Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

1999. szeptember 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP Belpolitika Felvételi káosz 140 ezer jelentkező közül 87 ezer hallgató kezdhet­te meg tanulmányait az egyetemeken és a főisko­lákon - derül ki az Orszá­gos Felsőoktatási Felvéte­li Iroda összesítéséből. A szegedi egyetemen ta­pasztalt felvételi káosz­hoz hasonlót máshonnan nem jeleztek. Átlagosan minden második felvételiző járt sikerrel az idén |- tudtuk meg Szövényi Zsolt­itól, az Oktatási Minisztérium !-főosztályvezető-helyettesétől. Az államilag finanszírozott nappali alapképzésre jelentke­ző 80 ezer fiatal közül a csak a pótfelvételin eredményes diá­kokkal együtt 42 ezren mond­hatják szerencsésnek magu­nkat. Az úgynevezett költségté- i rítéses helyekre négyezer hall- ; gatót vettek fel. Tandíjmentes, valamint költségtérítéses esti és levelező képzésen egyfor­mán 9-9 ezer diák vehet részt, a távoktatás „kényelmét” pe­dig 11 ezren élvezhetik. A má­sodik vagy sokadik diplomára pályázók közül ezekben a na­pokban 12 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat. A számok tanúsága szerint még mindig a művészeti egye­temek a legnépszerűbbek: a színművészetire vagy az ipar­művészetire például tíz-húsz­szoros volt a túljelentkezés, de a jogi karokat is ötször-nyolc- szor többen ostromolták, mint ahány férőhely rendelkezésre áll. Á gazdasági felsőoktatás­ban három-ötszörös túljelent­kezést regisztráltak. Annak ellenére, hogy akár tíz helyre is jelentkezhetett bárki, a számítógépes kontroll miatt nem fordulhatott elő, hogy valakit több intézmény­ben is felvett hallgatóként tar­tottak nyilván, kizárva mások bejutását. Szövényi Zsolt egy­előre nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi okoz­hatta a József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészkarán előfordult malőrt. Mint isme­retes, az intézmény dékánja úgy nyilatkozott, hogy a szá­mítógépes rendszer hibája mi­att olyan jelentkezőket is fel­vettek, akik nem érték el az al­só ponthatárt, míg másokat el­utasítottak. így összességében körülbelül száz fővel túllépték a felvételi keretszámot. A tárca bekérette az érintet­tek adatait, de az első értéke­lések szerint kicsi a program­hiba valószínűsége, mert ha a többi 140 karon jól működött a rendszer, akkor Szegeden is rendben kellett lennie, felté­ve, hogy helyes adatokat vit­tek be a gépbe. (Takács) Képviselők bíróság előtt A honatyákat védi ugyan a mentelmi jog, ám ők sem mindig mentesülnek a bün­tető eljárás kellemetlensé­gei alól. Harrach Péter, Atyánszky György és Szabó Attila neve az utóbbi hetek­ben többször szerepelt az újságok hasábjain. A szoci­ális és családügyi miniszter közlekedési balesetet oko­zott, a kisgazda Atyánszkyt csődbűntettel gyanúsítják, a fideszes Szabót pedig ga­rázdasággal. rs • Sokszor vádolják a parlamen­ti képviselőket azzal, hogy mentelmi joguk mögé bújva szabadon követhetnek el olyan cselekményeket, ame­lyekért egy átlagpolgárt bíró­ság elé citálnak és keményen megbüntetnek. Tény, hogy a mentelmi jog védi a honatyá­kat, de nem minden esetben, és nem mindenáron. Jelenleg az Országgyűlés hozzájárulá­sával két fideszes képviselő ellen folyik büntető eljárás. Várhegyi Attila egyszerre két ügyben is - hűtlen kezelés és vesztegetés, valamint közúti baleset okozása miatt - kény­telen bíróságra járni. Szinyei András mentelmi jogának fel­függesztését pedig törzstőke csorbításának alapos gyanúja tette indokolttá. A parlament mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsá­gának jövő heti ülésén csupán Szabó Attila fideszes politikus esetét tárgyalhatják, miután