá­sul utazott haza. A politikusnő úgy vélekedett, hogy „semmi sem indokolta a diplomata távo­zását”. Michael Schmid szabadságpárti miniszter vál­tozatlanul határozottan szemben áll az Európai Unió keleti bővítésével: „amíg a szomszédos or­szágok szociális rendszerei nem érnek el az ausztriaihoz hasonló színvonalat, károktól kell tartani” - mondta. A közlekedési, innovációs és technológiai miniszter hangoztatta, hogy csu­pán a bővítés időpontja váltja ki aggodalmát. Megfigyelők emlékeztetnek rá: miközben Wolfgang Schüssel kancellár rendszeresen hang­súlyozza, hogy Ausztria változatlanul elkötele­zett híve a bővítésnek, s hogy ezt a bővítést ko­rábban hevesen ellenző FPO is felvállalta, alig két hete egy burgenlandi FPÖ-szervezet „Keleti bővítés i köszönjük, nem kérjük!” címmel adott ki brosúrát, amelyet azonban a párt vezetése bezúzatott. ■ Meghívás után óvatosság Románia nem tudja teljesíteni első csatlakozási feladatát Az Európai Unió illetékesei a kezdeti lelkesedés után gyor­san nagyon óvatossá váltak Romániával szemben a csatla­kozási tárgyalások körül - állapította meg csütörtökön a Curentul című román újság. Háborús veszteségek Fodor Lajos Ukrajnában tárgyal Kijev Katonai küldöttség élén tegnap az ukrán fővárosba érkezett Fo­dor Lajos vezérezredes, a Ma­gyar Honvédség parancsnoka. A vezérkari főnök a plenáris ta­nácskozás előtt négyszemközti megbeszélést tartott vendéglátó­jával, Volodimir Skidcsenko ve­zérezredessel, az ukrán fegyve­res erők vezérkari főnökével. Fodor Lajos vezérezredes és kísérete pénteken ellátogat a Ki- jevtől mintegy 130 kilométerre északra fekvő honcsarivszkei tá­maszpontra, az első különleges harckocsizó dandárhoz, ahol a magyar vendégek jelenlétében lőgyakorlatot tartanak. A Honvédelmi Minisztérium és az ukrán védelmi tárca közöt­ti együttműködés keretében Uk­rajna függetlenné válása óta a két vezérkari főnök minden esz­tendőben találkozik. ■ Michael Lake az integrációról Budapest Az Európai Unió budapesti kép­viselője szerint a magyar média ügye befolyásolja az ország uni­ós csatlakozását, azt nem lehet külön kezelni az EU-csat­lakozástól és annak politikai kritériumaitól. Michael Lake nagykövet azt mondta, hogy a közmédia mindaddig nem lehet hiteles, ameddig nem kiegyen­súlyozott és nem objektív ellen­őrzéssel működik. Szájer József, a Fidesz frak­cióvezetője ezzel kapcsolatban kijelentette: az Európai Unió fel­tehetően nem fog olyan feltételt támasztani Magyarországgal szemben, amely az EU más or­szágaiban sem érvényesül. „Por­tugáliában a kormány nevezi ki a közmédia vezetőit, és a ki­egyensúlyozottságra utaló sem­miféle jogi intézmény nincs. Michael Lake maga is egy olyan ország állampolgára, amelyben tavaly a hatalmon lévő Munkás­párt egyik legfőbb szponzorát nevezték ki a BBC élére. Ez a lé­pés az Európai Unióban is nagy botrányt keltett.” Michael Lake nem kommen­tálta Günter Verheugen bővítési biztos kijelentését, amely sze­rint az EU várhatóan „kétfokoza­tú” lesz az új tagok belépése után. Lake megerősítette: 2000 első felében az unió és a magyar tárgyaló fél is meg szeretné nyit­ni az eddig napirendre nem ke­rült fejezeteket, az eddigi kilenc után újabb fejezetek ideiglenes lezárása a cél. A tagjelölteknek minél célszerűbben és haszno­sabban kell elkölteniük azokat az elérhető uniós pénzalapokat, amelyek csaüakozásukat segíük - mondta Michael Lake. ■ Bukarest A román lap brüsszeli tudósítása rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalásokra meghívott hat újabb állam közül Románia az, amellyel a legkevesebb témakör­ben kezdenek tárgyalni. A csatla­kozási tárgyalások 31 fejezetéből Románia esetében csak a mini­málisnak tekintett öt fejezet kerül az idén napirendre, míg Bulgáriá­val hat, a többi négy országgal pe­dig nyolc-nyolc fejezetről kez­dődnek a tárgyalások. Az Európai Bizottság mostani javaslatát