Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-09 / 287. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. december 9., csütörtök Új villámhárító Elvégeztette az önkormányzat a kutasi óvodában az érintésvédelmi vizsgálatot; ez a munka száz­ezer forintba került. A vezeték javításával és a hiányok pótlá­sával együtt az épületre új vil­lámhárítót is szereltek s elvé­gezték a földelését is. (bm) Nem ad kenyeret a föld Négyen a kutasi gazdák közül, balról jobbra: Kovács Imre, Horváth Ferenc, Horváth Imre és Tamás László fotó: bíró Mária Védik az utcaképet Helyi védelem alá helyezi az önkor­mányzat Kisbajomban a Pető­fi utcát, hogy megőrizzék a népi építészet értékeit. Ezek közt egy talpas ház is van. Az utca tizenkét háza közül hat­nak már nem falubeli a gazdá­ja, de magyarok vásárolták meg a régi épületeket, (bm) Elkészült az alapozás Új járdát készíttet a belegi ön- kormányzat a Széchenyi ut­cában. Eddig csak a felét si­került szilárd burkolattal el­látni a 625 méteres járdasza­kasznak, mert a téli hideg miatt nem tudják folytatni a munkát, (bm) Videóklub a pincében Sze­retné átalakíttatni a somogy- szobi általános iskola vezető­sége az épület pinceterét, hogy ott videóklubot létesít­sen. Csaknem ötvenen fér­nek be ebbe a helyiségbe, s így nemcsak pótolhatnák a faluban régóta hiányzó mo­zit, hanem a számítógépes rendszerre kapcsolódva mul­timédiás tanórákat is tarthat­nának itt a diákoknak. Egyút­tal ide telepíthetnék át az if­júsági klubot is. Az átalakí­tásról szakértő vizsgálat után dönt az önkormányzat, (bm) Tíz éve még egy gazda sem volt Kutason, aki megélt vol­na a földből. Azóta négy csa­lád rendezkedett be állattar­tásra és 50 hektárnál több földet művel. De ez a birtok még a legjobb gazdáknak sem ad biztos megélhetést. Jövedelmüket kiegészíti a szarvasmarha-tartás; pár éve 19 gazdának csak 60 te­hene volt; ma huszonnégyen tartanak 110 fejős tehenet Kutas Viszonylagos biztonságot ad, hogy a Drávatej begyűjti a tejet. A gazdálkodás jellege azonban nem nagyon változott: többnyi­re ma is jövedelem-kiegé­szítésre termel az a 15 család, amelynek 20 hektárnál kisebb a birtoka. Csak négy termelőnek vannak meg a szükséges gépei.- Szabadföldi paradicsomot is termesztettem tíz éve, akkor sikerült venni egy használt MTZ-traktort - mondta Kovács Imre. - A másikat tavaly vásá­roltam, mikor nyugdíjba men­tem. Mintegy 30 hektárt műve­lek, és nyolc tehenem van, de még három-négy éve is jobban ment a mostaninál. Tizenkét hektáron termett kukoricám, s csak 300 mázsát tudtam eladni; a szárítási költsége elvitte a ter­més negyedét. A tehenekre, földre, a belvízkárokra kapott állami támogatásokkal együtt is alig tudom fedezni a termesz­tés költségeit. Horváth Ferenc tíz éve kezd­te egy kiselejtezett traktorral és két tehénnel; mára mintegy 40 hektárra bővítette gazdaságát. - Öt éve még volt lehetőség a fej­lesztésre, akkor vettem egy Mtz-t. Azóta sem sikerült előbbre lépni - mondta. - A csa­ládi birtoknak négy embert kel­lene eltartania, de jó, ha ennyi­ből ki tudjuk termelni egy em­ber fizetését. Negyven hektár földet művel és öt hízómarhát tart Horváth Im­re. Testvérével és apjával közö­sen száz hektárnyi területet mű­vel; a munkákhoz szinte minden gép rendelkezésükre áll.- Használtan, nagyon rossz állapotban és viszonylag olcsón sikerült beszerezni a gépeket. A legnagyobb beruházásunk egy tavaly vásárolt kombinátor volt: 370 ezer forintba került - mond­ta. - Ennél többet még sosem sikerült fejlesztésre költeni, pe­dig a növénytermesztés a fő te­vékenységünk, s öt év alatt dup­lájára növeltük a földterületet. Az állattartás még ennél is bi­zonytalanabb. Ez az év veszte­séges, de nagy nyereségünk ed­dig még egyszer sem volt. Tamás László is önállóan gaz­dálkodik: 70 hektár, saját és 40 hektárnyi bérelt földön. Ekkora birtok megműveléséhez meg­vannak a szükséges gépei is.