Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-08 / 6. szám

6 *■ HAZAI TÜKÖR ★ 2000. Január 9. fagy lélegzetvételnyi időt adott a veszélyeztetett településeken ÜHOL A VÍZ AZ OR Akiket nem érint közvetle­nül, aligha tudják elképzel­ni, mit is jelent a belvíz. He­tek óta ezrek figyelik ag­gódva, hogyan keríti hatal­mába a víz a termőfölde­ket, s a kisebb-nagyobb te­lepüléseket. Szerencsére az elmúlt na­pokban fagyott. így némi­képp lélegzethez juthattak a veszélyeztetett területeken. Jut idő árokásásra, az omla­dozó házak aládúcolására, a vízben tocsogó háziállatok kimentésére. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpón befejeződött a település keleti oldalát védő árok kiásása a fő elvezető­csatorna felé. A nyugati része­ken viszont még küzdenek a vízzel. Ha ott is elkészülnek, a kétpóiak elmondhatják: a kö­zépkori várakéhoz hasonló vi­zesárok veszi őket körül. Kuncsorbán elkészült a települést körbefogó vizes­árok. Ám a Dózsa György úton, Hegedűsék házában mit sem ér már az árokásás. A közel százesztendős vá­lyogházat összedőlés fenye­geti. Karácsony óta az egyik szoba közepéről szinte folya­matosan kell kimerni a feltö­rő talajvizet. Rettegnek. Éj­szakánként a tűzhely köré •kuporodva figyelik, vajon nem omlik-e tovább a fal. Az önkormányzat felajánlotta számukra a kultúrház egy ré­szét. De félnek odaköltözni. A karcagi önkormányzat eddig 2,7 millió forintot juttatott belvíz- védekezésre. A városgondnokság és a Nagykun Víz- és Csatornamű Kft. szakemberei az elmúlt hetek­ben több mint kétezer munkaórát fordítottak a belvizes területek mentésére. A város mélyebben fekvő részein eddig 25 házból kel­lett a vizet kiszivattyúzni. Nem tudják, hogyan fogják fűteni azt a helyiséget, hiszen most a jóval kisebb konyhá­ban is alig tudnak meleget te­remteni. Tudják, hogy hama­rosan dönteniük kell. Mielőtt még fejükre omlik a ház. A kis család - a 77 éves nagy- m'ama, a lánya, az általános iskolás kisunoka, s a süketné­ma nagyfiú - mégis remény­kedik: talán sikerül megmen­teni az otthonukat. Eddig két családot lakoltat- tak ki, és tucatnál több házat dúcoltak alá Ti- szakécskén. Hiá­ba szivattyúznak, tisztítják az árko­kat. Az alacso­nyabban fekvő ré­szeken vízben áll­nak a házak. Az Ady Endre utcá­ban egy ház oldal­fala is kidőlt már a víztől. Kiss Antalné (Ady End­re utca 40.) szerint az a baj, hogy a szomszédos vasúti töltés túl­oldalán is valóságos tó van. Hiába vezetik el az udvaron felgyülemlett vizet, a töltés alatt folyamatos az utánpót­lás. Szomszédja, Varga Balázsné már ősszel jelezte a hivatalnak a kritikus helyze­tet. Intézkedés azonban máig nem történt. Jekő Sándorné udvarán minden vízben áll: a kamra, a vécé, a disznóól. Az elkeseredett asszony sírva pa­naszolta: hiába szólt a tűzol­tóknak, nem szivattyúzták ki a vizet az udvaráról. Megérti indokaikat, de fél, hogy előbb-utóbb összedől a háza. A víz az úr Békés megyé­ben is. Manapság ott is térdig gázolnak a belvízben, ahol az éves átlagos csapadékmeny- nyiség alapján félsivatagos­nak is minősíthetnék a tele­püléseket. Sok helyen harmadfokú belvízvédelmi készültséget tartanak. A jeges napok vala­melyest enyhítettek a helyze­ten: ami megfagyott (átmene­tileg), nem terheli a csurig telt csatornákat. De lesz ennek 16,5 ezer hektár területet borít belvíz. Ennek körülbelül a fele művelés alatt álló terület. A Dunába torkolló csatornák folyamatosan vezetik le a vizet. A Duna-völgyi Főcsatorna Bajánál 15,6, Érsekcsanádnál 2,62, Vajastoroknál 8,42, Foktőnél 7,2, Soltnál 1,8 köbméter vizet vezet el másodpercenként. A te­rületről a Dunába 3 millió köb­méter víz távozik naponta a csa­tornákon keresztül közvetlenül, szivattyúzás nélkül. böjtje is: elképzelhető, hogy ez az eljegesedés akkor enged majd ki, amikór a Körösök vízgyűjtő területébe tartozó erdélyi, partiumi hegyekben is megolvad a temérdek hó... A Hármas-Körösben összeg­ződő víz miatt e folyón az ár- vízvédelmi készültséget is fenn kell tartani. Az egyik legtragikusabb helyzetben lévő település ka­rácsony és újév között a Bé­késcsabától 25 kilométerre fekvő Kétsoprony volt. A fa­lu belső árokhálózata (kivéte­lesen) jól kiépített. Akad csa­torna is bőven, mégis pangott a víz a községben. A szakem­berek hümmögtek, elmélete­ket állítottak fel - tehetetle­nül. Végül a jegyzőnő, Surinné Szász Margit meg­reszkírozta:- Nő létemre kérdezhetek hülyeséget is... Van hová foly­nia a víznek? Kis csönd után még mond­tak valamit a szakemberek. Másnap aztán ötven kilomé­terrel odébb beállítottak egy másodpercenként 2 köbméter vizet a folyóba emelő szi- váttyút... Hegedűsek karácsony óta küzdenek a házukban feltörő vízzel A belvízzel, jéggel bontott terület Békésben 56 ezer hektár. (Ebből 18 ezer hektárnyi területet korábban már bevetettek.) A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 45 állandó és 7 ideiglenes szivattyútelepet üzemeltet éjjel­nappal. Egy nap alatt 7,5 millió köbméter vizet emelnek át a befogadók­ba. Az igazgatóság 350 dolgozója 70 járművel és 12 munkagéppel vesz részt a belvíz-elhárítási „hadműveletben". A csatornákban képződő akadályok megszüntetésén 12 kotrógép munkálkodik. Egy nap alatt 3600 köbméter iszapot emelnek ki. Víz alatt a kiskunhalasi temető is. Temetni nem lehet Baileys helyett bélszín A csolnoki Fekete László a világ egyik legerősebb embere. Napi kalóriaszükség­lete anynyi, mint egy kisebb tanya lakóinak.- Máltán rendezték a világ leg­erősebb embereinek versenyét. A megmérettetésen én is részt vettem. Bizonyítani tudtam, hogy ott vagyok a legjobbak kö­zött. Negyvenen indultunk. Nyolcadik lettem úgy, hogy köz­ben makacs sérülés kínzott. An­nak is nagyon örülök, hogy az Euro Sporton keresztül egyre többen megismerkedhettek Ma­gyarországon ezzel a kemény sportággal. Ami az életmódomat illeti: nem iszom se szeszt, se kávét. Nem is dohányzom. Szilveszterkor bai­leys helyett bélszín volt az aszta­lomon. A különböző húsfélesé­gekből négy-öt kilót berámoltam az ünnepi estén. Viszont pezsgőt még éjfélkor sem ittam. A millennium jegyében a Buda­pesti Körcsarnokban mi rendez­zük május végén az erős emberek világbajnokságát. Minden idők legnagyobbikát, amelyen telt ház előtt szeretnék nagyon jól szere­Négy-öt kiló bélszínnel persze könnyű... pelni. Emellett jövőre legalább hét grand prix versenyen szeret­nék elindulni. Jéger Károly apát mondta el ne­ki, hogy minden jónak adója, az Isten hű szolgáját jutalmazta a száz eddig átélt esztendővel. Majd Orosz Gyuláné polgár- mester asszony, átadva a köz- társasági elnök táviratát, Nagyiván gondoskodásáról biz­tosította az idős hölgyet. Gizi néni szívéhez talán mégis a he­lyi óvodások és iskolá­sok műsora állt a leg­közelebb. Kicsalva az örök pedagógusi lélek örömkönnyekkel is látható összes háláját, ami csak erősödött ak­kor, amikor az otthon vezetője, Labanczné Kevesen mondhatják el ma­gukról, hogy végigélték a hu­szadik századot. Schiller Gizi néni közéjük tartozik. Századik születésnapján le­vélben köszöntötte őt Göncz Árpád köztársasági elnök is. Az ünnepelt 1900. január 3-án látta meg a napvilágot Hódme­zővásárhelyen. Német szárma­zású édesapja és magyar édes­anyja akkoriban e dél-alföldi vá­rosban nyitott vendéglőt. Ám a család hamarosan visszaköltö­zött Aradra, ahol Gizi néni pe­dagógusnak tanult. Azért, hogy nevelhesse az általa nagyon szeretett gyerekeket. Sajátját nem nevelhette soha. Felvidéki vőlegényét eltemette az első vi­lágégés. Annyira szerette őt, hogy soha többé nem engedte beköttetni a fejét. Trianon aztán szétszórta a családot. Gizi néni előbb Békéscsabán, majd Szol­nokon tanított. Dolgozott egé­szen 76 éves koráig. Fizetését zongora- és németleckékkel egészítette ki. 1996-ig tudott magáról gondoskodni. Ám ek­kor bűnözők bántalmazták, s kórházba került. Ekkorra már két lány- és két fiútestvére is meghalt, csak Ausztráliában éltek közeli ro­konai. A kórház megkeresése után fogadta be Gizi nénit mos­tani nagy családja, a nagyiváni Szent József-otthon. Itt a nagy nap délelőttjén ünnepi isten- tisztelet, majd délután meg­ható házi „szülinap” köszön­tötte őt. Az otthon fenntartói nevében Komlósi Jolán aranykeretes medált adott át neki. Amikor a hosszú élet titkáról kérdeztük, az ünnepelt azt felel­te: az egészségén túl e száz esz­tendőhöz az apai-anyai örökség, a nyugodt, békés jellem, a tisz­tességes munka, a makulátlan lelkiismeret és erkölcs, valamint a hit segítette hozzá. Isten aka­ratából megengedve azt, hogy ma is naponta meglátogassa a könyvárt és a templomot. Gizi néni meghatódva mesélt édesanyjáról, akinek felmenői Rákóczi fejedelem szolgálatá­ban is dolgoztak. Őt úgy hívták: Igazfalvi Igaz Mária. Percze Miklós Az év arca Hatalmas sikert hozott az óesz­tendő utolsó néhány perce a ta­tabányai GerAtti Modellstúdió- nak. A Bonton magazin jóvoltá­ból Budapesten, az Operaház­ban rendezték meg szilveszter­kor Az év arca versenyt. A dön­tőbe hárman kerültek be a GerAttiból. A tatabányai Füredi Katalin (14) első, a szintén ta­tabányai Tóth Eszter (15) a má­sodik lett. Rózsás Anett (16) ugyan nem került fel a dobogó­•a, ám nagyon sok ajánlatot ka- aott több országos hírű divat­szakembertől. Az év arca a mezőny egyik egfiatalabb tagja, Füredi Katá­in lett. A 14 éves lány a tatabá­nyai Herman Ottó általános is­kola tanulója. A versenyen 16 szépség közül ő kapta a lég­ibb szavazatot. A zsűri elnöke Ékes János, a Bonton maga­zin tulajdonosa, főszerkesztő­ié volt. - súg -

Next

/
Thumbnails
Contents