Somogyi Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-09 / 287. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. december 9., csütörtök Belpolitika 7 Nincs megállapodás a minimálbérről Készületlen kormány Fejlődő hálózat Elkészült a tervezet tos jövő évi minimálbérről, az egyezségre nem kerülhetett pecsét. (A szakszervezetek a tárgyalásra 27 ezer, a munkál­tatók 24 500 forintról szóló ajánlattal érkeztek. Jelenleg 22 500 forint a minimálbér.) Az OMT ülésén a szakszerve­zetek alkotmánysértést emle­getve tiltakoztak a háromna­pos betegszabadság egyolda­lú megszüntetése ellen. Herczog László helyettes ál­lamtitkár véleménye szerint nem történt más, mint hogy a kormány előre kijátszva kár­tyáit, már az OMT ülése előtt közölte az általa elfogadható­nak tartott minimálbér mérté­két. A tárgyalásokra eddig nem volt jellemző, hogy a munkáltatói, és a szakszerve­zeti oldal már az első napon megegyezett volna - mondta a GM helyettes államtitkára. A kormányoldal képviselőjének azonban csupán a 25 ezer fo­rintos összeg elfogadására volt mandátuma. Az újonnan ki­alakult helyzetről mérlegelés után a kormány dönt. H. M. turizmus 10 százalékos visz- szaesése, a magyar nyelvű li- cence-kiadványok megjelené­se, illetve a belföldi kiadvány­ok színvonalának emelkedése. A Hungaropress ezért több oldalról is erősíteni kívánja po- zí-cióját. Ennek fontos eleme az ország több városában már működő Sajtópont Hálózat to­vábbfejlesztése. E boltokban a vevők előfizethetnek a forgal­mazott lapok mindegyikére és régebbi lapszámokat is meg­szereznek az érdeklődőknek. A cég által újonnan forgal­mazott lapok egyike az Erdély­ben október 30-a óta megjele­nő Krónika című magyar nyel­vű napilap,. Viták a koronáról A 2000. év a magyarok számára nem csupán az ezred­fordulót jelenti, hanem első királyunk megkoronázá­sának, ezzel államalapításunknak 1000. évfordulóját is. A millenniumi év nyitányaként a kormány törvény­ben szándékozik ünnepélyesen megemlékezni az ese­ményről és a Szent Korona jelentőségéről. Az Országgyűlésben Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, mint előterjesztő kiemelte, hogy az emléktörvény egy­ségbe kovácsolhatja a nem­zetet, lezárhatja a rendszer- változás tízéves folyamatát, és megbékélésre szólít az új évezred küszöbén. A szabaddemokrata és a szocialista képviselők elfo­gadhatatlannak tartják a szö­veget, és azzal vádolják a kor­mányt, hogy a saját ideológiá­ját erőlteti törvény formájá­ban az országra és a többi pártra, a nemzeti ereklyét po­litikai célokra kívánja felhasz­nálni. A szocialisták szerint a nemzeti ereklyéknek a múze­umban a helyük. A szabadde­mokraták még élesebben tilta­koztak. Szerintük a kormány a magyar korona közelébe akar férkőzni. Tudatosan szembeállítja a kereszténye­ket és a nem keresztényeket. Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja azt a szövegrészt, hogy „a Szent Korona ma is a ma­gyar állam egységét testesíti meg”, mert az alkotmány sze­rint a köztársasági elnök feje­zi ki a nemzet egységét. Az or­szág államformája köztársa­ság, ezért a királyi jelvények­nek nincs helyük az ország házában. Folytatták le a képviselők a gazdasági kamarákról szó­ló törvényjavaslat részletes vitáját, de a helyzet még mindig átláthatatlan. Nem kaptunk választ egy sor kér­désre. Lesz-e kötelező tag­ság vagy sem? Egyszer s mindenkorra széthullanak-e a kamarák vagy átmenetileg? A Gazdasági Minisztérium jelenlévő képviselője sem nyilatkozott arról, hogy a jö­vő héten esedékes szavazás­kor a kormány mely javasla­tokat fogja támogatni és me­lyeket nem. S. Á. A Fidesz meglepetései Ágh Attila Chikán Attila és Hámori József távozása után, kora nyáron a Fideszhez hű miniszterek egymás közti helycseréjére is sor kerülhet - vélekednek egyes po­litológusok. Mások szerint már csak a kisgazda kor- mánytagok megmérettetése okozhat némi politikai izgalmat, ha Torgyán József elfogadja a köztársasági elnöki