Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-10 / 59. szám

2000. Március 10., Péntek MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 3. oldal Százmilliós aláírások 1,4 milliárd forint többlettámogatást kap Somogy Somogy megye számára je­lentős pénzügyi forrást nyújtó három megállapo­dást írt alá tegnap Budapes­ten a megyei területfejlesz­tési tanács elnöke. A doku­mentumokat ellátja kézje­gyével Harrach Péter szoci­ális és családügyi, Katona Kálmán közlekedési, hír­közlési és vízügyi, valamint Matolcsi György gazdasági miniszter is. Dr. Gyenesei István el­mondta, hogy a megye ösz- szefogásának eredménye­ként a kiemelt kormányprog­ram a dunán­túli megyék között egyedül So­mogy megyének biztosít olyan felzárkózási lehetőséget, mely záloga lehet a megyében élők élet- és munkakörülményei javu­lásának. Somogy megye közgyűlése ta­valy novemberi közgyűlésén tár­gyalta meg a megye gazdasági helyzetéről szóló előterjesztést. A Központi Statisztikai Hivatal a megyei közgyűlés kérésére gaz­dasági elemzést készített, amiből kiderült: az egy főre jutó bruttó hazai termék nagysága alapján Somogy a megyék sorában a 17., csak a legválságosabb helyzet­ben lévő - Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szabolcs-Szatmár-Bereg - megyéket előzi meg.'A gazdásági helyzet állapota és a beindult ne­gatív tendenciák szükségessé tet­ték, hogy a közgyűlés megtegye a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy a megye erről a gazdasági holt­pontról elmozdulhasson. A köz­gyűlése elnökének megkeresésé­re és a megyei önkormányzat közreműködésével Barkóczy Gel- lért országgyűlési képviselő (FKGP) módosító javaslatot ter­jesztett elő az országgyűlés költ­ségvetési vitájában. Ennek ered­ményeként az országgyűlés So­mogy megyét a hátrányos hely­zetű megyék közé sorolta, és az ennek megfelelő, kiemelt támo­gatásban részesíti. Az elkülönített keretösszeg 15 százaléka Somogy megye fejlesz­tésére használható fel. A keret­összegek felhasználásáról - egyeztetve a hasonló helyzetben lévő másik négy (Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Nógrád és Békés) megyé­vel - az érintett minisztériumok­kal a tárgyalások a befejező sza­kaszhoz értek. Ennek eredmé­nyeként elsőként tegnap a Szoci­ális és Családügyi Minisztérium­ban 132,1 millió forint, a Gazda­sági Minisztériumban 435,5 mil­lió forint, valamint a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisz­tériumban 49 millió forint össze­gű támogatásról írt alá megálla­podást dr. Gyenesei István a terü­letfejlesztési tanács elnöke. Várhatóan napokon belül alá­írják a további megállapodásokat is, összesen mintegy 1,4 milliárd forint többletforrást biztosítva Somogy megye számára. Ezt kö­vetően a területfejlesztési, tanács kiírja a pályázatokat az elkülöní­tett források igénybevételére. ■ Türelemre nevel a tanár Vízvár A helyes közlekedésre neve­li a vízvári diákokat Kiss Vladimir. A tanár szerint ebbe nemcsak a szabályok ismerete tartozik bele, ha­nem egyfajta helyes viselke­dés, az erdők tisztelete és az egymásra való figyelés is. Az elmúlt két évtized alatt iskolá­sok százai tanulták meg a helyes közlekedés alapelveit a vízvári ál­talános iskolában, és az udvarán álló közlekedési pályán. Hajdan szakkörben, ma már az órarend keretében, fakultáción heti két órában. Az órára járó felsős diákok nem egy versenyen részt vettek már, és számos díjat megnyertek.- Rendszeresen részt veszünk az Országos Balesetmegelőző Bi­zottság által kiírt pályázaton - mondta Kiss Vladimír, aki a víz­vári általános iskolában a közle­kedésre nevelés mellett történe­lemre és testnevelésre is oktatja a diákokat. - Nem volt még olyan év, hogy be ne jutottunk volna a megyei fordulóra, és többször be­kerültünk az országos versenyre is. Februárban egy rajzpályázatra neveztünk be, amelynek témája a közlekedésbiztonság gyermek­szemmel. Negyven rajz készült, amelyből tizenhatot tovább küld­tünk. A helyes közlekedésre ne­velés során az elmélet mellett egyébként kresztáblákat is készí­tünk, így a