Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-15 / 215. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP Gazdaság 1999. szeptember 15., szerda Növekszik a foglalkoztatottak száma A diploma számít, a kor kevésbé Az elmúlt évben 132400 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma hazánkban. Ez az előző évtized 1,5 milliós drámai csökkenéséhez'képest nem túl jelentős, de a tendencia megfordulását mindenképpen jelzi - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A fenti adat, amely a KSH felmérésein alapul, természetesen nem egyezik a munkahelyek számának emelkedésével. Egyre elterjedtebb ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a távmunka. A gazdasági tárca azonban további munkahelyek létrehozására ösztönöz, és általában a foglalkoztatottság emelkedését hosszabb távon kívánja támogatni, megoldani - hangsúlyozta Herczog. Ez természetesen nem jelentheti a működésképtelen struktúrák támogatását, annál inkább a modern szerkezetben létrejövő munkalehetőségek segítését. Kiemelt szerepet játszik mindebben a már egy éve működő és több évre „előregondolkodó” Nemzeti Foglalkoztatásfejlesztési Irányelv és Program. A Munkaerő-piaci Alap ezekre a célokra az ez évi 1,5 milliárdos keret helyett jövőre várhatóan már 2,5 milliárdot tud fordítani. A kisvállalkozások is a következő évben 20 százalékkal nagyobb keretből gazdálkodhatnak, mint az idén. Ez azért is lényeges - magyarázta az államtitkár -, mert a vállalkozói szféra egészében ebben a szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma a legdinamikusabban: 17,1 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A Statisztikai Hivatal további felmérései szerint a foglalkoztatottság egyre inkább függ az iskolázottságtól. Vagyis a legkevésbé képzettek körében folyamatosan nő a munkanélküliség, míg a diplomások egyre könnyebben jutnak munkához. Ami pedig a korcsoportokat illeti? A nyugdíj előtt állóknál jelentős növekedés figyelhető meg, az 55-59 éves férfiaknál például 16,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság egy év alatt. (Szalóky) Egyjegyű lehet az infláció A számok szerint nincs szó negatív fordulatról Augusztusban a havi áremelkedés 0,4 százalékos volt, az egy évre visszatekintő drágulás pedig 10,9 százalékot tett ki - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. Az éves visszatekintő áremelkedés havi értéke így a 8,9 százalékos májusi rekordot követően folyamatosan emelkedik. Várható, hogy az idei éves átlagos árszínvonal-emelkedés nem haladja meg a 10 százalékot, és teljesülhet a kormány inflációs várakozása. Budapest Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint az augusztusi, egy évvel korábbihoz viszonyított 10,9 százalékos ráta egy-két tizeddel nagyobb ugyan az általuk vártnál, ám a most nyilvánosságra hozott adatok mégis megnyugtatóak. Hozzátette: a számok azt mutatják, hogy nem következett be az a negatív fordulat, amelyet már többen is jeleztek az elmúlt időben, s szó sincs arról, hogy az éves inflációs ráta 11-12 százalék körülire emelkedne. Hegedűs Miklós kifejtette: az idei 8 havi, átlagosan 9,6 százalékos ráta továbbra is azt valószínűsíti, hogy az infláció az idén 10 százalék alatt marad éves átlagban, de hogy pontosan mennyi lesz, azt még nem lehet tudni. A GKI mindenesetre nem változtat előrejelzésén, miszerint 9,5-10 százalék közötti infláció várható az idén. Hegedűs Miklós szerint a kormány által jövőre 6 százalékosra taksált infláció kissé nehezen teljesíthető, ezért helyesebb lenne a realitásoknál maradni. Hozzátette: szerintük 2000-ben az éves átlagos infláció 8 százalék körüli lesz. Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. kutatási igazgatója hasonlóképpen optimista. Úgy vélte, az emelkedés hátterében jórészt az áll, hogy az idén nem csökkentek olyan mértékben az élelmiszerárak, mint tavaly, s az olaj ára is jelentősen megemelkedett. A gyógyszerek árának növekedése sem kedvezett az inflációnak - vélekedik a szakértő. ____________ ______ O pel évszázadok nyomában Száz év telt el azóta, hogy a néhai Adam Opel úr gyárából kikerült első Opel gépkocsi félelmetes, 30 kilométeres sebességével szétrebbentette a századelő álmos nyugalmát. Ma pedig már a rüsselsheimi Opel Live multimédiás szórakoztató centrum ad ízelítőt az Opel jövőjéből, a virtuális valóság eszközeivel. ♦ 100 szerencsés most az Opel 100. születésnapja alkalmából eljuthat az Opel jövőjébe! Ha Ön 1999. szeptember 20. és október 9. között rendeli meg új Opel gépkocsiját bármely Opel márkakereskedésben, sorsoláson vesz részt, melyen egy kétnapos utazást nyerhet a németországi Opel Live centrumba! ♦ Még nem döntött? Akkor nyerje meg az Opel Corsát! Ha még nem határozta el magát az Opel mellett, akkor is szívesen látjuk Önt bármelyik Opel márkakereskedésben. Az On által óhajtott modellre vonatkozó részletes tájékoztatás (esetleg modellbemutató) után egy kis játékban vehet részt. Töltsön ki egy “Opel évszázadok nyomában” tesztlapot, és dobja be a márkakereskedésben található gyűjtődobozba. Az Autószalonon kiderül, kié lesz a játékosok közül az Opel Corsa Centennial, a különleges felszereltségű, születésnapi ajándékautó! A játék szeptember 20-tól október 1-ig tart. Sorsolás: október 3-án, a budapesti Autószalonon. A tesztláp kitöltéséhez segítséget talál a márkakereskedésekben, a www.opel.hu Internet oldalon, valamint az Autószalonon. A részletes feltételeket tartalmazó Részvételi Szabályzatok megtalálhatók az Opel márkakereskedőknél. Opel évszázada Sikeres félévi számadás A Gazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló pályázatára december 10- ig folyamatosan lehet jelentkezni. A tárca értékelte a június 1-jéig elbírált pályázatokat. Budapest Kamattámogatást olyan beruházásokhoz lehet igényelni, amelyek a technológia fejlesztését, új termék gyártását, vagy a kapacitás bővítését szolgálják és megfelelnek e környezetvédelmi előírásoknak. A június 10-ig beérkezett és július 1-jéig elbírált pályázatokból 185-öt fogadtak el, az elutasítottak száma 9, egyet kiegészítésre visszaadtak. A pályázók fele a legfeljebb 10 munkatárssal dolgozó mikrovállalkozások kategóriájába tartozik, részarányuk az elmúlt évekhez képest 5 százalékkal nőtt. A 11-49 alkalmazottal működők aránya 41-ről 34 százalékra csökkent. Az 50-249 személyes középvállalkozások hányada 14-ről 16 százalékra növekedett. Az összes beruházásnak több mint fele, 56 százaléka a fővárosban, valamint Pest és Zala megyében valósul meg. Somogybán és Nógrádban a részarány nem éri el, Fejér és Baranya megyében pedig alig haladja meg az 1 százalékot. Az előző évhez hasonlóan Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye van az egy lakosra számított GDP alapján a legsúlyosabb helyzetben, ezért a területükön végrehajtott fejlesztések plusz 10 százalékos támogatásban részesülnek. Ennek ellenére az innen beadott pályázatok aránya az első félévben csak 9,1 százalék volt, az elmúlt évi 16,2 százalékkal szemben. A pályázók a minimálisan megkövetelt 25 százalékos saját forrás helyett 32 százalékkal rendelkeztek, a maximálisan megengedett 75 százalékos beruházási hitel helyett pedig ténylegesen csak 62 százalékra tartottak igényt. A fejlesztésekhez átlagosan 42 millió forint hitelt igényeltek az 1998-as 49 millióval szemben. A bankhitelek 61 százaléka volt 20 millió forint alatti, és csupán 7,5 százaléka 100 millió forint feletti. Ha 1999 első félévében a fejlesztések anyagi-műszaki összetételét összehasonlítjuk az 1998. év első félévével, akkor is érdekes képet kapunk. A tartós forgóeszköz-növekedés azonos, az ingatlanvásárlás és -építés részaránya 7 százalékkal magasabb, a gépek, berendezések aránya viszont 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos szakában. Ennek egyik alapvető oka, hogy a tavalyi pályázatokhoz képest megnőtt a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás és a nem ipari szolgáltatások aránya, amelyek döntően nem gépberuházásokat igényelnek. A támogatások hatására várható gazdasági fejlődés eredményeként a periódus végére 1998-hoz képest a mikrovállalkozások aránya 13,5 százalékkal csökken, míg a kisvállalkozások hányada 9,7 százalékkal nő, mert az előbbiek kisvállalkozássá, a kicsik közül pedig sokan középvállalkozássá lépnek elő. Ha a pályázatok eredményeit 1996 óta összesítve vizsgáljuk, még kedvezőbb a kép. Az eddig elfogadott 900 pályázathoz 7,9 milliárd forint kamattámogatás kapcsolódik, amellyel 70 milliárd forintos beruházás valósult meg a kis- és középvállalkozások körében. Ezzel eddig több mint 8700 új munkahely jött létre. (Koós) Hírek A Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. idei 6,1 milliárd forintos költségvetési előirányzata helyett 3,8 milliárdot használhat fel - jelentette ki a Kht igazgatója. Maróthy László elmondta, hogy a Nukleáris Alap idei munkatervét még mindig nem fogadta el a pénzügyminiszter. Nem jutottak egyezségre a biztosítási adó tekintetében a biztosítottak, a biztosítók és a kormányzati oldal képviselői a gépjármű-felelősségbiztosítási bizottság keddi ülésén. A biztosítottak képviselői szerint az adófizetők több terhet már nem tudnak felvállalni. A biztosítók attól tartanak, hogy az új adónem bevezetésének következtében tovább nő a biztosítatlan gépjárművek száma.