az EU miniszteri tanácsa március 15-én vitatja meg és hagyja jóvá. Romániának erre az időpontra kellett volna elkészítenie közép­távú gazdasági stratégiáját. Az eredeti vállalásból Románia any- nyit tud teljesíteni, hogy március 15-én a stratégia vázlatát elküldi Brüsszelbe, a részletes dokumen­tummal azonban csak két hónap­pal később készül el. Románia besorolása a válasz azokra a választási előnyre szá­mító, olcsó politikai nyilatkoza­tokra, amelyek Romániában hangzottak el az utóbbi időben a csatlakozási tárgyalásokról. A ro­mán diplomácia ennyit tudott el­érni - hangsúlyozta a lap. Romániát nem egészen egy hónappal ezelőtt kérték fel hi­vatalosan a csatlakozási tárgya­lások megkezdésére. Petre Roman román külügyminiszter akkor úgy fogalmazott: Romá­nia célja az, hogy 2007. január 1-jére az Európai Unió teljes jo­gú tagja legyen, és már most készen áll arra, hogy 12 fejezet­ről még az idén megkezdje a tárgyalásokat. __________ ■ Or oszországi Föderáció Csecsenföldön az orosz erők csü­törtökön már harmadik napja ostromolták Komszomolszkoje települést, nagy pusztító erejű vákuumbombákat is bevetettek, de a csecsének elkeseredett ellen­állást tanúsítanak. Ruszlan Gelajev, a még az első orosz-csecsen háborúban hírne­vet szerzett hadúr osztagának si­került kitörnie az ostromgyűrű­ből. Az orosz erők azonban kör­bezárták a települést, de az ost­rom megindítása előtt lehetővé tették a polgári lakosságnak, hogy távozzon a faluból. A hadművelet mindkét fél ré­széről követelt áldozatokat, de az orosz hadvezetés eddig csak részadatokat közölt, s arról tett említést, hogy szerdán két orosz rendőr meghalt, hét pedig meg­sebesült. A szövetségi erők vi­szont megsemmisítették a cse­csének egyik felderítő csoportját, s hat fegyverest öltek meg. Az orosz parancsnokság grozniji bejelentése szerint az arguni szoros immár összes te­lepülése szövetségi ellenőrzés alatt van, s az Argun folyó völ­gyébe vezető úton szabadon haladhatnak az orosz konvojok, egészen a grúz határig. Orosz felderítési források szerint Aszlan Maszhadov csecsen el­nök arra szólította fel híveit, hogy nagyszabású diverzánsak- ciókkal és terrorcselekmények­kel szálljanak szembe a szövet­ségi erőkkel és a csecsenföldi ideiglenes adminisztrációval, a helyi hatalmi szervekkel. A grozniji orosz vezérkar azt állí­totta: Maszhadov ezen akciók során megengedhetőnek tartja, hogy a polgári lakosság köré­ben is legyenek áldozatok, mert szerinte az erről szóló beszá­molók arra késztetik majd a Nyugatot, hogy még erőtelje­sebb nyomást gyakoroljon Oroszországra. ___________________Hírek röviden___________________ S zent István kardja hazatér Útnak indították Csehországból Szent István kardját, amelyet a budapesti Nemzeti Múzeumban állítanak majd ki. A fegyver észak­európai munka, amit 1000 körül német lovagok ajándékoztak első királyunknak Kétnyelvű táblák Burgenlandban Hamarosan kétnyelvű helységnév-táblákat állítanak fel Burgenland­ban. Az intézkedés 53 olyan települést érint, amelyben a magyar és a horvát lakosok aránya eléri a 25 százalékot. Albright segítséget ígér Montenegrónak Az amerikai külügyminiszter ígéretet tett a montenegrói vezetésnek, hogy a Nyugat teljes támogatást nyújt a balkáni béke megőrzéséhez, vagy ha Belgrád agressziót követne el a montenegrói hatalommal szemben. Ezt Milo Djukanovics montenegrói elnök jelenttette be, mi­után Szarajevóban zárt ajtók mögött tárgyalt Madeleine Albrighttal. Görögország bevezetné az eurót Görögország hivatalosan is kérte, hogy bevezethesse az eurót. Eh­hez egyebek mellett a költségvetés hiányát, az államadósságot, az inflációs rátát, a kamatokat és az árfolyam-stabilitást is szigorúan meghatározott keretek között kell tartania. Görögország azért ma­radt ki a tavaly január 1-jén 11 alapító taggal útjára indult valuta­unióból, mert akkor még több feltételnek nem felelt meg. Független rádióadó bezárása A hatóságok bezárták a Boom 93 független vidéki rádióadót. A belg­rádi vezetés egy hét alatt immár a harmadik radikális támadást haj­totta végre a nem kormányzati sajtó ellen. Milorad Tomics, a Boom 93 tulajdonosa szerint az akció része a belgrádi vezetés azon lépései­nek, amelyek a szerbiai szabad sajtó elnémítására irányulnak. Chile felelősségre vonást ígér Raul Troncoso chilei belügyminiszter kijelentette, hogy a Pinochet elleni összes bűnvádi keresetet búóság fogja megvizsgálni. Eközben spanyol orvosok ellentmondásosnak és komolytalannak nevezték azt az angol orvosi jelentést, amely lehetővé tette Pinochet távozását Angliából. A nyolc igazságügyi orvos szakvéleménye szerint a jelen­tés alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy Pinochet valóban alkal­matlan volt-e a bírósági eljárásra. Vita a kényszermunkások kárpótlásáról Nem vezettek eredményre Washingtonban a náci korszak kényszer- munkásainak kárpótlásával kapcsolatos egyeztetések. A két hónapig tartó megbeszélések fő kérdése az volt, hogyan osszák el a 10 milli­árd márka kárpótlási összeget, de a hosszú vita ellenére sem sikerült megegyezni. _____________________________________________■ A z USA-ban is Washington Az amerikai kormány arra figyelmeztette polgárait: jobb, ha hozzászoknak a magas benzinárakhoz, mert a nyár vége előtt alig­ha várható érdemleges vál­tozás. A benzin gallononkénti ára ha­marosan meghaladja a másfél dollárt. Ez még mindig igen olcsó a mi tarifáinkhoz képest, hiszen így egy liter nagyjából 110 forint­ba kerül. De egyáltalán nem ol­csó a benzinfaló országúti cirká­lók országában. A The Washington Post cikke szerint a világ napi kétmillió hor­dós olaj fogyasztása nagyobb, mint amennyit az olajtermelők kínálnak a piacon, akik egyéb­ként az elmúlt év során azért csökkentették mintegy négymil­lió hordóval a kitermelést, hogy drága a benzin az árakat feljebb tornásszák. Ez igen jól sikerült nekik, hiszen amíg 1998 végén 11 dollár volt az olaj hordónkénti ára, pillanatnyi­lag hajmeresztő magasságban, több mint 30 dolláron áll. Egyes olajtermelő országok - és éppen a legnagyobbak: Sza- úd-Arábia, Venezuela és Mexikó - hajlanak rá, hogy növeljék a kitermelést, ám a szakemberek szerint még ha holnaptól hozzá­fognának is, ez a lépés az ár­emelkedést a nyár végéig bizto­san nem állítaná meg! Sőt, a jós­latok szerint a nyár végén a ben­zin ára az Egyesült Államokban 2,5 dolláron tetőzhet. „A két dol­lár körüli benzinár már komo­lyan veszélyeztetheti a nyári utazási szezon üzleti eredmé­nyeit, de a tőzsdét és magát a gazdaságot is” - nyilatkozta a The Washington Postban egy szakember. ________________ FEB REPÜLŐ BALESET MOSZKVÁBAN. Felszállás után lezuhant az orosz főváros seremetyevói repülőte­rén egy Jak40-es különgép. A légikatasztrófában életét vesztette Artyom Borovik neves orosz újságíró- laptulajdonos, valamint Zia Bazsajev, a Nyeftyanoj Aljansz olajtársaság elnöke és két tanácsadója, továb- bá az öttagú személyzet is.____________________________________________________fotó; feb/reuters N em lesz emléktábla Zsolna A városi önkormányzat csütör­töki rendkívüli ülésén úgy dön­tött, hogy egyelőre lemond a há­borús bűnök miatt kivégzett Tiso emléktáblájának elhelyezé­séről. A szavazásnál jelen levő 38 önkormányzati képviselő kö­zül 29 szavazott a mellett, hogy eleget tesznek a Szent Ferenc rend kérelmének. Heten tartóz­kodtak a szavazástól. A rend tagjai arra hivatkoz­tak, hogy a tábla elhelyezésével kapcsolatos szándék nyilvános­ságra kerülése után fenyegető leveleket és telefonokat kaptak. A zsolnai önkormányzat januári ülésén egyetlen tartózkodás mellett szavazott az egykori fa­siszta államfő emléktáblájának elhelyezése mellett, ami rendkí­vül éles hazai és külföldi tiltako­zásokat váltott ki. ■

Next

/
Thumbnails
Contents