eddig csak vele szemben érke­zett az Országgyűlés elnöké­hez mentelmi jogot felfüg­gesztő megkeresés - tájékoz­tatta lapunkat Isépy Tamás bi­zottsági elnök. Mint ismeretes, Szabó még a nyáron egy cso­paki közértben randalírozott. Vele szemben garázdaság mi­att indulhat büntető eljárás ak­kor, ha a képviselők kéthar­mada ehhez hozzájárul. Isépy nem hagyott kétséget afelől, hogy a bizottság - mint min­den közvádas esetben - java­solja majd az Országgyűlés­nek, járuljon hozzá a mentel­mi jog felfüggesztéséhez. Amennyiben a kisgazda Atyánszky György ügyében - vele kapcsolatban csődbűntett elkövetését rebesgetik - hiva­talos megkeresés érkezik, úgy esetében szintén javasolni fog­ja a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését. Harrach Péter szociális és családügyi minisz­ter közlekedési balesete után önként lemondott mentelmi jogáról. Horváth Magdolna Eltörlik a kamarai tagságot A minimálbér felemelése és a kötelező kamarai tag­ság eltörlése is terítékre került a kormány tegnapi ülé­sén. A részletekről Borókai Gábor szóvivő számolt be. A kabinet - a Fidesz-frakció múlt hét végi tanácskozásán született javaslatnak engedve - jövőre 22 500-ról 25 ezer fo­rintra emelné a minimálbér összegét. A közszférában dol­gozók illetményalapja 26 ezer­ről 28150 forintra emelkedne, mondta a szóvivő, majd kér­désre válaszolva megjegyezte: a kormány természetesen kí­váncsi a munkaadók és a munkavállalók véleményére is. Ez azt jelend, hogy a mini­málbér növekedésére tett ja­vaslat csak az Országos Mun­kaügyi Tanács jóváhagyása után válhat döntéssé. A miniszterek a kamarai rendszer működési zavarai, valamint a kis- és középvállal­kozók elégedeüensége miatt a kötelező kamarai tagság eltör­léséről is határoztak. A szóvi­vő szerint a kamarákhoz befi­zetett tagdíj nem ösztönözte e szervezeteket a megújulásra, miközben lényegi ellenszol­gáltatás híján a tagság adó­ként kezelte a lerótt összeget. A kormány ezért javasolja, i hogy a kötelező tagságot 2000. december 31-től szün­tesse meg a T. Ház, s javasolja az Ipari és a Kézműves Kama­ra összevonását is. Mint meg­tudtuk, a kamaráknak később is el kell látniuk közfeladatai­kat, az ehhez szükséges ösz- szeg egy részét azonban a költségvetés állja majd. 2000- ben összesen 2 milliárd forint­nyi címzett támogatást kap­hatnak az önkormányzatok - jelentette be a szóvivő. A dön­tés értelmében elsősorban 200 millió forint feletti vízgaz­dálkodási, egészségügyi, szo­ciális, kulturális és oktatási beruházásokhoz lehet pályá­zati pénzt szerezni, de a 172 kérelem közül most csak har­minckettő támogatására lesz mód. Borókai egy másik kor­mánydöntést tolmácsolva be­jelentette, hogy a kabinet mégsem von el 1,1 milliárdot a gyógyszer-támogatási elői­rányzatból. Újságírói kérdésre válaszolva az MNB-üggyel kapcsolatban megjegyezte: a parlamenti albizottságnak kell kivizsgálnia, hogy a Magyar Nemzeti Bank hová tüntetett el az adófizetők pénzéből 70 milliárdot. Veszélyes politikai tranzakciók Magyarország megítélésének és pénzügyi stabilitásá­nak árt leginkább a Magyar Nemzeti Bank körül dagasz­tott botrány. Szak-értők szerint a kormányfő igencsak rossz tanácsadókra hallgatott akkor, amikor parlamenti vizsgálatot támogatott a jegybank ellen. Csáki György, a GKI Gazda­ságkutató Rt. kutatásvezetője lapunknak elmondta, hogy a gyanús hírek hallatán hétfőn még csak 1 százalékos vissza­esést regisztráltak a Budapesti Értéktőzsdén, de a helyzet napról napra rosszabbodik. A forint értéke emiatt folyama­tos romlásnak indulhat. A szakember szerint két egymástól független ügyet ke­vertek össze a Fidesz hét végi frakcióülésén. A „turmix” cél­ja feltehetően nem más, mint az MNB elnökének régóta tervbe vett menesztése. A Surányi György ellen irányuló lépések nem igazán hordoz­nak jó üzenetet a nemzetközi pénzpiac számára, ahol a ma­gyar jegybankelnök elismert szaktekintélynek számít. A két, egymástól teljesen független ügyről szólva Csáki György kifejtette, hogy az MNB bécsi leányvállalatánál, a CW Banknál 1990 és 1996 között történt kockázatos hi­telezés ügyében több mint 70 milliárd forintnyi kár keletke­zett. Amikor a bajok kezdőd­tek, Bőd Péter Ákos volt az MNB elnöke. Ebben az ügy­ben már meg is történt a felje­lentés a két gyanúsított igaz­gatósági tag ellen. A másik ügy, az úgynevezett adósság­csere teljesen törvényes tranz­akció volt a jegybank és a köz­ponti költségvetés között 1997 elején, és semmiféle kárt nem okozott az országnak, sőt alapfeltétele az Európai Unióhoz történő csatlakozá­sunknak. A két és fél évvel ezelőtti ügy és a mostani között az ös­szegek nagyságát hozzák egyenlőségbe. Pedig az adós­ságcserénél a pénzügyminisz­ter szerint 170 milliárd forin­tot adtak át a jegybanknak. S ezt az összeget sem ajándék­nak vagy a bécsi bank veszte­ségeinek rendezésére szán­ták, hanem a korábban felvett külföldi hitelek kamatainak kiegyenlítésére. Előzőleg ugyanis az MNB által felvett dollárok fejében a központi költségvetés forintban és ka­mat nélkül fizetett. (Németh) Drogvizsgálat az utakon Március 1-jétől törvény bünteti a kábítószerrel való visz- szaélést és a kábítószer hatása alatti gépjárműveze­tést. Miért csak most kezdik az ellenőrzést a közuta­kon? - kérdeztük dr. Keres Lászlót, az ORFK közleke­désrendészeti főosztályának vezetőjét.- Ahhoz, hogy fel tudjunk lép­ni a drog hatása alatt vezetők ellen, olyan sajátos eszközök­kel kellett a rendőrséget felsze­relni, amelyekben a vizsgálat­hoz szükséges testnedveket szabályszerűen lehet tárolni és szállítani. Ezek megvásárlására a közbeszerzési eljárást csak a törvény megszületése után lehetett beindítani. Most ott tartunk, hogy rendőreink meg­kezdhetik az ellenőrzéseket.- Az eljárás ugyanolyan, mint az ittas vezetés ellenőrzé­sekor?- Nem egészen. A különb­ség abból fakad, hogy az alko­holos italok fogyasztását nem tiltja a törvény, a drogfogyasz­tást azonban igen. Ha például négyen ülnek az autóban, és mind részegek, akkor az uta­sokkal nem foglalkozunk, a gépkocsivezető természete­sen kiszáll a volán mögül és megindítjuk ellene az eljárást. Ám ha ellenőrzésünk során négy drogost találunk a gép­járműben, akkor a törvény ér­telmében az utasok ellen is megindítjuk az eljárást, de vér- és vizeletmintát csak a gépkocsivezetőtől veszünk. A drogfogyasztás vétségnek mi­nősül, de a törvény előírásá­nak megfelelően a gépkocsi vezetőjénél a befolyásoltság mértékét is meg kell határoz­ni.- Mikor találkozhatunk drog­ellenőrökkel az utakon?- Ma, szeptember 15-én kez­dik a munkájukat. Koós Tamás Hírek Nem lesz amnesztia A 2000. évi részleges közkegyelem ügye kormányszinten nem ve­tődött fel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy új­ságírói kérdésére válaszolva kedden. A kormány eddig nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, mert nem lát, nem látott okot arra, hogy napirendre tűzze. Mi marad? Az SZDSZ-frakció módosító indítványt terjeszt a parlament elé, amelyben kez­deményezi, hogy a polgárok által befizetett személyi jöve­delemadó 35 százaléka marad­jon a helyi önkormányzatok­nál. A szabad demokraták sze­rint az önkormányzatiság semmibevételét jelentené, ha jövőre a helyben befolyt szja- nak az önkormányzatok csak az 5 százalékát kapnák meg az idei 16 százalék helyett. Drágul a kenyér A liszt ára a múlt hónaphoz képest 10 szá­zalékkal növekedett, s szep­tember végére a szakemberek 20 százalékos áremelkedést jó­solnak. A gabonaszövetség fő­titkára szerint az eddigi 34 fo­rintos kilónkénti termelői át­lagár várhatóan 40 forint fölé emelkedik, így a lisztből ké­szült termékekért is többet kell majd fizetnünk. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 2. TELEFON:(82) 529-090 7570 Barcs, Pólus Ring Bevásárlóközpont Erkel Ferenc u. I. TELEFON:(82) 565-940 Érvényes: 1999. szeptember 1-lét6l '.LLALKOZÁSOK RÉSZÉRE BETÉTI KAMATOK VAl ekötési idő Éves kam; Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 MACÁNSZ5MÉLYFK RÉSZRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 (12,67) 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6,26/6,22 500 E Ft felett 10,500 11,(8/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 3,500 3,61 ____________ 8,500 8,97 5 00 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAQÁN3ZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK 0-50 E Ft-ig 50 E Ft—500 E Ft Érvényes: 1W9- «éPlémbér 1-jétöl Évesl Folyószámlahitel Betétörző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate 24.00 19.00 20.00 23,00 Éves kamat [%) 16,250 cib^v 0640 242242 A BANCA COMMERCIALE ITAU ANA-CSOPORT TAGJA I West End City Center, a XXI. század előfutára Jó ütemben halad a bevásárló- és szórakoztató központ építése Budapesten, a Nyugati pályaudvar szomszédságában. A létesítményt november 12-én adják át, a 170 ezer négyzetméter beépített területen 88 ezer négyzetméternyi bevásárló-, szórakoztató és kulturális létesítmény nyílik. fotó: feb Harcban a multiplexekkel A kistelepüléseken eltűnhet a régi idők mozija Sorra zárnak be a kis vidéki mozik, miközben a multiplex filmszínházak egymás után épülnek a megyeszékhelye­ken. A régi, hagyományos mozik üzemeltetői érdekeik érvényesítése és hatékonyabb működésük érdekében nemrég megalakították a Független Mozlüzemeltetők Szakmai Egyesületét. A kezdeményezés a Nemzeti Kultu­rális Alapprogram célkitűzéseivel is találkozik. Jankovich Marcell elnök szerint a hagyományos mozik jogos segítségre szorulnak a multiplexek ellenében. A privatizációnál is nagyobb kihívást jelentenek a régi mo­zik számára a főként a bevá­sárlóközpontokban épülő mul­tiplex filmszínházak. Ahol fel­épül egy ilyen, ott a régi film­színházak általában bezárnak.- A független moziüzemel- tetök szeptemberben alakult szervezetének célja az, hogy összefogja és szakmai taná­csokkal lássa el a kis vetítőhe­lyiségek üzemeltetőit, például a marketingmunka területén. Ta­lán még az elavult berendezésű intézmények felújításához szükséges pénznél is fonto­sabb, hogy a hagyományos mo­zik megtalálják saját profiljukat az új körülmények között. A szórakoztató filmek mellett fel­vállalhatnák a kisebb közönsé­get vonzó alkotások vetítését, az iskolákban nemrég beveze­tett médiaoktatáshoz kapcso­lódva diákcsoportoknak is tart­hatnának előadásokat. Mindeh­hez azonban szükség volna az állam támogatására, pozitív diszkriminációra is - nyüatkoz- ta lapunknak Pásztor Éva, az egyesület titkára. Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Moz­gókép Kollégiumának vezető­je szerint szervezetük eddig is támogatta a vidéki artmozi- hálózatot évente csaknem nyolcvanmillió forinttal, de ez természetesen nem elég a kis filmszínházak életben tartásá­hoz. Az NKA munkatársai évek óta mondogatják, hogy támogatni kell a vidéki városi mozikat, de ők legfeljebb csak elindíthatják a változásokat. Az Alapprogramnak nincs an­nyi pénze, hogy finanszírozza a megújulást. W. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents