Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-08 / 6. szám
A MAGYAR 20. SZÁZAD Mint előző számunkban olvashatták, az idő kereke nem állt meg a világban, megérkeztünk 2000-be. Ugyanúgy, mint a többi, a XX. század is hagyott maradandó emlékeket a magyarságban épp úgy, ahogy a magyarok is bőséggel adtak a világnak emlékezetes dolgokat. Az idő múlásával sok minden megszépül, és csak a kellemesre emlékezünk. Azért okulni a múltunkból mindig hasznos lehet. Összeállításunkban a leköszönő század magyar újdonságaiból, sikereiből és csalódásaiból gyűjtöttünk egy csokorra valót. 1956 - a valóban nagy októberi forradalom A mikor 1956. október 21-én a lengyel Go- mulkát megválasztják a lengyel munkáspárt első titkárává, és ezzel lehetőség nyílik egy szabadabb Lengyelország kialakítására, Budapesten szolidaritási tüntetést szerveznek a lengyel nép mellett. Az október 23-i események azonban a magyar nép forradalmához vezettek, hiszen a százezres tömeg már a szovjet csapatok kivonását, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a többpártrendszer bevezetését és a mezőgazdaság megreformálását követelte. Az ÁVH és a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok megpróbálták fegyverrel leverni a magyar nép felkelését. Október 28-án az időközben miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre vezetésével koalíciós kormány alakult, majd megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Budapestről. Bár folyamatosan zajlottak a tárgyalások a magyar és a szovjet fél között a Vörös Hadsereg kivonásáról, egyre több szovjet alakulat lépte át a magyar határt. Erre Nagy Imre november 1-jén bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és kinyilvánította hazánk semlegességét. A túlerő győzött a magyar nép felkelésén November 4-én hajnalban a szovjet csapatok megindították támadásukat a magyar főváros ellen, és többnapos véres utcai harcban a hozzájuk menekült kommunista vezetők segítségével vérbe fojtották a magyar nép szabadságharcát. Legalább 200 ezren menekültek el az országból, több száz embert kivégeztek, köztük Nagy Imrét, Maiéter Pált és a forradalom több mártírját. Ami a világot 1974-ben ifjabb Rubik Ernő fejében megszületett a „bűvös kocka” ötlete, amelyre egy év múlva szabadalmat kért. Sokan, köztük a legtöbb matematikus egyszerűen képtelenségnek tartotta, hogy létezhet olyan kocka, amely minden irányban mozog és mégsem esik szét. Rubik pedig éppen ezt a lehetetlent oldotta meg, és ezáltal egy olyan logikai játékot adott a világnak, amely szinte őrületbe kergette az egész emberiséget. A bűvös kocka összekevert színes kis kockái körülbelül 43 trillió mintázatot alkothatnak, és a játékosoknak ezek közül kell tekerge- téssel megtalálniuk azt az egy lehetőséget, amikor minden oldal egyforma színűvé válik. A feltaláló a kocka sikerén felbuzdulva még két logikai játékot adott a világnak: a mágikus köröket és a Rubik-órát. Rubik játékai felnőtteknek is szóltak A táltos költő 4 Az, aki hat ujjal születik a világra, a magyar néphitben táltosnak vagy sámánnak való kiválasztását jelenti. A század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja, Ady Endre ezzel a szokatlan testi jellel jött világra, amely jelentősen erősíthette a költő kül- detéstudatát. Ady születése után még a kórházban elkötötték a kisujj mellett kinőtt hatodikat, amely csont híján egyszerűen leszáradt, és csak egy kis heg maradt utána. Szülőfalujában, Érdmindszenten mindenki azt suttogta, hogy a családnak táltos gyermeke született. Maga Ady a későbbiek folyamán sokaknak mutogatta a sebet, mondván, ő jövendőmondónak, jövőbe látó embernek született. Megérkezett a pesti busz Jeles napra ébredtek a pesti polgárok 1915. március elsején. E napon nyitották meg ugyanis a rendszeres autóbusz-közlekedés első vonalát az Andrássy úton egy emeletes és egy egyszintes kocsival. A vonalat még az év őszén meghosszabbították. A Hősök terétől az új Kígyó téri végállomásig két szakaszra bontott útvonalon már három emeletes busz szállította utasait. Az első világháború okozta anyaghiány miatt a járatot 1917 augusztusától egészen 1921 szeptemberéig szüneteltették. A C-vitamin atyja Szent-Györgyi Albert tudományos érdeklődését anyai nagybátyja, Lenhossék Mihály pesti anatómusprofesszor keltette fel. A budapesti egyetem elvégzése után hosszú külföldi tanulmányútra ment, majd 1930-ban kinevezték a szegedi egyetem orvosi kémiai tanszékének élére. Kutatásai során paprikából sikerült előállítania és azonosítania a C- vitamint, amiért 1937- ben megkapta a Nobel- díjat. Mindmáig ő az egyetlen magyar, aki ezt az elismerést hazai földön érdemelte ki. 1947-ben, a kommunista hatalomátvétel után távozott hazánkból, és az Egyesült Államokban telepedett le. 1986 október 22-én az amerikai Woods Hole-ban hunyt el. Neumann János, aki felismerte a jövő útját Neumann János eredetileg belső munkaközi anyagnak szánta azt az 1945 júniusában megírt, 101 oldalas dokumentumot, amely a számítógép-tudomány szempontjából meghatározó jelentőségűvé vált. A tudós ebben áttekintette, összefoglalta és alkotó módon kiegészítette az addig ismert fejlesztési eljárásokat. Leírta egy tárolt programú, elektronikus, digitális számítógép felépítését, jellemzőit, működési elvét. A gép Az utóbbi évekig minden számítógép a Neumann-elv alapján működött fő részeit is megnevezte: aritmetikai egység, központi vezérlőegység, memória, be- és kimeneti egység. Neumann megfogalmazásai, amelyek a számítástechnika embrionális korszakában születtek, napjainkig éreztetik hatásukat, hiszen a legutóbbi időkig minden kereskedelmi forgalomba került számítógép Neumann János elvei alapján működött, csak az alkalmazott műszaki megoldások követték az idők szavát. Nem lehetett profi világbajnok Amikor Papp László ringbe lépett, csak az lehetett kérdéses, hogy ellenfele kihúzza-e lábon a mérkőzés végéig vagy idő előtt kiüti őt a magyar bokszfenomén. A század egyik legnagyobb amatőr ökölvívója egymást követő három olimpián - 1948: London, 1952: Helsinki, 1956: Melbourne - nem talált legyőzőre, de talán még méltó ellenfélre sem. Harmadik bajnoki címe után profinak állt, hogy régen dédelgetett álmát, a világbajnoki címet is megszerezze. A politika azonban közbeszólt: az Európa-bajnoki címet még elnézték neki (amelyet többször sikerrel védett meg), ám a profi vb-övért már nem engedték mérkőzni. Pedig ha valaki, hát ő, a mindenki Papp Lacija biztosan világbajnok lett volna. A háromszoros olimpiai bajnok mindig értette a viccet A trianoni békediktátum Törvénycikk vi jiai» hi i iufiií 4 kW* Az első világháború győztes hatalmai - Franciaország, Anglia, Egyesült Államok és Olaszország - 1920. június 4-én aláírták Magyarországgal a háborút lezáró békeszerződést a versailles-i Trianon-palo- tában. A békediktátum értelmében hazánk területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága pedig 18,2 millióról 7,8 millióra csökkent. Ezenkívül több, súlyos korlátozó intézkedés - például a hadsereg létszámának minimumra csökkentése - elfogadására is rákényszerítették az akkori magyar A négy nagyhatalom vezető politikusa (balról): kormányt. A tria- Lloyd George (brit), Orlando (olasz), nőni békeszerző- Clemenceau (francia) és Wilson (amerikai) dés jelentősen hozzájárult lásához és az irredenta az ország gazdasági és tár- mozgalmak megerősödé- sadalmi helyzetének rom- séhez. Ország Az elcsatolt terület nagysága Elcsatolt lakosság (négyzetkilométer) Ausztria Csehszlovákia Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Románia 4000 63 000 21000 (Horvátország nélkül) 102 000 292 000 (26 000 magyar) 3.5 millió (1,72 millió magyar) 1.6 millió (4‘65 000 magyar) 3,5 millió (1,7 millió magyar) 2000. január 9. * VILLANÓFÉNY ★ 5 < A