jelölést. Ágh Attilát és Csizmadia Ervint a mi­nisztercserék okairól és lehetséges következménye­iről, valamint a miniszterelnöki és pártelnöki funkció esetleges szétválasztásáról kérdeztük. Csizmadia Ervin Egyelőre nem született megállapodás a szociális partnerek és a kormány kö­zött a jövő évi minimálbér összegéről. A munkáltatók és a szakszervezetek a kor mányoldalt hibáztatják az egyezség elmaradásáért. Hidegzuhanyként hatott a kormány felkészületlensége, amellyel megakadályozta, hogy egyezség szülessen a jö­vő évi minimálbér összegéről - nyilatkozta lapunknak Borsik László, a Mozdonyve­zetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke az Orszá­gos Munkaügyi Tanács (OMT) tegnapi ülése után. Mint mondta, a tárgyaláson részt vevő gazdasági minisz­tériumi helyettes államtitkár nem volt felkészülve az érde­mi vitára, de megfelelő man­dátummal sem rendelkezett a tárgyalás lezárásához. így hi­ába sikerült már az első tár­gyalási napon megállapodnia a munkáltatói és a munkavál­lalói oldalnak a 25 500 forin­A külföldi lapok magyaror­szági terjesztésében válto­zatlanul a Hungaropress a meghatározó: 75 százalékos piád részesedést mondhat­nak magukénak. Mint tájé­koztatójukon elhangzott, több területen újdonságok­kal készülnek a jövő évre. A külföldi lapok iránti igény hazánkban,nőtt az elmúlt években. Mint azt Ernőd Péter ügyvezető igazgató elmondta, ebben szerepet játszik az eset­leges EU-csatlakozásunk, az idegen nyelvek egyre jobb is­merete, valamint az új fo­gyasztói igények megjelenése. Ugyanakkor hátrányosan hat a A Honvédelmi Minisztérium elkészítette a katonai csapat- mozgásokról szóló alkotmány- módosítás szövegtervezetét, s ezt az ellenzéki pártokkal is egyeztetni kívánja - közölte Wachsler Tamás, a tárca köz- igazgatási ‘ államtitkára szer­dán. Az államtitkár egy hete tár­gyalt a szocialista párt honvé­delmi szakértőjével, s ekkor Ju­hász Ferenc és Wachsler Ta­más között elvi egyezség szüle-, tett. Eszerint a feladat határoz­ná majd meg, hogy melyik csa­patmozgás engedélyezése tar­tozna a kormány és melyik az Országgyűlés hatáskörébe. Wachsler Tamás megje­gyezte, a minisztérium azt sze­retné, ha a parlament 2000. március 12-én, Magyarország NATO-tagságának egyéves év­fordulóján fogadná el a csapat- mozgásokról szóló alkotmány- módosítást. Juhász Ferenc hozzátette: ugyan nem került be a szöveg- tervezetbe a szocialista párt azon elképzelése, miszerint szintén az Országgyűlés két­harmados hozzájárulására le­gyen szükség tömegpusztító fegyverek esetleges Magyaror­szágra telepítéséhez, mégis ja­vasolni fogja pártjának, hogy fogadják el a koncepciót.- Vajon milyen alapon döntött a kormányfő épp e két minisz­termenesztése mellett? Ágh Attila: - A tudományos és szakmai berkekben elismert két „öreg”, Chikán és Hámori bársonyszékhez juttatását a fideszesek többsége eleve fer­de szemmel nézte, a kormány­fő azonban a folyamatosság és a mértéktartás látszatát keltve ragaszkodott személyükhöz. A párton belüli ellentétek kiéle­ződése és a Fidesz népszerű­ségvesztése miatt azonban má­ra Orbánnak lépnie, úgymond újítania kellett. Mivel Torgyánnal nem rúghatja ösz- sze a port, a kisgazda miniszte­rek maradtak, a „pártidegen” kormánytagok mentek. Csizmadia Ervin: - A kultu­rális minisztériumban bekö­vetkezett kudarcsorozat és a gazdasági stratégia hiánya nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy épp e két tárca élére nevezzen ki új embereket Orbán Viktor. Azért az ősfideszes Rockenbauer és Matolcsy lett a nyerő, mert sze­mélyükön keresztül a minisz­terelnök megüzenheti a koalí­cióban egyébként nélkülözhe­tetlen kisgazdáknak: ki az úr a házban.- Jelenthetnek-e bármiféle stílusváltást, frissülést a kor­mány munkájában a személy- cserék? Á. A.: - Nem. Ahhoz a gyen­ge láncszemeken - például az Ifjúsági és Sportminisztérium vagy a Környezetvédelmi Mi­nisztérium vezetésén - kellett volna változtatni. Az utóbbi egyelőre azért lehetetlen, mert Torgyán a költségvetés meg­szavazásáért cserébe Pepó ma­radását kérte. Tartott ugyanis attól, hogy ha szakmai okok­ból mennie kell Pepónak, előbb-utóbb saját tárcája gyen­geségeire irányul a közvéle­mény figyelme. Cs. E.: - Mindenképpen. Matolcsy nagymértékben erő­sítheti Orbán tekintélyét, míg Rockenbauer méltó ellenfele lehet a töretlen népszerűség­nek örvendő, eddig kikezdhe­tetlen SZDSZ-es főpolgármes­ternek, Demszkynek. A volt kultuszminiszterrel ugyanis az volt a legfőbb baj, hogy nyög­venyelősen védte, ha egyálta­lán védte tárcája érdekeit.- Milyen viharokat gerjeszt­het a köztársaságielnök-jelölés? Á. A.: - Ha Torgyán elvállal­ja az államfőjelöltséget, a föld- művelési tárca élére eleve új ember kell. E változás nyomán sorra kerülhet a többi kisgazda miniszter megmérettetése is, netán egy, a mostaninál átfo­góbb kormányátalakítás. Cs. E.: - Orbán tisztában van azzal, hogy négy-öt mi­niszter egyidejű menesztése kormányválság-hangulatot sugallt volna, ezért csöpögtet- ve adagolja a nagy horderejű döntéseket. Tény: ez még nem a végleges csapat.- Önök szerint mi a háttere annak a Fidesz elnökségéből elindult „ötletnek”, miszerint más személynek kellene betöl­tenie a pártelnöki posztot, Or­bánnak épp elég a kormány­fői teendőkkel bajlódnia. Á. A.: - A Fidesz - ahogy ’98 előtt tette - most is időben hoz­zákezd a kampányhoz. Rájöt­tek, hogy a már eddig is fel­ajánlkozott szabadcsapatokat befogadva igazi nagy párttá válhatnának. Nagy az esélye, hogy építkezés közben megha­tározó politikusaikat egyik mi­niszteri székből a másikba ül­tetik majd, hogy a folyamatos frissülés látszatát, fenntartsák. Kérdés, hogy ha valóban Kövér László lenne a pártelnök, kit venne magához kormányába második embernek a minisz­terelnök. Alkalmas személy ugyanis nemigen van a láthatá­ron. Cs. E.: - Meglepő húzás ez a Fidesztől, de ügyes. Talán va­lóban úgy látják, hogy a rend­szerváltás után tíz évvel min­den téren lendületbe kell jön­niük, talán csak meg akarják mutatni: ami eddig még egyet­len kormánypártnak sem sike­rült, az nekik sikerülni fog. Hírek Tüntetést szerveznek De­monstrálni fognak december 15-én az energiaipari szak- szervezetek, miután ered­ménytelennek minősítették a kormány képviselőivel foly­tatott szerdai megbeszélésü­ket - jelentette be Schalk­hammer Antal, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének (BDSZ) elnöke a tárgyalást követően. Nyomozásmegtagadás Az ORFK Szervezett Bűnözés El­leni Igazgatósága még no­vember 22-én megtagadta a nyomozás teljesítését Pepó Pál környezetvédelmi mi­niszter ellen, ismeretlen tet­tesek által sikkasztás miatt tett feljelentés ügyében - kö­zölte az ORFK kommunikáci­ós igazgatósága szerdán. Töréspont A 2000. év a pe­dagógusok bérének felzár­kóztatásában nem fejlődési pont, hanem töréspont lesz - mondta szerdán Borbáth Gá­bor, a Pedagógusok Szak- szervezetének (PSZ) főtitká­ra. Rámutatott: a GDP felé­nek megfelelő reálkereset-nö­vekedéssel soha nem lehet a közoktatást felzárkóztatni. Országos gyűlés December 11-én szombaton tartja VIII. Országos Gyűlését a Magyar Igazság és Elet Pártja, ahol szavaznak a 14 tagú elnök­ség személyi összetételéről is - hangzott el a MIÉP szerdai sajtótájékoztatóján. Döntés helyben Az építé­szeti örökség helyi védelmé­ről szóló FVM-rendelet sze­rint az önkormányzatok sza­bályozzák, hogy mely épüle­tet, tájképet vagy növényze­tet minősítenek védettnek - hangzott el a témában szer­vezett konferencián szerdán, Budapesten. Feljelentés Molnár Róbert kisgazda országgyűlési kép­viselő megküldte Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek azokat a dokumentumokat, amelyek a Hit Gyülekezete feltételezett visszaéléseivel kapcsolatosak - jelentette be a képviselő megbízásából személyi titkára tegnap. Üzenet Erdélyből Ezzel a címmel jelent meg az a dísz­album, amelyben Kornis Pé­ter vezetésével 20 fotómű­vész örökítette meg az el­múlt 400 év művészeti-nép­művészeti hagyatékát, a ma­gyar, a román, a szász, a zsi­dó és az örmény kultúrák egybeolvadását a zivataros időkben. Az albumot Gubcsi Lajos szerkesztette. Bevezetik a robottechnikát a vírustesztelő laboratóriumokban Nem lesz vér hiány Hosszú évek óta az első olyan karácsonya lesz az or­szágnak, amikor nem kell tartani a gyógyításban vérhi­ánytól. A betegellátás zavartalanságát garantálja az Or­szágos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ) új disz-pécserköz- pontja is, amely Budapesten működik, de valamennyi ré­gióval közvetlen kapcsolatban áll. Dr. Mikola István, az ÓVSZ főigazgatója szerint felesle­gessé válik, hogy a betegek hozzátartozói a média segít­ségével véradókat toboroz­zanak. Az új diszpécserköz­pont éjjel-nappal hívható; 06-1-372-4132-es telefonszá­mát tárcsázva nemcsak az orvosok, hanem a betegek rokonai is segítséget kérhet­nek. A szükséges vért a leg­rövidebb időn belül eljuttat­ják abba a kórházba, ahol a rászoruló fekszik. A főigazgató elmondta: a betegellátás zavartalanságát egy hatékonyabban működő, technikailag jól felszerelt há­lózattal szeretnék garantálni. Hat regionális központot ala­kítanak ki: Győrött, Veszp­rémben, Pécsett, Budapesten, Szegeden és Debrecenben. Ezeken a helyeken a jövőben robottechnikával felszerelt ví­rustesztelő egységeket hoz­nak létre. A teljesen zárt labo­ratóriumok mindegyikében 3- 3 szakasszisztens végzi majd azt a munkát, amit jelenleg 15-15 dolgozó lát el. A techni­kai korszerűsítés révén keve­sebb, de jobban képzett mun­katársra lesz szükségük. Dr. Révész Bendegúz, az ÓVSZ nemrég kinevezett gaz­dasági főigazgatója bejelentet­te, hogy nemzetközi tendert írnak ki tíz vérgyűjtő kamion beszerzésére. Erre csaknem egymilliárd forintot költenek. A kamionok várhatóan a jövő év májusában jelennek meg a településeken. Ezekben szá­mítógépek és a legkorszerűbb orvosi felszerelés mellett ki­sebb étterem is lesz, hogy a véradókat vendégül láthas­sák. A gazdasági igazgató ki­látásba helyezte azt is, hogy a kórházak nehéz helyzetére te­kintettel most először, 2000. január 1-jétől nem emelik a vérkészítmények árát. N. Zs. Közigazgatási jövőkép Az Európai Unióba való belépésünk gazdasági és tár­sadalmi életünkben is sok változást hoz. Vajon mit tesz szükségessé közigazgatásunkban? Erre kerestük a választ, amikor Fürtch Pállal, a Belügyminisztérium főosztályvezetőjével beszélgettünk.- Az Unió miben látja a vál­toztatások szükségét?- Az igény abból a helyzet­ből fakad, hogy mindenki a saját nemzetének polgára ma­rad, ugyanakkor az Unió pol­gára is, ennek alapján szaba­don választhat bármelyik or­szágban lakhelyet vagy mun­kát. Ebből egyenesen követ­kezik, hogy az államigazga­tásban, a hatósági munkában, a helyi közügyek intézésében valamilyen hasonlóság szükséges az uniós tagország­ok között.- Magyarországon 222 vá­ros és 2912 kisebb település van, köztük száznál is több azoknak a száma, ahol még százan sem laknak. Hogyan lehet ezek közigazgatását a nagy településekkel rendelke­ző német vagy francia köz- igazgatáshoz hasonlóvá tenni?- Európa számos országá­ban nagyon kemény intézke­désekkel 5000 lélekszámú te­lepüléssé kapcsolták össze a kisebb településeket.- A mi helyzetünkben is feltételezhető, hogy az utób­bi megoldást kell választa­nunk?- 222 városunkban él a népesség 65 százaléka. Ma már minden településünk­től húsz kilométernyire ta­lálható egy város. Ezeknek területmenedzser szerepet kell betölteniük. A körze­tükbe tartozó települések hivatalos dolgait ott kell in­tézni.- Mi marad a helyi képvi­selő-testületek és a polgár- mesterek feladata?- Biztosítaniuk kell tele­pülésükön az életminősé­get. Egy kétszáz lakosú tele­pülésen is jó életkörülmé­nyeket kell biztosítani, de nem kell nyolcosztályos ál­talános iskolát fenntartani, ha az egyébként elérhető helyen és városi színvona­lon működik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents