Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-12 / 264. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. november 12., péntek Hírek Ausztriában is egyre több a vesztegetés, a korrupció és a hivatali helyzettel való viszsza- élés - jelentette ki Michael Sika. Az osztrák biztonsági igazgató nagy veszélyt lát abban, hogy a szervezett bűnözés, pontosabban annak maffiavezérei beszivárognak a gazdaságba. Az elkülönülés szimbóluma az az Ústí nad Labemben emelt betonfal, amely elválasztja egymástól a romákat és a cseheket - jelentette ki Günter Verheugen, az Európai Bizottság tagja Prágában. A falat a csehországi város vezetése építtette azzal a céllal, hogy elválassza egymástól a családi házak lakóit a szomszédos panelházaktól, amelyekben a lakbért nem fizető romák laknak. Lemondott az ENSZ emberi jogi bizottságának iraki külön- megbízottja, Max van der Stoel. A holland politikus lesújtó jelentést tett közzé a bagdadi rezsimről. Van der Stoel korábban azt kérte Bagdadtól, hogy a világszervezet emberjogi megfigyelőket küldhessen az országba, de az iraki vezetés ezt elutasította. Kedvezően nyilatkoznak német politikusok a Hamburg-Berlin között tervezett mágnesvasút pályájának Budapestig történő meghoszszabbí- tásáról. A tervet ellenző kisebbik koalíciós párt, a Zöldek nevében viszont Albert Schmidt leszögezte: az adófizetők pénzéből semmiképpen sem szabad hozzájárulni a Berlin-Budapest mágnesvasút építéséhez. Törökországban rendszeresen megsértik a sajtószabadságot és jelenleg mintegy száz újságírót tartanak fogva börtönökben, többségüket terroristacsoportokkal való együttműködés vádjával. Hétköznapi dolognak számít a kurdbarát újságírók önkényes letartóztatása, bántalmazása, kínzása. A svájci legfelsőbb bíróság jóváhagyta a vádakat az ellen az izraeli titkos ügynök ellen, aki tavaly Bem külvárosában részt vett egy kémakcióban. Öt embert rajtakaptak, amint megpróbáltak lehallgatókészülékeket telepíteni egy lakásba. Az egyik titkos ügynök bevallotta a nyomozás során, hogy a Moszad izraeli titkosszolgálat utasítására cselekedett. Elítélték Ausztriában azt a magyar férfit, aki a cinfalvai (Siegendorf) benzinkútnál ellopta az ügyfelek bankkártyáinak adatait, és egy magyar profi bandának adta azokat tovább. Kitűnőre vizsgáztunk lORD R08BRTS0N OF PORT ELLEN George Robertson segíteni fog a haderőreformban FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A koszovói konfliktus is megmutatta, hogy az európai NATO-országoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a szövetségen belül. Magyarország jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a NATO a kiszámíthatóság és a stabilitás szigetévé alakul - mondta csütörtökön Budapesten George Robertson, a NATO főtitkára. „Még nem döntött a kormány a boszniai békefenntartó misszióban vállalt magyar részvétel jövőjéről, de a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter szerint a műszaki alakulatoknak változatlan létszámmal és feltételek mellett Boszniában kellene maradniuk - közölte a NATO-főtitkárral folytatott tárgyalásai után Orbán Viktor. - A kormánynak részben a NATO- tagságból fakadó kötelessége, részben elengedhetetlen szüksége a haderőreform végrehajtása, az irányítás, a belső szerkezet átalakítása, valamint a pénzügyi háttér megteremtése” - tette hozzá. George Robertson örömét fejezte ki az eddigi magyar NATO-szereplés miatt. „Magyarország felnőtt a feladataihoz, mégpedig egy megpróbáltatásokkal övezett év során” - mondta a főtitkár. Reményei szerint a magyar haderőreform iránymutató lehet majd más országok számára is. Mivel Robertson brit védelmi miniszterként jelentős szerepet vállalt a brit hadsereg szerkezetének jelentős átalakításában, Orbán Viktor arra kérte a NATO-főtitkárt, hogy idejéhez mérten saját szakmai tanácsaival is segítse a magyar reformot. A NATO főtitkárát fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, és tanácskozott Szabó János honvédelmi miniszterrel. George Robertson - megragadva az alkalmat - közölte: tudatában van annak a problémának, amelyet a Duna jugoszláviai szakaszán található hídroncsok jelentenek, s tudja, hogy milyen károkat, kényelmetlenséget okoz az ügy. „Nem a NATO, hanem Jugoszlávia felelőssége a kialakult helyzet. A nemzetközi jog és a dunai konvenció értelmében Belgrád kötelessége a Duna megtisztítása” - hangsúlyozta. George Robertson az európai NATO-országok haderőreformjával kapcsolatban szólt a katonai vadászgépek problémájáról is. Mint mondta, az európai NATO-országok tulajdonában 6000 repülőgép van, ám csak rendkívül kis részük képes minden időjárási körülmények között precíziós bombázásra. Összedőlt egy lakóház Foggiában Több holttestet és kevés túlélőt emeltek ki a mentőalakulatok a romok alól az olasz városban. A huszonöt évvel ezelőtt épült, hatemeletes, 26 lakásos ház valószínűleg szerkezeti okok miatt omlott le csütörtök hajnalban. fotó: feb/reuters A békéről Rámalláhban Az izraeliek és a palesztinok csütörtökön elkezdték a megszállt területek végső státusáról és az ehhez kapcsolódó más kérdésekről szóló tárgyalásaik második ülésnapját. Az izraeli küldöttséget Oded Eran diplomata, a palesztint Jasszer Abed Rabbo kulturális és tájékoztatásügyi miniszter vezeti. A találkozóra Rámalláh város Best Eastem nevű szállodájában került sor. A második ülésnapon még mindig a napirend kijelöléséről volt szó. Az első ülés hétfőn, egy másik rámalláhi szállóban, a Grand Parkban volt. Ide várják az amerikai elnök feleségét, Hillary Rodham Clintont is. Az izraeli hadsereg időközben befejezte az egyik engedély nélkül épült és felszámolásra ítélt, lakatlan észak-ciszjordáni- ai zsidó település lebontását - jelentette be a hadsereg szóvivője. A megszűnt település neve Kirbet-a-Suna. Ehud Barak izraeli kormányfő úgy állapodott meg a zsidó telepestanáccsal, hogy az illegálisan felépített 42 település közül 12-t fel kell számolni. Ezek többsége - hasonlóan Kirbet-a-Sunához - lakatlan. A Pentagon arra intette Izraelt, hogy fogja vissza kínai fegyvereladásait. Az amerikai védelmi minisztérium aggodalmát az váltotta ki, hogy Izrael fejlett radarrendszert adott el az ázsiai hatalomnak. Izrael a repülőgépre telepíthető legmodernebb radarrendszerek egyikét, a mintegy 250 millió dolláros Phalcont adta el Kínának. Folyamatos az ostrom A szövetségi erők súlyos harcokat vívnak Bamutban, Guderm észnél pedig megakadályozták a csecsen fegyveres osztagok kitörését a gyűrűből. Az összetűzéseknél az orosz légierőt is bevetették, amely az elmúlt 24 órában tovább támadta Groznij, Szamaski, Sáli, Urusz- Martan és egy sor más település körzetét is. A gyűrűbe zárt második legnagyobb csecsen város, Gudermesz körzetében a szövetségi csapatok félszáz sza- kadár fegyverest öltek meg, amikor kisebb csoportok megpróbáltak kitömi a gyűrűből délnyugati irányban. E kudarc után a muzulmán fegyveresek tárgyalásokat kezdeményeztek a szövetségi erőkkel, amelyek egyébként csütörtökön már meg akarják kezdeni a város átfésülését. A nyugati fronton, az ingus határ közelében fekvő Bamut a korábbi moszkvai állításokkal ellentétben még mindig nincs a szövetségi erők ellenőrzése alatt. Bamutot csak félkörben, északi és nyugati irányból tudták megközelíteni az orosz egységek. A szövetségi erők az új évre már befejezhetnék csecsenföl- di hadműveleteiket - vélekedett Igor Szergejev orosz védelmi miniszter. Az orosz marsall csütörtöki nyilatkozatában először szabott határidőt a csecsenföldi hadműveletek várható befejezésére. Mindeddig az orosz vezetés képviselői óvakodtak attól, hogy megjósolják a csecsenföldi „antiter- rorista akció” befejezésének időpontját. Éleződő rakétaháború Folyik a verseny: melyik ország rakétája az erősebb, az olcsóbb. A vetélkedés nem katonai jellegű, az üzletért folyik a harc, s a tét: ki kapja meg a megrendeléseket a hírközlési, kutatási műholdak felbocsátására. Az európai együttműködéssel készülő Ariane-rakéta új típusát december elején próbálják ki. A 11 méter hosszú rakétának az ESA, az európai űrkutatási szervezet XMM jelzésű műholdját kell Föld körüli pályára juttatnia. A műhold az űr röntgensugárzását méri majd. Az új Ariane 2000-ben még hatszor indul az űrbe, de közben a konkurencia sem alszik. A napokban próbálták ki az amerikai Boeing-cég által vezetett nemzetközi konzorcium tengeri rakétaindító állomását. A Csendes-óceánon, egy átépített egykori norvég olajfúró toronyról juttattak egy orosz-ukrán gyártmányú rakétát az űrbe. Miközben az amerikaiak sorra fejlesztik tovább Delta-típusú rakétáikat, az oroszok sem akarnak kimaradni a további nagy üzletekből: ők Proton-rakétáik új, a korábbiaknál is nagyobb tolóerejű változatait ajánlják a megrendelőknek. Nem pihennek ezalatt az európaiak sem. Az Ariane egy most készülő változata 9 tonnát tud majd felvinni a jelenlegi 6,5 tonnával szemben, azaz egyszerre két, egyenként 4 tonnás távközlési műholdat képes pályára állítani. Otthoni bűnhődés Németországban egyre több igazságügyi szakértő pártolja Hessen tartomány kezdeményezését, azt tudniillik, hogy a Németországban elítélt külföldiek ezentúl otthon töltsék le büntetésüket. Túl sok a külföldi rab a német büntetés-végrehajtási intézetekben. Ami rengeteg pénzbe kerül, s a számla végül is az adófizetőket terheli. A büntetés letöltése után következik a kiutasítás. Olcsóbb lenne, ha - a börtönök zsúfoltságát csökkéntendő - a jogerős bírósági ítélet után hazatoloncolnák a nem német állampolgárságú bűnözőket. A wiesbadeni igazságügyi minisztérium szóvivője elmondta: csupán Hessen tartományban évente 150 külföldi mögött csukódik be a rácsos ajtó. Ám például egy kolumbiai kábítószer-kereskedő visszailleszkedése a társadalomba sokkal nagyobb sikerrel járhat saját hazájában, mint attól sok ezer kilométerre. Németország azonban nem akarja teljesen magukra hagyni az elítélt állampolgárai révén érintett országokat. Feltett szándéka, hogy anyagilag érdekeltté teszi őket a bűnösök visszafogadásában. A bonni kormány éppen két évvel ezelőtt írta alá azt a nemzetközi megállapodást, amely szerint a foglyokat akaratuk ellenére is át lehet adni az állampolgárságuk szerinti országnak. Az egyezményt viszont azóta sem iktatta törvénybe az időközben Berlinbe költözött parlament. A berlini igazságügyi minisztérium azzal védekezik, hogy egyáltalán nem ritka, ha a ratifikációs eljárás hónapokba telik. Eközben hamburgi képviselők azt javasolták, hogy a jövőben német elítéltek - ha ők is beleegyeznek - külföldi büntetés-végrehajtási intézetben töltsék le a kiszabott penzumot. Viviane Spethmann, a hamburgi városi parlament keresztény- demokrata képviselője szerint „a lengyelországi börtönökben dolgozó szakemberek példás szocializációs tevékenységet folytatnak”. Ráadásul az ottani börtönök nem olyan zsúfoltak, mint a németországiak. Az sem elhanyagolható tény, hogy Németországban egyetlen fogdahely létesítése 300 ezer márkába (mintegy 39 millió forintba) kerül. Kulcsár László t
