Somogyi Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

Ali legnagyobb meccse 2000. január 2. ★ VILLANÓFÉNY ★ Az emberiség első lépése a Holdon A második világháború kö­zepén a Beli telefonlabora­tóriumokban elkezdődött egy kísérlet, ami 1947 de­cemberében az évszázad legfontosabb találmá-yá hoz vezetett: a első tranzisztor­hoz. John Bardeen, William Shockley és Walter Brattain ezáltal megterem­tette az elektroni­kus technológiai forradalom alap­jait, ami a tran­zisztoros rádióval kezdő­dött, és a világot behálózó internethez vezetett. Kezdettől fogva azon dol­goznak a tudósok, hogy egy­re kisebb tranzisztort szer­kesszenek. Jack Kilby kutatónak már 1958-ban sike­rült több elektro­mosan összekap­csolt tranzisztort szilíciumlemezen előállítani. Az in­tegrált áramkör - rövidítve IC (inte­grated circuit) ­hosszú évekig a modern technika foglalata volt. Ezeket a találmányokat a kilencvenes években a mikrochipek követték. A chipek egyre kisebbek, egyre nagyobb a teljesít­ményük és egyre olcsób­bak. A társadalom minden területét meghódítják. A tranzisztorok ma minden­hol jelen vannak: autók- Az ember ban, chipkártyákban, mo- formájú biltelefonokban, zenélő robotokat születésnapi üdvözlőkár- chipek tyákban, mosógépekben százai vagy karórában. mozgatják A Nagasakira ledobott atombomba felhője A felszabadított atomenergia Évszázadokon keresztül úgy hitték, hogy az atomot nem lehet kisebb részekre bon­tani. 1938-ban Otto Hahn volt az első, al^, maghasadást idézett elő uránatom segítse-* gével. A felfedezés filozófiai dimenzióinál sokkal fontosabb volt, hogy maghasadás­kor rengeteg erőszakos energia szabadult fel. Amerikában, Los Alamosban a szigo­rúan titkos Manhattan-projekt néven kifej­lesztették az első atombombát. A Hirosi­mára és Nagasakira ledobott atombombá­val fejeződött be a második világháború. Megkezdődött az atomkorszak. A magha­sadás elvén alapuló egyre újabb és újabb nukleáris fegyverek kifejlesztése mellett az atomhasadást az ötvenes évek óta áram előállítására is használják. A magenergia használatakor újabb és újabb szerencsét­lenségek történtek háborúk kitörése nél­kül. A csernobili katasztrófa egyértelmű fi­gyelmeztetése: óvatosabban bánjunk az atom erőszakos erejével. A ’80-as évek elején egy addig ismeretlen kór, a HIV-vírus által okozott AIDS világszerte nyo­masztó egészségügyi problémát jelentett és jelent mind a mai napig. Korunk legfélelmete­sebb betegségét 1981. június 5-én diagnoszti­zálták az Egyesült Álla­mokban. Mivel a leg­több beteg homoszexu­ális volt, így az addig ismeretlen kór elnevezését is hozzájuk kötötték: beszéltek homoszexuálisok rák­járól, tüdőgyulladásáról vagy pestiséről, sőt az első szakcikkek is a homoszexualitással összefüggő im­munhiányos betegségként említik. Csak 1982 őszén nyert elfogadást semleges elnevezése, a szerzett im­munhiányos betegség, azaz: AIDS. A fertőzött sze­mély a vírusokat testnedvvel (vér, sperma, nyál, könny), illetve közvetlen kontaktus útján (nemi érintkezés, fertőzött konzerv vér, bőr- vagy nyálkahártya-sérüléseken keresztül) terjeszti. Az orvostársadalom megfeszített küzdelmet folytat az AIDS gyógyítása érdekében, de a bíztató kísérletek ellenére eddig még egyetlen-gyógyszer sem tudta legyőzni a halálos betegséget, amely nem válogat áldozatokban: lehet az híresség vagy ismeretlen hajléktalan. Az 1983-ban felfedezett, AIDS-et okozó HIV-vírus modellje A híres NBA-kosaras, Magic Johnson is a halálos vírus hordozója Gorbacsowal végződött A bolsevik felkelők Péter- váron, £>z orosz fővárosban, 1917. ofctóber 25-én meg­döntötték Kerenszkij mi­niszterelnök hatalmát és az Auróra cirkáló vaklövése után elfoglalták a régi rend­szer jelképét, a Téli Palotát. Ezzel egy időben ülése­zett a Szniolnijban, egy el­hagyott cári leánynevelő in­tézetben az orosz tanácsok kongresszusa. A demokra­tikus szocialisták tüntetőén kivonultak a teremből. Ez­után felolvasták Lenin ki­áltványát, amely bejelenti a „szovjetek hatalmát”, ke­nyeret és békét ígér. 1918 júliusában kivégzik II. Mik­lós orosz cárt és családját. Lenin diktatúrát vezet be, amit Sztálin terrorja re­zsimmé épít ki. Szovjet pol­gárok milliói haltak éhen, ölték meg őket, vagy le­gyengülve pusztultak el a Gulágon. Sztálin és követői a mezőgazdasági országot nehézipari kombináttá ala­kították át, az USA-val foly­tatott versenyben azonban alulmaradtak. 1991 végén Gorbacsov szovjet elnök­ként lemondott, és a Szov­jetunió szétesett. Lenin a bolsevikok hatalomra jutásával kenyeret és békét ígért a nyomorgó orosz népnek Az idő kereke nem állt meg, így két napja magunk mögött tudhatjuk az 1900-as éveket. Ugyanúgy, mint a többi, ez a pár évtized is hagyott maradan­dót az emberiség számára: rosszat és jót egyaránt. Kétségtelen, hogy amint múlnak az órák, napok, évek, megszépül és történelemmé válik minden. Okulni a múltból azonban mindenki számára hasz­nos lehet. Lapunk mostani számában a világ 1900- as éveinek újdonságaiból nyújtunk át egy csokor­ra valót olvasóinknak. A Hold az amerikaiaké Amerika sokkot kapott: 1962. április 12-én Jurij Gagarin szov­jet űrhajós az első ember a vi­lágűrben! Megkezdődött a ver­senyfutás: ki fog először a Hol­don landolni? 1969. július 20-án Neil Armstrong kiszállt a Sas nevet viselő űrhajóból, és kilé­pett a Föld egyik bolygójára. A Szovjetunió felbomlása után földön kívüli csapatmunka jött létre. Amerikaiak, európai­ak és oroszok közösen építettek űrállomást. Űrszondákat küld­tek a Marsra és még távolabbi bolygókra. Az 57 éves Muhammad Ali Cassius Claykéní lett olimpiai bajnok, majd a profik között is maradandót tudott alkotni: há­romszor vívta ki a nehézsúlyú világbajnok címet. Legendássá tette őt az is, hogy megtagadta az amerikai hadseregbe történő bevonulást, így tiltakozott a vietnami háború ellen. Nevét még a hetvenes évek elején vál­toztatta Muhammad Alira, ami­kor áttért a muzulmán hitre. Ma sokkal keményebb harcot foly­A tranzisztoroktól a mikrochipig Az 57 éves Ali tat, mint egykor a másik boksz­legendával, Joe Fraizerrel, vagy 1974-ben Foreman elleni világ- bajnoki döntője alkalmával, hi­szen gyógyíthatatlan betegsége, a Parkinson-kór ellen küzd. Ali egyik emlékezetes mérkőzésén a nyolcadik menetben kiütötte a máig aktív George Foremant Pincus pirulája Egy kicsi fehér piru­la megváltoztatta az egész világot. A bostoni Gregory Pincus fiziológia­professzor olyan gyógyszert fejlesz­tett ki, ami megaka­dályozza, hogy a nők teherbe esse­nek. Az antibébi- tabletta azóta nagy Ma már többféle tabletta közül karriert futott be. választhatunk Pincus egy teljesen egyszerű jelenséget vett alapul: a terhes nő szervezete kilöki a progeszteron nevű hor­mont, ami megakadályozza, hogy ismét meg­termékenyüljön. A tabletta terhességet szimulál, és le­hetővé teszi, hogy a nők következmények nélkül élvezhessék a szexet.-A UI A IDS. a vüáamóretn veszély Óh, azok az ä®®@=s|_evekj|

Next

/
Thumbnails
Contents