- Hatan élünk a gazdaságból; másból nincs jövedelmünk. Hat éve még kedvezményes hi­tellel, félmillió forint támoga­tással sikerült új traktort és ve­tőgépet is venni; ma az összes támogatással sem tudnám meg­tenni. Igen megugrottak a ter­melés költségei; a műtrágyára, növényvédő szerre, termelte­tésre fölvett hiteleket görgetjük magunk előtt — magyarázta Tamás László a bizonytalansá­got. - Nagy a veszteségünk: a 10 hektár búzából alig 270 ezer forint a bruttó bevételem, pedig csak a fémzárolt vetőmag 160 ezer forintba került. Hiába ígérgetik a kisgazda­ságok támogatását, évről évre rosszabb a helyzet - állítják a gazdák egybehangzóan. Pedig a tisztes megélhetés reményé­ben igyekeztek megszilárdítani gazdaságukat. Segítséget azon­ban, úgy látják, hogy egyre ke­vesebbet kapnak. Bíró Mária Kikérik a véleményt A ter­vezett beruházásokról kéri a lakosság véleményét a görge- tegi önkormányzat. A kérdő­íveket már kiküldték; egy családnak a gáz bekötése 80- 100 ezer forintba kerülne két év múlva, a szennyvízveze­tékre mintegy 80 ezer, a ká­beltévé-hálózatra pedig 25 ezer forintot kellene befizet­ni. Ezekhez azonban külön­böző fizetési könnyítések is társulnak. A beruházásokhoz a lakosság több mint felének a hozzájárulása kell. (bm) Hatvan jegy álomvonatra Nemcsak a Mikulás járt a faluban, hanem a gyerekek is meglátogathatják. A leg­jobb görgetegi és rinya- szentkirályi diákok jutalma lesz ez a budapesti út. Görgeteg-Szentkirály Minden gyerekhez bekopog e két községben - már évek óta - a falu Mikulása, s átadja ne­kik az önkormányzat ajándé­kát. Ezúttal a nebulókat kü­lön is jutalmazzák: a megyei önkormányzat segítségével a Pólus Center műsorára utaz­nak „álomvonaton”. Rinya- szentkirályról 20, Görgetegről 40 gyerek megy Budapestre. — Ötvenezer forintot köl­töttünk ajándékra; tízezer fo­rinttal hozzájárult a kisebbsé­gi önkormányzat is — mondta Horváth József rinyaszentki- rályi polgármester. — Minden gyermek kapott, a legjobbak jutalma pedig ez a pesti út. Görgetegen a lakosság is segített; nyolc önkormányzati képviselő adott 40 ezer forin­tot, s így százezer forintért vettek ajándékot. A pesti ün­nepségre a tanulásban, kö­zösségi munkában kiemelke­dő kicsiket viszik. B. M. Próbaüzem négy nap óta, régi helyett újabb gond Vizsgán a víztisztító Megkezdték az iharos- berényi víztisztító próba­üzemét; mostantól egész­séges ivóvizet fogyaszta­nak Iharos és Berény la­kosai. Ezzel megoldódott az egyik súlyos gond, de közben másik keletkezett. Iharosberény Vasból a megengedettnek mintegy a négyszerese van az iharosberényi ivóvízben, a mangánnak pedig az ötszörö­se. így a most készült víztisz­tító az egészséges ivóvíznél is jóval többet ad a kétezer la­kosnak. Az Öko-Trade Kft ki­vitelezésében elkészült s 17 millió 125 ezer forintba került ez a berendezés, amely a ter­vezett villamos erőmű külön­leges tisztaságú és a két falu vízfogyasztásánál háromszor­ta nagyobb vízigényét is ki­elégítheti. — Tiszta vizünk már van, az erőmű azonban még nem készült el, pedig a községben­jó ideje már csak erre várunk — mondta Blatt Antal iharos­berényi polgármester. — Meg­állapodásunk szerint az erő­mű vállalta a víztisztító-beru­házás költségeit, s ez éppen 5,2 millió forint. Ez a tetemes összeg azonban most az ön- kormányzatot terheli. Az erőmű építését augusz­tusban kellett volna elkezde­ni. Ehhez szükség volt megfe­lelő vízre is. Az építést azon­ban halasztották, a víztisztító költségeit azonban addig is ki kell fizetnie az önkormány­zatnak.- Kénytelenek voltunk bankhitelt fölvenni, s emiatt nagy hiánnyal zárjuk az évet. Jövőre pedig újabb megszorí­tásokkal is számolunk — tette hozzá Blatt Antal. — A re­ményt azonban nem adtuk föl; várjuk az építkezés meg­kezdését. Reméljük, sokat se­gít majd a községen a közüze­mi hozzájárulásokkal és munkahelyek teremtésével is. B. M. Szőnyegek karácsonyra Húszán tanulják a sző­nyegszövést a szabási re­habilitációs intézetben, ahol új munkahelyeket alakítottak ki a szenve­délybetegeknek. Szabás Jó munkakörülményeket te­remtettek egy volt szolgálati lakás átalakításával. Ebben a műhelyben nemcsak a gyó­gyulást segítő rehabilitációs tevékenységet végezhetik, hanem a Luxin Kft által szer­vezett munkában kere­setkiegészítésre is lehetősé­gük lesz. Ehhez már csak a szakhatósági engedély hiány­zik, de az otthonban már el­kezdték a felkészítő munkát. Húszán tanulják most a rongyszőnyegkészítés forté­lyait. A kereskedelembe egy­előre nem kerülő mintadarab­okkal az intézet lakószobáit díszítik fel karácsonyra. B. M. Negyven nyertes Krumpliültetési és öltöz­ködési versenyben is meg­mérkőztek, együtt a szobi szülők meg a gyerekek. SOMOGYSZOB Hogy a pókjárás mennyire fá­rasztó meg a tornazsámolyok közötti akadályváltók, s a bukfencezés, azt nevetve szenvedte végig negyven lel­kes szülő és a gyerekek. Az iskola tornatermében vettek részt családi sportversenyen. — Különösen fontos az egészséges életmódra neve­lés; ehhez kapcsolódott ez a rendezvény is. Arra töreked­tünk, hogy együtt versengjen az egész család — mondta Újvári Tömör iskolaigazgató. A jó hangulatú versengésben erre nem is kellett senkit kü­lön biztatni, s volt miben elfá­radni a szülőknek meg a gye­rekeknek. Ezt azonban enyhí­Sok játékos feladat megoldásában versengtek a gyerekek FOTÓ: BÍRÓ MÁRIA tette a közös uzsonna és a ju­talom. Az már biztos, hogy ennek a megmérettetésnek negyven nyertese volt: min­denki nyert vele egy vidám napot. B. M. A falu élő lelkiismerete Ot évtizede lett a falu kocs- márosa, s tíz éve a választá­si bizottság elnöke. Henner István úgy ismeri a település lakóit, akár a tenyerét. Ha dönteni kell, véleményét ma is gyakran kikéri a nagy-kor- pádi képviselő-testület. Nagykorpád Amikor arról kellett határozni, ki legyen az első szabad vá­lasztásokat lebonyolító bizott­ság elnöke, egyöntetű volt a vélemény: Henner István. Az­óta mindegyik választás alkal­mával ő tölti be ezt a tisztet.- Jóleső érzés volt, hogy rám esett a választás. Talán annak köszönhetem, hogy mindenkit ismerek, s engem is ismernek. Mindig napra kész voltam a fa­lusiak gondjaiból. Nyugodtan mondhatom: régebben a kocs­mában döntöttek a legna­gyobb horderejű kérdésekről. Henner István szerint Nagy­korpád életében a hetvenes és nyolcvanas évek hozták a leg­több kedvező változást. Az inf­rastruktúra alapjait megterem­tették, az emberek tudtak a holnapra is gondolni.- Abban az időszakban ta­nácstagként jártam a körzete­met, rengeteg időt töltöttem el a nagykorpának otthonaiban. Sokan építkeztek, sok gyer­mek született, a falu lélekszá- ma elérte az 1400-at. Volt kö­zösségi élet, a kultúrában és a sportéletben is nagyon sokan tevékenykedtek. A falu kocsmárosa volt a fut­ballcsapat mindenese is. Aztán mire felépült az öltöző, a csa­pat megszűnt. A kilencvenes években már több italbolt is nyílt, de azokba egyre keve­sebben jártak megbeszélni ügyes-bajos dolgaikat.- Ma már nincs közösségi felelősségérzet a lakosokban. Mindenki megpróbál valahogy megélni, nincs idő arra, hogy összejárjanak. Az egykori ter­melőszövetkezet, és a szarvas­marhatelep leépülése után so­kan munka nélkül maradtak, a fiatalok meg városba költöz­tek. A falu mintegy 600 lakosá­nak a fele nyugdíjas. Nem volna a település élő lelkiismerete Henner István, ha beletörődne szülőfalujának mostoha sorsába. Noha bete­geskedik, most is segít a fiatal polgármesternek, aki gyakran kikéri a véleményét egy-egy fontos kérdésben. Tervezik egy nyugdíjasklub alakítását. Azzal talán sikerül példát mu­tatni a fiataloknak a közösségi élet összetartó erejéből. T. Z. Eldöntötte már mi legyen a karácsonyfa alatt? Mi ebben is segítünk! Sok értékes ajándékkosarat sorsolunk ki előfizetőink között. December 21-én a SOMOGYI HÍRLAP bő\ megtudja, hogy kik a nyerők. NE FELEDJE, csak az nyerhet, aki decemberre előfizeti a SOMOGYI HÍRot Hívjon bennünket: 82/423-213 i

Next

/
Thumbnails
Contents