kézügyesség fejleszté­sével együtt ismerik meg a gyere­kek a jeleket, illetve megtanul­juk, hogyan kell elsősegélyt adni. A gyerekek gyakran túráznak a parkerdőben. Az iskola rendel­kezik ehhez szükséges felszere­léssel: sátrakkal, kerékpárokkal, sőt két kismotorral is, amelyeket pályázaton nyertek. - Az a fon­tos, hogy a közlekedésben vi­gyázzunk másokra és vigyáz­zunk a környezetünkre is - mondta Kiss Vladimir, akit tavaly a Somogy Megyei Balesetmegelő­zési Bizottság elnöksége nevelő­munkájáért jutalomban részesí­tett. SZÉLESI Gyerekbűnök: tettes vagy áldozat? A kiskorú elkövetők mögött legtöbbször egy felnőtt áll A legszörnyűbb bűncselekmények azok, ami­kor védtelen gyermek az áldozat. Ennél csak az borzasztóbb, ha az elkövető maga is gyer­mek. Az esetek többségében azonban az is kiderül - már ha kiderül - hogy a gyerekeket a felnőttek használják fel a bűncselekmé­nyek elkövetésére. A gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények a legsúlyosabbak. Ennek ellenére ezt a terüle­tet - úgy tűnik - ma is hallgatás övezi. Félel­metes bizonytalanság... A legfélelmetesebb, hogy egyre valószínűbb: az, ami a rendőrség és a bíróságok elé kerül, csak a jéghegy csú­csa. A családon belül történik ezeknek a bűn- cselekményeknek a túlnyomó része, és többsé­gük rejtve marad: a félelem vagy a szégyen mi­att a családtagok nem tesznek bejelentést. Ha ismerősök, szemtanúk, pedagógusok nem szólnak, vagy a rendőrök egy tettlegességig fa­juló családi veszekedésnél nem indítanak eljá­rást a kiskorú veszélyeztetése miatt, akkor so­hasem derülnek ki ezek a bűncselekmények. A vélemények - éppen a hallgatás miatt - még arról is megoszlanak, hogy hogyan változott ezeknek az ügyeknek a száma. Jávorszkiné Mol­nár Magdolna főhad­nagy, a megyei rendőr-főkapitányság ifjúságvé­delmi főelőadója szerint évről évre több az ilyen bűncselekmény. 1998-ban 86 bűncselek­ményt követtek el gyermekkornak sérelmére, tavaly ez a szám csaknem megkétszereződött: 155 ügyben indított nyomozást a rendőrség. Az ügyek többsége vagyon elleni bűncselek­mény vagy zsarolás. Ezekben az esetekben nemcsak a sértett, hanem rendszerint az elkö­vetők is gyerekek: megfélemlí­tik, megzsarolják, meglopják iskolatársukat. Kisebb számú de ennél sokkal súlyosabb a kiskorúak veszélyeztetése - szülő, gondozó követi el eze­ket a bűncselekményeket, a legváltozatosabb „módon”. Az is ebbe a körbe tartozik ugyanis, aki nem engedi isko­lába a gyerekét, elmulasztja a kötelező gon­doskodást, bántalmazza a gyereket. Sőt egyre gyakoribb, hogy a felnőtt a gyermekkel „végez­teti el” a bűncselekményt. Tavaly 24 esetben indult eljárás kiskorú veszélyeztetése miatt, ebből 10 bántalmazás, testi sértés, egy erősza­kos közösülés, és kilenc olyan eset, amikor a gyereket kényszerítették lopásra. A megyei gyámhivatalnál ezeknek az ügyek­nek csak töredéke jelenik meg, ott úgy látják: nem lehet beszélni a helyzet romlásáról. Dr. Snpala Olga, a gyámhi­vatal vezetője elmondta: ha ilyen bűncselekmény a tudomásukra jut, felje­lentést kell tenniük, nincs mérlegelési lehető­ség. Általában a gyer­mekjóléti szolgálat, or­vos, pedagógus hívja fel a figyelmüket ezekre az esetekre, de rendsze­rint nagyon nehéz kideríteni a történteket. Ta­valy három ügyben tettek feljelentést hivatal­ból. A végső megoldáshoz, a szülői felügyelet megszüntetéséhez nyolc esetben kellett folya­modniuk. A cél azonban az, hogy ne szakítsák ki a gyerekeket a családi környezetből, ezért rendszerint ilyenkor is rokonnál, közeli isme- rősnél helyezik el őket._________________jakab A gyermekkornak sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények több­sében az elkövető maga is még gyerek. Megfélemlítik, meglopják és esetenként megzsarolják társaikat. Stabil gazdaság a családokért Ma már a strukturális állástalanság a jellemző (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Őry Csaba az SZCSM állam­titkára kitért a kormány eddigi családpolitikai intézkedéseire. Kiemelte a Gyes, a Gyed, a csalá­di pótlék és az adókedvezmé­nyek intézményeinek fontossá­gát. Hozzátette: hiába vannak azonban megfelelő intézkedé­sek, ha lakásgondokkal kell meg­küzdeniük az alacsony jövedel­mű családoknak, ezért a kor­mány a kiemelt lakáshoz jutás le­hetőségeinek kiszélesítését sze­retné elérni.- A foglalkoztatáspolitikában tíz éven belül el szeretnénk jutni arra a szintre, hogy aki dolgozni akar, annak legyen munkája. Nyolc évvel ezelőtt tömeges munkanélküliség jellemezte az országot, ma már inkább struktu­rális állástalanság van. A munka­erő-piaci kínálat és a kereslet egy­előre nem találkozik, ezen min­denképpen változtatni kell. Az ál­lásteremtés lehetőségeit a kis és középvállalkozásokban látjuk. Dr. Őry Csaba az üdülési csekkek körüli országos vissz­hanggal kapcsolatban elmondta: a kormány vizsgálatot indít a csekkeket kezelő kuratórium el­len, mert indoklásuk szerint a testület súlyos hibákat követett el az üdülési támogatás elbírálása­kor azzal, hogy a csekkek nagy részét nem a szociális rászorulók kapták. __________________sí. g. M egújult az elnökség Kaposvár Beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlést tartott tegnap a Nyug­díjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. Kovács Lajos elnök eredményes három eszten­dőről adott számot. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Svajda József, az MSZOSZ megyei elnö­ke és Nemes István, a Nyugdíja­sok Országos Szövetségének ügyvezető elnöke méltatta a so­mogyi nyugdíjasok érdemeit, a szövetség országosan is kiemel­kedő szervező, mozgósító mun­káját. Az elnöki, a pénzügyi, fel­ügyelő és etikai bizottság jelenté­sének elfogadása után állásfogla­lást hagyott jóvá a küldöttköz­gyűlés, majd új vezetőséget vá­lasztott. A Nyugdíjasok Szervezetei So­mogy Megyei Szövetségének el­nökévé újabb három évre Kovács Lajost, elnökhelyettesekké Pécsi Józsefet és Pásztor Istvánt válasz­tották. Az ügyvezető elnöki posztra dr. Klujber Lászlónak sza­vazott bizalmat a küldöttközgyű­lés. ■ Hírek GEREBLYÉVEL A PARKBAN. Harminc homokszentgyörgyi nyugdíjas vonult ki a községi parkba, hogy a 9 hektáros terü­let egy részét rendbe tegye. Összegereblyézték a lehullott faleveleket, teret engedve így a frissen kihajtó gyepnek. A fél évtizede működő nyugdí­jasklub tagjai - közöttük a leg­idősebb 72 éves volt - szalon­nasütéssel fejezték be a mun­kát, a szerdától indult böjti he­tekre gondolva azonban zsírta- lan, hús nélküli elemózsia is te­rítékre került, (ié) HOLLAND TAPASZTALAT. Négy napot töltött Hollandiá­ban és kettőt Németországban a megyei közgyűlés, a megyei önkormányzat hivatala, és a szociális intézmények vezetői­ből álló 17 tagú küldöttség. A meghívó Holland-magyar ala­pítvány szakmai és kulturális programokat szervezett. A kül­döttség tagjai Rotterdamban és Goude-ben megtekintettek kü­lönböző közigazgatási és szoci­ális ellátó intézményeket, töb­bek közt hajléktalan- és öreg­otthont, kórházakat és pszicho­lógiai intézeteket. A német test­vérmegyei képviselőivel szak­mai találkozókon, fórumokon vettek részt, (szá) ELŐADÁS A DADOGÁSRÓL. A dadogásról és annak pszicho­terápiás kezeléséről tartott elő­adást tegnap Kaposváron az egyetem gyakorló iskolájában Szebényiné Nagy Éva, a Gyógy­pedagógiai Főiskola gyakorlat- vezető tanára a megye logopé­dusainak. A dadogás a gyere­kek 1,5-százalékát érintő prob­léma, kialakulásakor szükséges az orvos, a pszichológus és a logopédus összehangolt vizsgá­lata. A beszédhiba zavarainak hátterében örökölt adottságok, lelki problémák és a szülői hát­tér húzódik meg. (szs) ÚJRA ZENÉLNEK. Ismét nagy sikerrel rendezték meg a szen­nai nyugdíjasok bálját. A kör­nyező falvakból, Kaposszerda- helyről, Zselickisfaludról, Szil- vásszentmártonról, és Patcáról is érkeztek idősek a rendez­vényre, amelynek érdekessége az volt, hogy külön összeállt a nagy múltú Bendi Géza prímás vezette hét tagú szennai nosz­talgiazenekar. (tz) MUNKA NÉLKÜL. Közel né gyezren fejezik be idén közép­iskolai tanulmányaikat a me­gyei munkaügyi központ leg­frissebb adatai szerint. Közülük legtöbben Kaposváron és von­záskörzetében végeznek iskolá­ikkal: ez 2081 tanulót jelent. A munkaügyi hivatal előrejelzése alapján a végzősök 5,8 százalé- ka lesz munkanélküli, (szg) ■ A belgyógyászat karmestere Fehér köpenyének egyik zsebében a személyhívó­ja, a másikban a mobiltelefonja csörög. Fapapu­csának kopogásáról már valamennyi nővér tudja, hogy ő közeledik. Dr. Kócsó Józsefné Ott Valéria a kaposvári kórház belgyógyászatának főnővére hajnalban még ott éri az éjszakás nővéreket és olykor a sötétedés is kórházi szobájában lepi meg. • - Kemény szakmai kihívást, lélektani terhet jelent a krónikus bete­gek gondozása. Különö­sen a daganatos és vér­képzőszervi betegség­ben szenvedőké mondta. - A nővérek Még pirkadat előtt körbejárja az épületet, három műszakban nem csak ápolást, megtekinti a részlegeket, s szót vált az éj- hospice tevékenységet is végeznek. Átér- szakát végig virrasztó nővérekkel. Be- zik a betegek fájdalmát, és nagyon meg­kukkant a felvételes ambulanciára, majd viseli őket az elvesztésük. Ezt a munkát egy utolsó pillantást vet a készenlétes tál- csak óriási önfeláldozással, szeretettel cára, hogy megbizonyosodjon: nem lehet végezni. Nem csoda, hogy időn- égett-e ki a gégevizsgálathoz szükséges ként kifáradnak, s megjelennek náluk az műszer égője. Vali - mert mindenki csak úgynevezett kiégési szindróma tünetei, így nevezi a csinos, energikus asszonyt - Ilyenkor leülök velük beszélgetni és fel­nem szereti, ha főnővérnek szólítják. Azt ajánlom hogy amíg újra fel nem töltőd- mondja, elsősorban munkatársa, s ha nek, átmehetnek egy másik, kevésbé kell a barátnője és anyja is a megifjodott, megterhelő osztályrészre. Azt vallom: a harminc év körüli nővér-gárdának, akik a dolgozó és a beteg érdeke egy. Mindent mások sorsát mélyen átérző, mindig se- ennek kell alárendelni. A szakmai hiá- gítőkész, jól képzett szakápolót tisztelik nyosságokat azonban nem nézem el. benne. Nehéz szívvel, de megválók azoktól, akik nem tesznek eleget az elvárások­nak. Dr. Kócsó Józsefné amióta az eszét tudja orvosnak készült. Hat éves sem volt, amikor otthonukban fölboncolta a tarajos gőtét. Később titokban kiprepa­rálta egy kismalac koponyáját, amit a Munkácsy gimnázium folyosóján ki is ál­lítottak. Értelmiségi származása miatt mégsem kerülhetett be az orvosi egye­temre. Ezt sosem tudja földolgozni.- Kitűnő érettségivel azonnal fölvettek fogtechnikus-tanulónak, s már 22 éves koromban vezetői beosztásba kerültem. ’ A fogtechnikai vállalat megszűnése után egy felnőtt háziorvosi rendelőbe kerül­tem. Két kisgyermekem és a munka mel­lett, férjem áldozatos segítségével szerez­tem meg az egészségügyi szakiskola álta­lános ápoló asszisztensi, és körzeti, majd a felnőtt szakápolói oklevelet; elvégez­tem a főiskola diplomás ápolói szakát. Az akkori ápolási igazgató megkeresésére vállaltam vezetői munkát a sebészeten, majd elsősorban - dr. Rumi György osz­tályvezető főorvos személyiségének ha­tására - az összevont belgyógyászat fő­nővére lettem. Munkánkat minősíti, hogy mától mi adhatunk otthont a máso­dik országos hematológiai és onkológiai nővérkongresszusnak, ahol négy kollé­gám is előadást tart. Azt vallom, az em­bereket csak a szívükön keresztül lehet megközelíteni. Mindig mosolyogva, biz­tató tekintettel lépek a kórtermekbe, mert tudom, a betegek belőlem meríte­nek erőt s egyetlen félreérthető pillantás is letargiába sodorhatja őket. Sok ener­gia, törekvés van bennem, sosem vagyok elégedett. Munkámat kitűnően képzett részlegvezetők segítik és az orvosok is támogatják. Többször hívtak más munkakörbe, de kollégá­im mindig marasztaltak. Azt mondták: biztonság- érzetet ad, ha itt vagyok közöttük. VÁRNAI ÁGNES Dr. Kócsó Józsefné 1953. május 17-én született Kapusváron. Iskoláit Kaposváron és Budapesten végezte; 1998-űan a P0TE egészségügyi főiskolai karának diplomás ápolói szakán szerzett diplomát. Férje ügyvéd, 17éves fia gimnazista, 22 éves lánya újságíró. Hobbija az utazás, a komolyzene és a díszmadarak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents